Kövess minket!

Médiapiac

A magyar háztartások 70 százalékában van digitális vétel

Friss adatokkal jelentkezett a Nielsen Közönségmérés a hazai televíziós háztartásokról.

10 százalék felett az IPTV

2014 őszén közel 3,5 millió háztartás rendelkezett televíziós előfizetéssel, ami az összes magyar tévés háztartás 89 százaléka, derül ki a Nielsen Közönségmérés Alapozó Kutatásából. Ezen belül analóg kábeles vétel 1,2 millió háztartásban volt elérhető, 2,8 millió háztartás pedig valamilyen digitális platformon keresztül tévézett.

A digitális vételen belül az IPTV-vel rendelkező háztartások száma megközelítette a félmilliót. (Megjegyzés a számokhoz: a háztartások egyidejűleg több vételi móddal is rendelkezhetnek). Az időeltolásos televíziónézést lehetővé tevő DVR/VOD-eszközzel rendelkező háztartások aránya 47 százalék volt a kutatás adatai alapján.

A digitális vételi mód folyamatos növekedést mutatott az elmúlt években: 2011-ben 45%, 2012-ben 51%, 2013-ban 66%, 2014-re pedig 71%-ot ért el az ilyennel rendelkező háztartások aránya. A digitális földi vételi mód elterjedtsége három év alatt 4 százalékról 14 százalékra nőtt, a digitális kábeles vagy IPTV-s vételi módé pedig 19 százalékról 36 százalékra. A digitális műholddal rendelkező háztartások aránya 21% körül alakult a vizsgált időszakban.

Fotó: forrás: Nielsen Közönségmérés, Alapozó Kutatás 2014

Az IPTV-seknek van a legtöbb csatornájuk

2014 őszén a digitális kábellel vagy IPTV-vel rendelkező háztartások átlagosan 63 magyar nyelvű csatornát értek el, a szolgáltatói digitális műholddal rendelkezők pedig 57-et. Azon háztartások, amelyeknél a legjobb vételi mód az analóg kábeles, átlagosan 36 magyar csatornát tudtak fogni, a csak digitális földi vétellel rendelkezők közül az előfizetők átlagosan 26, míg az előfizetés nélküli háztartások 8 magyar csatorna vételére voltak képesek.

Harmaduknál két tévé van

A vizsgált időszakban a tévés háztartások 54 százaléka egy tévékészülékkel rendelkezett. A háztartások 35 százalékában két készülék volt használatban, 11 százalékában pedig három vagy még több.

A készülékek technológiai jellemzői 2013-hoz képest tovább javultak. Az LCD, plazma vagy LED tévével rendelkező háztartások aránya 41 százalékról 49 százalékra emelkedett, de hasonló mértékben nőtt a 16:9-es képarányra és a HD-re alkalmas készülékek aránya is. 2014 őszén az MPEG4-es tunert tartalmazó TV-készülékek elterjedtsége 38% volt, ez szintén jelentős növekedés az előző évhez képest. Nagyméretű, 94 cm vagy nagyobb képátmérőjű készülékkel a háztartások 18 százaléka rendelkezett, okostévével 9%, míg 3D tévékészülékkel mindössze 5%.

A legfiatalabb tévékészülék a háztartások egyharmadában legfeljebb 3 éves, közel felükben 4-10 éves és minden ötödik háztartásban ennél is régebbi volt. A legnagyobb képátmérő a háztartások egyharmadában legfeljebb 55 cm, bő egynegyedében 63 vagy 72 centiméteres. A 82 cm vagy ennél nagyobb átmérőjű tévével rendelkező háztartások együtt több mint 40 százalékot tettek ki.

Kütyük a tévés háztartásokban

2014 őszén a magyar tévés háztartások 89 százaléka használt mobiltelefont, a háztartások közel felében okostelefon volt. A háztartások 64 százaléka rendelkezett valamilyen számítógéppel, és körükben többségben vannak azok, akik már nem, vagy nem kizárólag hagyományos PC-t használnak. A táblagépek elterjedtsége a vizsgált időpontban meghaladta a 11 százalékot. Interneteléréssel a magyar tévés háztartások 63 százaléka rendelkezett.

A háztartások 19 százalékára volt jellemző, hogy valaki magyar tévécsatornák élő vagy archív adását nézte az interneten, és 24 százalékában néztek letöltve filmet, külföldi sorozatot. A mobilon történő tévénézés még kevéssé elterjedt: a háztartások 2 százalékára volt jellemző, hogy a háztartás valamelyik tagja magyar csatornák adását nézi mobilon.

További részletek érhetőek el a kapcsolt dokumentumban.

Médiapiac

Öngólokat lő a baloldali sajtó a Pegasus-ügyben

Ismét kiderült az úgynevezett Pegasus-ügy kapcsán, hogy a baloldali sajtó azt sem tudja miről ír vagy beszél.

Közzétéve:

A borítóképen Kálmán Olga. Fotó: MTI/Balogh Zoltán

Előbb a 444.hu nevezte Szijjártó Péter külgazdasági- és külügyminisztert „az elhárítás vezetőjének” – miközben az Pintér Sándor –, majd nem sokkal később a baloldal saját maga akadályozta meg egy országgyűlési tényfeltáró bizottság felállításának lehetőségét, mivel Kálmán Olga DK-s politikus feljelentést tett, és olyan ügyben amelyben nyomozás folyik, nem lehet létrehozni tényfeltáró bizottságot.

Pintér Sándor belügyminisztert kérdezte az RTL Klub riportere arról, hogy Magyarország vásárolt-e az izraeli kémszoftverből. A miniszter válasza pontos és tényszerű volt – emlékeztetett az Origo.

Azt mondta a riporternek, hogy akár mindketten bajba kerülhetnek, ha érdemben válaszolna, ugyanis ez az információ államtitok, amit ha a miniszter megsért, akkor a riporter felbujtó lehet. Az ellenzéki sajtó Dobrev Klárát idézve azonnal hisztérikus hazudozásba kezdett, azt írva: „a miniszter megfenyegette az újságírót”. 

Pedig mindössze annyi történt, hogy Pintér Sándor figyelmeztette a riportert a hatályos törvényekre. A hazai jogszabályok ugyanis a titkos információgyűjtés eszközeit és módszereit kiemelt védelemben részesítik.

Az arra jogosult szervek által használt titkos információgyűjtő eszközök és módszerek összessége, azok műszaki-technikai adatai a 2009. évi CLV. törvény szerinti minősített adatnak tekinthető.

A Büntető Törvénykönyv (Btk. 265.§ (1) bekezdés b pont) szerint aki minősített adatot jogosulatlan személy részére hozzáférhetővé tesz minősített adattal visszaélés bűncselekményét követi el, és akár 8 évig terjedő szabadságvesztéssel is büntethető.

A Btk. szerint a felbujtó az, aki mást bűncselekmény elkövetésére szándékosan rábír. A felbujtó esetében is az elkövetőre irányadó büntetési tételt kell alkalmazni. Egyébként a sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól szóló 2010. évi CIV. törvény is leszögezi, hogy a sajtószabadság gyakorlása nem valósíthat meg bűncselekményt vagy bűncselekmény elkövetésére való felhívást.

Mindebből az következik, hogy a belügyminiszter válasza világos és tényszerű volt, semmilyen fenyegetést nem tartalmazott.

Mint ismert, a baloldali sajtó az úgynevezett Pegasus-ügy kapcsán azzal vádolta meg a kormányt, hogy törvénytelenül hallgatott le ellenzéki és kormánypárti politikusokat és újságírókat.

Az állításokat még közvetett bizonyítékokkal sem sikerült alátámasztaniuk, az ügyben eddig született tényszerű cikkekben több a kérdés, mint a válasz. Ennek ellenére a baloldal a megalapozatlan állításokra lényegében egy lejáratókampányt konstruált – hívta fel a figyelmet a Magyar Nemzet.

Tovább olvasom

Médiapiac

Két éve befejezték a tévésorozatot, de nem tudott róla senki

Jövőre, a 25. évaddal véget ér az Arthur című rajzfilmsorozat, amelynek a gyártása egyébként már két évvel ezelőtt leállt.

Közzétéve:

A borítókép illusztráció, a forrása: Pixabay

Az Arthur című, itthon is látott rajzfilmsorozat alkotója, Kathy Waugh mintegy véletlenül árulta el egy friss interjúban, hogy a szérián már régóta nem dolgoznak, a stáb már két éve megtartotta a gyártást lezáró partit.

A sorozat ezzel együtt még képernyőn van, a PBS várhatóan 2022 telére jut el az utolsó epizódig – derült ki Jason Szwimmer podcastjában, a Finding DW-ban.

Az Arthur nevű földimalacról szóló történeteket Waugh 1996-ban kezdte el gyártani Marc Brown könyvei alapján: a sorozat így a 25. évaddal ér majd véget, ami rekordnak is számít az amerikai televíziózásban, hiszen a gyerekeknek szóló rajzfilmsorozatok közül korábban egyik sem futott még ilyen sokáig – számolt be róla az Origo.

Tovább olvasom

Médiapiac

Remek nézettséggel tért vissza a Szerencsekerék a TV2-re

A legendás vetélkedő július 19-én tért vissza a TV2 képernyőjére megújult formában, Kasza Tibi műsorvezetésével.

Közzétéve:

TV2

Az első heti nézettségi adatok alapján elmondható, hogy a Szerencsekerék az első öt adással átlagosan a legnézettebb műsor volt a saját idősávjában mindhárom kiemelt korcsoportban (A18-59, 4+ és 18-49) – közölte a csatorna PR osztálya.

A kereskedelmileg fontos 18-59 évesek körében az első öt adás átlagosan 14,9%-os közönségarányt ért el, a teljes lakosság körében 16,2 százalékot, a 18-49 év közöttiek esetében pedig 15,4 százalékot. A Szerencsekerék idősávjában az RTL Klub volt a második legnézettebb csatorna a vizsgált korcsoportokban (A18-59: 12,7%; A4+: 12,4%; A18-49: 13,5%).

Érdekesség, hogy a fiatalabb nézők is nagy arányban kapcsoltak a műsorra, annak ellenére, hogy a Szerencsekerék 2001-ben, 20 éve volt utoljára a TV2 képernyőjén. Vagyis nem csak a nosztalgia játszott szerepet a választásban, hiszen a 13-17 év közötti nézők életkorukból adódóan nem emlékezhetnek a régi TV2-es adásokra, mégis 19,4%-os átlag közönségarányt ért el a Szerencsekerék ebben a nézői szegmensben.

A teljes lakosság körében a legnézettebb adás a hétfői volt, 677 ezres átlagos nézőszámmal (AMR).

2021 júliusa részben a sporteseményekről szól, a Labdarúgó-Európa-bajnokság a hónap elején és a pénteken elstartolt Olimpia kiugró nézettségi adatokat produkál. Emellett azonban fontos megjegyezni, hogy havi átlagban a TV2 a legnézettebb csatorna mindhárom kiemelt korcsoportban és a TV2 Csoport is tartja piacvezető pozícióját júliusban.

A csatornák rangsora átlag közönségarány alapján, teljes napra vetítve a 18-59 évesek körében: TV2: 7,4%, RTL Klub: 7,1%, M4 Sport 5,2% (vizsgált időszak: 2021. július 1-25.) A csatornacsaládok versenye ebben az összehasonlításban: TV2 Csoport: 21,6%, RTL Magyarország: 18,5%, MTVA 9,9%.

Borítókép: Sydney van den Bosch és Kasza Tibor

Tovább olvasom