Kövess minket!

Médiapiac

A magyar háztartások közel 90 százaléka tv-előfizető

A Nielsen Közönségmérés Alapozó Felmérésének adatai alapján az összes tévés háztartás kétharmadában volt digitális vétel az analóg földi sugárzás lekapcsolását követően. A smart TV és a 3D-s technológia még kevéssé elterjedt.

2013 végén, az analóg földi vétel lekapcsolást követően több mint 3,5 millió háztartás rendelkezett TV-előfizetéssel, az összes magyar tévés háztartás 89 százaléka. Analóg kábeles vétel 1,5 millió háztartásban volt elérhető, 2,6 millió háztartás pedig valamilyen digitális platformon keresztül fogta a televízió adását, ezen belül az IPTV-vel rendelkező háztartások száma elérte a 410 ezret. (A háztartások egyidejűleg több vételi móddal is rendelkezhetnek). Az időeltolásos televíziónézést lehetővé tevő DVR/VOD eszközzel rendelkező háztartások aránya 43% volt.

A digitális vételi mód folyamatos növekedést mutatott az elmúlt években: 2011-ben 45%, 2012-ben 51%, és 2013-ra pedig már 66%-ot ért el a valamilyen digitális vételi móddal rendelkező háztartások aránya. A digitális földi vételi mód elterjedtsége két év alatt 4%-ról 14%-ra nőtt, a digitális kábeles vagy IPTV-s vételi módé pedig 19%-ról 30%-ra. A digitális műholddal rendelkező háztartások aránya 22% körül maradt az időszakban.

2013 végén a digitális kábellel vagy IPTV-vel rendelkező háztartások átlagosan 56 magyar nyelvű csatornát értek el, a szolgáltatói digitális műholddal rendelkezők pedig 51-et. Azon háztartások, amelyeknél a legjobb vételi mód az analóg kábeles, átlagosan 34 magyar csatornát tudtak fogni, a csak digitális földi vétellel rendelkezők közül az előfizetők átlagosan 19, míg az előfizetés nélküli háztartások 7 magyar csatorna vételére voltak képesek.

A vizsgált időpontban a tévés háztartások 55%-a egy TV-készülékkel rendelkezett. A háztartások 34%-ában két készülék volt használatban, 11%-ban pedig három vagy még több. A készülékek technológiai jellemzői 2012-höz képest tovább javultak. Az LCD, plazma vagy LED tévével rendelkező háztartások aránya 33%-ról 41%-ra emelkedett, de hasonló mértékben nőtt a 16:9-es képarányra és a HD-re alkalmas készülékek aránya is. 2013 őszén az MPEG4-es tunert tartalmazó TV-készülékek elterjedtsége 30% volt, ez szintén jelentős növekedés az előző évhez képest. Nagyméretű, 94 cm vagy nagyobb képátmérőjű készülékkel a háztartások 14%-a rendelkezett, Smart TV-vel 6%, míg 3D tévékészülékkel mindössze 3%.

A legfiatalabb tévékészülék a háztartások 30%-ában legfeljebb 3 éves, felükben 4-10 éves és minden ötödik háztartásban ennél is régebbi volt. A legnagyobb képátmérő a háztartások 36%-ában legfeljebb 55 cm, 29%-ában 63 vagy 72 centiméteres. A 82 cm vagy ennél nagyobb átmérőjű tévével rendelkező háztartások együtt közel 34%-ot tettek ki.

2013 végén a magyar tévés háztartások 88%-a használt mobiltelefont, a háztartások 39%-a pedig okostelefonnal rendelkezett. A háztartások 62%-a használt valamilyen számítógépet, és ennek több mint fele már nem, vagy nem kizárólag a hagyományos PC-t jelentette. A tablet és e-book olvasók elterjedtsége ugyanakkor még viszonylag alacsony: a vizsgált időpontban mindössze 7% volt.

Internet-eléréssel a magyar tévés háztartások 59%-a rendelkezett. A háztartások 17%-ában fordult elő, hogy valaki magyar TV-csatornák élő vagy archív adását nézte az interneten, és 22%-ában néztek letöltve filmet, külföldi sorozatot. A megelőző évekhez képest jelentősen nőtt azon háztartások aránya, ahol a család valamely tagja interneten vagy onnan letöltve videókat, filmeket szokott nézni: ez a háztartások 37%-ára volt jellemző.

Részletek és grafikonok a csatolt dokumentumban találhatóak.

Médiapiac

Megkétszereződött a magányról szóló médiatudósítások száma

A koronavírus-járvány kitörése óta megkétszereződött a magukat magányosnak érzők száma az Európai Unióban; Magyarországon az átlagnál kisebb mértékben növekedett ez a szám – derült ki az Európai Bizottság Közös Kutatóközpontjának (JRC) hétfői felméréséből.

Közzétéve:

A borítókép illusztráció, a forrása: Pixabay

A magánnyal és társadalmi elszigeteltséggel kapcsolatos legújabb uniós felmérés szerint az EU-ban minden negyedik ember vallotta magát magányosnak a világjárvány első hónapjaiban.

Míg az EU teljes lakosságát tekintve megkétszereződött a magányos emberek száma, addig a 18-35 éves korosztályon belül ez a 2016-os adatokhoz képest négyszeresére nőtt. A járvány idején a magányról szóló médiatudósítások száma is megkétszereződött EU-szerte, azonban tagállamonként igen nagy eltéréseket mutat, hogy az emberekben mennyire tudatosult a pandémia magányosságra gyakorolt hatása – írták.

Az országspecifikus adatok azt mutatják, hogy a magányos emberek társadalmi aránya több mint 15 százalékponttal nőtt Bulgáriában, Észtországban, Franciaországban, Németországban, Lengyelországban, Portugáliában és Svédországban.

Ezzel szemben Belgiumban, Horvátországban, Csehországban, Görögországban, Magyarországon, Romániában és Spanyolországban ez kevesebb mint 10 százalékpontos növekedést mutatott ugyanebben az időszakban.

Magyarországon ugyanakkor a magányosságot sokkal inkább egyéni problémának tekintették a felmérésben részt vevő válaszadók, míg más országokban inkább társadalmi problémaként kezelték.

Marija Gabriel innovációért, kutatásért, kultúráért, oktatásért és ifjúságért felelős európai uniós biztos azt mondta, hogy az új jelentés alapján átfogóbb elemzőmunka indulhat annak érdekében, hogy Európa maradéktalanul megértse és kezelni tudja a magányosság és a társadalmi elszigeteltség problémáját.

A jelentés szerint a koronavírus-járvány drámai módon alakította át az európaiak életét és társadalmi szokásait.

A kutatások azt mutatják, hogy a magány és a társadalmi elszigeteltség káros következményekkel jár a mentális és fizikai egészségre nézve, valamint a társadalmi kohézió és a közösségi bizalom szempontjából.

A magányt és a társadalmi elszigeteltséget tehát egyre inkább közegészségügyi kérdésként kell kezelni, amely figyelmet érdemel és hatékony beavatkozási stratégiák kialakítását igényli. A járvány idején érzett magánynak még a pandémiát követő időszakban is következményei lehetnek – figyelmeztettek.

Tovább olvasom

Médiapiac

A fél világot magára haragította egy dél-koreai tévétársaság

Az olimpiai megnyitó közvetítése közben fotókkal illusztrálták a bevonuló országokat, de egyik-másik képválasztás meglehetősen sértőre sikeredett.

Közzétéve:

Ukrajnát a felrobbant csernobili atomerőmű képével illusztrálták a dél-koreaiak, fotó: MBC / nemzetisport.hu

Dél-Koreában az MBC nevű tévétársaság sugározza az olimpiát, így természetesen a megnyitóról is ők adtak élő közvetítést. Az pedig olyan „egyedire” sikeredett, hogy az egész világot körbejárta a híre – hívta fel a figyelmet a botrányos esetre a Nemzeti Sport.

A tévétársaságnál ugyanis úgy döntöttek, nem elég, ha a zászlójukkal mutatják be a megnyitó alatt bevonuló országokat, ők többet akarnak adni. Így előbb a világtérképen megmutatták, hol helyezkedik el az adott ország, majd bevágtak egy képet arról, ami elsőként eszükbe jutott az adott olimpiai csapatról.

A dél-koreaiak a nevezetességek helyett ugyanis többnyire tényleg azt vágták be, ami elsőként az eszükbe ötlött:

Ukrajnát például Csernobillal, Olaszországot egy pizzával, Norvégiát egy szelet lazacfilével, Haitit egy polgárháborús fényképpel, Romániát egy Drakula-képpel, Lengyelországot pedig Robert Lewandowski fotójával illusztrálták,

és így tovább…

Miután a közvetítésből kivágott képeik körbejárták a világsajtót, természetesen elnézést kértek a tévések, igaz, mindezt csak saját honlapjukon eldugva, saját nyelvükön tették meg, így nem sokakhoz jutott el.

Magyarország megúszta a dolgot, esetünkben az Országház képével illusztrálták az olimpiai csapatot.

Tovább olvasom

Médiapiac

Dinamikusan nőtt az internetes szolgáltatások árbevétele

A digitális fejlődés a gazdaság és a társadalom minden területén érezteti hatását.

Közzétéve:

Borítóképünk illusztráció, fotó: Pixabay

2020-ban az internet-hozzáférési szolgáltatások összes nettó árbevétele 326 milliárd forint volt, egy év alatt 8,2 százalékkal nőtt – írja a Központi Statisztikai Hivatal Digitális gazdaság 2020 című legfrissebb kiadványára hivatkozva az MTI.

Ezen belül a legnagyobb, 54 százalékos részaránnyal rendelkező mobilinternet bevétele 11 százalékkal emelkedett. Az árbevétel szintén jelentősen, 20 százalékkal bővült az optikai kategóriában és 2,2 százalékkal a kábeltévéhez kapcsolódó internet-előfizetéseknél, ezzel szemben az xDSL-előfizetésekből származó árbevétel 7,8 százalékkal csökkent.

Magyarországon évek óta magas koncentráció jellemzi az internetszolgáltatók piacát: 2020-ban a 15 vezető (10 ezer feletti előfizetéssel rendelkező) szolgáltató cég a 10 millió előfizető 97 százalékát tudta magáénak. A középméretű (az 1-10 ezer közötti előfizetéssel rendelkező) vállalkozásokhoz az előfizetések 2,0, míg a legkisebb, az ezer előfizetésnél kevesebbel rendelkező szolgáltatókhoz 0,6 százaléka tartozott.

Tavaly az internet-előfizetések száma meghaladta a 10 milliót, 1,6 százalékkal volt több az egy évvel korábbinál.

A bővülést az optikai csoport 16 százalékos, a vezeték nélküli 1,0 és a kábeltelevízió 1,8 százalékos növekedése határozta meg.

Mint írták,

a digitális fejlődés a gazdaság és a társadalom minden területén érezteti hatását.

Tavaly szinte minden hazai vállalkozásnak volt internetkapcsolata (94 százalék), 63 százalékuk rendelkezett saját honlappal. A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) adatai szerint a nyilvántartott telefonszolgáltatási jogosultságok száma 2020-ban kismértékben nőtt, ellenben az internetszolgáltatási és műsorelosztási jogosultságoké csökkent egy év alatt. A mobilszolgáltatási jogosultságok száma a telefon- és internetszolgáltatóknál is emelkedett az előző évhez képest.

A mobiltelefon- és/vagy mobilinternet-szolgáltatás elérését lehetővé tevő SIM-kártyák száma nem változott jelentősen az utóbbi években. Az aktív SIM-kártyák száma az előzetes adatok
szerint 2020 végére az egy évvel korábbihoz képest 1,3 százalékkal, 12,7 millióra nőtt. Az előfizetések száma tartalmazza a több mint 1,3 millió M2M-kártyát is, amely az emberi beavatkozás nélküli kommunikációt jelenti.

A mobilhálózat adatforgalma a kombinált szolgáltatáscsomagok és a havidíjas előfizetések térnyerése miatt egy év alatt több mint másfélszeresére bővült.

Az adatforgalom nagymértékű növekedéséhez hozzájárult az okostelefonok használata és az adatátviteli sebesség technológiai fejlesztése is. Az összes adatforgalom 94 százaléka 4G/LTE-rendszeren, 3,0 százaléka 3G/UMTS-hálózaton keresztül zajlott.

A hazai vállalkozások összes árbevételének 23 százaléka származott elektronikus értékesítésből tavaly, ez 2019-ben is magasabb volt, mint az uniós átlag. A tagállamok rangsorában ezzel a felső harmadba tartozik az ország.

A vezetékestelefon-fővonalak száma az elmúlt években nem változott jelentősen. 2020 végén az előzetes adatok szerint 3 millió 85 ezer vezetékestelefon fővonal működött, 3,1 százalékkal kevesebb, mint egy évvel korábban. A vezetékestelefon szolgáltatás területén rendkívül magas a koncentráció, 2020-ban három szolgáltatóhoz tartozott a vonalak 94 százaléka. A vezetékes telefonról indított hívások száma és időtartama is csökkent az elmúlt években. Ez alól kivétel a 2020. év, ekkor a beszélgetések száma kisebb mértékben, de tovább csökkent, míg a hívások ideje 7,4 százalékkal nőtt az előző évhez képest. Mindez a járvány miatt megváltozott kapcsolattartási szokásokkal függ össze – közölte a KSH.

Tovább olvasom