Kövess minket!

Médiapiac

„A közösségi médiát a hagyományos PR természetes evolúciójának tekintem”

Dirk Singer már több díjnyertes ügynökséget is alapított. Most éppen a vizuális közösségi média érdekli, így többek között arról kérdeztük, hogy forradalmat csinál-e a Google Glass.

Az interjú elsőként a Médiapiac szaklap május-júniusi számában, a “Mi újság Digitáliában?” melléklet részeként jelent meg. A szakemberrel az ICEEfesten készítettünk interjút, konferenciabeszámolónk elolvasható ezen a linken.

Dirk Singer

A LinkedIn-profilján azt írja, hogy a média- és reklámiparban dolgozik a “kilencvenes évek betárcsázós időszaka óta”. Mi a legfontosabb öt dolog, amely azóta ebben az iparágban történt, s amely paradigmaváltáshoz vezetett napjainkra (már ha hisz abban, hogy ilyesmi bekövetkezett).

Ha öt dolgot kellene megemlítenem, akkor azok a következők lennének:

1. Radikálisan megváltozott, ahogyan fogyasztunk, és ahogyan megosztjuk egymással az élményeket, az információkat. A print média az OECD-országok zömében csökkenőben van, főleg az Egyesült Királyságban és az Egyesült Államokban. Ez pedig azt jelenti, hogy a hírek más módon indulnak útjukra.

2. Ebből eredően nagyon megváltozott a problémák kezelése, a válságmenedzsment, ahogyan azt sok márka megtanulhatta a saját kárán. Van egy ökölszabályom, amely szerint mindössze négy óra telik el aközött, hogy valami megjelenik a közösségi médiában, és bekerül a mainstream médiába.

3. Megváltozott, hogy hogyan szólnak hozzánk a fogyasztók. Korábban csak úgy hallathatták a hangjukat, ha felhívtak egy ügyfélszolgálati számot, vagy írtak egy levelet, amik egyaránt némi erőfeszítésbe kerültek. Most azonban ha valamit megfogalmaznak egy márkáról, az többnyire gyorsan, nagy nyilvánosság előtt történik, és – például a Twitteren – lehetőség van rá, hogy a megszólaló legalább részben megőrizze a névtelenségét.

4. Más képességekre van szükségünk, ha marketingesként akarunk helytállni. A brit piacon biztosan nem talál olyan újságírót, aki ne lenne aktív a Twitteren. Egy marketinges nagyon nehezen boldogul el a munkájával, ha legalább valamilyen szinten nem érti a közösségi média működését.

5. Az online közeg mérsékelte az emberek márkahűségét. Megint csak nézzük a hírek területét. Az olyan, rendkívül népszerű alkalmazások, mint a Flipboard vagy a Zite, radikálisan lecsökkentették a hírmédiamárkák fontosságát, és az általuk kínáltakat generikus tartalommá változtatták.

 

Ön a legdühöngőbb válságidőszakban, 2010-ben alapította a második ügynökségét. Hogy jött az ötlet?

Valóban, a Rabbit 2010-ben, a válság alatt indult útjára, de a gazdaság általános helyzetétől eltekintve a digitális média akkor is olyan terület volt, amelyre a márkák pénzt kívántak költeni. Úgy vélem továbbá, hogy a nehéz helyzetben elindított vállalkozások jobban teljesítenek. Például az előző ügynökségem, a Cow a 2001-es miniválság alatt lépett piacra.

 

A Rabbitet “digitális PR és közösségimédia-ügynökségként” határozza meg. Ez azt jelenti, hogy a közösségi médiát elsődlegesen PR-eszköznek tartja a márkatulajdonosok szempontjából?

A PR elsősorban a percepciók alakításáról és kezeléséről szól. Ebből eredően a közösségi médiát a hagyományos PR természetes evolúciójának tekintem. Egyébként nemrégiben elkezdtem a Rabbitet másképp definiálni, mostanában a “közösségi PR-ügynökség” meghatározást használom rá.

 

Mit gondol a ROI-központú gondolkodásról, ha a közösségi médiával kapcsolatban merül fel?

Jobban szeretem az olyan gondolkodást, amely a képességekből indul ki. Úgy vélem, hogy a közösségi médiában való hatékony jelenléthez jó ötletekre és a marketingmix egészének megértésére van szükség. Nincs ebben tehát semmi különös. Azt gondolom továbbá, hogy át kell látnod a közösségi médiából kinyerhető adatokat és számokat, el kell fogadnod a különböző közösségek saját viselkedési kódexét, és meg kell ismerned a különböző eszközöket és azok eltérő használatát.

 

Mostanában a vizuális közösségi média iránt mutat nagyobb érdeklődést. Mit jelent a márkatulajdonosok és a digitális ügynökségek számára e terület térnyerése?

Van egy mondás, miszerint egy kép többet ér ezer szónál; és a tények visszaigazolják ezt. Például 2011 novemberében a Facebook hírfolyamának ötödét alkották képet, most pedig a felét. Emellett az olyan Facebook-posztok, amelyekben képek, albumok vagy videók szerepelnek, száz százalékkal magasabb elköteleződési rátát érnek el, mint a pusztán szövegesek.

 

Weboldalán egy bejegyzésben azt a kérdést teszi fel, hogy vajon a hordható eszközök, amilyen a Google Glass is, jelentik-e a következő fotóforradalmat. A legtöbb felhasználó és márka még ott tart, hogy miként lehetne elboldogulni az okostelefonokkal és az ezeken elérhető vizuális élménnyel. A Google Glass és versenytársai hogyan fogják megváltoztatni a vizuális web világát, és mainstream képernyővé válhatnak-e?

Szerintem a hordható eszközökben megvan a potenciál arra, hogy diszruptívvá váljanak, de nem a Google Glassban. Olvastam egy párhuzamot, miszerint a Google Glass olyan, mint amilyen a Newton volt az iPad számára (az Apple 1987-ben dobta piacra a Newton nevű digitális személyi asszisztenst, és hivatalosan 1998-ban vonta ki onnan – a szerk.). Azaz egy, a korát messze megelőző ötlet. A jövőben a Google Glasst olyan valaminek fogjuk látni, ami valami nagyobb és jobb előfutára volt.

Médiapiac

Közzétette az NMHH a 2020-as beszámolóit

Már letölthető a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) tavalyi munkáját összegző két kiadvány: a hatóság elektronikus hírközléssel kapcsolatos tevékenységéről és a postapiacról szóló jelentése, valamint a médiatanács működéséről szóló országgyűlési beszámoló.

Közzétéve:

A kiadványok részletes áttekintést adnak a hatóság hírközlési területen végzett munkájáról, illetve a médiatanács 2020-as működéséről – közölte az NMHH pénteken, hozzátéve, a grafikonokkal, táblázatokkal gazdagított szakmai beszámolók, mint minden évben, idén is május végétől elérhetők a honlapjukon.

Azt írták, hogy az elektronikus hírközlési beszámoló szakterületekre lebontva ad tájékoztatást és áttekinti az aktuális technológiai trendeket, különös tekintettel az új technológiák nyomán fellépő szabályozási kihívásokra. Külön fejezet foglalkozik a postai szolgáltatások piacának elmúlt évével, a korlátos erőforrásokkal való gazdálkodás (azaz a spektrum- és azonosítógazdálkodás, illetve a mérőszolgálat) fejleményeivel, valamint a felhasználói érdekvédelemmel, a gyermekvédelemmel, az oktatástámogatással és a hatóság nemzetközi szakmai tevékenységével is.

Jelezték, hogy mint minden 2020-ról szóló áttekintésnél, itt is kiemelt szerepet kap a koronavírus-járvány és a nyomában a teljes ágazatot és a mindennapi életet is átformáló veszélyhelyzet.

“Azzal a meggyőződéssel nyújtjuk át az elmúlt egy év hírközlési munkájáról számot adó beszámolónkat, hogy a technológiák nemcsak átvészelni segítenek a járványt, hanem leküzdeni is” – írta a kiadvány elnöki köszöntőjében Karas Monika, az NMHH elnöke.

Ehhez hasonlóan, az egész beszámolót meghatározza az európai elektronikus hírközlési kódex nemzeti szabályozásba átültetése. Magyarország az unióban elsőként implementálta a kódex tartalmát, ami a teljes ágazatra kiható változásokat hozott. Az ezzel járó terjedelmes hatósági munka részleteiről is tájékozódhatunk a kiadványból – közölték.

Közölték azt is, hogy mivel a világjárvány a médiaszektort is mélyrehatóan érintette, ez a médiatanács éves kiadványában is fajsúlyos téma volt.

“A veszélyhelyzeti intézkedések a piacon sok komoly szerkezeti változást, átrendeződést indukáltak: csökkentek a médiaszereplők bevételei, a reklámbevételek csakúgy, mint a marketingkiadások. Az iparág védelme céljából teljes médiapiaci innovációra és mindehhez kiszámítható, támogató szabályozási környezetre van szükség” – idézték Karas Monikát a közleményben.

Hozzátette: a médiatanács “figyelembe vette az új körülményeket – szem előtt tartva a rugalmasságot és a méltányosságot – ugyanakkor a jogszabályban, illetve a médiaszolgáltatókkal kötött szerződésekben foglalt kötelezettségeket is”.

A kiadvány beszámol a médiatanács szabályozói és támogatói tevékenységéről, a testület médiatudományi intézetének munkájáról, a médiaszolgáltatási jogosultságok gondozásáról, valamint a szólás-, vélemény- és sajtószabadság ügyében indított döntésekről is.

A médiatanács monitoringtevékenységéről, azaz a rádiós és televíziós tartalmak elemzéséről külön fejezet szól. A jelentés mintegy nyolcvan ábrán és táblázaton keresztül szemlélteti a médiapiac hazai helyzetét.

Ezen felül egy húszoldalas melléklet ismerteti a 2019-2020-as médiafogyasztási adatokat is. Ebből részletes képet kaphatunk a hazai televíziók és rádiók eléréséről, műsorszerkezetéről, valamint a nyomtatott sajtó és az internethasználat hazai alakulásáról – írták.

A beszámoló függeléke pedig a médiatanács mecenatúraprogramjából korábban támogatott filmek és műsorszámok tavalyi díjait, fesztiválszerepléseit összesíti – áll az NMHH közleményében.

Tovább olvasom

Médiapiac

Tiltakozás egyes kereskedelmi médiumok szereptévesztése ellen

A Magyar Nemzeti Médiaszövetség felszólítja a pedofiltörvény ellen tiltakozó médiumokat, hogy térjenek vissza a szakmai és erkölcsi alapokhoz, és hagyják békén a gyermekeket.

Közzétéve:

A borítókép illusztráció, a forrása: Pixabay

Hangsúlyozzák: a gyermekek szexuális nevelése kizárólagosan a szülők dolga, ezért ezt a feladatot sem az állam, sem a média, és egyetlen civil érzékenyítő program sem végezheti el.

A Magyar Nemzeti Médiaszövetség (MNMSZ) szerkesztőségünkhöz eljuttatott közleményében jelezte: megütközéssel fogadja, hogy az utóbbi időben

egyes kereskedelmi médiumok körében tapasztalt szereptévesztés mára állandósult és ezen médiaszolgáltatók alapvető feladatuk, a tájékoztatás helyett egyre inkább a direkt politizálást választják.

A szervezet rámutatott: a szereptévesztés ékes példája az RTL Klub csatornája és több, milliós elérésű tartalomszolgáltató közös tiltakozása a pedofiltörvény miatt, holott az RTL vezérigazgatója alig két hete még azt hangoztatta, hogy nem az ő feladatuk alakítani a politikát, sőt azt is kijelentette, ők csupán a tájékoztatással és a szórakoztatással foglalkoznak.

A MNMSZ kiemelte,

régóta várták, hogy a magát vezető kereskedelmi csatornának nevező RTL Klub valamiféle önszabályozásba kezd, azaz: nem sugároz embereket megaláztatásba és nyilvános szexuális aktusba sodró valóságshow-tartalmakat, nem reklámoz korhatáros filmeket nem korhatáros sávban, és nem közvetít homoszexuális propagandát a közéletinek kikiáltott műsoraiban.

Hozzátették, hiába vártak minderre, ahogyan arra is, hogy a csatorna közéleti és hírműsoraiban felemeli-e a szavát, amikor Magyarországon politikusok újságírókat fenyegetnek, vagy elítéli-e, ha egyes külföldi médiumok hazánkat lejárató manipulatív anyagokat gyártanak, de nem tették meg, mert a nézettség és a bevételek hajszolása számukra ennél sokkal fontosabb.

A gyermekek védelmét viszont – szögezték le – nem befolyásolhatja anyagi érdek egyetlen médiumban sem.

A Magyar Nemzeti Médiaszövetség ezért felszólítja a most tiltakozó médiumokat, hogy térjenek vissza a szakmai és erkölcsi alapokhoz, és hagyják békén a gyermekeket.

Hangsúlyozták, a gyermekek szexuális nevelése kizárólagosan a szülők dolga, ezért ezt a feladatot sem az állam, sem a média, és egyetlen civil érzékenyítő program sem végezheti el.

A szervezet továbbá a tiltakozó médiumok figyelmébe ajánlja azt a tényt is, hogy az általuk vitatott szabályozás tényleg csak a kiskorú gyerekek védelmét tartja szem előtt – tekintve, hogy Magyarország szabad állam, tehát aki nagykorú, az olyan szexuális identitást választ magának, amilyet csak akar. Hozzátették,

aki ezt nem érti meg, az nemcsak annak felismerésével adós, hogy ez az új szabályozás mennyire a gyermekek pártján áll, hanem azzal is, hogy mennyire a szülők jogait helyezi előtérbe.

A pedofiltörvény elleni tiltakozásához az RTL Magyarország mellett egyébként a hazai médiapiac több meghatározó szereplője, a Central Médiacsoport, A+E Networks UK, az AMC, az HBO és a WarnerMedia, az SPI International, valamint a ViacomCBS is csatlakozott – írja a Magyar Nemzet.

Tovább olvasom

Médiapiac

“Vége a bulinak, menjetek haza!”– Érvénytelen a vezetők kinevezése

Érvénytelenítette a román alkotmánybíróság csütörtökön a közszolgálati rádió és televízió ideiglenes vezetőinek kinevezéséről szóló parlamenti határozatokat, amelyek ellen az ellenzéki Szociáldemokrata Párt (PSD) emelt óvást.

Közzétéve:

A bukaresti jobbközép kormánykoalíció május 11-én váltotta le a közszolgálati rádió és televízió vezetését, de nem választott új igazgatótanácsokat, mert előbb külön akarja választani a két intézményben az elnöki és a vezérigazgatói tisztségeket.

A kormánytöbbség ideiglenes elnök-vezérigazgatókat nevezett ki, amíg módosítja a közszolgálati médiatörvényt. Az alkotmánybíróság azonban megállapította, a hatályos törvény ezt nem teszi lehetővé, ezért a törvények betartásáról szóló alkotmányos előírásra hivatkozva érvénytelenítette a kifogásolt parlamenti határozatokat.

A közszolgálati rádió és televízió működését szabályozó törvény szerint a parlament abban az esetben nevezhet ki legfeljebb fél évre ideiglenes vezetőket, ha az – államfő, a kormány, a parlamenti frakciók és az intézmény dolgozói által jelölt – új igazgatótanácsi tagok kinevezési procedúrája nem fejeződik be a következő általános választásokig és így megváltozik a parlament politikai összetétele. Az alkotmánybíróság szerint azonban a jelen helyzetre ez az előírás nem alkalmazható.

A közmédia vezetőinek lecserélése egyébként közvetve a választásokkal áll összefüggésben. A Nemzeti Liberális Párt (PNL), az USR-PLUS szövetség és a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) a tavaly decemberi választások nyomán lépett koalícióra, az általuk alakított kormánytöbbség pedig már hónapok óta tervezi a korábbi baloldali parlamenti többség által kinevezett médiavezetők leváltását, de nem tudott megegyezni a tisztségeinek elosztásáról.

A bukaresti sajtó szerint azért akarják megduplázni a vezető tisztségek számát, hogy minden koalíciós párt képviselethez jusson a közmédia vezetésében, de a régi vezetők menesztésével már nem akartak addig várni, amíg sikerül hatályba léptetniük a tervezett törvénymódosítást.

A televízió megbízott elnök-vezérigazgatójává a PNL által jelölt Ramona Saseanut, a rádió élére pedig az USR-PLUS által javasolt Liviu Popescut nevezte ki hat hónapra a parlament: ezek a határozatok bizonyultak alkotmánysértőnek.
 

“Vége a bulinak, menjetek haza! Az alkotmánybíróság egyhangúlag a PSD-nek adott igazat. Nem állunk meg, továbbra is harcolni fogunk ez ellen az önkényes hatalom ellen, amely a demokráciát megsértve próbálja uralma alá hajtani az összes állami intézményt” – reagált a PSD elnöke az alkotmánybíróság döntésére.

Marcel Ciolacu megerősítette: a PSD csütörtökön az ombudsman leváltásáról szóló parlamenti határozat ellen is alkotmányossági óvást emel.

Tovább olvasom