Kövess minket!

Médiapiac

A reklám fenegyerekei az új Médiapiacban

Interjú a reklám nagyágyúival, Erdélyi Zsolttal és Geszti Péterrel, a magyar reklámszakma nagyasszonyával, Takács Ildikóval, a Laokoon Filmgroup tulajdonosaival és Díner Tamással. Egy szóval minden, amit a a reklámról tudni érdemes. Ráadásképpen pedig egy konferenciamelléklet is helyet kapott a Médiapiac ma megjelent számában.

A hazai reklámszakma teljesítményének megítélése igen differens, valaki egekig magasztalja a magyar szakemberek kreativitását, más bátortalanságról beszél. Az biztos, hogy akadnak olyan kivételek, akik feltéve egy másfajta szemüveget bizonyos értelemben irányt mutatnak, beírva ezáltal magukat a magyar reklám történelemkönyvébe. Erdélyi Zsolt és Geszti Péter a klasszikus reklám haláláról, a digitalizáció kihívásairól, a kreatív ember szerepéről is beszél a Médiapiac címlapinterjújában.

Geszti Péter (Fotó: Pozsonyi Roland)

A korrupció átka, hogy gyenge minőséget szül. Ezért is vannak gyenge hirdetések Magyarországon… Ma az egész gazdaság átállt egy személyes networkrendszerre, ahol nem a performance számít, hanem a számla kitöltése, a javak egymás közötti elosztása. A megbízások is személyes találkozókon, partikon, vadászatokon vagy focimeccseken dőlnek el.

Erdélyi Zsolt (Fotó: Pozsonyi Roland)

A magyar kreatív jellemzően a Madách téren, egy IPA-sörön keresztül szemléli a világot, ami olykor torzít. Nemes Juli mondta egyszer, hogy nehéz dolog kreatívigazgatónak lenni ebben az országban. Nem is vagyunk tíznél többen.

A borító egy könyv marketingjének mindig is az egyik fontos eszköze volt, azonban a szociális média felületeken még nagyobb hangsúlyt kap, mint valaha. Egészen újfajta hirdetési felületet kínál például az Instagram és annak az egyik, kifejezetten könyvekkel foglalkozó formája, a Bookstagram is, amellyel ugyancsak foglalkozunk, hiszen a a kiadók csak újabban kezdik kihasználni a hirdetésnek ezt az olcsó, de hatásos módját. A bookstagramok annyifélék, akár az emberek, akik készítik őket, minden posztoló hozzáteszi a saját személyiségét a képekhez, de abban megegyeznek, hogy mindegyiken a külcsín a lényeg, a tartalom pedig megmarad másodhegedűsnek.

Takács Ildikó (Fotó: Valuska Gábor)

Takács Ildikót a magyar reklám nagyasszonyaként szokás emlegetni, ami nem csoda, ha számba vesszük a pályafutása alatt gyártott százötven–kétszáz reklámfilmet. Valódi változást hozott a magyar reklám világába, és nem csak a Skála-filmekkel! Mint mondja, bátran mertek a megszokottól eltérőt alkotni, mert Demján Sándorral a hátuk mögött nem volt mitől félniük.

Néhány reklámügynökség, amely jelen volt a modern kori reklám születésénél, kreatív ötletei, egyedi megoldásai révén ma már tananyagul szolgál a reklám nagykönyvében, és még ma is működik. Közülük kerestünk meg hármat, hogy jelenkori vezetőik – Kubicskó András, a McCann Budapest ügyvezető igazgatója, Palincsár László, a VMLY&R ügyvezető igazgatója és Sályi Réka, az Ogilvyt is magában foglaló Geometry-cégcsoport ügyvezető igazgatója – osszák meg gondolataikat a hőskorról, a hazai reklám fejlődésének ívéről, arról, hogy születnek-e manapság olyan bátor megoldások, amelyek korábban egy-egy kampányukat legendássá tették.

A Laokoon Filmgroup tulajdonosai (Fotó: Pozsonyi Roland)

Művház rovatunkban ezúttal a reklámfilmgyártóként ismertté vált Laokoon Filmgroup tulajdonosait, Rajna Gábort, Sipos Gábort és Stalter Juditot mutatjuk be, akik olyan márkákkal és sztárokkal dolgoztak, mint a Coca-Cola, a Vodafone vagy a BMW, illetve Antonio Banderas, Isabella Rossellini és Henry Cavill. Míg a reklámfilmek a szakmai tanulást és a megélhetést, az Oscar-díjas Saul fia a szerelmet jelentették számukra. Szenvedélyük a filmkészítés. Az interjú az alábbi linken már elérhető!

Díner Tamás (Fotó: Valuska Gábor)

Minden lemezborító egy történet

– vallja Díner Tamás, akit mindig erős érzelem fűzött a zenéhez. Közel kétszáz fotográfiája került valamely komoly- vagy könnyűzenei lemez borítójára. Sztorik, turnék, Rolling Stones.

Az író megálmodja és elbújik mögé, az operatőr megalkotja, a kiadó pedig egy egész marketing stratégiát épít rá. Ez a könyvfilm, a könyvpiac legprogresszívebb reklámeszköze. Komplex, eléri a netező célközönség ingerküszöbét, és mérhetően megugranak az eladások egy-egy minikampány után. Mindezek ellenére a könyvfilm a reklámpiac mostohagyermeke. Ennek okairól, és magáról a műfajról is olvashatnak a Médiapiac legfrissebb számában.

A reklámipar messze a többi ágazat előtt halad az önszabályozás területén. Kell ez nekünk, vagy létkérdés, hogy jól működjön? Nem kérdés, hogy az utóbbi a helyes válasz – kezdi írását Fazekas Ildikó, az ÖRT igazgatója, aki szerint a reklám-önszabályozás kiforrottsága, elfogadottsága és elismertsége lehet a biztosíték arra, hogy a szakmai, társadalmi és technológia kihívásokra felelős választ tudjon adni a reklámipar a fogyasztói bizalom megőrzése érdekében.

Reklám 3.0 – Hová tart a reklámipar a negyedik ipari forradalom korában? Lesznek-e a szemünk előtt lebegő hirdetések vagy megjelennek-e reklámok az okoshűtőn az otthonunkban? Mire lehet számítani a személyre szabott reklámok területén? Egytől egyig olyan kérdések, melyek rendkívül fontosak lehetnek a hirdetők számára az elkövetkező években. A negyedik ipari forradalom hullámai a reklámiparra is hatással vannak, így egyetlen marketinges cég sem tudja majd figyelmen kívül hagyni az új lehetőségeket és kihívásokat. Hogy megtudjuk, mik ezek pontosan és honnan lehet tudni, mibe érdemes fektetni, meg kell vizsgálni a már napjainkban is látható változásokat! Hogy mire jutottunk, kiderül!

A Médiapiac 2019/4. száma már az újságárusoknál. A lapra itt fizethet elő, illetve ezeken a standokon veheti meg.

Médiapiac

Meghalt Bencze Izabella, a Közszolgálati Közalapítvány kuratóriumi tagja

Fáradhatatlanul küzdött a közjóért.

Közzétéve:

Fotó: MTI / Bruzák Noémi

A 72 éves Bencze Izabella pénteken hunyt el, halálhírét szombaton a családja közölte az MTI-vel.

2007 és 2010 között a Magyar Rádió Közalapítvány Ellenőrző Testületének elnöke, 2010-től a magyar közszolgálati médiumok tulajdonosi testületének, a Közszolgálati Közalapítványnak a parlament által választott kurátora volt.

Alapító tagja volt a nemzeti értékeket képviselő Civil Összefogás Fórumnak (CÖF).

A CÖF az MTI-hez szombaton eljuttatott közleményében méltatta, hogy

Bencze Izabella “fáradhatatlanul” küzdött a közjóért.

A szovjet csapatkivonás gazdasági háttértárgyalásainak vezető jogásza volt. Feltárta a magyarországi rablóprivatizáció körülményeit. Székelyföld villámcsapástól megsemmisült atyhai templomának újjáépítését szervezve is szolgálta Isten országát – írták.

“Publicisztikáit emberek tízezrei várták és olvasták. Szavait, mondatait, amelyekkel mindenkor az Isten, a haza és a szeretet parancsának követésére hívta a magyarságot, megőrizzük” – közölte a CÖF.

Borítókép: Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter (b) átadta a Magyar Érdemrend tisztikeresztje polgári tagozat kitüntetést Bencze Izabella jogásznak, a Közszolgálati Közalapítvány Kuratóriuma tagjának az augusztus 20-i nemzeti ünnep alkalmából tartott ünnepségen, a Várkert Bazár rendezvénytermében 2019. augusztus 16-án

Tovább olvasom

Médiapiac

A kettős médiamérce csak leleplezi a politikai indítékokat

Az Egyesült Államok sajtószabadsággal kapcsolatos aggodalmai addig terjednek, ameddig ezek számonkérésében érdekelt – figyelmeztet a XXI. Század Intézet elemzése.

Közzétéve:

MTI / EPA / Oleg Petraszjuk

Lengyelország és Magyarország ismét a nyugati kritikák célkeresztjébe került a média szabadságára leselkedő, állítólagos veszélyek miatt. Mindeközben Lettországban és Ukrajnában az „információs tér biztonságára hivatkozva” rendeleti úton tiltottak be egy sor televíziós csatornát, ami nemcsak felháborodást nem váltott ki a szólásszabadság iránt máskor elkötelezett körökben, de még a tetszésüket is elnyerte – idézi Kosztur András, a XXI. Század Intézet vezető kutatójának legújabb elemzését a Magyar Nemzet. A cikk a nyugati diplomácia és sajtó által alkalmazott kettős mércét mutatja be.

Az elmúlt években Lengyelország és Magyarország is számos bírálatot kapott az Európai Unió intézményeitől különféle ügyek kapcsán, Joe Biden megválasztásával pedig a kritikusok sorához Washington is csatlakozott, pontosabban visszatért közéjük. Ezek a bírálatok önértelmezésük szerint a jogállamisággal, a demokráciával és a szabadságjogok érvényesülésével kapcsolatos „aggodalmakhoz” kapcsolódtak, a gyakorlatban azonban a szuverenitás kérdése körül forogtak – hívja fel a figyelmet Kosztur András.

Alaptalan félelmek

Februárban a lengyel és a magyar vezetést is a szólásszabadság és a média korlátozására irányuló lépések miatt érték kritikák az Európai Bizottság és az amerikai külügy részéről. A magyar kormányt a Klubrádió – egyébként könnyen lehet, hogy csupán ideiglenes – frekvenciaengedélyének elvétele miatt bírálták, míg Lengyelország egy reklámadó-tervezet miatt került célkeresztbe.

A Klubrádióval kapcsolatos, bürokratikus huzavonát sikerült Washingtonban a „szólásszabadság visszaszorulásaként” értelmezni, de az Európai Bizottság tisztségviselőit is arra késztette az ügy, hogy egy sor Twitter-bejegyzésben elevenítsék fel a magyar sajtószabadság kapcsán táplált félelmeiket. Némileg nagyobb jelentőséggel bíró ügynek tűnhet Lengyelország esete, ahol a teljes médiaszektor reklámjövedelmeire vetne ki egy új adót a kormányzat, tekintettel azonban arra, hogy tulajdonképpen még hivatalos törvényjavaslatról szó sincs, csupán egy tervről, amelynek megvitatása még hátravan, a „nemzetközi aggodalom” ebben az esetben is túlzónak – és jócskán tendenciózusnak – tűnik.

A lengyel kormány tervei szerint a reklámokból származó jövedelmeket a cégek éves összbevételétől függően 2–15 százalék közötti adóval sújtanák, az így keletkező adóbevételek felét pedig a koronavírus elleni védekezésre, a többi részét pedig kulturális örökségvédelemre költenék.

A lengyel sajtó ellenzéki része szerint egy ilyen adó ellehetetlenítené működésüket, a kormány ezzel szemben azt állítja, a törvény célja elsősorban a gyakran külföldi médiaóriások bevételeikkel arányos adózásának a kivívása. Egy sor sajtóorgánum nyílt levélben tiltakozott a javaslat ellen, egyes tévécsatornák egy napra elnémultak, számos hírlap pedig fekete címlappal jelent meg.

Az oroszok ellen szabad

Kosztur András kijelenti, hogy az Egyesült Államok sajtószabadsággal – illetve általában a demokráciával és az emberi jogokkal – kapcsolatos aggodalmai addig terjednek, ameddig ezeknek a számonkérésében érdekelt. Egy héttel azelőtt, hogy Ned Price amerikai külügyi szóvivő a Klubrádióval kapcsolatban azt mondta, hogy „újabb csapás volna a média sokszínűségére nézve”, ha az elvesztené frekvenciáját,

az ukrán elnök rendeleti úton vonta vissza három ellenzéki tévécsatorna engedélyét, Lettországban pedig a helyi médiatanács döntése alapján tucatnyi orosz csatorna sugárzását szüntették meg.

Az USA kijevi nagykövetsége üdvözölte az ukrán vezetés döntését, és Lettországgal szemben sem merültek fel aggályok, az EU részéről pedig egy semmitmondó nyilatkozattal tudták le a három ukrajnai televízió bezárását.

Mindkét országban régóta nagy nyomás nehezedik az orosz vagy oroszbarátnak tekintett médiára, amelyek azonban a helyi médiapiac jelentős részét lefedik.

Lettországban például a nézettség több mint egyötöde esik azokra a csatornákra, amelyeket február folyamán különböző okokra hivatkozva ellehetetlenített a lett médiahatóság.

Riga persze elsősorban az orosz hírműsorok propagandisztikus jellegét, a műsorok „gyűlöletkeltő” tartalmát és egyéb hasonló, alapvetően politikai indokokat hozott fel a csatornák bezárására, formailag azonban több esetben a lett médiaszabályozás azon passzusára hivatkoztak, miszerint a külföldi csatornák közvetítése csak egy helyi, a lett törvények előtt felelős jogi személy bevonásával lehetséges – magyarázza Kosztur András. Az orosz NTV csoport ezen bukott el – az indiai sorozatokra vagy gyerekmesékre specializálódott csatornákat az orosz propagandára hivatkozva nehezen lehetett volna lekapcsolni –, az orosz állami tévéadó csatornái viszont a hírműsorok tartalma miatt lettek felfüggesztve.

A kettős mérce annyira nyilvánvalóvá vált, hogy lassan hatékonysága is elvész, hiszen a szelektív felháborodás leleplezi az „aggodalmak” politikai indíttatását, és ezáltal lerombolja az azokat körüllengő morális felsőbbrendűség pátoszát

– összegzi cikke tanulságait Kosztur András.

A XXI. Század Intézet elemzése teljes terjedelmében ide kattintva olvasható el.

Borítókép: Az oroszbarátnak tartott ukrán Nas hírtelevízió bezárását követelő ultranacionalista tüntetőt vesznek őrizetbe rohamrendőrök a tévé kijevi épülete előtt 2021. február 4-én

Tovább olvasom

Médiapiac

Drámai eseményekkel jön a Doktor Balaton évadzárója

Ma este első évadának utolsó epizódjához érkezik a TV2 teljes egészében hazai fejlesztésű napi sorozata.

Közzétéve:

TV2

A kíváló színészekkel és izgalmas történettel indult széria hétről-hétre számtalan nem várt fordulattal lepte meg a nézőket – idézi fel az Origo.

A történet ma esti része is tartogat meglepetéseket, így hát érdemes lesz most is Balatonmeggyesre látogatni, méghozzá olyan népszerű színészek tarsaságában, mint például Mészáros András, Gula Péter, Pálfi Kata, Horváth Alexandra, Kőszegi Ákos, Gazsó György, Király Attila vagy Bezerédi Zoltán.

A Doktor Balaton forgatása sokat adott mind emberileg, mind szakmailag. Nagyon örültem a lehetőségnek, érdekes munkának ígérkezett, és az is volt, tanultam türelmet, pontosságot, amik mind hasznomra válnak

– mondta el Mészáros András, a sorozat címszereplője.

Doktor Balaton azzal fogott meg igazán, ahogy cipeli a maga puttonyát. Érdekes megmutatni, hogyan birkózik meg azzal, ami neki jutott. Jó azt láttatni, hogy a doki őszinte, egyenes. Tudja, hogy nem hibátlan, de egy megoldásra törekvő ember. A történetnek hála pedig jócskán van mit megoldania majd a folytatásban is, legyen szó a magánéletéről, a családi titkokról vagy épp a hivatásáról – tette hozzá a színész.

A sorozat folytatása még idén látható lesz.

Borítókép: Mészáros András, a sorozat címszereplője

Tovább olvasom