Kövess minket!

Médiapiac

Anonim kérhetnek segítséget a bántalmazottak

Online tanácsadó oldalt indít az Ökumenikus Segélyszervezet a Vodafone támogatásával a kapcsolati erőszak áldozatainak.

Hiánypótló online tanácsadó szolgáltatást létrehozásával folytatódik az Ökumenikus Segélyszervezet és a Vodafone együttműködése a kapcsolati erőszak elleni küzdelemben – jelentették be a partnerek budapesti sajtótájékoztatójukon. A www.meddigmehet.hu címen elérhető weboldalon a segélyszervezet csapata, pszichológus, jogász és szociális munkás válaszolja meg az anonim üzeneteket. A karitatív szervezet és a telekommunikációs vállalat a következő hetekben kampányt indít, hogy minél többen tudjanak erről a lehetőségről. A kampányt elindító sajtótájékoztatón egy friss elemzést is bemutattak, melyből kiderült, hogy a bántalmazás áldozatai, illetve a környezetükben erőszakot tapasztalók gyakran az interneten keresnek válaszokat a kérdéseikre, ahol sajnos sokszor segítség helyett támadás éri őket.

A Neticle által készített friss hazai kutatás rávilágított, hogy évente legalább 10.000 magyar említés keletkezik családon belüli illetve párkapcsolati erőszak témájában az interneten, amely azt jelenti, hogy óránként legalább egy komment vagy poszt érkezik a témában a felhasználók részéről. Bujdosó Bianka, az ACG Reklámügynökség digital campaign directora bemutatta, hogy a webes említéseket mélyebben megvizsgálva látható, hogy csak nagyon marginális része konkrét segítségkérés, nagyobb részük inkább informálódás, válaszok keresése arra, hogy egyáltalán mennyire számít erőszaknak az, ami a keresőkkel, kommentelőkkel történik. A kutatás azt is megmutatta, hogy a segítségkérőknek nem áll rendelkezésére egy olyan felület, ami összefogná ezeket a kérdéseket, kéréseket és szakértői választ adna. Az említések nagy része kevésbé specializált fórumokon (17,27%), Facebookon (47,66%), vagy blogokon (7,31%) jelenik meg. A konkrét kérdések, segítségkérések között nagyon sokszor a gyakorikerdesek.hu felületén keresik az érintettek a választ.

A Google adatai szerint hazánkban 2015-ről 2016-ra összességében 27,3%-al nőtt a családon belüli erőszakkal kapcsolatos keresések száma. Míg a fizikai bántalmazással (mely kategória az olyan generikus keresési kifejezéseket is magába foglalja, amelyek esetében nem lehet eldönteni, hogy lelki vagy fizikai erőszakról van szó) kapcsolatos keresések aránya 17,8%-al emelkedett a vizsgált időszakban, addig a kizárólag lelki bántalmazás esetében sokkal jelentősebb 68%-os növekedés látható .

Ebből arra következtethetünk, hogy az érintettekben a korábbiakhoz képest erőteljesebben kezd megjelenni a kérdés, mennyire normális az a szituáció, amiben élnek, illetve a fizikai bántalmazás mellett a lelki bántalmazás jeleit is kezdik felismerni. Mindez azonban kevés, ha az egyes felületeken nem kapnak releváns válaszokat, sőt, inkább bántó visszajelzések érkeznek hozzájuk, ezért jött létre a Meddigmehet.hu.

„Meddig mehet a bántalmazás? Meddig mehet, hogy az érintettek sokszor hárítással, hibáztatással, fél információkkal, közönnyel találkoznak, és nem empátiával, értő figyelemmel, segítő szándékkal? Meddig mehet, hogy a nehéz érzésekkel, helyzetekkel egyedül maradnak, úgy érzik, hogy ez a téma tabu, nem beszélhetnek róla?” – tette fel a kutatás megdöbbentő adatai kapcsán Senkár Éva pszichológus, az Ökumenikus Segélyszervezet munkatársa. A szakértő kiemelte: a kapcsolati erőszakról gyakran akkor hallunk csak, amikor már megtörtént egy-egy tragédia. Sok esetben a baj megelőzhető lenne, ha az érintettek időben kapnának segítséget, illetve megbízható, biztonságos forrásból kérhetnének tanácsot. A most induló szolgáltatás kapcsán elmondta: a segélyszervezet tapasztalt, az ellátórendszert jól ismerő szakemberei fogják megválaszolni a kérdéseket. Az online tanácsadás a Segélyszervezet honlapján mindenki számára elérhető szolgáltatás, mely névtelenül használható. Az oldalon rövid regisztrációt követően, csupán becenév és jelszó megadásával tudnak üzenetet küldeni a tanácsadóknak.

„A Meddigmehet.hu oldal elindításával a Vodafone és a Vodafone Magyarország Alapítvány célja, hogy segítséget, támogatást nyújtson a párkapcsolati erőszak áldozatává vált nőknek, egyben fellépjen az erőszak minden formája ellen” – mondta Beck György, a Vodafone Magyarország elnöke. Mint hangsúlyozta: „A családon belüli erőszak ma Magyarországon minden negyedik nőt érint, ez ellen határozottan fel kell lépni, ez így nem mehet tovább! A Meddigmehet.hu oldal elindításával segíteni szeretnénk a rászorulóknak és mindenkinek fel akarjuk hívni a figyelmét arra, hogy van kitől segítséget kérni, nem kell elviselni, eltűrni a bántalmazást! A Vodafone saját eszközeivel minden fronton hozzá akar járulni a nők biztonságának, elismertségének és társadalmi esélyegyenlőségének megteremtéséhez. Ennek a folyamatnak az egyik fontos eleme a Meddigmehet.hu oldal elindítása” – tette hozzá a Vodafone elnöke.

Lehel László, Az Ökumenikus Segélyszervezet elnök-igazgatója elmondta: „A segélyszervezet több mint 10 éve segíti a kapcsolati erőszak áldozatait, krízisközpontokat és titkos menedékházat működtet, ahol a bántalmazás elől menekülők biztonságos menedéket és komplex segítséget kaphatnak. A szervezet nagy hangsúlyt fektet a prevencióra is: évente több ezer gyermek részvételével tart iskolai tanórákat. Ez a szakmai háttér és tapasztalat biztos hátteret nyújt a most induló hiánypótló szolgáltatáshoz.”

Médiapiac

Öngólokat lő a baloldali sajtó a Pegasus-ügyben

Ismét kiderült az úgynevezett Pegasus-ügy kapcsán, hogy a baloldali sajtó azt sem tudja miről ír vagy beszél.

Közzétéve:

A borítóképen Kálmán Olga. Fotó: MTI/Balogh Zoltán

Előbb a 444.hu nevezte Szijjártó Péter külgazdasági- és külügyminisztert „az elhárítás vezetőjének” – miközben az Pintér Sándor –, majd nem sokkal később a baloldal saját maga akadályozta meg egy országgyűlési tényfeltáró bizottság felállításának lehetőségét, mivel Kálmán Olga DK-s politikus feljelentést tett, és olyan ügyben amelyben nyomozás folyik, nem lehet létrehozni tényfeltáró bizottságot.

Pintér Sándor belügyminisztert kérdezte az RTL Klub riportere arról, hogy Magyarország vásárolt-e az izraeli kémszoftverből. A miniszter válasza pontos és tényszerű volt – emlékeztetett az Origo.

Azt mondta a riporternek, hogy akár mindketten bajba kerülhetnek, ha érdemben válaszolna, ugyanis ez az információ államtitok, amit ha a miniszter megsért, akkor a riporter felbujtó lehet. Az ellenzéki sajtó Dobrev Klárát idézve azonnal hisztérikus hazudozásba kezdett, azt írva: „a miniszter megfenyegette az újságírót”. 

Pedig mindössze annyi történt, hogy Pintér Sándor figyelmeztette a riportert a hatályos törvényekre. A hazai jogszabályok ugyanis a titkos információgyűjtés eszközeit és módszereit kiemelt védelemben részesítik.

Az arra jogosult szervek által használt titkos információgyűjtő eszközök és módszerek összessége, azok műszaki-technikai adatai a 2009. évi CLV. törvény szerinti minősített adatnak tekinthető.

A Büntető Törvénykönyv (Btk. 265.§ (1) bekezdés b pont) szerint aki minősített adatot jogosulatlan személy részére hozzáférhetővé tesz minősített adattal visszaélés bűncselekményét követi el, és akár 8 évig terjedő szabadságvesztéssel is büntethető.

A Btk. szerint a felbujtó az, aki mást bűncselekmény elkövetésére szándékosan rábír. A felbujtó esetében is az elkövetőre irányadó büntetési tételt kell alkalmazni. Egyébként a sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól szóló 2010. évi CIV. törvény is leszögezi, hogy a sajtószabadság gyakorlása nem valósíthat meg bűncselekményt vagy bűncselekmény elkövetésére való felhívást.

Mindebből az következik, hogy a belügyminiszter válasza világos és tényszerű volt, semmilyen fenyegetést nem tartalmazott.

Mint ismert, a baloldali sajtó az úgynevezett Pegasus-ügy kapcsán azzal vádolta meg a kormányt, hogy törvénytelenül hallgatott le ellenzéki és kormánypárti politikusokat és újságírókat.

Az állításokat még közvetett bizonyítékokkal sem sikerült alátámasztaniuk, az ügyben eddig született tényszerű cikkekben több a kérdés, mint a válasz. Ennek ellenére a baloldal a megalapozatlan állításokra lényegében egy lejáratókampányt konstruált – hívta fel a figyelmet a Magyar Nemzet.

Tovább olvasom

Médiapiac

Két éve befejezték a tévésorozatot, de nem tudott róla senki

Jövőre, a 25. évaddal véget ér az Arthur című rajzfilmsorozat, amelynek a gyártása egyébként már két évvel ezelőtt leállt.

Közzétéve:

A borítókép illusztráció, a forrása: Pixabay

Az Arthur című, itthon is látott rajzfilmsorozat alkotója, Kathy Waugh mintegy véletlenül árulta el egy friss interjúban, hogy a szérián már régóta nem dolgoznak, a stáb már két éve megtartotta a gyártást lezáró partit.

A sorozat ezzel együtt még képernyőn van, a PBS várhatóan 2022 telére jut el az utolsó epizódig – derült ki Jason Szwimmer podcastjában, a Finding DW-ban.

Az Arthur nevű földimalacról szóló történeteket Waugh 1996-ban kezdte el gyártani Marc Brown könyvei alapján: a sorozat így a 25. évaddal ér majd véget, ami rekordnak is számít az amerikai televíziózásban, hiszen a gyerekeknek szóló rajzfilmsorozatok közül korábban egyik sem futott még ilyen sokáig – számolt be róla az Origo.

Tovább olvasom

Médiapiac

Remek nézettséggel tért vissza a Szerencsekerék a TV2-re

A legendás vetélkedő július 19-én tért vissza a TV2 képernyőjére megújult formában, Kasza Tibi műsorvezetésével.

Közzétéve:

TV2

Az első heti nézettségi adatok alapján elmondható, hogy a Szerencsekerék az első öt adással átlagosan a legnézettebb műsor volt a saját idősávjában mindhárom kiemelt korcsoportban (A18-59, 4+ és 18-49) – közölte a csatorna PR osztálya.

A kereskedelmileg fontos 18-59 évesek körében az első öt adás átlagosan 14,9%-os közönségarányt ért el, a teljes lakosság körében 16,2 százalékot, a 18-49 év közöttiek esetében pedig 15,4 százalékot. A Szerencsekerék idősávjában az RTL Klub volt a második legnézettebb csatorna a vizsgált korcsoportokban (A18-59: 12,7%; A4+: 12,4%; A18-49: 13,5%).

Érdekesség, hogy a fiatalabb nézők is nagy arányban kapcsoltak a műsorra, annak ellenére, hogy a Szerencsekerék 2001-ben, 20 éve volt utoljára a TV2 képernyőjén. Vagyis nem csak a nosztalgia játszott szerepet a választásban, hiszen a 13-17 év közötti nézők életkorukból adódóan nem emlékezhetnek a régi TV2-es adásokra, mégis 19,4%-os átlag közönségarányt ért el a Szerencsekerék ebben a nézői szegmensben.

A teljes lakosság körében a legnézettebb adás a hétfői volt, 677 ezres átlagos nézőszámmal (AMR).

2021 júliusa részben a sporteseményekről szól, a Labdarúgó-Európa-bajnokság a hónap elején és a pénteken elstartolt Olimpia kiugró nézettségi adatokat produkál. Emellett azonban fontos megjegyezni, hogy havi átlagban a TV2 a legnézettebb csatorna mindhárom kiemelt korcsoportban és a TV2 Csoport is tartja piacvezető pozícióját júliusban.

A csatornák rangsora átlag közönségarány alapján, teljes napra vetítve a 18-59 évesek körében: TV2: 7,4%, RTL Klub: 7,1%, M4 Sport 5,2% (vizsgált időszak: 2021. július 1-25.) A csatornacsaládok versenye ebben az összehasonlításban: TV2 Csoport: 21,6%, RTL Magyarország: 18,5%, MTVA 9,9%.

Borítókép: Sydney van den Bosch és Kasza Tibor

Tovább olvasom