Kövess minket!

Médiapiac

A szállásfoglalások közel fele neten intéződik

Az eNET – a Magyar Hotel Monitorral közösen – idén először elkészített, a magyarországi online szálláshely piacot vizsgáló kutatása szerint 2012-ben a teljes hazai szállásdíjbevétel 45%-a, mintegy 58 milliárd forintnyi szálláshelyfoglalás érkezett online csatornákon keresztül. Az internetes piacon a legnagyobb szeletet a szállásközvetítő portálok hasítják ki.

A magyar turisztikai piac az utóbbi 5 évben fokozatosan nyitott az online csatornák felé, ahol minden korábbinál fontosabb szerephez jutott az árazás, az átgondolt, letisztult kommunikáció, a pozitív értékelések és a nyújtott, különböző extra szolgáltatások milyensége – olvasható az eNET által publikált összefoglalóban, mely hozzáteszi, hogy a szálláshely piac főváros-centrikussága még mindig számottevő – köszönhetően a turistáknak és a céges foglalásoknak – azonban a konferenciaturizmus helyett a szállásadók marketing tevékenysége egyre inkább az egyéni vendégekre irányul. Ennek megfelelően mind a hazai, mind a külföldi vendégek elérésére használható, saját eszközök mellett (honlap, telefon) a közvetítők szerepe is felértékelődött.

A hazai szálláspiac online realizált forgalmára, és a közvetítői piac helyzetére vonatkozóan eddig nem állt rendelkezésre, rendszeres és minden szegmensre kiterjedő, elfogadott mérési módszertan, így a szálláshelyek és a közvetítést végző szereplők is csak a saját, valamint a szűkebb konkurencia képességeit ismerve hozták meg döntéseiket. Az eNET ezért célul tűzte ki – hogy az e-kereskedelem egyik legdinamikusabban fejlődő és méretében legnagyobb volument képező területét is rendszeres mérésekkel fogja vizsgálni.

Piacméret

A KSH által mért adatok szerint, a teljes hazai (nettó) szállásdíj bevétel tavaly 129 milliárd forint volt. Ebből az online szegmens méretét vizsgálta az eNET – Hotel Monitor kutatása. Az eredmények alapján az online foglalt vendégéjszakák összesített értéke 2012-ben 58 milliárd forint volt, melyből online közvetítő szereplőkön keresztül 29 milliárd forgalom realizálódott. Ebből a legjelentősebb szeletet a klasszikus szállásközvetítők képviselik, mintegy 21 milliárdos közvetített szállásdíj bevétellel. A bónusz/kupon oldalak, és az online utazási irodák magyarországi szálláshelyeket kínáló (utazási költség nélkül vett) ajánlatai további 4-4 milliárdot tesznek ki.

Élen a Szallas.hu

A klasszikus szállásközvetítői modell szereplői voltaképp kínálatösszesítő, gyűjtő oldalak, melyek a foglalási igények közvetítését végzik, fizetési és valós idejű foglalási lehetőség biztosítása esetükben ma még nem jellemző. Jutalékos modellben működve a szálláshelypaletta szolgáltatási szintjét a „zimmer frei” jellegű, kiadó szobáktól egészen az 5 csillagos szállodák kínálatáig a lehető legteljesebben lefedik. Koncentráltságot tekintve 10-15 szereplő osztozik a keresleten, melyek közül a magyar Szallas.hu a legjelentősebb, évi 6,5 milliárd Ft-os közvetített szálláshelyforgalommal.

A bónusz/kupon oldalak értékesítési modellje ezzel szemben kezdetektől fogva széles választék nyújtása helyett a kedvezményes ajánlatokra helyezi a hangsúlyt. A modell megítélése vegyes a szálláshelyek körében, a sajtóban is több, egymásnak ellentmondó megítélés látott napvilágot, azonban abban mindenki egyetért, hogy megfelelően kezelve a bónusz/kupon értékesítésnek forgalomnövelő hatása van, és többek között a nehezen értékesíthető, hétköznapi kapacitások feltöltésére is kiválóan alkalmas módszer. A szállásfoglaló oldalak logikájával szemben – ahol fix időpont foglalható – a bónusz/kupon oldalak meghatározott intervallumon belül szabadon felhasználható utalványt értékesítenek, tényleges, náluk megvalósuló fizetéssel egybekötve.

A kedvezmény hatása és az impulzus vásárlás is nagyban függ az ajánlat tálalásától, csomagolásától, ezért csak azok a szálláshelyek versenyképesek, melyeknél valamilyen élmény is társul a pihenéshez, legyen az wellness, spa részleg, kalandpark, vagy épp egy gyertyafényes, romantikus vacsora. Ilyen típusú igényeknek pedig leginkább a szállodák felelnek meg, illetve náluk érvényesül leginkább a visszatérési hajlam is.

A bónusz/kupon piac a szereplőket tekintve igencsak telített, az általános kínálatú oldalak mellett számos, kifejezetten szállásra szakosodott szereplő is versenyez a vendégek kegyeiért. Ezen a területen a Szallas.hu bónusz/kupon oldalaként működő SzallasGuru.hu és a NeMaradjLe.hu is képes felvenni a versenyt a bónusz/kupon piac vezető szereplőivel.

Saját felületek

A forgalmi mutatók vizsgálata mellett a kutatás fontos hangsúlyt fektetett a szálláshelyek online jelenlétének többi aspektusára is.

A közvetített forgalom szerint legnépszerűbb szálláshelytípusok közül a szállodák 96%-a rendelkezik saját honlappal, és ezek szinte mindegyike tartalmaz foglalási felületet is. A panziók tekintetében is hasonló a helyzet, a döntő többségnek van saját honlapja és azon van valamilyen foglalási felület is, az apartmanok és vendégházak esetében azonban már jóval árnyaltabb a kép, itt csak valamivel több mint 60%-nak van webes megjelenése, melyek közül minden második kínál foglalási lehetőséget is.

A saját honlap és foglalási felület arányainál is kisebb szerepe van jelenleg még a foglalási felületen elérhető fizetési lehetőségnek. Ilyen megoldással a megkérdezett szálláshelyek csupán 37%-a rendelkezik, többségük (66%) pedig szálloda. Ennek ellenére a saját felület létjogosultsága nem kérdés, hisz az ilyen módon beérkező foglalások után nem kell közvetítői díjat fizetnie a szálláshelynek, ráadásul a közvetlenül foglaló vendégek általában többet költenek és lojálisabbak, így ezzel az eszközzel várhatóan már idén is több szálláshely fog élni.

Kommunikációs eszközök

Kommunikáció terén a szálláshelyek 93%-a igénybe vesz online eszközöket is, melyek közül a legjelentősebb – a saját honlapon kívül – a közösségi média használata. A panziók 40%-a, az apartmanok 46%-a, a vendégházak 48%-a, a 3*-os szállodák 32%-a, a 4*-os házaknak pedig a 20%-a használja a közösségi médiát. Ez a használat egyelőre a külön költést nem igénylő jelenlétre korlátozódik, professzionális közösségi média szolgáltatásokat jellemzően inkább a 4-5*-os szállodák vesznek igénybe évi pár milliós költségvetési kereteken belül.

Az online jelenlét erősítésében kiemelt szerepe van a keresőmarketingnek is szinte minden szálláshely-szegmensben, de érdemben leginkább a szállodák és panziók költenek rá.

Míg a hírlevelek a szállodáknál igazán fontosak (30-40% használ hírlevelet minden szállodai kategóriában), addig a banner-hirdetés a panziók, apartmanok, vendégházak körében emelhető ki, mint fontos kommunikációs pillér.

Kapacitáskezelés

Az online felületek fontosságának növekedése végett a szálláshelyek is egyre több – egymástól független – közvetítőn és felületen keresztül töltik fel kapacitásaikat, a beérkező igények és foglalási szándékok kezelése is fontossá vált, már a kisebb szállástípusok esetében is. Az ilyen folyamatok kezelését egyszerűsíteni hivatott kapacitásmenedzsment rendszerek azonban ma még nem kellően elterjedtek, annak ellenére sem, hogy több magyar fejlesztésű szoftver is forgalomban van.

A kutatás szerint megkérdezett szálláshelyek csupán 26%-a használ ilyen folyamatkönnyítő eszközt, miközben a szállodák többsége már él a megoldás nyújtotta előnyökkel.

A jelenlegi 26% azonban várhatóan már idén is növekszik majd. Az interneten vásárló, közel 2 milliós tábor körében bevett szokás például a repülőjegyeket és a különféle belépőket is online, valós időben foglalni, fizetni, így ez az igény a közeljövőben fokozatosan megjelenik majd a szálláshelyet kereső, leendő vendégek körében is.

A szálláspiac tehát online értékesítés tekintetében fejlődő pályán van, az e-kereskedelem más területeihez hasonlóan egyre több emberhez jut el, ennek köszönhetően pedig a szálláshelyet üzemeltetők előtt is a korábbiaknál sikeresebb évek állnak.

A felmérést az eNET és a Magyar Hotel Monitor 2013. tavaszán készítette, több mint 6 ezermagyarországi szálláshelyet tartalmazó mintán, CAWI módszertan (számítógéppel támogatott online kérdőíves interjúk) segítségével.

Médiapiac

Meghalt Bencze Izabella, a Közszolgálati Közalapítvány kuratóriumi tagja

Fáradhatatlanul küzdött a közjóért.

Közzétéve:

Fotó: MTI / Bruzák Noémi

A 72 éves Bencze Izabella pénteken hunyt el, halálhírét szombaton a családja közölte az MTI-vel.

2007 és 2010 között a Magyar Rádió Közalapítvány Ellenőrző Testületének elnöke, 2010-től a magyar közszolgálati médiumok tulajdonosi testületének, a Közszolgálati Közalapítványnak a parlament által választott kurátora volt.

Alapító tagja volt a nemzeti értékeket képviselő Civil Összefogás Fórumnak (CÖF).

A CÖF az MTI-hez szombaton eljuttatott közleményében méltatta, hogy

Bencze Izabella “fáradhatatlanul” küzdött a közjóért.

A szovjet csapatkivonás gazdasági háttértárgyalásainak vezető jogásza volt. Feltárta a magyarországi rablóprivatizáció körülményeit. Székelyföld villámcsapástól megsemmisült atyhai templomának újjáépítését szervezve is szolgálta Isten országát – írták.

“Publicisztikáit emberek tízezrei várták és olvasták. Szavait, mondatait, amelyekkel mindenkor az Isten, a haza és a szeretet parancsának követésére hívta a magyarságot, megőrizzük” – közölte a CÖF.

Borítókép: Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter (b) átadta a Magyar Érdemrend tisztikeresztje polgári tagozat kitüntetést Bencze Izabella jogásznak, a Közszolgálati Közalapítvány Kuratóriuma tagjának az augusztus 20-i nemzeti ünnep alkalmából tartott ünnepségen, a Várkert Bazár rendezvénytermében 2019. augusztus 16-án

Tovább olvasom

Médiapiac

A kettős médiamérce csak leleplezi a politikai indítékokat

Az Egyesült Államok sajtószabadsággal kapcsolatos aggodalmai addig terjednek, ameddig ezek számonkérésében érdekelt – figyelmeztet a XXI. Század Intézet elemzése.

Közzétéve:

MTI / EPA / Oleg Petraszjuk

Lengyelország és Magyarország ismét a nyugati kritikák célkeresztjébe került a média szabadságára leselkedő, állítólagos veszélyek miatt. Mindeközben Lettországban és Ukrajnában az „információs tér biztonságára hivatkozva” rendeleti úton tiltottak be egy sor televíziós csatornát, ami nemcsak felháborodást nem váltott ki a szólásszabadság iránt máskor elkötelezett körökben, de még a tetszésüket is elnyerte – idézi Kosztur András, a XXI. Század Intézet vezető kutatójának legújabb elemzését a Magyar Nemzet. A cikk a nyugati diplomácia és sajtó által alkalmazott kettős mércét mutatja be.

Az elmúlt években Lengyelország és Magyarország is számos bírálatot kapott az Európai Unió intézményeitől különféle ügyek kapcsán, Joe Biden megválasztásával pedig a kritikusok sorához Washington is csatlakozott, pontosabban visszatért közéjük. Ezek a bírálatok önértelmezésük szerint a jogállamisággal, a demokráciával és a szabadságjogok érvényesülésével kapcsolatos „aggodalmakhoz” kapcsolódtak, a gyakorlatban azonban a szuverenitás kérdése körül forogtak – hívja fel a figyelmet Kosztur András.

Alaptalan félelmek

Februárban a lengyel és a magyar vezetést is a szólásszabadság és a média korlátozására irányuló lépések miatt érték kritikák az Európai Bizottság és az amerikai külügy részéről. A magyar kormányt a Klubrádió – egyébként könnyen lehet, hogy csupán ideiglenes – frekvenciaengedélyének elvétele miatt bírálták, míg Lengyelország egy reklámadó-tervezet miatt került célkeresztbe.

A Klubrádióval kapcsolatos, bürokratikus huzavonát sikerült Washingtonban a „szólásszabadság visszaszorulásaként” értelmezni, de az Európai Bizottság tisztségviselőit is arra késztette az ügy, hogy egy sor Twitter-bejegyzésben elevenítsék fel a magyar sajtószabadság kapcsán táplált félelmeiket. Némileg nagyobb jelentőséggel bíró ügynek tűnhet Lengyelország esete, ahol a teljes médiaszektor reklámjövedelmeire vetne ki egy új adót a kormányzat, tekintettel azonban arra, hogy tulajdonképpen még hivatalos törvényjavaslatról szó sincs, csupán egy tervről, amelynek megvitatása még hátravan, a „nemzetközi aggodalom” ebben az esetben is túlzónak – és jócskán tendenciózusnak – tűnik.

A lengyel kormány tervei szerint a reklámokból származó jövedelmeket a cégek éves összbevételétől függően 2–15 százalék közötti adóval sújtanák, az így keletkező adóbevételek felét pedig a koronavírus elleni védekezésre, a többi részét pedig kulturális örökségvédelemre költenék.

A lengyel sajtó ellenzéki része szerint egy ilyen adó ellehetetlenítené működésüket, a kormány ezzel szemben azt állítja, a törvény célja elsősorban a gyakran külföldi médiaóriások bevételeikkel arányos adózásának a kivívása. Egy sor sajtóorgánum nyílt levélben tiltakozott a javaslat ellen, egyes tévécsatornák egy napra elnémultak, számos hírlap pedig fekete címlappal jelent meg.

Az oroszok ellen szabad

Kosztur András kijelenti, hogy az Egyesült Államok sajtószabadsággal – illetve általában a demokráciával és az emberi jogokkal – kapcsolatos aggodalmai addig terjednek, ameddig ezeknek a számonkérésében érdekelt. Egy héttel azelőtt, hogy Ned Price amerikai külügyi szóvivő a Klubrádióval kapcsolatban azt mondta, hogy „újabb csapás volna a média sokszínűségére nézve”, ha az elvesztené frekvenciáját,

az ukrán elnök rendeleti úton vonta vissza három ellenzéki tévécsatorna engedélyét, Lettországban pedig a helyi médiatanács döntése alapján tucatnyi orosz csatorna sugárzását szüntették meg.

Az USA kijevi nagykövetsége üdvözölte az ukrán vezetés döntését, és Lettországgal szemben sem merültek fel aggályok, az EU részéről pedig egy semmitmondó nyilatkozattal tudták le a három ukrajnai televízió bezárását.

Mindkét országban régóta nagy nyomás nehezedik az orosz vagy oroszbarátnak tekintett médiára, amelyek azonban a helyi médiapiac jelentős részét lefedik.

Lettországban például a nézettség több mint egyötöde esik azokra a csatornákra, amelyeket február folyamán különböző okokra hivatkozva ellehetetlenített a lett médiahatóság.

Riga persze elsősorban az orosz hírműsorok propagandisztikus jellegét, a műsorok „gyűlöletkeltő” tartalmát és egyéb hasonló, alapvetően politikai indokokat hozott fel a csatornák bezárására, formailag azonban több esetben a lett médiaszabályozás azon passzusára hivatkoztak, miszerint a külföldi csatornák közvetítése csak egy helyi, a lett törvények előtt felelős jogi személy bevonásával lehetséges – magyarázza Kosztur András. Az orosz NTV csoport ezen bukott el – az indiai sorozatokra vagy gyerekmesékre specializálódott csatornákat az orosz propagandára hivatkozva nehezen lehetett volna lekapcsolni –, az orosz állami tévéadó csatornái viszont a hírműsorok tartalma miatt lettek felfüggesztve.

A kettős mérce annyira nyilvánvalóvá vált, hogy lassan hatékonysága is elvész, hiszen a szelektív felháborodás leleplezi az „aggodalmak” politikai indíttatását, és ezáltal lerombolja az azokat körüllengő morális felsőbbrendűség pátoszát

– összegzi cikke tanulságait Kosztur András.

A XXI. Század Intézet elemzése teljes terjedelmében ide kattintva olvasható el.

Borítókép: Az oroszbarátnak tartott ukrán Nas hírtelevízió bezárását követelő ultranacionalista tüntetőt vesznek őrizetbe rohamrendőrök a tévé kijevi épülete előtt 2021. február 4-én

Tovább olvasom

Médiapiac

Drámai eseményekkel jön a Doktor Balaton évadzárója

Ma este első évadának utolsó epizódjához érkezik a TV2 teljes egészében hazai fejlesztésű napi sorozata.

Közzétéve:

TV2

A kíváló színészekkel és izgalmas történettel indult széria hétről-hétre számtalan nem várt fordulattal lepte meg a nézőket – idézi fel az Origo.

A történet ma esti része is tartogat meglepetéseket, így hát érdemes lesz most is Balatonmeggyesre látogatni, méghozzá olyan népszerű színészek tarsaságában, mint például Mészáros András, Gula Péter, Pálfi Kata, Horváth Alexandra, Kőszegi Ákos, Gazsó György, Király Attila vagy Bezerédi Zoltán.

A Doktor Balaton forgatása sokat adott mind emberileg, mind szakmailag. Nagyon örültem a lehetőségnek, érdekes munkának ígérkezett, és az is volt, tanultam türelmet, pontosságot, amik mind hasznomra válnak

– mondta el Mészáros András, a sorozat címszereplője.

Doktor Balaton azzal fogott meg igazán, ahogy cipeli a maga puttonyát. Érdekes megmutatni, hogyan birkózik meg azzal, ami neki jutott. Jó azt láttatni, hogy a doki őszinte, egyenes. Tudja, hogy nem hibátlan, de egy megoldásra törekvő ember. A történetnek hála pedig jócskán van mit megoldania majd a folytatásban is, legyen szó a magánéletéről, a családi titkokról vagy épp a hivatásáról – tette hozzá a színész.

A sorozat folytatása még idén látható lesz.

Borítókép: Mészáros András, a sorozat címszereplője

Tovább olvasom