Kövess minket!

Médiapiac

„A releváns témákat és szereplőket kutatjuk”

Május végén érkezett a hír, amely szerint új hetilapot alapított a 168 Óra egykori főszerkesztő-helyettese. Lakner Zoltán és két korábbi szerkesztőtársa, Tóth Ákos és Krajczár Gyula Jelen címmel megjelenő hetilapjának indulásakor azt mondták, szaltóra és nem halálugrásra készülnek, és féléves előkészítés után jutottak el odáig, hogy a tervekből valóság legyen. De mi történt azóta? Kiderül Lakner Zoltán főszerkesztő a Médiapiacnak adott interjújából.

Május végén jelent meg az első Jelen. Milyen üzleti stratégiai döntés indokolta a print és az online kiadvány elindulását?

Az online térben nem létezni szinte képtelenség a mai viszonyok között, fontos, hogy a közösségi médiában, saját honlapon, YouTube-csatornán, Instagramon egyaránt elérhetők legyünk, ha ránk keresnek, megtaláljanak. Ugyanakkor, úgy véltük, bármennyire csökkent is a print termékek iránti érdeklődés az elmúlt évtizedben, ma is széles réteg igényli a hagyományos olvasásélményt. Nekünk őket kell megtalálnunk, és az első tapasztalatok szerint tényleg létezik ez a közönség. És, igen, a nyomtatott újság olyan termék, amelyért, hogy úgy mondjam, könnyebb pénzt kérni, sokkal inkább benne van a köztudatban, hogy az ilyesmi pénzbe kerül, ellentétben az elektronikus tartalmakkal. Ettől kezdve pedig már a mi feladatunk, hogy minden felületünket külön-külön vonzóvá tudjuk tenni.

Hogyan és miben kívánnak a kiadvánnyal új színt hozni a lappiac palettájára?

Olvasmányosságban, elemzésben, dizájnban, később közösségformálással, az olvasóinkkal kialakított személyes viszonnyal szeretnénk kitűnni. Rengeteg munka áll még előttünk, de az a célunk, hogy a saját közegünket alakítsuk és szolgáljuk ki.

Milyen rovatok, témák azok, amelyekre hosszú távon számíthatnak a kiadvány olvasói?

Először is, nagyon rugalmas rovatszerkezetben gondolkodunk, nem célunk, hogy például minden héten ugyanúgy nyolc oldal külpolitikát kínáljunk: helyzet- és témafüggő a szerkesztés súlyozása. Állandó viszont az a törekvés, hogy minél több riport, lehetőleg vidéki, és még inkább kistelepülési riport jelenjen meg.

A Jelen független hetilap, amelynek célja, hogy friss újságírói eszközökkel és szeriőz tartalommal közelítse meg Magyarország legégetőbb problémáit – írják. Mit értenek friss újságírói eszközökön, és melyek az ország legégetőbb problémái a szerkesztőség szerint?

Nyilván nem arról van szó, hogy új műfajokat találtunk fel, de arról igen, hogy ezeket hogyan és milyen arányban kombináljuk.

Én személy szerint kevesebb önmagáért való politikusinterjút, beszélő fejet szeretnék látni, s nem azért, mert nem politizálunk, vagy kerüljük a konfliktusokat. Ellenkezőleg, a releváns témákat és szereplőket kutatjuk, és az nem feltétlenül az a személy, akinek valamilyen stalluma van.

Adott esetben egy fontos kutatás bemutatása, egy hétköznapinak látszó szituáció kibontása sokkal informatívabb, mint egy sokadik politikusi deklaráció. Amikor bejelentkeztünk, a társadalmi igazságosság, az emberi jogok, a demokrácia és a szabad média iránti elkötelezettségünket határoztuk meg krédóként, újságírói érdeklődésünk is ezek körül forog. Ugyanakkor nagyon szeretném, hogy a következő hónapokban nagyon megerősödjön a kulturális tartalom, szerintem ebben is lehet újat mondani a témák és a megszólalók körének tudatos alakításával.

Milyen eszközökkel igyekeznek bővíteni az előfizetők körét?

A mi helyzetünk talán annyiból különleges, hogy a közösségi média felől próbáljuk megközelíteni azokat is, akiktől nyomtatott előfizetést remélünk. De annyiból szerencsés a helyzetünk, hogy munkatársaink egy része úgymond saját jogán szerepel a legkülönbözőbb médiafelületeken, így a nevünk akkor is forog, ha valamelyikünk a saját szakterületén megnyilvánul. Ami szintén fontos, hogy arra biztatjuk a velünk rokonszenvezőket, hogy aki közülük megteheti, fizessen elő mások számára. Települési programunk, a Jelen mindenütt, arra hívja fel a figyelmet, hogy nagy segítség, ha valaki egy település számára előfizet, vagyis egy általa választott város, község valamelyik egyesülete, klubja, baráti társasága vagy véleményvezére számára. Ilyenformán nem adományt kérünk, hanem anyagi segítséget ahhoz, hogy a print lap eljuthasson minél több helyre – lehetőleg oda is, ahol kutatások által kimutathatóan sokkal alacsonyabb az online médiafogyasztás.

Lakner Zoltán

Hogyan áll a támogató program bevezetése? Milyen modellben gondolkodnak?

Vannak már kezdeti lépések, sőt kifejezetten váratlan és megható előfizetési felajánlások, de ennek a lehetőségnek a reklámját is erősen fel kell pörgetnünk. A már elmondottakon túl az a tervünk, hogy a kiemelt támogatóinknak speciális programokat szervezzünk, olyan exkluzív vendégekkel, akikkel találkozni nekik is presztízst jelent. Ugyanakkor nem szeretnénk mereven elválasztani egymástól a közönségrétegeinket, igyekszünk megtalálni annak is a formáit, hogyan lehetne minél színesebb rendezvényeket tartani. Az is öröm, hogy néhány helyen spontán létrejöttek már Jelen klubok, ahol egy baráti társaság a lap ürügyén szervez magának valamilyen plusz programot, és erről bennünket értesít. Ezt mi szeretnénk ösztönözni, de tulajdonképpen megelőztek minket az olvasóink.

Tervezik a jövőben önálló, tematikus időszakos kiadvány piacra kerülését?

Vannak ötleteink, de az őszinte válasz az, hogy egy hónapnyi létezés után egyelőre a napi működés beállításával, valamint az offline eseményeink megszervezésével vagyunk elfoglalva.

A 168 Óra kiadójával fennálló ellentétek miatt a közelmúltban távozott a szerkesztőségből Tóth Ákossal és Krajczár Gyulával együtt, akik szintén a Jelen munkatársai. Mi indokolta az akkori döntésüket, és az mennyiben járult hozzá a Jelen megalapításához?

Igazán nem szívesen beszélnék a múltról, hiszen az elmúlt hónapokban minden igyekezetünkkel próbáltuk lezárni a nyitva maradt ügyeket. Legfeljebb annyiban utalnék rá, hogy ha nem úgy alakulnak a dolgok a múltban, ahogyan alakultak, és ebbe a Népszabadság megszűnését is fokozottan bele kell érteni – kollégáim nagyságrenddel több időt töltöttek ott, mint bárhol másutt a hazai piacon –, mindezek hátterében az ország folyamataival, akkor a Jelen ebben a formában valószínűleg nem működne.

Meggyőződésem viszont, hogy ez a társaság más keretek között együtt dolgozna. De ez nem egy ellenlap, inkább kísérlet, hogy ha már így alakult, mit tudunk kihozni magunkból, ha kézbe vesszük a saját sorsunkat.

Az új lap abból a szempontból nem semleges „amennyiben az emberi jogokról, a társadalmi igazságosságról, a demokráciáról és a szabad médiáról esik szó”. Mennyire látják biztosítottnak egy független közéleti sajtótermék helyzetét a mai magyar médiapiacon? Hogyan látják a magyar print lappiac helyzetét, és benne a Jelenét?

Nyilván tudjuk, hol élünk, hiszen a magyar közélettel való foglalkozás a szakmánk, és az a legfőbb motivációnk, hogy változtatni tudjunk rajta. Meggyőződésem, hogy minél többen vállalják a miénkhez hasonló rizikót az elindulással – és minél több értékes újság marad fenn –, annál többet tehetünk az általunk is vállalt értékekért. A mi üzleti tervünk is sok tekintetben a hátrányok és hiányok megfordításából, ezek által meghagyott tér bejátszhatóságából indul ki. Elkötelezett, de nem mozgalmi lap vagyunk, abból a szempontból is, hogy a naivitás luxusát nem engedhetjük meg magunknak, olvasóink és kollégáink érdekében üzemeltetnünk kell tudni azt a műhelyt, amit létrehoztunk.

Médiapiac

Hallgatnak a jogvédők a magyar újságíró vegzálása után

A Hír TV magyar tudósítója a PestiSrácok.hu-nak részletesen beszélt a meghurcoltatásáról.

Közzétéve:

A borítóképen Bugnyár Zoltán, forrás: PestiSrácok.hu

Eljárást indítottak Bugnyár Zoltán ellen védett objektum elleni bűncselekmény gyanújával a svéd rendőrök, akik annak ellenére vették őrizetbe, hogy felmutatta sajtóigazolványát és együttműködött a hatóságokkal.

A Hír TV tudósítója arról a terrortámadásról készített beszámolót, ami még szerdán történt egy Vetlanda nevű kistelepülésen, ahol hét embert sebesített meg egy férfi, aki késsel támadt az áldozatokra. A magyar tudósító éppen az összefoglaló bevezetőjét rögzítette volna, ahol ő mondja el a friss részleteket, és mivel az esettől mintegy 400 km-re tartózkodott, a rendőrség épületét a háttérben “illusztrációnak” használta volna. Azonban nem várt akadályokba ütközött: a svéd rendőrség egészen egyszerűen őrizetbe vette, s bár együttműködött az egyenruhásokkal és abbahagyta a forgatást, azok közölték vele, hogy be kell mennie velük a rendőrségre. Ott pedig azonnal a kihallgatószobába vitték, nem engedték telefonálni sem.

ELJÁRÁST INDÍTOTTAK ELLENE

Bugnyár Zoltán a PestiSrácok.hu-nak úgy fogalmazott: teljesen érthetetlen volt számára, hogy gyanúsítottként akarják kihallgatni, annak ellenére, hogy ő csak egy telefonfelvételt készített, a munkáját végezte, a rendőrségi épület egyfajta illusztrációként szerepelt volna csak a háttérben, miközben beszél. A tudósító elmondta azt is: nem tudta, hogy ez tilos vagy törvénysértő lenne. Azt, hogy ezt egyébként milyen jogszabály tiltja, nem közölték vele, viszont a rendőrök svéd nyelven akarták, hogy vallomást tegyen. Bár Bugnyár Zoltán beszél svédül, de egy büntetőügyben nem érezte volna magát biztonságban, így telefonos tolmácsot kért, akit – bár jogszabály írja elő – nem tudtak biztosítani. A kihallgatóhelységben a rendőrök nem, míg Bugnyár Zoltán viselt maszkot, amin – elmondása szerint – mosolyogtak a hatóság emberei. Amikor megkérdezte, mivel vádolják, akkor derült ki számára, hogy védett objektum elleni bűncselekmény vádjával indítottak eljárást ellene, és hiába mutatta a telefonjával rögzített felvételt, azt nem csupán a saját készülékükkel rögzítették, de a mobilját is lefoglalták. Ezután engedték szabadon, de semmilyen hivatalos papírt, jegyzőkönyvet nem adtak számára az eljárásról, amit kérésére válaszolva is megtagadtak tőle. A Hír TV munkatársának csupán annyit mondtak: amint lesz tolmács, felveszik a gyanúsítotti vallomását – Bugnyár Zoltán jelenleg is erre vár

A LIBERÁLIS JOGVÉDŐK MEG SEM SZÓLALTAK

A magyar konzul azonnal felajánlotta segítségét, azonban valamiért az Amnesty International, a Nemzetközi Újságírószövetség vagy éppen a TASZ nem háborodott fel azon, hogy egy újságírót vegzáltak munkavégzés közben Svédországban. 

A Hír TV megkereste az említett két szervezetet, de az Amnesty International mindeddig nem reagált a híradó megkeresésére, a Társaság a Szabadságjogokért azt írta, hogy ez a helyi jogvédők dolga. 

Bugnyár Zoltán portálnak azt is elmondta, hogy a jogállamiság fellegvárainak egyike nem mellesleg Ukrajna után a második helyen szerepel európai viszonylatban a bűncselekmények elkövetésének számát tekintve, amit az elmúlt évek gyakorlatilag korlátozás nélküli bevándorlásának köszönhetően sikerült elérniük. Bugnyár Zoltán azt is hozzátette, hogy a svéd rendőrökön jól érzékelhető a bizonytalanság is, félnek kijelenteni például azt, ha terrortámadás történik, és az ő ügyében sem igazán tudták eldönteni, mi lenne a helyes eljárás. Így inkább eljárást indítottak vele szemben, annak ellenére, hogy felmutatta sajtóigazolványát és együttműködött a hatóságokkal.

A KONZULI SZOLGÁLAT MINDEN SEGÍTSÉGET MEGAD AZ ÚJSÁGÍRÓ SZÁMÁRA

A PestiSrácok.hu Magyarország stockholmi nagykövetségét is megkereste az újságíróval történekkel kapcsolatban, amire az alábbi választ kaptuk a Külgazdasági és Külügyminisztériumtól:

Külképviseletünk munkatársai felvették a kapcsolatot az újságíróval, folyamatosan figyelemmel kísérik a fejleményeket, és minden lehetséges segítséget megadnak számára. Munkatársaink a konzuli tevékenységre vonatkozó jogszabályoknak megfelelően eljárva, tanácsot adtak a jogi védelem megválasztásához, annak érdekében, hogy az érintett magyar állampolgár megfelelő jogi képviseletet kaphasson.

-olvasható a PestiSrácok.hu-nak küldött válaszlevélben.

Tovább olvasom

Médiapiac

Így manipulál a német köztelevízió (videó)

Tiltakozik a Magyar Nemzeti Médiaszövetség a Deutsche Welle budavári riportja ellen.

Közzétéve:

A Nemzeti Hauszmann Program részeként felújított Mátyás kútja a budai Várban, forrás: MTI / Szigetváry Zsolt

A budai Várban zajló építketésekről és a budapesti Kossuth Lajos tér átépítéséről közölt riportot nemrégiben a Deutsche Welle, amelynek révén a német közszolgálati médium azt igyekezett bizonyítani, hogy a magyar kormány szélsőségesen nacionalista, és szembemegy az Európai Unió által vallott értékekkel – hívta fel a figyelmet a tévés riportra a Mandiner, amelynek szemléje szerint rögtön a műsor elején elhangzik, hogy a kormány „kisajátítja a város tulajdonában lévő ingatlanokat”.

Ennek kapcsán V. Naszályi Márta, az I. kerület polgármestere, az ellenzéki Párbeszéd Magyarországért párt politikusa szólal meg, akit nagyon elkeserítenek az építkezések, mert szerinte a kormány rossz társadalmi üzenetet közvetít általuk, és ő nem akarja az 1944-es állapotában látni a Várnegyedet. „Ez a kormány önkényes, diktatórikus, a társadalom érdekeivel szembemenő döntése volt” – panaszkodik a politikus, aki ezután egy helyi lakossal, Wágner Tamással kiegészülve arról beszél, hogy semmit sem lehet tenni a beruházások ellen, amelyek következményeként a környék élhetetlenné válik az itt lakók számára.

A Vár után a riport következő állomása a Kossuth tér, amely a Deutsche Welle szerint majdnem úgy néz ki, mint 1944 márciusában, ekkor az Adolf Hitlerrel szövetséges Horthy Miklós kormányozta Magyarországot – emeli ki a Deutsche Welle narrátora.

Itt szólal meg Ungváry Krisztián történész, aki szerint a Nemzeti Vértanúk Emlékművének első és 2019-es második felavatása között nagyon sok a hasonlóság, majd a riport Kövér László avatóbeszédét idézi, amelyben a házelnök arról szól, hogy Magyarországot idegengyűlölőnek és homofóbnak tüntetik fel, amiért ragaszkodik hagyományaihoz. Ungváry szerint beszédében Kövér annak ellenére egyenlőségjelet tesz a mai ellenzék és a terroristák közé, hogy a hasonló pártok Nyugat-Európában több helyen is kormányon vannak.

„Miért kellene Magyarországnak az Európai Unió tagjának lennie, amikor itt teljesen más elveket terjesztenek, mint amiket az Európai Unió képvisel?”

– hangzanak a történész szavai német fordításban. Ungváry Krisztián egyebekben nem érti, Orbán Viktorék miért ragaszkodnak annyira az 1940-es évek emlékéhez, hiszen hazánk Horthy alatt súlyos csapást élt át, az 1944-es év pedig nem volt jó a magyar történelem szempontjából.

A Deutsche Welle riportját itt tudja megtekinteni:

A riport a budai Várban zárul, ahol egy férfi arról beszél, hogy “az Orbán-kormány budavári üzelmei” miatt elköltözik onnét. Megjegyzi egyúttal, hogy a felesége is zsidó, és kifejti: „Ha a zsidók akkoriban tudták volna, miért kell felszállniuk a vonatokra, akkor nem szálltak volna fel. Nem akar még egyszer ilyen vonatra szállni” – magyarázza a férfi, majd a narrátor arról tájékoztatja a nézőket, hogy politikai okokból már több százezer magyar döntött a hazája elhagyása mellett.

Tiltakozik a Magyar Nemzeti Médiaszövetség

A Deutsche Welle elfogult tudósítása ellen a Magyar Nemzeti Médiaszövetség is tiltakozott, minden szakmai és etikai határt túllépő propagandafilmnek minősítve a televíziós anyagot.

“A Fokus Europa című műsorban adásba került műsorszám a legsötétebb idők filmhíradóit megszégyenítően manipulatív, a megrendezett jelenetek legfeljebb szappanoperába valók, de egy televíziós magazinműsorba semmiképpen”

– olvasható a Magyar Nemzeti Médiaszövetség közleményében, amely reményét fejezi ki afelől, hogy a német köztévé által a 2022-es magyarországi választásokat megelőző időszakra beharangozott magyar nyelvű médiatartalmak az alapvető szakmai és műfaji követelményeknek megfelelően készülnek majd.

A közlemény rámutat: jóllehet a Deutsche Welle a magyar média sokszínűségének javítását ígéri, mégsem firtatja azt a V. Naszályi Márta I. kerületi polgármestertől, az ellenzéki Párbeszéd Magyarországért párt politikusától származó “teljesen önkényes megállapítást”, amely szerint a Várnegyed újjáépítésével a magyar kormánynak az 1944-es állapotok visszaállítása a célja. A Magyar Nemzeti Médiaszövetség szerint

e kijelentést a műsor szerkesztőinek a kiegyensúlyozottság jegyében véleményeztetnie kellett volna a Nemzeti Hauszmann Program illetékeseivel, nem pedig evidenciaként kezelni azt, és azt sugallni általa, hogy a magyar kormánynak talán nemcsak építészetileg, hanem politikailag is célja az 1944-es állapotok visszaállítása.

Az újságírószervezet arra is felhívja a figyelmet, hogy Wágner Tamás járókelő és budai polgár, akivel V. Naszályi Márta “egy jól láthatóan megrendezett jelenetben”, “véletlenül” találkozik, nem más, mint az MTI társadalompolitikai rovatának korábbi szerkesztője. A közlemény hozzáteszi, a nyilatkozó újságíró így “nem egy elfogulatlan járókelő”, hanem “a média beépített embere”, jóllehet ez nem derül ki a riportból.

A Magyar Nemzeti Médiaszövetség végezetül hangsúlyozza, hogy “a médiaszakma alapvető normáinak betartását nemcsak saját tagjaitól várja el, hanem ugyanezt a szakmai elkötelezettséget a Deutsche Welle szerkesztőinek is a figyelmébe ajánlja”.

Tovább olvasom

Médiapiac

Nőtt a DIGI csoport bevétele tavaly

Ehhez leginkább fő piacai, Románia és Spanyolország járult hozzá.

Közzétéve:

A vállalat MTI-hez eljuttatott közleménye szerint a tavalyi 1,3 milliárd eurós konszolidált árbevétel 8,1 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit.

A társaság előzetes, nem auditált éves pénzügyi eredményei alapján 2020-ban a kiigazított EBITDA (kamatok, adózás és értékcsökkenési leírás előtti eredmény) 7,5 százalékkal 480 millió euróra nőtt az előző évhez képest.

A tavalyi értékesítési mutatók megerősítették a cég piacvezető helyét, különösen Romániában, Spanyolországban és Magyarországon – közölték.

Az ügyfeleknek nyújtott összes szolgáltatás (jövedelemtermelő egységek – RGU-k) száma 2019. december 31-hez képest 12 százalékkal, 18,1 millióra nőtt.

Vezető helyének megőrzése érdekében a csoport tavaly 371 millió eurót fektetett hálózatfejlesztésre, főként Romániában, Spanyolországban és Magyarországon, megerősítve és bővítve 4G és 5G hálózatát, valamint a száloptikai hálózat további kiépítésére.

Magyarországon a cég 2019-ben kezdte meg a kereskedelmi mobilszolgáltatását, a DIGIMobil az ország 70 százalékán rendelkezik kültéri lefedettséggel, közel 700 településen biztosít hálózati elérhetőséget. Kitértek arra, hogy a szolgáltató az Opensignal nemrégiben megjelent vásárlói elégedettségen alapuló riportjában a 4G elérhetőségi díjat kapott.

Az Opensignal jelentése különböző területeken hasonlította össze a magyarországi mobilszolgáltatókat 2020. októbertől 90 napon át gyűjtött adatok alapján. A 4G elérhetőségi kategória azt az időtartamot mutatja, amíg a felhasználók csatlakoztak a 4G hálózathoz. A DIGIMobil 96,7 százalékot ért el, amivel megnyerte a kategóriát – közölték.

A DIGI Távközlési és Szolgáltató Kft. a Bukaresti Értéktőzsdén jegyzett DIGI Communication N.V. magyarországi leányvállalata. A csoport Magyarországon, Romániában, Spanyolországban és Olaszországban van jelen, a magyar piacon 1998 óta. A DIGI Kft. Magyarország egyik meghatározó távközlési szolgáltatója, jelentős szerepet tölt be másodikként a kábeltelevíziós piacon 29 százalékos, a vezetékes internet szegmensben 24 százalékos piacrésszel, míg a vezetékes telefonszolgáltatásban 23 százalékot ért el az NMHH 2019 év végi adatai alapján.

Tovább olvasom