Kövess minket!

Médiapiac

A szokásos trükköt dobta be az Apple

Az Apple kevés iPad és iPad minire biztosította az előrendelés lehetőségét, nem csoda, hogy a valamivel lanyhább érdeklődés ellenére elfogytak az első készletek. Eközben egyébként kijött egy friss felmérés, ami alapján csökkent a cég iránti márkahűség.

Az Apple nemrégiben mutatta be iPad mini készülékét, mely 23 százalékkal vékonyabb és 53 százalékkal könnyebb a harmadik generációs iPadnél.

A mini 23 százalékkal vékonyabb és 53 százalékkal könnyebb a harmadik generációs iPadné
A mini 23 százalékkal vékonyabb és 53 százalékkal könnyebb a harmadik generációs iPadné

Sőt a cég – ugyancsak ekkor – lerántotta a leplet a negyedik generációs iPad készülékről is, mely 9,7 hüvelykes Retina kijelzővel, az Apple által tervezett új A6X chippel, FaceTime HD-kamerával és gyors vezeték nélküli kapcsolattal rendelkezik. Mind az iPad mini, mind a negyedik generációs iPad készüléken az iOS 6 rendszer kétszáznál is több új funkciót kínáló legújabb verziója fut.

Az iPad mini 7,9 hüvelykes kijelzője ugyanannyi képpontból áll, mint az eredeti iPad és az iPad 2 készüléké, így gond nélkül futtatható rajta a kifejezetten iPadre készült több mint 275 ezer alkalmazás. Philip Schiller, az Apple globális termékmarketing-ágazatának vezető alelnöke szerint “a Mini olyan vékony, mint egy ceruza, súlya pedig nem nagyobb egy jegyzettömbénél”.

Az alumíniumból és üvegből készült új külsőt kapott iPad mini 7,2 mm vastag, súlya pedig csupán 308 gramm. 7,9 hüvelykes Multi-Touch kijelzője továbbra is a felhasználók által már jól ismert iPad-élményt nyújtja, mégpedig a 7 hüvelykes táblagépeknél megszokottnál 35 százalékkal nagyobb kijelzőméretben, melynek 67 százalékkal nagyobb része használható ki a web böngészésekor. A kétmagos A5 chip gondoskodik a rövid reakcióidejű megjelenítésről, valamint a gyors és akadozásmentes Multi-Touch vezérlésről, emellett biztosítva az egész napig kitartó akkumulátor-üzemidőt.

Az iPad mini előoldalán egy FaceTime HD-kamera, hátoldalán pedig egy 5 megapixeles iSight kamera található, melyekkel a fejlett optika jóvoltából kiváló élességű állóképek és valódi 1080p felbontású HD-videók készíthetők. Az iSight kamera videostabilizáló funkcióval rendelkezik, emellett mindkét kamerát hátsó megvilágítású érzékelővel látták el, mellyel gyenge fényben is kiváló képek készíthetők. A mini emellett a fényképek egyszerű megosztását is lehetővé teszi az iCloud szolgáltatásban elérhető megosztott fotóadatfolyamok révén.

A eszköz kétsávos, 802.11n szabványú, akár 150 Mb/s sebességű Wi-Fi kapcsolat használatát teszi lehetővé, amely a korábbi iPad modellek Wi-Fi teljesítményének kétszerese. Az iPad mini Wi-Fi + Cellular változatokban is elérhető, melyek az ultragyors vezeték nélküli kapcsolati szabványok, köztük az LTE és a DC-HSDPA támogatása révén képesek kapcsolódni az internetre és kitűnő sebességet biztosítanak letöltéshez, böngészéshez és adatfolyam-lejátszáshoz egyaránt.

A Személyes hozzáférési pont funkció segítségével akár öt másik készülékkel, köztük például MacBook Pro számítógéppel, iPod touch készülékkel vagy egy másik iPaddel is megosztható a gyors mobilhálózati adatkapcsolat Wi-Fi, Bluetooth- vagy USB-csatlakozáson keresztül.

Az új, negyedik generációs iPad új A6X chipe az A5X CPU-teljesítményének és megjelenítési sebességének akár a kétszeresét képes nyújtani – mindezt úgy, hogy a megszokottan vékony és könnyű kivitelű iPad akár 10 órán át is használható egy feltöltéssel. A készülék további újdonságai közé tartozik a FaceTime HD-kamera, a korábbi iPad-modellekhez viszonyítva kétszeres sebességű Wi-Fi kapcsolat, valamint a készüléket támogató LTE-szolgáltatók egész világra kiterjedő listájának a tovább bővülése.

Az iPad mini és a negyedik generációs iPad egyaránt támogatja a Lightning csatlakozót, mely a 30 tűs csatlakozónál kisebb, praktikusabb és strapabíróbb. A Lightning csatlakozóhoz különféle tartozékok kaphatók, melyek lehetővé teszik a kamerák, SD kártyák és VGA- vagy digitális HDMI-videoeszközök csatlakoztatását. A már forgalomban lévő iPad Smart Cover takarók és az iPad Smart Case tok kompatibilis a negyedik generációs iPad készülékkel, emellett pedig új, poliuretán anyagú, kifejezetten az iPad minihez tervezett Smart Cover takarók is kaphatók.

Elérhető tartalomból nincs hiány

Az iPad készüléken az App Store áruházban megvásárolható alkalmazások közül több mint 700 ezer futtatható, köztük 275 ezernél is több olyan program, amely kifejezetten iPad készülékekre készült. Az iPaden emellett az Újságos alkalmazás által kínált több mint 5000 hírújság és magazin, valamint az iBookstore kínálatában megtalálható több mint másfél millió könyv is olvasható. Az iTunes Store zenei, televíziós és filmes online áruháza kínálatában több mint 26 millió zeneszám, több mint 190 ezer televíziós műsorepizód és 45 ezernél is több film található. Az iPadre készült új iBooks alkalmazás segítségével a felhasználók több mint 40 nyelven olvashatnak elektronikus könyveket. Az iBooks emellett az elektronikus könyveknek egy olyan új fajtáját is elérhetővé teszi, amely dinamikus és valóban interaktív élményt nyújt olvasóinak. Az Apple új iBooks Author alkalmazásával készített e-könyvek teljes képernyőt betöltő kiadványok, melyek egyebek között interaktív animációkat, szemléltető ábrákat, fényképeket, videókat, egyéni betűtípusokat és matematikai kifejezéseket is tartalmazhatnak.

Az iPad mini Wi-Fi modellek egyébként  november 2-tól, péntektől vásárolhatók meg fekete-palaszürke és fehér-ezüst színváltozatban. A 16 GB-os modell várhatóan 100 ezer forintba kerül majd, míg a 32 GB-os modellért még mélyebben kell az Apple híveinek a pénztárcájukba nyúlniuk, a termék ugyanis 130 ezer forint körül várható, de még mindig olcsóbb, mint a 64 gigabájtos változat 160 ezer forint ára. A negyedik generációs iPad Wi-Fi modellek ugyancsak ekkortól vásárolhatók meg fekete vagy fehér színben: a 16 GB-os modell ajánlott fogyasztói ára 150 000 Ft, a 32 GB-os modellek ára 180 ezer forint, a 64 GB-os modell vásárlóinak pedig nem kevesebb mint 210 ezer forintot kell kicsengetniük.

Az iPad mini Wi-Fi + Cellular modelljeinek és a negyedik generációs iPad Wi-Fi + Cellular modelljeinek értékesítése néhány héttel a Wi-Fi modellek megjelenése után kezdődik meg; első körben az Egyesült Államokban az AT&T, a Sprint és a Verizon kínálatában lesznek elérhetők. Az iPad mini Wi-Fi + Cellular modelljei a következő áron lesznek megvásárolhatók: 16 GB-os modell 140 ezer forint, 32 GB-os modell 170 ezer forint, 64 GB-os modell pedig 200 ezer Ft.  A negyedik generációs iPad Wi-Fi + Cellular modelljei közül a 16 GB-os ajánlott fogyasztói ára 189 ezer forint, a 32 GB-os modellé 220 ezer forint, a 64 GB-os modellé pedig 250 ezer Ft.

A piactársak jobbak?

Mint látható, az árak meglehetősen borsosak, miközben a készülékek tudása sok szempontból elmarad a konkurensekhez (Google Nexus 7, a Nook HD, vagy a Kindle Fire) képest.  Bírálják, hogy a képminőség jelentősen elmarad a vetélytársakétól, és hogy a kétmagos A5 processzor is gyengébb a Nexus 7 vagy a Kindle Fire HD négymagos processzoránál. A Mini ugyan egyedi a kategóriájában a hátlapi hd kamerával, de azzal is, hogy a legolcsóbb, wifis modellben nincs GPS, és ezzel egy sor szolgáltatás és alkalmazás nem működik rajta.

Csökkent az Apple iránti rajongás

Egyébként épp a napokban jelent meg a Strategy Analytics felmérése, ami alapján 2007 óta először jelentős mértékben csökkent az Apple iránti márkahűség. A cég kutatása szerint ez a tendencia Európában különösen erősen megmutatkozott, de az Amerikai Egyesült Államokban is szignifikáns. Noha még mindig rendkívül sokan mondják, hogy a következő telefonjuk is az almás cégtől származik majd, számuk jelentősen csökkent, ami részben talán annak köszönhető, hogy az Apple termékeinek tudása sok tekintetben elmarad a konkurensekétől, miközben áruk meglehetősen borsos. A Strategy Analytics adatgyűjtése során az európai iPhone-osok 75 százaléka nyilatkozott úgy, hogy kitart majd a gyártó mellett, míg az USA-ban 88 százalék mondta ezt. Ez a tavalyi európai adathoz (88 százalék) képest 13 százalékos, az USA-ban mért 93 százalékos hűséghez képest pedig 5 százalékos visszaesést jelent. Bár több telefongyártó joggal irigyelhetné ezeket a számokat, az Apple-nek valószínűleg hamarosan ki kell találnia valamit, hogy a márkája iránti lojalitást fokozza.

Médiapiac

Hallgatnak a jogvédők a magyar újságíró vegzálása után

A Hír TV magyar tudósítója a PestiSrácok.hu-nak részletesen beszélt a meghurcoltatásáról.

Közzétéve:

A borítóképen Bugnyár Zoltán, forrás: PestiSrácok.hu

Eljárást indítottak Bugnyár Zoltán ellen védett objektum elleni bűncselekmény gyanújával a svéd rendőrök, akik annak ellenére vették őrizetbe, hogy felmutatta sajtóigazolványát és együttműködött a hatóságokkal.

A Hír TV tudósítója arról a terrortámadásról készített beszámolót, ami még szerdán történt egy Vetlanda nevű kistelepülésen, ahol hét embert sebesített meg egy férfi, aki késsel támadt az áldozatokra. A magyar tudósító éppen az összefoglaló bevezetőjét rögzítette volna, ahol ő mondja el a friss részleteket, és mivel az esettől mintegy 400 km-re tartózkodott, a rendőrség épületét a háttérben “illusztrációnak” használta volna. Azonban nem várt akadályokba ütközött: a svéd rendőrség egészen egyszerűen őrizetbe vette, s bár együttműködött az egyenruhásokkal és abbahagyta a forgatást, azok közölték vele, hogy be kell mennie velük a rendőrségre. Ott pedig azonnal a kihallgatószobába vitték, nem engedték telefonálni sem.

ELJÁRÁST INDÍTOTTAK ELLENE

Bugnyár Zoltán a PestiSrácok.hu-nak úgy fogalmazott: teljesen érthetetlen volt számára, hogy gyanúsítottként akarják kihallgatni, annak ellenére, hogy ő csak egy telefonfelvételt készített, a munkáját végezte, a rendőrségi épület egyfajta illusztrációként szerepelt volna csak a háttérben, miközben beszél. A tudósító elmondta azt is: nem tudta, hogy ez tilos vagy törvénysértő lenne. Azt, hogy ezt egyébként milyen jogszabály tiltja, nem közölték vele, viszont a rendőrök svéd nyelven akarták, hogy vallomást tegyen. Bár Bugnyár Zoltán beszél svédül, de egy büntetőügyben nem érezte volna magát biztonságban, így telefonos tolmácsot kért, akit – bár jogszabály írja elő – nem tudtak biztosítani. A kihallgatóhelységben a rendőrök nem, míg Bugnyár Zoltán viselt maszkot, amin – elmondása szerint – mosolyogtak a hatóság emberei. Amikor megkérdezte, mivel vádolják, akkor derült ki számára, hogy védett objektum elleni bűncselekmény vádjával indítottak eljárást ellene, és hiába mutatta a telefonjával rögzített felvételt, azt nem csupán a saját készülékükkel rögzítették, de a mobilját is lefoglalták. Ezután engedték szabadon, de semmilyen hivatalos papírt, jegyzőkönyvet nem adtak számára az eljárásról, amit kérésére válaszolva is megtagadtak tőle. A Hír TV munkatársának csupán annyit mondtak: amint lesz tolmács, felveszik a gyanúsítotti vallomását – Bugnyár Zoltán jelenleg is erre vár

A LIBERÁLIS JOGVÉDŐK MEG SEM SZÓLALTAK

A magyar konzul azonnal felajánlotta segítségét, azonban valamiért az Amnesty International, a Nemzetközi Újságírószövetség vagy éppen a TASZ nem háborodott fel azon, hogy egy újságírót vegzáltak munkavégzés közben Svédországban. 

A Hír TV megkereste az említett két szervezetet, de az Amnesty International mindeddig nem reagált a híradó megkeresésére, a Társaság a Szabadságjogokért azt írta, hogy ez a helyi jogvédők dolga. 

Bugnyár Zoltán portálnak azt is elmondta, hogy a jogállamiság fellegvárainak egyike nem mellesleg Ukrajna után a második helyen szerepel európai viszonylatban a bűncselekmények elkövetésének számát tekintve, amit az elmúlt évek gyakorlatilag korlátozás nélküli bevándorlásának köszönhetően sikerült elérniük. Bugnyár Zoltán azt is hozzátette, hogy a svéd rendőrökön jól érzékelhető a bizonytalanság is, félnek kijelenteni például azt, ha terrortámadás történik, és az ő ügyében sem igazán tudták eldönteni, mi lenne a helyes eljárás. Így inkább eljárást indítottak vele szemben, annak ellenére, hogy felmutatta sajtóigazolványát és együttműködött a hatóságokkal.

A KONZULI SZOLGÁLAT MINDEN SEGÍTSÉGET MEGAD AZ ÚJSÁGÍRÓ SZÁMÁRA

A PestiSrácok.hu Magyarország stockholmi nagykövetségét is megkereste az újságíróval történekkel kapcsolatban, amire az alábbi választ kaptuk a Külgazdasági és Külügyminisztériumtól:

Külképviseletünk munkatársai felvették a kapcsolatot az újságíróval, folyamatosan figyelemmel kísérik a fejleményeket, és minden lehetséges segítséget megadnak számára. Munkatársaink a konzuli tevékenységre vonatkozó jogszabályoknak megfelelően eljárva, tanácsot adtak a jogi védelem megválasztásához, annak érdekében, hogy az érintett magyar állampolgár megfelelő jogi képviseletet kaphasson.

-olvasható a PestiSrácok.hu-nak küldött válaszlevélben.

Tovább olvasom

Médiapiac

Így manipulál a német köztelevízió (videó)

Tiltakozik a Magyar Nemzeti Médiaszövetség a Deutsche Welle budavári riportja ellen.

Közzétéve:

A Nemzeti Hauszmann Program részeként felújított Mátyás kútja a budai Várban, forrás: MTI / Szigetváry Zsolt

A budai Várban zajló építketésekről és a budapesti Kossuth Lajos tér átépítéséről közölt riportot nemrégiben a Deutsche Welle, amelynek révén a német közszolgálati médium azt igyekezett bizonyítani, hogy a magyar kormány szélsőségesen nacionalista, és szembemegy az Európai Unió által vallott értékekkel – hívta fel a figyelmet a tévés riportra a Mandiner, amelynek szemléje szerint rögtön a műsor elején elhangzik, hogy a kormány „kisajátítja a város tulajdonában lévő ingatlanokat”.

Ennek kapcsán V. Naszályi Márta, az I. kerület polgármestere, az ellenzéki Párbeszéd Magyarországért párt politikusa szólal meg, akit nagyon elkeserítenek az építkezések, mert szerinte a kormány rossz társadalmi üzenetet közvetít általuk, és ő nem akarja az 1944-es állapotában látni a Várnegyedet. „Ez a kormány önkényes, diktatórikus, a társadalom érdekeivel szembemenő döntése volt” – panaszkodik a politikus, aki ezután egy helyi lakossal, Wágner Tamással kiegészülve arról beszél, hogy semmit sem lehet tenni a beruházások ellen, amelyek következményeként a környék élhetetlenné válik az itt lakók számára.

A Vár után a riport következő állomása a Kossuth tér, amely a Deutsche Welle szerint majdnem úgy néz ki, mint 1944 márciusában, ekkor az Adolf Hitlerrel szövetséges Horthy Miklós kormányozta Magyarországot – emeli ki a Deutsche Welle narrátora.

Itt szólal meg Ungváry Krisztián történész, aki szerint a Nemzeti Vértanúk Emlékművének első és 2019-es második felavatása között nagyon sok a hasonlóság, majd a riport Kövér László avatóbeszédét idézi, amelyben a házelnök arról szól, hogy Magyarországot idegengyűlölőnek és homofóbnak tüntetik fel, amiért ragaszkodik hagyományaihoz. Ungváry szerint beszédében Kövér annak ellenére egyenlőségjelet tesz a mai ellenzék és a terroristák közé, hogy a hasonló pártok Nyugat-Európában több helyen is kormányon vannak.

„Miért kellene Magyarországnak az Európai Unió tagjának lennie, amikor itt teljesen más elveket terjesztenek, mint amiket az Európai Unió képvisel?”

– hangzanak a történész szavai német fordításban. Ungváry Krisztián egyebekben nem érti, Orbán Viktorék miért ragaszkodnak annyira az 1940-es évek emlékéhez, hiszen hazánk Horthy alatt súlyos csapást élt át, az 1944-es év pedig nem volt jó a magyar történelem szempontjából.

A Deutsche Welle riportját itt tudja megtekinteni:

A riport a budai Várban zárul, ahol egy férfi arról beszél, hogy “az Orbán-kormány budavári üzelmei” miatt elköltözik onnét. Megjegyzi egyúttal, hogy a felesége is zsidó, és kifejti: „Ha a zsidók akkoriban tudták volna, miért kell felszállniuk a vonatokra, akkor nem szálltak volna fel. Nem akar még egyszer ilyen vonatra szállni” – magyarázza a férfi, majd a narrátor arról tájékoztatja a nézőket, hogy politikai okokból már több százezer magyar döntött a hazája elhagyása mellett.

Tiltakozik a Magyar Nemzeti Médiaszövetség

A Deutsche Welle elfogult tudósítása ellen a Magyar Nemzeti Médiaszövetség is tiltakozott, minden szakmai és etikai határt túllépő propagandafilmnek minősítve a televíziós anyagot.

“A Fokus Europa című műsorban adásba került műsorszám a legsötétebb idők filmhíradóit megszégyenítően manipulatív, a megrendezett jelenetek legfeljebb szappanoperába valók, de egy televíziós magazinműsorba semmiképpen”

– olvasható a Magyar Nemzeti Médiaszövetség közleményében, amely reményét fejezi ki afelől, hogy a német köztévé által a 2022-es magyarországi választásokat megelőző időszakra beharangozott magyar nyelvű médiatartalmak az alapvető szakmai és műfaji követelményeknek megfelelően készülnek majd.

A közlemény rámutat: jóllehet a Deutsche Welle a magyar média sokszínűségének javítását ígéri, mégsem firtatja azt a V. Naszályi Márta I. kerületi polgármestertől, az ellenzéki Párbeszéd Magyarországért párt politikusától származó “teljesen önkényes megállapítást”, amely szerint a Várnegyed újjáépítésével a magyar kormánynak az 1944-es állapotok visszaállítása a célja. A Magyar Nemzeti Médiaszövetség szerint

e kijelentést a műsor szerkesztőinek a kiegyensúlyozottság jegyében véleményeztetnie kellett volna a Nemzeti Hauszmann Program illetékeseivel, nem pedig evidenciaként kezelni azt, és azt sugallni általa, hogy a magyar kormánynak talán nemcsak építészetileg, hanem politikailag is célja az 1944-es állapotok visszaállítása.

Az újságírószervezet arra is felhívja a figyelmet, hogy Wágner Tamás járókelő és budai polgár, akivel V. Naszályi Márta “egy jól láthatóan megrendezett jelenetben”, “véletlenül” találkozik, nem más, mint az MTI társadalompolitikai rovatának korábbi szerkesztője. A közlemény hozzáteszi, a nyilatkozó újságíró így “nem egy elfogulatlan járókelő”, hanem “a média beépített embere”, jóllehet ez nem derül ki a riportból.

A Magyar Nemzeti Médiaszövetség végezetül hangsúlyozza, hogy “a médiaszakma alapvető normáinak betartását nemcsak saját tagjaitól várja el, hanem ugyanezt a szakmai elkötelezettséget a Deutsche Welle szerkesztőinek is a figyelmébe ajánlja”.

Tovább olvasom

Médiapiac

Nőtt a DIGI csoport bevétele tavaly

Ehhez leginkább fő piacai, Románia és Spanyolország járult hozzá.

Közzétéve:

A vállalat MTI-hez eljuttatott közleménye szerint a tavalyi 1,3 milliárd eurós konszolidált árbevétel 8,1 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit.

A társaság előzetes, nem auditált éves pénzügyi eredményei alapján 2020-ban a kiigazított EBITDA (kamatok, adózás és értékcsökkenési leírás előtti eredmény) 7,5 százalékkal 480 millió euróra nőtt az előző évhez képest.

A tavalyi értékesítési mutatók megerősítették a cég piacvezető helyét, különösen Romániában, Spanyolországban és Magyarországon – közölték.

Az ügyfeleknek nyújtott összes szolgáltatás (jövedelemtermelő egységek – RGU-k) száma 2019. december 31-hez képest 12 százalékkal, 18,1 millióra nőtt.

Vezető helyének megőrzése érdekében a csoport tavaly 371 millió eurót fektetett hálózatfejlesztésre, főként Romániában, Spanyolországban és Magyarországon, megerősítve és bővítve 4G és 5G hálózatát, valamint a száloptikai hálózat további kiépítésére.

Magyarországon a cég 2019-ben kezdte meg a kereskedelmi mobilszolgáltatását, a DIGIMobil az ország 70 százalékán rendelkezik kültéri lefedettséggel, közel 700 településen biztosít hálózati elérhetőséget. Kitértek arra, hogy a szolgáltató az Opensignal nemrégiben megjelent vásárlói elégedettségen alapuló riportjában a 4G elérhetőségi díjat kapott.

Az Opensignal jelentése különböző területeken hasonlította össze a magyarországi mobilszolgáltatókat 2020. októbertől 90 napon át gyűjtött adatok alapján. A 4G elérhetőségi kategória azt az időtartamot mutatja, amíg a felhasználók csatlakoztak a 4G hálózathoz. A DIGIMobil 96,7 százalékot ért el, amivel megnyerte a kategóriát – közölték.

A DIGI Távközlési és Szolgáltató Kft. a Bukaresti Értéktőzsdén jegyzett DIGI Communication N.V. magyarországi leányvállalata. A csoport Magyarországon, Romániában, Spanyolországban és Olaszországban van jelen, a magyar piacon 1998 óta. A DIGI Kft. Magyarország egyik meghatározó távközlési szolgáltatója, jelentős szerepet tölt be másodikként a kábeltelevíziós piacon 29 százalékos, a vezetékes internet szegmensben 24 százalékos piacrésszel, míg a vezetékes telefonszolgáltatásban 23 százalékot ért el az NMHH 2019 év végi adatai alapján.

Tovább olvasom