Kövess minket!

Médiapiac

Aranybányát kapnak az európai tévécégek

A Handelsblatt írása szerint ugyanis nem csupán a videószolgáltatókat kötelezné európai gyártású tartalomkínálatuk fejlesztésére a direktíva, de a mostaninál jóval megengedőbb lenne a reklámidő kérdésében is.

Az elgondolás lényege, hogy gyakrabban és hosszabban szakíthatnák meg adásukat hirdetésekkel az adók. Ennek részeként harminc- helyett húszpercenként kerülhetnének adásba reklámblokkok, mind a közszolgálati, mind a kereskedelmi csatornákon. A lap szerint ezzel jelentősen megugorhat a főműsoridőben adásba kerülő reklámok hossza, hiszen ki ne ekkor adna hirdetéseket, ha a kvóta szerint ezek a műsoridő ötödét tehetik ki reggel 7 és este 11 óra között.

A cikk szerint szerdán mutatja be a 31 oldalas tervezetet Günther Oettinger digitális fejlesztésekért felelős biztos. A lap hangsúlyozza: a reklámliberalizáció nem kötelesség, hanem lehetőség, a tagállamok dönthetnek, hogy enyhítenek-e e téren saját szabályozásukon. Nagy-Britannia például jó előre jelezte, hogy nem kíván élni ezzel az opcióval.

A múlt héten portálunk is beszámolt arról, hogy milyen tartalomsorompót állítana az Európai Bizottság a Netflix és társai elé. A Reuters által akkor idézett elképzelés szerint közösségi szintű szabályban rögzítenék, hogy a filmkínálat mekkora hányadát kellene európai gyártású alkotásoknak kitenniük, külön kiválósági garanciákkal védve a katalógusba kerülő darabok minőségét. Az európai művek most a streaming-szolgáltatások kínálatának 27 százalékát teszik ki, de a Netflixnél csak 21 százalék ez az arány – ami vészesen közel van a tervezett egyötödös rátához. (És ez még mindig jóval visszafogottabb, mint a francia modell, ahol sikerült rákényszeríteni a Netflixet és társait, hogy katalógusuk hatvan százalékát európai művek adják.)

Az új szabályozás ráadásul nem kímélné azokat a cégeket sem, amelyek nem az Európai Unióban telepedtek le, de szolgáltatásuk ide irányul. Azaz leáldozna a mai rendszernek, amelyben az enyhébben adóztató államokba (például Hollandiába vagy Luxemburgba) bejegyeztetve a céget jelentős közterheket lehet megtakarítani. A Reuters adatai szerint az európai tévétársaságok büdzséjük 20 százalékát költik itteni alkotásokra, míg a lekérhető szolgáltatást nyújtó cégek esetében ez a mutató egy százalék körüli.

Világos, hogy a jelenlegi filmfinanszírozási rendszert kihívások érik a gyártás, az elosztás és aa fogyasztás gyors változásai miatt, amelyeket a digitális technológiák gerjesztenek – idézte a Reuters Günther Oettingert, az EU digitális ügyekért felelős biztosát.

A Handelsblatt által most szemlézett tervezet szerint emellett arra is köteleznék a videoplatformokat, hogy a kiskorúak védelme terén közelítsék rendszerüket a televíziókhoz, illetve hogy töröljék kínálatukból a gyűlöletbeszédet tartalmazó vagy az alkotmányos és emberi alapértékek ellen szóló tartalmakat.

Médiapiac

Elindult a szavazás a Média a Családért díj közönségdíjasaira

2022. január 10-én éjfélig bárki leadhatja a szavazatát.

Közzétéve:

Borítóképünk illusztráció, fotó: Pixabay

A Média a Családért Alapítvány lassan 15 éve díjazza azokat a családbarát cikkeket és műsorokat, amelyek a családról és a családnak szólnak:

történeteket mesélnek el, kérdéseket tesznek fel és válaszokat keresnek a családokat érintő élethelyzetekre, problémákra.

Az idei jelöltekre a közönség 2022. január 10-én éjfélig adhatja le voksát az alapítvány honlapján.

A közlemény szerint az idei jelöltek sokféle műfajban és megközelítésben foglalkoztak a családdal, a többi között témájuk volt az önbántalmazás, a gyászfeldolgozás, az időskori félelmek, a szülés utáni depresszió, az irigység, a család melletti továbbtanulás, az örökbefogadás, a szülővel való együtt alvás problémája, vagy az, hogyan viselik a kamaszok a bezártságot.

A magyarországi és külhoni szakmai zsűri által havonta kiválasztott jelölteket a Képmás magazinban, az alapítvány weboldalán, Facebook-oldalán és YouTube-csatornáján is bemutatják.

Az eredményhirdetésre 2022. január 31-ig kerül sor – áll a közleményben.

Tovább olvasom

Médiapiac

A Wikipédia törölné a kommunizmus tömeggyilkosságairól szóló bejegyzést

A „Tömeggyilkosságok a kommunista rezsimek alatt” szócikket „elfogultság” miatt eltávolítanák a platformról.

Közzétéve:

A borítókép illusztráció, a forrása: Pixabay

A Telegraph arról számolt be, hogy a Wikipédia egyik bejegyzésénél, amelynél „a kommunista rezsimek alatti tömeggyilkosságokat” részletezik, fennáll a törlés veszélye. A Wikipédia-oldalt, amely az egypárti kommunista rezsimekben, például a Szovjetunióban és Kínában élő emberek millióiról szól, törlésre jelölték.

A Wikipédia egyes szerkesztői állítólag nem értenek egyet azzal, hogy a tömeges népirtásért a kommunista ideológiát okolják.

A szócikk olyan kommunista személyiségek akcióit sorolja fel, mint Mao elnök, Sztálin, Pol Pot és Kim Dzsong Il. A cikket azzal vádolják, hogy elfogult „antikommunista” nézőpontot fogalmaz meg, és az oldal adminisztrátorainak kell dönteniük arról, hogy el kell-e távolítani a cikket.

Az írás főcíme jelenleg: „A cikk semlegessége vitatott”, és „a cikk törlését fontolgatja a Wikipédia a törlési politikájával összhangban”. A cikkről hosszas vita folyik a Wikipédia szerkesztői között. Egyikük a törléssel szemben foglalt állást, és bírálta a kommunista párti szerkesztőket: A Wikipédia védi és lehetővé teszi a nyilvánvaló visszaéléseket és manipulációkat egy maroknyi partizán részéről, akik a történelem átírására törekednek, és más partizán akadémikusokra hivatkozva elfednék a gyilkosságokat. Ha ezt megengedik, ez az egész projekt kudarcot vallott, és a Wikipédiának be kellene zárnia a boltot.”

A cambridge-i Robert Tombs történészprofesszor azzal érvelt, hogy a népirtás és az ideológia közötti kapcsolat lekicsinylése azt eredményezheti, hogy a fasizmus és a gyarmatosítás bűneit is figyelmen kívül hagyják.

Tombs kijelentette:Ez erkölcsileg védhetetlen, legalább annyira rossz, mint a holokauszt tagadása, mert »az ideológia és a gyilkolás összekapcsolása« a lényege annak, hogy miért fontosak ezek a dolgok. Elolvastam a Wikipédia-oldalt, óvatosnak és kiegyensúlyozottnak tűnik. Ezért az eltávolítására tett kísérletek csak ideológiailag motiváltak lehetnek” – olvasható a 888.hu cikkében.

Tovább olvasom

Médiapiac

Elfogadta az NMHH 2022-es költségvetését az Országgyűlés

A hatóság költségvetésének kiadási és bevételi főösszege egyaránt 47,8 milliárd forint.

Közzétéve:

Borítóképünkön az Országház épülete, fotó: Pixabay


122 igen szavazattal, 48 nem ellenében az Országgyűlés kedden elfogadta a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) 2022-es költségvetéséről szóló előterjesztést.

A képviselők döntése alapján

a hatóság költségvetésének kiadási és bevételi főösszege egyaránt 47,8 milliárd forint.

Személyi juttatásokra 11,2 milliárd forint, dologi kiadásokra 16,2 milliárd forint, egyéb működési célú kiadásokra 14,3 milliárd forint, beruházásokra 4,1 milliárd forint, a járulékokra és adókra pedig 2 milliárd forint áll rendelkezésre jövőre.

A hatóság bevételeinek nagy része, 36,2 milliárd forint 2022-ben is a különböző díjakból, elsősorban a 31 milliárd forintos frekvenciadíjból származik, amit 2,6 milliárd forintos állami támogatás és 9 milliárd forintos működési bevétel egészít ki.

Az NMHH Médiatanácsa jövőre 695 millió forintból gazdálkodhat.

Tovább olvasom