Médiapiac
Az Atmediához kerül a közmédia rádióinak reklámértékesítése
Az RSH ezután az önálló műsort készítő vidéki rádiók értékesítésére koncentrál.
A Media Services Company (MSC) Kft., az Atmedia leánycége, anyavállalatát, az Atmediát bízza meg a közmédia rádiócsatornáinak hirdetésértékesítésével 2019. április 18-tól. Az MSC ezzel egyidejűleg megszünteti a Radio Sales House Kft.-vel való együttműködését. Az RSH mostantól az önálló helyi rádiók hirdetésértékesítésére koncentrál, hiszen kizárólagos szerződésekkel bír a helyi rádiós piac meghatározó szereplőivel valamint értékesítési megállapodásokkal számos lokálisan piacvezető rádióállomásra.
Mint írják, az Atmedia, a legnagyobb tévés portfólióval rendelkező kereskedőház 2016 év végén vásárolta meg az MSC Kft.-t, amely 2016. január elsejétől rendelkezik a közmédia tévés és rádiós reklámfelületeinek értékesítési jogával. Ennek a portfóliónak a rádiócsatornákat (Kossuth Rádió, Petőfi Rádió, Dankó Rádió, Bartók Rádió) érintő hirdetésértékesítését az elmúlt két évben az Atmedia és a HGY Invest Kft. által közösen létrehozott rádiós kereskedőház, az RSH Kft. végezte; ez az utóbbi tevékenység kerül át az Atmediához.
Az Atmediánál a rádiós területet az RSH korábbi kereskedelmi igazgatója Galavics András vezeti majd rádió divízió és kereskedelmi vezető munkakörben. Galavics András Guttengéber Csaba ügyvezető alatt közvetlenül felel a rádiós kereskedelmi bevételek valamint a rádiós portfólió kezeléséért. Az új divízió önálló profitcentrumként működik majd az Atmedia keretein belül. Ezzel egyidőben az Atmedia az értékesítési munkatársak egy részét is átveszi az RSH-tól. A hirdetők ennek köszönhetően az átadás időszakában is zökkenőmentesen érhetik majd el a portfóliót.
Guttengéber Csaba, az Atmedia ügyvezetője elmondta, hogy: „Az MSC leányvállalatunk működése hatékonyabbá válik azáltal, hogy a jövőben az országos lefedettségű közrádióadók reklámértékesítését közvetlenül az Atmedia végzi, így az Atmedia hirdető partnerei is könnyebben, egy értékesítési rendszeren keresztül érhetik el a jövőben az országos adók reklámfelületeit. Ezáltal pedig tovább bővítjük a partnereinknek nyújtott kampánymegoldási lehetőségeket és még szorosabbá tehetjük a médiatípusok közötti szinergiát.”
Hanák Tamás, az RSH ügyvezetője a jövőben az értékesítés felügyeletét is átveszi. „Az RSH tapasztalata, hogy a kereskedelmi piacon a korábbi időszakhoz képest ma egyértelműen hatékonyabban értékesíthetők önállóan a saját körzetükben jellemzően piacvezető helyi rádiók. Az RSH portfólióját választó hirdetők a kampányaikat – az NMHH mérései alapján – a leghallgatottabb helyi műsorkörnyezetben helyezhetik el, ami kiemelkedő lehetőség a márkák számára” – mondta Hanák Tamás.
Médiapiac
Varga Judit: Magyarországon médiapluralizmus van (videó)
A Brüsszelből is támadott magyar sajtószabadság kapcsán Varga Judit a HírTV-nek arról beszélt, hogy Magyarországon médiapluralizmus van.
A Magyar Nemzet cikkében felidézi, hogy a Telex összeszedte a kormány eddigi megnyilatkozásait a szuverenitásvédelmi törvényjavaslat sajtót érintő rendelkezései kapcsán. Bár Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter határozottan leszögezte, hogy az új törvényjavaslat nem fogja érinteni a sajtószabadságot, más baloldali portálokhoz hasonlóan a Telex is az aggodalmát fejezte ki – írják.
A portál külön felidézi Varga Judit volt igazságügyi miniszter válaszát is a törvényről és a hozzá kapcsolódó alkotmánymódosításról szóló keddi vitanapon. Varga Judit ugyanis azt mondta:
Határainkon belül pedig az idegen érdekek kiszolgálóit kell rendre visszavernünk, akik nagy, nemzetközi NGO-hálózat által, guruló dollárok segítségével vagy éppen a fősodratú, progresszív, liberális médián keresztül próbálják aláásni a magyar érdekérvényesítést
– idézi a 444.hu. Azonban a politikus az idegen érdekek kiszolgálóit titulálta visszaszorítandónak, nem pedig a szintén említett liberális médiát – kérdéses, hogy miért vonatkoztatja az előbbi megjelölést magára a dollármédia több sajtóorgánuma is.
Ezekre az aggályokra reagálva a Hír TV műsorában Varga Judit elmondta, hogy Magyarországon külföldi befolyásszerzési kísérletek zajlanak, ezt szeretné megakadályozni a magyar jogalkotó, összhangban az európai szabályozási irányokkal.
A Brüsszelből is támadott magyar sajtószabadság kapcsán hangsúlyozta:
Magyarországon médiapluralizmus van, amit mi sem bizonyít jobban, mint a személyét ért folyamatos és következmények nélküli álhírek terjesztése az egyik legnagyobb baloldali sajtóorgánumtól, a Telextől.
Borítókép: Varga Judit, az Országgyűlés európai ügyek bizottságának elnöke
Médiapiac
Szakmai aggályok merülnek fel a magyar médiaszabadságról szóló jelentéseknél
Tárgyi tévedések, módszertani következetlenség és egyoldalúság érhető tetten több, nemzetközi szervezetek által publikált, a magyarországi sajtószabadságot és médiaviszonyokat elemző jelentésben is a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) tanulmánya szerint.
Az NMHH az MTI-hez pénteken eljuttatott közleményében azt írta, minden olyan kezdeményezést örömmel fogad, amely a médiaszabadság helyzetét kívánja felmérni. Emellett azonban fontosnak tartja felhívni a figyelmet arra is, ha az ilyen jelentésekkel, rangsorokkal kapcsolatban szakmai és módszertani aggályok merülnek fel.
A 2011 óta megjelent számos jelentés áttekintése után megállapítható, hogy
a rangsorok sokszor megkérdőjelezhető módszertant alkalmaztak, gyakran előfordult, hogy csak néhány szakértőt kérdeztek meg, ami így kevéssé megalapozott indokolást eredményez, sok esetben a pozitív jelenségek elhallgatása mellett
– összegezték az e jelentéseket elemző tanulmányban.
Közölték:
a jelentésekben többször is szó szerint ugyanaz a szöveges indokolás olvasható, annak ellenére, hogy különböző éveket mutatnak be.
Példaként említették, hogy az Európai Unió (EU) által támogatott Média Pluralizmus Monitor jelentéseinél szinte ugyanazt a szöveges indokolást fűzték a 2017-es felmérésben a kisebbségek médiahozzáférését vizsgáló indikátor 75 százalékos magas kockázati minősítéséhez, mint 2016-ban, amikor 25 százalékos kockázatot állapítottak meg.
Az NMHH kiemelte, hogy
bizonyos esetekben az indokolások nem is az általuk vizsgált időszakban bekövetkezett eseményeket értékelik.
A 2021-es Média Pluralizmus Monitor jelentésében számonkérik például egy 2022-ben elfogadott EU-rendelet végrehajtását. A Freedom House 2011-es évet vizsgáló sajtószabadság-jelentése pedig az akkor még meg sem alakult Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósággal kapcsolatban előre azt állította, hogy az korlátozza majd az információszabadságot.
A hatóság szerint a jelentések elkészítésében részt vevő szerzők és szakértői csoportok kiegyensúlyozottsága vagy kellő sokszínűsége is megkérdőjelezhető. A Média Pluralizmus Monitor esetében a jelentéseket írók és egyben a pontozást végzők köre több alkalommal is egy-egy egyetemi tanszék vagy szerkesztőség munkatársaira korlátozódott, miközben a független szakértők számára nem biztosítottak érdemi befolyást az értékelésre.
Hozzátették: hasonló példát szolgáltatnak a Freedom House internetszabadságot vizsgáló jelentései, amelyekben Magyarország pontozását és szöveges értékelését az elmúlt két évben “a hazai helyzettel szembeni korántsem elfogulatlan kritikáiról ismert” Társaság a Szabadságjogokért egyetlen munkatársa végezte el. A Riporterek Határok Nélkül pedig nem is közöl információt a jelentések készítőiről – ismertették a tanulmányban.
Az NMHH a tanulmányban kitért arra, hogy
a riportokat alátámasztó forrásoknál is egyoldalúság figyelhető meg: a jelentések láthatóan nem törekednek arra, hogy körültekintően, több nézőpontból vizsgálódjanak.
További szakmai hiányosságként említették, hogy például a Freedom House Freedom in the World jelentései 2015 és 2020 között egyetlen magyar forrásként a politics.hu weboldalra hivatkoztak, az internetszabadságról szóló jelentés pedig egy mindössze néhány piacvezető médium árbevételét figyelembe vevő tanulmány alapján von le következtetést a teljes online médiapiacon tapasztalható politikai befolyás mértékére nézve.
Az NMHH honlapjáról letölthető tanulmányban további példák olvashatóak a Freedom House, a Riporterek Határok Nélkül, a Média Pluralizmus Monitor, az UNESCO és mások Magyarországot érintő jelentéseivel kapcsolatban.
“A hatóság bízik benne, hogy konstruktív kritikájával hozzájárul, hogy a jövőben szakmailag megalapozottabb és kiegyensúlyozottabb, a valósághoz közelítő jelentések szülessenek a magyar médiaviszonyokról” – áll a közleményben.
Borítókép: illusztráció
Médiapiac
December 6-tól vadonatúj részekkel folytatódik a Szerencsekerék
Kasza Tiborral és Sydney van den Bosch-sal december 6-tól vadonatúj részekkel folytatódik a Szerencsekerék. A TV2 népszerű vetélkedője most is szórakozató és izgalmas, sokszor érzelmekkel teli pillanatokat tartogat azok számára, akik figyelemmel kísérik a műsort. A tét ismét óriási, többmilliós összegek forognak kockán a fődíj játékban.
Hétköznap esténként folytatódnak a Szerencsekerék adásai, amelyekben most is 2 civil versenyző és 1-1 sztár teszi próbára tudását és szerencséjét, és száll harcba a mesés nyereményekért. A felhőtlen szórakozás mellett ezúttal is hatalmas a tét, hisz többmilliós nyeremények találhatnak gazdára a fődij játékban – derül ki a TV2 közleményéből.
A soron következő új adásokban többek között olyan sztárvendégekkel találkozhatnak a nézők, mint: Gelencsér Tímea, Baby Gabi, Caramel, Kiss Gergely, Dolhai Attila, Noszály Sándor vagy Sági Szilárd.
Borítókép: Sydney van den Bosch és Kasza Tibor