Kövess minket!

Médiapiac

A médiacégek egyharmadának csökkent a bevétele

Megérkezett a Whitereport Financial Gyorsjelentés 2015, amely a top100 magyarországi médiavállalat árbevétel- és profittrendjeit mutatja be.

A Whitereport mediabrowser legfontosabb megállapításai:

  • A 2015-ben top100 médiavállalat – televíziós, rádiós, online, print- mozi- és köztéri médiumokat üzemeltető magyarországi vállalatok – éves nettó árbevétele (terjesztés, reklám stb. együttese) összesen közel 256 milliárd forint volt.
  • 2015-ben stagnálás-közelire csökkent az össznövekedés: a WR-index 101, azaz 1% növekedés volt.
  • A 101-es WR-index mögötti dinamika szerint pár nagy (jellemzően nem piaci/szakmai tulajdonosi hátterű) médiavállalat nagy árbevétel-csökkenését sok (56) médiavállalat kismértékű növekedése kompenzálta enyhén.
  • 2015-ben a top100-ba bekerülés alsó határa 275 millió forint éves nettó árbevétel volt (2014-ben: 271 millió forint).
  • 2015-ben több mint 200 új magyar nyelvű tartalomszolgáltatás indult (lapok, site-ok, tévék, rádiók).
  • A top100 alsó határát az újonnan induló médiavállalatok közül kettőnek sikerült jelentős mértékben átlépnie.
  • A top 100-ból 29 médiavállalat volt veszteséges 2015-ben (üzemi eredmény alapján), ami a válság utáni számhoz képest jó adat, de a 2014-esnél rosszabb.
  • A kismértékű összárbevétel-növekedést mellett csökkenő üzemieredmény-totált ért el a top 100 médiavállalat: 2015-ben 3 milliárd forinttal volt kevesebb a top100 médiavállalat üzemieredmény-totálja mint 2014-ben.
  • A top100-nál 28 médiavállalat esetében elérhető publikus reklámadó-adatok alapján a Whitereport mediabrowser összesen 2 milliárd forint befizetett reklámadót mutat 2015-re.

A Whitereport.hu mediabrowser 2015-ös Gyorsjelentése

Kismértékű összpiaci árbevétel-növekedés: a 2015/14-es WR-index 101

  • Whitereport.hu mediabrowser-adatok alapján a top 100 médiavállalat összárbevétele 2015-ben közel 256 milliárd forint volt (áfa nélkül), tartalmazva a terjesztésből, reklámból és egyéb tevékenységből származó összes árbevételt. Ez az előző évi közel 253 milliárd forinthoz képest 1% növekedést jelent, azaz a WR-index 101.
  • A 2015-ös növekmény 3 milliárd forint (+áfa), ami jelentősen kisebb mértékű növekedés a 2014/13-as növekedéshez, 9 milliárdhoz képest.
  • A médiavállalati toplista jelentős változásokat mutatott 2015-ben az előző évhez képest.

A 101-es WR-index mögötti dinamika: kevés nagy csökkenést sok kis növekedés kompenzált 2015-ben

  • Az átlagosan 1%-os árbevételnövekedés nem egyenletes a top 100 médiavállalatnál: a szórás -50%-tól +110%-ig terjed. A médiavállalatok kétharmadának kismértékű növekedése kompenzálta a csökkenő egyharmad árbevételesését.
  • A legnagyobb árbevételcsökkentést elszenvedő 10 médiacég összesen 11 milliárd forintot estek egy év alatt, jelentős részük nem piaci/szakmai tulajdonosi hátterű.

A top10 legnagyobb arányú árbevétel-csökkenést elszenvedő médiavállalat (Forrás: Whitereport mediabrowser gyűjtése)

  1. Publimont Hirdetésszervező Kft.: -51%
  2. Media Service Zawada Kiadó és Szolgáltató Kft.: -50%
  3. HírTV Műsorszolgáltató és Hirdetésszervező Zrt.: -43%
  4. EURO-AWK Budapest Reklámszervező Kft.: -42%
  5. Lánchíd Rádió Műsorszolgáltató Kft.: -41%
  6. MTG Metro Gratis Kft.: -39%
  7. Euro Publicity Kereskedelmi és Szolgáltató Kft.: -34%
  8. Mahír Cityposter Kft.: -33%
  9. Hungaroplakát Reklám Kft.: -30%
  10. Nemzet Lap- és Könyvkiadó Kft.: -29%

A top 10 legnagyobb arányú növekedést felmutató médiavállalat összesen 10 milliárd forintos árbevétel-növekedést mutatott 2015-ben az előző évhez képest, közülük elsősorban két cég jelentette forintértékben a növekedés 70%-át (e mögött azonban átszervezések is állnak). A maradék 46 bővülő árbevételű médiavállalat közt jelentősen megoszlik a növekedés, ezek mögött organikus növekedés, átszervezések, felvásárlás is meghúzódhat, egyedi hatásokkal.

A top10 legnagyobb arányú árbevétel-növekedést elérő médiavállalat (Forrás: Whitereport mediabrowser gyűjtése)

  1. Fidelio Media Szolgáltató és Kereskedelmi Kft.: +113%
  2. Mediaworks Magazines Kiadó Kft. (Julius Magazines Kft.): +92%
  3. Blikk Kft.: +50%
  4. Magyar Hírlap Kiadói Kft.: +49%
  5. POS Services Kft.: +39%
  6. Győr+Média Zrt.: +35%
  7. Discovery Hungary Média Szolgáltató Kft.: +34%
  8. Digital Media and Communications Zrt.: +32%
  9. Zova ’01 Szolgáltató Kft.: +27%

Médiavállalati mozgások: felvásárlások, átszervezések, új belépők – a top100 alsó küszöbe 275 millió Ft-os árbevétel

  • Felvásárlások, átszervezések következtében az elemzendő médiavállalatok köre is részben megváltozott 2015-ben (ennek elemzése túlmutat a gyorsjelentés keretein).
  • 2015-ben a Whitereport mediabrowser adatai szerint több mint 200 új magyar nyelvű tartalomszolgáltatás indult. 126 új printlap (pl. 99 plusz egy vicc extra, Bors Extra, Business Next, Lokál, Áfa módszertani szemle, Fitt Veszprém stb.), 98 új online tartalom (pl. Ripost, Faktor, Tenyek, Wmn, Mukorommagazin stb.), 14 új televíziócsatorna, az M4 Sporttól helyi tévékig (csak magyar nyelvűt számolva) és 4 új rádiós médiaszolgáltatás indult.
  • A top 100 médiavállalat közé kerüléshez 2015-ben 275 millió forintos árbevétel kellett, ami kismértékben nőtt a 2014-es alsó határhoz, 271 millió Ft-hoz képest.
  • 2015-ben induló médiavállalatok is bekerültek az árbevétel szerint top100-ba, pl. a Lokált kiadó Modern Media Group Zrt. és a Ripost Média Kft.
  • A legnagyobb médiavállalat, az M-RTL Zrt. összárbevétele a top100 alsó határának 100-szorosa, 27 milliárd Ft volt.

Szegmensadatok

  • Az árbevételi szerinti top100 médiavállalat közül 55 sajtó & online, 16 televízió, 11 outdoorcég 9 online médiavállalat, 5 rádió- és 4 mozicég.
  • A top10 médiavállalatot televíziótársaságok, lapkiadók és egy mozivállalat alkotja. A legnagyobb online médiaszolgáltatók csupán a 15. pozíciótól kapnak helyet, 5 milliárd Ft-os nagyságrend alatti árbevétellel maximum a középmezőnyben találhatók (sőt, többségükben a mikrovállalatok közt).

2015-ös kihívások: szabályozási változások és csökkenő profitabilitás

  • 2015-ben több külső hatás is érte a médiapiacot (ezek hatására itt nem térünk ki). A 2014-ben bevezetett és 2015-ben módosított reklámadó után 2015-ben a „bónusztörvény” jelentett új kihívást a reklám- és médiapiac szereplőinek, strukturális változásokat eredményezve a hirdető-médiaügynökség-sales house-médiaszolgáltató értékláncában.
  • Továbbra is jelentős a veszteséges médiacégek száma: míg 2013-ban a top 100-ban 31 cég zárta az évet mínuszos üzemi eredménnyel (az adózott eredményarányok is hasonlóak), addig 2014-ben a veszteséges médiavállalatok száma 22, 2015-ben pedig 29 volt.
  • A 2015-ös árbevétel szerinti top 100 médiavállalat összesített üzemi eredményét illetően a Whitereport mediabrowser tényadatai több mint 3 milliárd forint csökkenést mutatnak a 2014-es adathoz képest.
  • A profitabilitáscsökkenés a reklámadó miatt prognosztizálható volt, az egyes médiavállalatokra való hatása azonban nagyon egyedi, tekintettel arra, hogy a médiavállalatoknál a bevételi arányok igen nagy szórást mutatnak – a televíziós, print és mozivállalatoknak sok esetben jelentős a terjesztési bevétele a reklámbevételhez képest. A reklámadó tehát a reklámbevétel-alapú szegmenseket érintette legérzékenyebben: az országos földi kereskedelmi televíziók, a hazai online tartalomszolgáltatók, a rádiók és köztéri reklámcégek körét.
  • A Whitereport mediabrowser a top100 médiavállalatból 28 esetében aggregált publikus adatot a 2015-ben kifizetett reklámadó-összegre vonatkozóan, ez összesen nagyságrendileg 2 milliárd forintot tett ki.
  • Nem feltétlenül a szabályozási változásoknak köszönhető, de tény, hogy a Whitereport mediabrowser adatai szerint 9%-kal nőtt a sales house-forgalom aránya 2015-ben, ez azonban még mindig a reklámköltések kisebb hányadát teszi csak ki.

A Whitereport.hu mediabrowser (WR) nemzetközi szinten is egyedülálló cross-médiás, független médiumadatbázis, amely kereskedelmi, pénzügyi és tulajdonosi információkat tesz könnyen kereshető elérhetővé digitális platformokon a fragmentált médiapiacra vonatkozólag, jellemzően publikus forrásokból.

A mediabrowserben több mint 11 ezer hazai tartalom – televízió, rádió, nyomtatott és internetes sajtó, mozik -, valamint közterületi reklámeszközök adatai kereshetők 2900 település, 1000+ tematika, 6700+ médiaszolgáltató, pénzügyi adatok stb. szempontok szerint.

A Magyarországon működő 1150 médiavállalat (médiaszolgáltató) közül gyorsjelentésünk a top 100 médiavállalatra vonatkozó főbb tényeket foglalja össze piaci és hatósági döntéshozók részére a legfrissebb, 2015-ös adatok elemzése révén.

A Whitereport mediabrowsert a New Orleans-i Collision startup-konferencia a legígéretesebb adatinnovációk, a bécsi Pioneers pedig a legígéretesebb top 500 startup közé választotta 2016-ban, jó alapot teremtve ezzel a nemzetközi piacra lépéshez.

A Gyorsjelentés módszertana

A WR Financial Gyorsjelentés 2013 óta jelenik meg.

A legfrissebb, azaz ezúttal a 2015-ös pénzügyi beszámolók 2016. május végét követő feldolgozásából készült gyorsjelentésben a 2015-ös top100 összárbevételű médiavállalat főbb pénzügyi adatainak 2014-15-ös alakulását követik nyomon publikus tényadatok segítségével. A top 100 médiavállalat árbevétele az elmúlt évek adatai szerint a teljes piacot alkotó több mint 1000 médiavállalat több mint 90%-át jelenti.

A jelentés a 2016. július 7-ig elérhető publikus pénzügyi beszámoló-adatokat dolgozza fel a mediabrowser 2015-ös médiumlistáját működtető médiavállalatokhoz kapcsolódóan. A top100 médiavállalat nem tartalmazza a közmédiumok üzemeltetőit, a HBO Holding Zrt.-t (domináns exportárbevételük okán); a Viasat Hungária Szolgáltató Zrt. és pár kisebb cég esetében pedig a hiányzó adatnál a tavalyi évet használták az összehasonlíthatóság érdekében. Sok esetben vállalatcsoporton belüli átalakulások voltak, ezért az összehasonlítást a 2015-ös top100 médiavállalatra vizsgálták.

A médiavállalatok összárbevételét terjesztési és/vagy reklám- és/vagy egyéb árbevételek együttesen adják. A Gyorsjelentésben a médiacégek árbevételi struktúrájával és elemzésével nem foglalkoznak. Amennyiben a cégenkénti tételes és összesített adatok, vagy a tulajdonosi és portfólióváltozások részletesebben érdeklik, a Whitereport.hu mediabrowser adatai egyedi igényre készülő exceles adattáblák, vagy adatbázis-előfizetés révén megvásárolhatók.

Médiapiac

Rosszhiszeműséggel vádolják a Twittert az oroszok

Március 1-jén lépett hatályba az a törvény, amely szerint a közösségi szolgáltatóknak maguknak kell kiszűrniük és blokkolniuk a tiltott tartalmakat.

Közzétéve:

Pixabay

A tömegtájékoztatási és távközlési felügyelet (Roszkomnadzor) közölte, hogy a Twitter 2017 óta 2862 olyan anyagot nem távolított el, amely Oroszországban tiltott tartalomnak számít – írja az MTI. A hatóság szerint

öngyilkossági módszereket részletező, önpusztításra felszólító, fiatalkorúakat ábrázoló pornográf és kábítószer előállításához való útmutatást tartalmazó anyagokról volt szó.

A Roszkomnadzor a közlemény szerint több mint 28 ezer, tiltott bejegyzések eltávolítását követelő felszólítást intézett az online szolgáltató igazgatóságához.

Oroszországban március 1-jén lépett hatályba az a törvény, amelynek értelmében a közösségi szolgáltatóknak maguknak kell kiszűrniük és haladéktalanul blokkolniuk a tiltott tartalmakat. Ha a szolgáltató nem képes önállóan eldönteni, hogy törvénysértő-e egy tartalom, akkor azt át kell küldenie a Roszkomnadzornak.

Az orosz parlament alsóháza decemberben olyan törvénymódosításokat szavazott meg, amelyek

lehetővé teszik a közösségimédia-szolgáltatók fokozottabb bírságolását, sőt hozzáférhetőségük letiltását is abban az esetben, ha “diszkriminációt” alkalmaznak az orosz médiával szemben.

A Roszkomnadzor kifogásolta, hogy a nagy online szolgáltatók január végén megosztották az Alekszej Navalnij ellenzéki politikus letartóztatása miatt meghirdetett, de a hatóságok által nem engedélyezett tüntetésekre mozgósító üzeneteket.

Vlagyimir Putyin orosz elnök januárban aggodalmát fejezte ki a hivatalban lévő amerikai államfőt, Donald Trumpot letiltó közösségi médiumoknak a kormányokéval vetekedő befolyása miatt. Egy bíróság februárban megbírságolta a Twittert, amiért nem oroszországi szervereken tárolja az orosz állampolgárok adatait.

Tovább olvasom

Médiapiac

Szlovénia megelégelte az álhírháborút Brüsszellel

A szlovén EU-elnökség közeledte látványosan aggasztja a brüsszeli balliberális sajtót, amely immár az Európai Bizottság képviselőinek segítségével kezdett lejáratókampányba a jobboldali koalíciós kormány vezette Szlovéniával szemben.

Közzétéve:

Fotó: MTI/EPA/Reuters/Yves Herman

Július elsejével Szlovénia veszi át az Európai Unió Tanácsának soros elnökségét, így a Janez Janša vezette ország fél évig meglehetősen fontos uniós szerephez jut. Utóbbi látványosan aggasztja a brüsszeli balliberális sajtót, amely immár az Európai Bizottság képviselőinek segítségével kezdett lejáratókampányba a jobboldali koalíciós kormány vezette Szlovéniával szemben. A magyar olvasóknak ismerősen csenghet: Janšáéknak a jogállamiság „általános” helyzetét, így a médiapluralizmust és igazságszolgáltatást érintő problémákat róják fel – írja a Magyar Nemzet.

Az Európai Bizottság „házi” lapjában, a Politicóban pedig az utóbbi hetekben számos lejárató cikk jelent meg

– például Szlovénia háborúja a sajtó ellen; Janša miniszterelnök támadja az újságírókatSzlovénia nyugtatni próbál az EU-elnökség közeledtével címekkel. Utóbbi írásban Orbán Viktornak is fontos szerep jut: mint írják, a szlovén kormányfő barátja a magyar miniszterelnöknek, így a szlovénoknak magyarázkodniuk kell, hogy az elnökségi ciklusuk idején majd nem Budapest érdekeinek megfelelően alakítják a tanács agendáját. (A Politico kimondatlanul arra gondolhat, hogy nehogy a szlovén EU-elnökség zárja le a hazánkkal szembeni, hetes cikkely szerinti eljárást – a szerk.). A történtek pikantériája, hogy

az Európai Bizottság is egyértelműen a szlovén kormányt folyamatosan kritizáló balliberális brüsszeli újságírók mellett áll ki, s következetesen elítéli, amikor Janša álhírekkel vádolja vagy hazugnak nevezi – például a balliberális Politico – munkatársait.

Janša meghívót küldött Brüsszelnek

Szlovénia olyannyira megelégelte az álhírháborút, hogy a kormányfő pénteken közzétett egy levelet, amelyben tényfeltáró misszióra hívja az országba az Európai Bizottság képviselőit. Mint azt az Ursula von der Leyennek címzett dokumentumban írta,

már az első szlovén EU-s elnökség idején, 2008-ban is hasonló helyzet állt elő, a sajtó akkor is „féltette” Szlovéniától az uniót, ám most furcsa mód az Európai Unió képviselői is az országgal szemben foglalnak állást. Janša az írásban kiemeli Věra Jourová bizottsági alelnököt, aki az elmúlt napokban ismét élesen bírálta a szlovén sajtó helyzetét.

„Igazából valóban vannak problémák a szlovén demokrácia állapotával. De ennek az okai sokkal régebbre nyúlnak vissza, s a kommunizmus hagyatékában gyökereznek” – vélekedik a kormányfő, egyúttal azt hangoztatva, hogy

nem akarja, hogy Európában állandósuljanak a megalapozatlan vádaskodások a szlovén kormánnyal szemben.

„Remélem, hogy gyorsan megállapodásra tudunk jutni a tényfeltáró misszió megalakulásával és annak szlovéniai látogatásával kapcsolatban” – zárja sorait Janez Janša.

Az Európai Bizottság a csütörtöki és pénteki uniós csúcstalálkozó miatt péntek délutánig hivatalosan nem tudott reagálni a szlovén levélre.

Tovább olvasom

Médiapiac

78. alkalommal adták át a Golden Globe-díjakat

Idén főként olyan filmeket ismert el a HFPA, amelyek illeszkednek a tavalyi BLM-eseményekhez.

Közzétéve:

Pixabay

A koronavírus-világjárvány miatt a szokásos januári időpont helyett február utolsó éjszakáján és ezúttal virtuális gála keretében adták át az elismeréseket.

A hollywoodi külföldi tudósítók szövetsége (HFPA) idei gálája leginkább annyiban emlékeztetett a koronavírus-járvány előtti időszakra, hogy a díjátadót ezúttal is az NBC közvetítette, egy olyan időszakban, amikor a mozik bezárása miatt a filmfogyasztás – és ahogy a Golden Globe példája is mutatja: a díjgálák – elsődleges helye az internet lett – számolt be róla az Origo.

A vörös szőnyeges pompa idén megfakult, a Beverly Hilton nagytermében ugyan helyet foglalt néhány vendég, de ők is az egészségügyi előírásoknak megfelelően maszkban, a szociális távolságtartásra ügyelve egymástól távol ültetve, miközben az online bejelentkezések miatt az idei Golden Globe sokkal inkább emlékeztetett virtuális konferenciára, mintsem a film hollywoodi ünnepére. Ugyanakkor a műsornak furcsa bájt – ha úgy tetszik: az élő adás varázsát – is kölcsönzött a technika ördöge: amikor a legjobb mellékszereplőnek járó díjat elnyerő Daniel Kaluuya bejelentkezett otthonából, hogy megköszönje az elismerést, nem működött a számítógépe mikrofonja, ezért először lekeverték, majd kisvártatva újból képernyőre engedték.

Kaluuya díja a Fekete Párducok chicagói vezetőjéről szóló Judas and the Black Messiah című életrajzi drámában csak azért meglepő, mert voltaképp nem mellékalakja, hanem főszereplője a filmnek. Ugyanakkor épp az ő – a gála menete szempontjából: korai – díjazása már jelezte, hogy

idén főként olyan filmeket ismert el a HFPA, amelyek illeszkednek a tavalyi BLM-eseményekhez, de legalábbis kielégítik a “kvótafetisisztákat”.

Igaz, ezt már akkor lehetett sejteni, amikor a két műsorvezetőnő, Tina Fey és Amy Poehler egymástól távol, de az internet segítségével mégis közösen megtartott gálafelvezető “monológjában” mintegy számonkérték – a nem mellékesen külföldi tudósítókból álló, tagjaikat nem feltétlenül bőrszínük, hanem hivatásuk alapján megválasztó – HFPA-n, miért nincsenek feketék a mintegy 90 tagot számláló tudósító-szövetségben (aprócska megjegyzés: kérdés, hogy mit szólnak a németek Fey humorosnak szánt megjegyzéséhez, miszerint a pletykák szerint a HFPA német tagja tulajdonképpen egy kolbász, aminek arcot rajzoltak).

A HFPA mindenesetre az összesen 14 filmes elismerésből mintegy féltucat díjjal igyekezett ellensúlyozni tagságának “homogén” összetételét: Kaluuya után a legjobb drámai színész díját (posztumusz) nyerte Chadwick Boseman a Ma Rainey: A blues nagyasszonya című életrajzi filmért, a legjobb drámai színésznő pedig ugyancsak egy életrajzi zenés filmben nyújtott alakításáért (The United States vs. Billie Holiday) Andra Day lett.

De az idei legjobb animációnak választott és a legjobb filmzene díjával is kitüntetett Lelki ismeretek is egy jazzkarrierről álmodó fekete középiskolai tanárt állít meséje középpontjába – ennek egyik társ-forgatókönyvírója és társrendezője, Kemp Powers ugyancsak afroamerikai, aki rendezőként épp ezzel a filmmel mutatkozott be, így a Golden Globe 78 éves történetének ő az első “pályakezdő” díjazott fekete rendezője.

De nem csak a két műsorvezetőnő emlegette fel a HFPA összetételét: a legjobb színészként (vígjáték/musical) is díjazott Sacha Baron Cohen a “teljesen fehér” HFPA-nak köszönte meg az elismerést, amikor a Borat Subsequent Moviefilm nyerte a legjobb vígjáték díját.

A HFPA annyira magára vette a tagságának összetételét illető kritikákat, hogy még a gála alatt gyorsan meg is szólaltak a kérdésben. A szövetség elnöke, Ali Sar, alelnöke, Helen Hoehne és az egykori elnök, Meher Tatna együtt igyekeztek megnyugtatni Cohent és a műsorvezetőnőket, hogy hamarosan színesebbé válik a HFPA tagsága (amit korábban azért ért kritika, mert tagságának csupán egynegyede volt főállásban dolgozó újságíró).

A film és tévé világához hasonlóan az újságírásban is fontos a feketék reprezentálása. Szükségünk van fekete tagokra a szervezetünkben – mondta Hoehne a gála alatt, Tatna pedig igyekezett leszögezni, hogy a HFPA számára fontos minden kisebbség jelenléte, amit Sar végül azzal toldott meg, hogy a heterogén közösségeknek nem kivételnek, hanem normának kellene lennie.

Korábban főként a női kvótát kérték számon a HFPA-n, nem is a tagsága, inkább a rendezői és forgatókönyvírói kategóriák jelöltjei miatt. A női alkotók jelölésével ugyan idén kevesebbet foglalkozott az amerikai szaksajtó, de a HFPA 87 tagja a korábbi mulasztásait azzal kompenzálta, hogy a 6 jelölt rendező között 3 nő is volt, és a díjat is végül nő nyerte: a kínai származású Chloé Zhao A nomádok földjé-ért, amelyet idén a legjobb drámának is választottak. De a forgatókönyvírók 5 nomináltja közé is bejutott 2 hölgy – a díjat Aaron Sorkin nyerte A chicagói 7-ek tárgyalása szkripjéért.

A tévés elismerésekkel együtt a streaming-szolgáltatók ünnepévé vált gálán a legtöbb díjat a Netflix vehette át – ugyanakkor épp e szolgáltatóhoz tartozik az idei filmünnep legnagyobb vesztese, a Mank, amelyet a legtöbb, összesen 6 kategóriában jelöltek, de végül egyetlen díjat sem kapott.

Az idei Golden Globe filmes díjai:

Dráma: A nomádok földje

Vígjáték vagy musical: Borat Subsequent Moviefilm

Színésznő (dráma): Andra Day (The United States vs. Billie Holiday)

Színész (dráma): Chadwick Boseman (Ma Rainey: A blues nagyasszonya)

Színésznő (vígjáték): Rosamund Pike (Fontos vagy nekem)

Színész (vígjáték): Sacha Baron Cohen (Borat Subsequent Moviefilm)

Mellékszereplőnő: Jodie Foster (The Mauritanian)

Mellékszereplő: Daniel Kaluuya (Judas and the Black Messiah)

Rendező: Chloé Zhao (A nomádok földje)

Idegen nyelvű film: Minari

Animációs film: Lelki ismeretek

Forgatókönyv: Aaron Sorkin (A chicagói 7-ek tárgyalása)

Zene: Trent Reznor, Atticus Ross, Jon Batiste (Lelki ismeretek)

Betétdal: Diane Warren, Laura Pausini, Niccolò Agliardi: Io Si (Előttem az élet)

Borítókép: illusztráció

Tovább olvasom