Kövess minket!

Médiapiac

A zene mindenkié?

„A szolgáltatók ugyanazért a közönségért versenyeznek, de nagyon eltérő feltételek mellett” – állítja az Artisjus üzleti transzformációs igazgatója. Míg például a Spotify megállapodott a lemezkiadókkal, a YouTube még mindig visszaél monopolhelyzetével. Tóth Péter Benjamin szerzőkről, jogdíjakról és magáról a zenéről.

Az Európai Parlament azon törvénytervezetét, amely meg kívánja akadályozni, hogy szerzői jogot sértő tartalmak kerüljenek a világhálóra, sokan úgy értékelik, hogy véget vet az internet szabadságának és a kreativitásnak.

Ha valaki egy mű felhasználásával pénzt keres, akkor egy méltányos részét oda kell adnia az alkotónak. A szerzőknek és az őket képviselő szervezeteknek, így az Artisjusnak is nagyon sok munkája van abban, hogy a javaslat eljutott erre a szintre. Egész Európában azon dolgoznak a kollégák, hogy a tervezet átmenjen, de azt látjuk, hogy az ellenoldali lobbi erősen próbálja tematizálni a történetet. (Az Európai Parlament július 5-én elutasította a 13. cikkelyt. A képviselők legközelebb szeptember 12-én szavaznak a kérdésben – a szerk.)

Kik az elsődleges haszonélvezői a jelenlegi helyzetnek?

A szerzők kreatív munkájából a technológiai cégek, mint a YouTube vagy a Dailymotion, gazdagodnak világszerte. Az összes megosztott tartalom körülbelül 20-30 százaléka kulturális – zenei és filmes –, amelyből a cégeknek bevétele keletkezik.

Az EU tizenhét évvel a Napster-botrány után kívánja szabályozni a zenei piacot?

Az említett online platformok tartalomszolgáltatóként jelennek meg, ugyanúgy, mint például a Google Play vagy a Spotify, amelyek viszont az illegális fájlcserélőkkel, az ellenőrizetlen feltöltésekkel szemben licencmegállapodásokat kötöttek a lemezkiadókkal, a közös jogkezelőkkel.

Közben a YouTube széttárja a karját, mondván, nem tehet arról, hogy felhasználói tartalmat töltenek fel a felületére. Azáltal, hogy a neki kedvező jogi háttérrel visszaél, kevesebb tartalmat, ráadásul alacsonyabb áron lehet jogosítani. A 13. cikkely azt érné el, hogy a platformszolgáltatóknak kötelezően meg kellene állapodniuk a jogtulajdonosokkal, de ettől még a felhasználók bármit feltölthetnének szabadon.

A professzionális előadóknak egy-egy zenei megosztón való megjelenés mennyire fontos Magyarországon? Az ezzel foglalkozó ügynökségek szerint ugyanis nem lehet túlzottan sokat keresni ezeken a platformokon.

Ebből az irányból is tökéletesen megközelíthető a probléma. Ha megkérdezzük a zenészeket, mire van szükségük a sikerhez, a Facebook-on és a YouTube-on való megjelenést a lista első három helye valamelyikén említik, az ebből származó jogdíjbevételek viszont alig érik el a két százalékot.

Nagyon régi alapelve a szerzői jognak, hogyha valaki egy mű felhasználásával pénzt keres, akkor egy méltányos részét át kell adnia az alkotónak. A platformok monopolhelyzetben vannak, a bevételeket nem fair módon osztják el.

Mennyire lehet itthon csak a szerzői jogdíjakból megélni?

Tavaly 28 magyar szerző keresett havi egymillió forint feletti összeget jogdíjakból, de nagyon sokan vannak, akik havi ötszáz forintot sem kapnak. Mindez úgy működik, hogy mi beszedjük a jogdíjakat, feldolgozzuk a hozzánk beérkező elhangzási adatokat, ezek alapján pedig kifizetjük a szerzőknek a nekik járó összeget. Egyre pontosabb a felosztásunk, így a pici összegek is eljutnak a szerzőkhöz, amit fontosnak tartok, és bizony motiváló, amikor egy kezdő megkapja a pár ezer forintját az első daláért. A derékhad, akik legalább havi ötvenezer forintra tettek így szert, körülbelül 1200 embert jelent.

Az ágazatra jellemző, hogy nem lehet egy forrásból megélni, a bevételeket máshonnan, például élő koncertekből kell pótolni.

Milyen zenei műfajok és előadók vezetik a legutóbbi felosztást?

Eladási darabszám alapján az összesített album- és válogatáslemez-lista első három helyezettje 2017-ben: Kowalsky meg a Vega, Ed Sheeran és az Ossian. A stream top100-as listát Ed Sheeran vezeti, akit Luis Fonsi és az Imagine Dragons követ.

A helyezésekből lehet látni valamilyen tendenciát?

A jogdíjak sokféle – rádiós, tévés és élő zenés – forrásból érkeznek.

A képlet nagyon egyszerű: sok elhangzásnak kell lennie, olyan helyeken, ahol számottevő bevételt lehet generálni. Jellemzően azok a szerzők keresnek jól, akiknek a szerzeményeit több előadó énekli, illetve azok rádiókban, tévécsatornákon és koncerteken is elhangzanak.

Egészen különböző a csatornák helyzete, a rádiónak és az élőzenének is saját logikája van. Ha azt nézzük, hogy bizonyos helyeken mennyi a magyar zene aránya, akkor a rádió nagyon fontos csatatér. A magyar zeneipar 2010-es évekbeli időszakát meghatározó egyik legfontosabb tényező az, hogy 2010-ben elfogadták azt a törvényi szabályozást, amely előírta a magyar zenék 35 százalékos kvótáját. Erről ugyanazok a viták zajlottak le nálunk, mint külföldön. A rádiók azt mondták, nincs annyi minőségi magyar zene, amennyivel meg lehet tölteni az adásidőt, aztán kiderült, hogy van, és még a hallgatottság is nőtt. A szabályozás előtt 20 százalék alatt volt, most pedig már 40 százalék felett van a magyar zene aránya, ez a jogdíjakban is megjelenik. A rádió azért is fontos terep, mert bár jön fel az online, az új zenék megismerésének a folyamatát erősen a rádió határozza meg.

Mennyire népszerű a komolyzene?

A kortárs komolyzenéről érdemes itt beszélnünk, hiszen a gyakran játszott művek többnyire nem védettek, ezek elhangzásáért pedig már nem jár jogdíj. Az adataink szerint tavaly 1778 olyan komolyzenei koncert volt, ahol védett művek csendültek fel. Ezek után körülbelül ötezer zenemű 522 magyar szerzőjének fizettünk ki jogdíjat. A komolyzeneszerzők számára ez egy fontos bevétel, hiszen ők előadóként kevésbé tudnak érvényesülni.

Milyen a magyar kontra külföldi arány az élő zenében?

Jellemzően 70 százalékban magyar, 30 százalékban külföldi szerzőkhöz jut a jogdíj a koncerteknél. A legutóbbi, fél éves időszakot felölelő jogdíj-felosztásunkból 87.600 zenemű 8378 magyar szerzője részesült. Ez összesen 12 585 koncertet jelent – tehát ennyi rendezvény adatait dolgoztuk fel fél év alatt.

Mennyire exportcikk a külföldi filmekben megszólaló magyar zene?

Erre vonatkozóan nincs adatunk. Filmzenei jogdíjakat televíziós és mozis játszás után tudunk kifizetni. Ha az arányokat nézzük, azt látjuk, hogy 68, illetve 13 ezer zenemű szólalt meg a tévében, illetve a mozikban, ezek közül 1360, illetve 153 származik magyar szerzőtől.

Messze a filmzene esetében a legalacsonyabb a magyar zenei arány. A mozi- és tévéfilmek mindössze 5-10 százaléka magyar alkotás.

Külföldön előszeretettel listázzák, melyik elhunyt énekes kereste a legtöbbet halála óta. Erre vonatkozóan van hazai adat?

Ez egy nagyon izgalmas kérdés, ugyanakkor mindig kényes pont, mert a szerzők, a jogutódok nem mindig örülnek a nyilvánosságnak. A legfrissebb adatok szerint 505 elhangzással az Élj vele boldogan (Fülöp Kálmán és Majláth Júlia szerzeménye – a szerk.) áll az első helyen. Második a Most élsz (Máté Péter dala – a szerk.), ezt követi a Kicsit szomorkás a hangulatom (Nádas Gábor és Szenes Iván szerzeménye – a szerk.). Hozzáteszem, érdekes megnézni, hány elhangzást tudnak produkálni a ma futó slágerek, nagyjából az említett szám tízszeresét.

A legtöbb külföldi sajtóban megjelenő elemzés tipikusan szakértői becslés. Ezzel szemben, mi egy nagyon átlátható és szigorú követelményrendszer alapján dolgozunk. Például egy nagykoncert után járó jogdíj bevételt is könnyen le lehet vezetni, ha azt mondjuk, hogy van 10 ezer ember az Arénában, akik nettó 10 ezer forintért váltanak jegyet. Ez 100 millió forint. A legkedvezőbb koncertjogdíjunk négy és fél százalék, tehát négy és fél millió forint jogdíjat utalunk át az illetékesnek. Ezzel el is árultam, hogy valaki ennyi jogdíjat kap.

Tóth Péter Benjamin
Tóth Péter Benjamin

Az Artisjus feladata közé tartozik a magyar zenei repertoár gondozása. Ez hogy néz ki a gyakorlatban?

Az Artisjus a zeneszerzők és szövegírók közös jogkezelőjeként hatalmas zenei adatbázist gondoz, és minden évben több millió elhangzási adatot vizsgál meg. A zeneművek lejátszását felhasználási csatornánként méri – rádió, televízió, élőzenés rendezvények, hangfelvételek, online zenehallgatás – majd ezek alapján végzi a további elemzéseket. Az egyesület egyenként végzi a műsorok beazonosítását, ami a jogdíjak felosztásának alapja.

A közelmúltban jött létre az Üzleti transzformációs főosztályunk. Erre azért volt szükség, mert a szervezet 111 éves, vannak változások, amelyeket le kell követni: egyre több adat érkezik be, új szereplők jelennek meg a jogkezelői piacon, de az is látszik, hogy a szerzők számára a jogdíj fontosabb, mint 15-20 éve volt, valamint szerettük volna növelni a szolgáltatási színvonalat is. Az osztály munkájába hat területet csoportosítottunk: HR, kommunikáció, üzleti intelligencia, projektiroda, projekt tulajdonosok, folyamatmérnök. Reményeink szerint, mindez hozzájárul a fejlődéshez.

Hogyan látod a magyar könnyűzene nemzetközi piacon való érvényesülésének esélyeit? Egyáltalán van olyan előadó, aki idővel nemzetközi sztár lehet?

Remélem, nem lesz kiábrándító, amit mondok, de azt gondolom, sokkal előbb lesz sikeres magyar dalszerző, mint előadó. Ahhoz, hogy egy magyar előadó megtöltse a nemzetközi arénákat, profi gépezet kell, nagymértékű befektetés. Az nem elég, ha a produkció jól néz ki, ha az előadó játszik hangszereken, de még az sem, ha van színpadi jelenléte. Hiába, ha nincs mögötte az a dal, amit dúdolnánk.

Persze vannak rétegműfajok, mint például a világzene, ahol elértük, amit akartunk. Komolyzenében és jazzben is vannak jól megérdemelt magyar sikerek. Kevesen tudják, de a legtöbb Grammy-díja Solti Györgynek van, és bizony minden évben érdemes megnézni a jelöltek listáját, mert jellemzően van magyar kötődés.

A legutóbbi felosztáshoz négy tévécsatorna, köztük a TV2 nem szolgáltat adatokat, emiatt bírósághoz fordultatok. Mi lehet az oka ennek?

Áprilisban kiküldtünk a szerzőknek egy levelet, amelyben jeleztük, hogy a májusi jogdíjbevétel-felosztásban, mely csatornák szerepelnek: 52 rádió, 46 tévéadó, illetve a hiányzó négy adatai. (Mind a négy a TV2-csoport csatornája – a szerk.) Bíróság elé vittük az ügyet, tárgyalás még nem volt. A hivatalos válaszom: nyitottak vagyunk a megoldásra.

Milyen magánemberként a zenéhez fűződő viszonyod?

Aki zenével foglalkozik, az nem biztos, hogy mindig zenét akar hallgatni. Elsőként az jut eszembe, amikor Palya Beával mentünk a dalszerzőkért lobbizni Brüsszelbe, beszálltunk egy taxiba, amelyben szólt a zene, és Bea szólt a sofőrnek, hogy állítsa le, de rögtön. (Nevet.) Én magam is zenéltem, kijártam a zeneiskolát, zongoráztam. Aztán miután megpróbáltam megírni a saját listavezető dalom, eljött a pályaválasztás ideje, és úgy döntöttem, nem kergetem a zenei álmokat. Jogász lettem, de picit partra vetett halként igyekeztem valami zenével kapcsolatos területet keresni, így kezdtem el szerzői joggal foglalkozni. És bár nem biztos, hogy egy profilt meg lehet rajzolni, de tizenhárom éves korom óta Roxette-rajongó vagyok, magyar zenében pedig a Kaláka a favorit. Nem tudom, mikor mosódott át az agyam, de a munkám révén mindenkit szeretek, egyben tartom is a távolságot. Inkább azt figyelem, mikor csillan meg a professzionalizmus, és akkor mindegy, hogy az heavy metal-e vagy mulatós zene, a tudatos építkezést értékelem.

(Az interjú eredetileg a Médiapiac 2018/7-8. számában jelent meg. A lapra itt fizethet elő, illetve ezeken a standokon veheti meg.)

Médiapiac

Új közmédiatörvény tervezetét hagyta jóvá a szlovák kormány

A szlovák közmédia vezetésének megválasztási folyamatát érintő módosításokat, valamint névváltoztatást is tartalmazó új közmédiatörvény tervezetét hagyta jóvá a pozsonyi kormány szerdán.

Közzétéve:

MTI/Koszticsák Szilárd

A Szlovák Rádió és Televízió (RTVS) jelenlegi formáját és nevét 2011-ben Iveta Radicová – később idő előtt távozó – liberális kormányának idején hozták létre a Szlovák Rádió (SR) és a Szlovák Televízió (STV) összevonásával. Az RTVS élére később a legnagyobb szlovák kereskedelmi televízió egyik korábbi vezetőjét nevezték ki, és számos vitatott változtatásra is sor került, amelyekkel kapcsolatban az intézményt nem egy bírálat érte, egyebek mellett hírszolgáltatásának kiegyensúlyozottságát megkérdőjelezve.

A Robert Fico kormánya által most elfogadott – a pozsonyi törvényhozás liberális ellenzéke által élesen bírált – törvényjavaslat a TASR közszolgálati hírügynökség közlése szerint egyebek mellett módosítja az intézmény nevét, amelyet a jövőben Szlovák Televízió és Rádiónak (STVR) hívnak majd, de megtartja annak összevont formáját.

A javasolt új törvény által bevezetett érdemi változtatások egyike az intézményvezető megválasztásának folyamatát, konkrétan a vezérigazgatót megválasztó kilenctagú közmédiatanács összetételét érinti. A közmédiatanács tagjait eddig a parlament választotta egy speciális forgószabály alapján. A jövőben a tagok közül négyet a kulturális miniszter jelöl majd. Az új közmédiatörvény hatálybalépésével a szlovák közmédia jelenlegi vezetésének megbízatása megszűnik majd.

Az új jogszabály változást hoz majd a szlovák köztelevízióban sugározható reklámok mennyiségével kapcsolatban is, a teljes adásidő eddig megengedett 0,5 százalékáról 5 százalékra emelve a reklámidő maximális hányadát.

A szlovák miniszterelnök úgy nyilatkozott, hogy reményei szerint a jogszabályt még nyáron elfogadja a parlament.

Borítókép: Robert Fico szlovák kormányfő

Tovább olvasom

Médiapiac

Reklámriport miatt bírságolt a médiatanács

Túlmutatott a támogatás megengedett keretein a Trendmánia című műsorszám december 16-án sugárzott adása, ezzel a TV2 megsértette a törvényi rendelkezést, a médiatanács emiatt megbírságolta a médiaszolgáltatót – közölte a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) kommunikációs igazgatósága csütörtökön az MTI-vel.

Közzétéve:

Pixabay

Megsértette a műsorszámok támogatására vonatkozó törvényi rendelkezést a TV2 a Trendmánia (9. évad 40. rész) című műsorszám december 16-án sugárzott adásával – mondta ki a médiatanács április 23-án meghozott határozata.

A műsorrészt egy szépségipari cég üzletében vették fel, amelynek polcain márkanévvel ellátott szépségápolási termékek voltak láthatóak, amelyek egy részét a riporter ki is próbálta, illetve jótékony hatásukról beszélgetett az üzletvezetővel – írták.

Mindezek miatt a testület a műsorszámot reklámriportnak tekintette, és 500 ezer forint bírsággal sújtotta a TV2-t, a jogsértés ismételtségére tekintettel pedig 25 000 forint megfizetésére kötelezte a csatorna vezető tisztségviselőjét.

A közlemény szerint nézői bejelentés alapján, a kiskorúak védelme szempontjából vizsgálta a médiatanács az M4 Sporton február 28-án 18 óra 46 perctől sugárzott MOL Magyar Kupa DVSC-Ferencvárosi TC-nyolcaddöntőt a műsorszámban hallható trágár nézői bekiabálások miatt.

A testület figyelembe vette, hogy az élőben közvetített sportműsorszám szerkesztésére a médiaszolgáltatónak éppúgy nem volt lehetősége, mint a sugárzás időpontjának megválasztására, ezért nem indult hatósági eljárás a médiaszolgáltatóval szemben.

Ugyanezen az ülésén két rádiós frekvenciára kiírt pályázati eljárást is eredményesnek nyilvánított a médiatanács: a Fonyód 101,3 MHz és a Siófok 92,6 MHz helyi vételkörzetű rádiós médiaszolgáltatási lehetőségek kereskedelmi jellegű használatára kiírt pályázatok nyertese a Radio Plus Kft. lett.
A közlemény szerint nézői észrevétel nyomán kereste meg a médiatanács a cseh társhatóságot Kőhalmi Zoltán – Történjen bármi című, a Comedy Centralon január 1-jén 15 óra 56 perckor sugárzott műsorszáma miatt.

A műsort a médiaszolgáltató korhatárjelölés nélkül sugározta, azonban az a magyar szabályozás alapján a III. korhatári kategóriába (tizenkét éven aluliak számára nem ajánlott) tartozna.

Az RRTV megállapította, hogy a műsorszám ugyan nem sértette meg a rádiós és televíziós műsorszolgáltatásról szóló cseh rendelkezéseket, de a társhatóság a magyar jogszabályokra tekintettel felhívta a médiaszolgáltatót, a Viacom CBS Networks International Czech s.r.o.-t, hogy tegyen eleget a magyar törvényben meghatározott, az általános közérdeken alapuló szigorúbb szabályoknak a korhatárjelölés tekintetében, amelyet a műsorszám sugárzásakor elmulasztott feltüntetni.

A médiatanács heti üléseinek teljes napirendje megtalálható a testület honlapján, ahogy az ülésekről készült jegyzőkönyvek, illetve valamennyi határozat is a legfrissebbek a szükséges hitelesítési és adminisztrációs átfutási idő után lesznek nyilvánosak – áll a közleményben.

Borítókép: illusztráció

Tovább olvasom

Médiapiac

A TikTok végleg kivághatja a kellemetlenkedőket

Így használd a közösségi médiás profilodat – III. rész: Törölni lehet, és azokat is törölhetik, akik sokakkal kiszúrnak.

Közzétéve:

A TikTok kínai videomegosztó applikáció ikonja egy okostelefonon, fotó: MTI/EPA/Hayoung Jeon

Ezt nem kellett volna kitenni – elképzelni is nehéz, mennyi alkalommal gondolták ezt a közösségi médiafelületek használói egy-egy kevésbé jól sikerült, vagy éppen utóbb szűkebb-tágabb körben botrányt okozó poszt kapcsán. A megoldás egyszerű, de mi van akkor, ha más posztját akarjuk törölni? A lehetőségeket a médiahatósággal járta körbe a Médiapiac.com.

A nagy számok törvénye sajátos módon érvényre jut a közösségi médiában is: minél aktívabb az ember, minél többet posztol, annál nagyobb az esélye annak, hogy olyan tartalmat tesz ki, vagy tesznek ki róla mások, amit nem akart volna megosztani a virtuális – vagy bármilyen – nyilvánossággal. Hogy mi a teendő ebben a helyzetben, arról a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság szakembere adott tájékoztatást a Médiapiac.com kérdésére.

A sajátot könnyű…

Fáczán Gábor főosztályvezető előbb a legegyszerűbb esetről beszélt, kifejtve, hogy a saját tartalom eltávolítása a legtöbb platformon problémamentesen megoldható, az online felületek kivétel nélkül lehetőséget adnak posztjaink, képeink eltávolítására.

… és másét?

De mi van akkor, ha valaki más tesz közzé olyan tartalmat, amit nem akartunk volna magunkról közölni? – A válasz – magyarázta a főosztályvezető – szintén a platformok szabályzatának tanulmányozásával adható meg. A legtöbb online felületen rendelkezésre áll a „jelentés” lehetősége, vagyis legtöbbször egy űrlap segítségével jelezni lehet a szerzői jogi vagy adatvédelmi jogsértést. Legtöbbször pedig a platform maga eltávolítja a problémás tartalmat. – A TikTok esetében érdemes arra is ügyelni, hogy

többszöri szerzői jogsértésnél nem csupán a tartalmat távolíthatja el, hanem akár a felhasználó fiókját is felfüggesztheti, törölheti

– jegyezte meg Fáczán Gábor.

S mi a helyzet akkor, amikor valaki a sajátjaként tünteti fel más tartalmát? Plágium ez?

– Elsődlegesen a komment tartalma lesz irányadó. Ha a komment szerzői alkotásnak minősíthető, akkor felmerül a plágium kérdése. Ebben az esetben azonban a jelentés nem elég – jegyezte meg a főosztályvezető. Szükség van még arra, hogy a bejelentő bizonyítsa, a más által közzétett tartalomban az ő alkotása szerepel. Meg kell adni, hogy mi a vita tárgya, vagyis például fényképről, szövegről, videóról van szó, ahogy meg kell jelölni azt a tartalmat is, amelyben a plagizált rész szerepel. Végül az is megjelölendő, hogy milyen alappal kéri az érintett a tartalom eltávolítását. A platform kivizsgálja az esetet, és ha megállapítja, hogy valóban plagizálás történt, akkor eltávolítja azt. Azaz megy a virtuális szemetesbe.

Sorozat indul!

A Facebook mára életünk része lett. A Médiapiac.com cikksorozatban járja körbe a közösségi médiaműködés ama mozzanatait, amelyek a gyakorlatban a legtöbb gondot okozzák. A pontos kép felrajzolásában a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság segítette lapunkat. Első írásunk azt taglalta, kié is a közösségi média felhasználói által közzétett tartalom, a másodikból pedig az derült ki, hogy a Facebook nem olyan, mint az utcai lomtalanítás.

Jakubász Tamás

Tovább olvasom