Kövess minket!

Médiapiac

Augusztus 15-étől kell reklámadót fizetni

Az adóelőleg befizetésének határideje augusztus 20. A reklám közzétevőjének nyilatkozata hiányában a reklámügynökség is adókötelezett lehet.

Az adózók 2014-ben az első adóelőleget augusztus 20-áig kötelesek bevallani és befizetni, az adóelőleg alapja a 2013-ban elért nettó árbevételnek a törvény hatályba lépése napjától, azaz 2014. augusztus 15-étől 2014. december 31-éig terjedő időarányos része.

Az adó alapja a médiaszolgáltatásban, a sajtótermékekben, a szabadtéri reklámhordozókon, járművön, nyomtatott anyagokon vagy ingatlanon, valamint az interneten közölt hirdetésekből származó árbevétel. Adót kell fizetni a saját célú, vagyis a saját termékre, megjelenésre vonatkozó reklámok után is, ennek alapja az előállítás és a közzététel költsége.

A jogszabályt a Magyarországon letelepedett médiaszolgáltatókra kell alkalmazni, valamint azokra, akik napi műsoridejük legalább felében magyar nyelvű műsorokat sugároznak Magyarország területén, illetve interneten magyar vagy túlnyomórészt magyar nyelvű reklámot tesznek közzé. Vonatkozik a sajtótermékek kiadóira, a szabadtéri reklámhordozókat hasznosítókra és az internetes reklámok közlőire is.

A jogszabály különböző adósávokban határozza meg a reklámbevételek adóját: félmilliárd forintos árbevételig az adó mértéke 0 százalék, efölött sávosan változik. Félmilliárd és 5 milliárd forint közötti része után 1 százalék, az adóalap 5 milliárd feletti, de 10 milliárd forint alatti része után 10 százalék, az ennél nagyobb, de 15 milliárd forintot el nem érő része után pedig 20 százalék. Az árbevétel 15 és 20 milliárd forint közé eső részére 30 százalék, az ezt meghaladóra pedig 40 százalék.

A reklámot közzétevőknek emellett nyilatkozniuk kell arról, hogy fennáll-e az adókötelezettségük, avagy nem esnek a reklámadó hatálya alá. Ha ezt a nyilatkozatot bármilyen okból nem teszik meg, akkor az adófizetési kötelezettség a reklám megrendelőjét terheli – ez lehet a reklámügynökség vagy maga a hirdető. Ebben az esetben az adó alapja a reklámközzététel havi összesített ellenértékének 2,5 millió forintot meghaladó része, az adó mértéke pedig egységesen 20 százalék. Nyilatkozat hiányában csak azok a magánszemélyek mentesülnek a reklámadó-fizetési kötelezettség alól, akik a személyi jövedelemadó hatálya alá tartoznak és nem egyéni vállalkozók.

A 2014-es adóév adóalapját mérsékli a társasági adóban, személyi jövedelemadóban a korábbi években elhatárolt veszteség 50 százaléka. Csak akkor csökkenthető azonban az idei reklámadóalap, ha az adóalany 2013-as üzleti évének adózás előtti eredménye nulla vagy negatív. Ugyanazon tétellel nem csökkenthető egyszerre a társasági adó és a reklámadó. Emellett nem csökkentheti a társasági adó alapját a reklám közzétételével összefüggő ráfordítással, ha a reklám megrendelője azért válik adóalannyá, mert nem kapott a közzétevőtől nyilatkozatot.

A kapcsolt vállalkozásoknak az adóköteles reklámbevételből, a saját célú reklámból és a reklámértékesítő ügynökségektől származó árrésével növelt adóalapját össze kell adni, majd a kiszámított adó mértékét nettóárbevétel-arányosan kell elosztani közöttük.

Ha az adóalany reklámértékesítő ügynökséggel köt szerződést, az ügynökség kapcsolt vállalkozásnak minősül, és az adóalanynak meg kell növelnie az adóalapját a reklámértékesítő társaságnál megjelenő árréssel.

(Forrás: MTI)

Médiapiac

Elindult a szavazás a Média a Családért díj közönségdíjasaira

2022. január 10-én éjfélig bárki leadhatja a szavazatát.

Közzétéve:

Borítóképünk illusztráció, fotó: Pixabay

A Média a Családért Alapítvány lassan 15 éve díjazza azokat a családbarát cikkeket és műsorokat, amelyek a családról és a családnak szólnak:

történeteket mesélnek el, kérdéseket tesznek fel és válaszokat keresnek a családokat érintő élethelyzetekre, problémákra.

Az idei jelöltekre a közönség 2022. január 10-én éjfélig adhatja le voksát az alapítvány honlapján.

A közlemény szerint az idei jelöltek sokféle műfajban és megközelítésben foglalkoztak a családdal, a többi között témájuk volt az önbántalmazás, a gyászfeldolgozás, az időskori félelmek, a szülés utáni depresszió, az irigység, a család melletti továbbtanulás, az örökbefogadás, a szülővel való együtt alvás problémája, vagy az, hogyan viselik a kamaszok a bezártságot.

A magyarországi és külhoni szakmai zsűri által havonta kiválasztott jelölteket a Képmás magazinban, az alapítvány weboldalán, Facebook-oldalán és YouTube-csatornáján is bemutatják.

Az eredményhirdetésre 2022. január 31-ig kerül sor – áll a közleményben.

Tovább olvasom

Médiapiac

A Wikipédia törölné a kommunizmus tömeggyilkosságairól szóló bejegyzést

A „Tömeggyilkosságok a kommunista rezsimek alatt” szócikket „elfogultság” miatt eltávolítanák a platformról.

Közzétéve:

A borítókép illusztráció, a forrása: Pixabay

A Telegraph arról számolt be, hogy a Wikipédia egyik bejegyzésénél, amelynél „a kommunista rezsimek alatti tömeggyilkosságokat” részletezik, fennáll a törlés veszélye. A Wikipédia-oldalt, amely az egypárti kommunista rezsimekben, például a Szovjetunióban és Kínában élő emberek millióiról szól, törlésre jelölték.

A Wikipédia egyes szerkesztői állítólag nem értenek egyet azzal, hogy a tömeges népirtásért a kommunista ideológiát okolják.

A szócikk olyan kommunista személyiségek akcióit sorolja fel, mint Mao elnök, Sztálin, Pol Pot és Kim Dzsong Il. A cikket azzal vádolják, hogy elfogult „antikommunista” nézőpontot fogalmaz meg, és az oldal adminisztrátorainak kell dönteniük arról, hogy el kell-e távolítani a cikket.

Az írás főcíme jelenleg: „A cikk semlegessége vitatott”, és „a cikk törlését fontolgatja a Wikipédia a törlési politikájával összhangban”. A cikkről hosszas vita folyik a Wikipédia szerkesztői között. Egyikük a törléssel szemben foglalt állást, és bírálta a kommunista párti szerkesztőket: A Wikipédia védi és lehetővé teszi a nyilvánvaló visszaéléseket és manipulációkat egy maroknyi partizán részéről, akik a történelem átírására törekednek, és más partizán akadémikusokra hivatkozva elfednék a gyilkosságokat. Ha ezt megengedik, ez az egész projekt kudarcot vallott, és a Wikipédiának be kellene zárnia a boltot.”

A cambridge-i Robert Tombs történészprofesszor azzal érvelt, hogy a népirtás és az ideológia közötti kapcsolat lekicsinylése azt eredményezheti, hogy a fasizmus és a gyarmatosítás bűneit is figyelmen kívül hagyják.

Tombs kijelentette:Ez erkölcsileg védhetetlen, legalább annyira rossz, mint a holokauszt tagadása, mert »az ideológia és a gyilkolás összekapcsolása« a lényege annak, hogy miért fontosak ezek a dolgok. Elolvastam a Wikipédia-oldalt, óvatosnak és kiegyensúlyozottnak tűnik. Ezért az eltávolítására tett kísérletek csak ideológiailag motiváltak lehetnek” – olvasható a 888.hu cikkében.

Tovább olvasom

Médiapiac

Elfogadta az NMHH 2022-es költségvetését az Országgyűlés

A hatóság költségvetésének kiadási és bevételi főösszege egyaránt 47,8 milliárd forint.

Közzétéve:

Borítóképünkön az Országház épülete, fotó: Pixabay


122 igen szavazattal, 48 nem ellenében az Országgyűlés kedden elfogadta a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) 2022-es költségvetéséről szóló előterjesztést.

A képviselők döntése alapján

a hatóság költségvetésének kiadási és bevételi főösszege egyaránt 47,8 milliárd forint.

Személyi juttatásokra 11,2 milliárd forint, dologi kiadásokra 16,2 milliárd forint, egyéb működési célú kiadásokra 14,3 milliárd forint, beruházásokra 4,1 milliárd forint, a járulékokra és adókra pedig 2 milliárd forint áll rendelkezésre jövőre.

A hatóság bevételeinek nagy része, 36,2 milliárd forint 2022-ben is a különböző díjakból, elsősorban a 31 milliárd forintos frekvenciadíjból származik, amit 2,6 milliárd forintos állami támogatás és 9 milliárd forintos működési bevétel egészít ki.

Az NMHH Médiatanácsa jövőre 695 millió forintból gazdálkodhat.

Tovább olvasom