Kövess minket!

Médiapiac

A kormányhivatal szerint jogsértő az ingyenes lapokat ellehetetlenítő fővárosi rendelet

A hatóság törvényességi felhívást is kibocsátott Karácsony Gergelyék számára.

Budapest Főváros Kormányhivatala törvénysértőnek minősítette a Karácsony Gergely vezette fővárosi önkormányzat által megszavazott, ingyenes lapokra vonatkozó rendeletmódosítást, amellyel kapcsolatban törvényességi felhívást is kibocsátottak a főváros felé – értesült a Magyar Nemzet. A kormányhivatalnak a Mediaworks Hungary Zrt. október 21-i beadványára küldött értesítésben kifejtették: hivatalból elvégezték a rendelet törvényességi szempontú felülvizsgálatát a főváros tulajdonában álló közterületek használatáról szóló önkormányzati rendelet módosítása kapcsán, és

a jogsértő helyzet mielőbbi megszüntetése érdekében törvényességi felhívást bocsátottak ki.

Az önkormányzati rendelet – amelyet Karácsony Gergely főpolgármester DK-s helyettese, Gy. Németh Erzsébet, és a Zuglót vezető Horváth Csaba (MSZP) jegyzett – a közterület-használati hozzájárulás fejében „legalább” négy oldalt követelt az ingyenesen osztogatott lapokból a főváros számára. Ráadásul a városvezetés kizárólagos döntése lett volna a minden egyes lapszámban elhelyezett négyoldalnyi „közérdekű” tartalom.

A jogsértő módosítás jelenleg a Pesti Hírlapot és a Metropolt érinti. Az utóbbit tulajdonló Mediaworks a kormányhivatal döntését követően nyilatkozatot nyújtott be a fővárosnak, amelyben jelezték, hogy nem tesznek eleget a négy oldal rendelkezésre bocsátásának, és továbbra is kérik a közterület-használati engedély megadását az újságtartók elhelyezésére, mert a kézből történő laposztás álláspontjuk szerint nem engedélyköteles.

Karácsonyék módosításának átgondolatlanságát és életszerűtlenségét a Magyar Újságírók Közösségének elnöke, Lovas Dániel, valamint a másik érintett sajtóorgánum, a Pesti Hírlap tulajdonosa, Milkovics Pál is élesen bírálták.

Utóbbi a Médiapiacnak korábban úgy vélte, hogy „bizonyosan csak valamiféle félreértés” lehet a baloldali városvezetés előterjesztése, amely szerint az újság bele sem szólhat, hogy milyen tartalom kerül az átadott négy oldalra.

– Elképzelhetetlen, hogy bárhol Európában hasonló igényeket támasszanak például a több nagyvárosban is megjelenő Metro újsággal kapcsolatban. A Pesti Hírlap 12 oldalából négy elvétele 33 százalékos tartalomveszteséget jelentene, a lap 16 oldalra bővítése pedig olyan áremelkedést jelentene, amit nem tudnánk kigazdálkodni napi megjelenés mellett

– fejtette ki Milkovics, hozzátéve: jelenleg is milliós összegeket fizetnek a fővárosnak azért, hogy a közterületeken osztogathassák az ingyenes lapot úgy, hogy éppen csak túl tudták élni a járvány okozta sokkot.

Az üzletember szerint az önkormányzati rendelet teljesen ellehetetlenítené a Pesti Hírlapot, amit jeleztek is a fővárosnak, és jogászok közreműködésével kezdték értelmezni az előterjesztés tartalmát és célkitűzéseit.

Milkovics arra is felhívta a figyelmet, hogy a városvezetés is ellentmondásosan nyilatkozott a módosításról, hiszen míg arról is lehetett hallani, hogy egységesen vonatkoznának minden terjesztőre a rendeletben foglaltak, Karácsony Gergely a Hvg.hu-nak adott interjúban már arról beszélt, hogy a laptulajdonosokkal külön-külön kötnének megállapodást.

Lovas Dániel szerint

a rendelet inkább provokáció és politikai hisztériakeltés, semmint szakmailag megalapozott javaslat, s életbe léptetése a sajtószabadságba történő beavatkozási kísérletnek minősülhetne.

A Magyar Újságírók Közösségének (MÚK) elnöke a Médapiacnak nyilatkozva úgy fogalmazott, hogy a módosítás ezer sebből vérzik, s amellett, hogy szakmai szempontból átgondolatlan, a gyakorlatban szinte kivitelezhetetlen. Szavai szerint eleve problematikus az ingyenes sajtótermék definíciója, s az sem világos, mi történne, ha a jelenlegiek mellett újabb ingyenes lapok is megjelennének a közterületeken.

– Mivel ez a szabályozás napilapokat is érint, szinte megoldhatatlan technológiai problémák merülnek fel a gyártás során, hiszen mindegyik lapnak más a formátuma, a lapzártája, a nyomdába küldési határideje – fogalmazott.

Azt is életszerűtlennek nevezte, hogy a főváros egy több száz fős apparátust működtetne a négyoldalas melléklet napi menedzselésére. Még ha – folytatta – ugyanazt a „közérdekű” tartalmat tennék is bele a különböző lapokba Karácsonyék, akkor is minimum 10-15 főfoglalkozású újságíróból és más, a lapgyártásban járatos szakemberből álló szerkesztőséget kellene felállítaniuk és fenntartaniuk, nem is beszélve az éves szinten százmilliós összegre rúgó költségekről.

Lovas Dániel arra is felhívta a figyelmet: az is tisztázandó, hogy mit takar a „közérdekű” kifejezés, hiszen szavai szerint egy újságba bekerülő külső, nem szerkesztőségi tartalom a jogi szabályozás szerint csak fizetett felület, azaz valamilyen hirdetés lehet.

– Ha bármilyen politikai vonatkozást tartalmaz az említett rész, akkor pedig politikai hirdetésnek minősül, arra pedig megint más szabályok vonatkoznak. Minden esetben fel kell tüntetni, hogy hirdetésről vagy politikai hirdetésről van szó, s annak egyértelműen el kell különülnie a szerkesztőségi tartalomtól, és ennek az olvasó számára is egyértelműnek kell lennie – fejtette ki.

Hargitai Miklós, a Magyar Újságírók Országos Szövetségének (MÚOSZ) elnöke nem osztotta ezeket az aggályokat. A Médiapiac érdeklődésére úgy fogalmazott, az ügyben csak azt tudja jogsértő mozzanatként elképzelni a kiíró részéről, ha az diszkriminatív feltételt szab meg, és csak bizonyos lapokra vonatkoztatja a négy oldal ingyenes biztosításáról szóló előírást. Szerinte „nem kötelező” közterületen lapot terjeszteni, s mivel ez például a közösségi közlekedés helyszínein jelentős versenyelőnyt jelent a nagy forgalom miatt, a terület fenntartója jogosult arra, hogy a sajtótermékek bizonyos felületeit a saját tartalmai számára követelje.

Borítókép: Bolla Tibor, a BKV Zrt. vezérigazgatója, Karácsony Gergely főpolgármester és Tüttő Kata városüzemeltetésért felelős főpolgármester-helyettes (b-j) egy szerelvényben a 3-as metróvonal felújított déli, a Nagyvárad tér és Kőbánya-Kispest közötti szakaszának átadásán a megújult Határ úti állomáson 2020. október 22-én

Médiapiac

Így manipulál a német köztelevízió (videó)

Tiltakozik a Magyar Nemzeti Médiaszövetség a Deutsche Welle budavári riportja ellen.

Közzétéve:

A Nemzeti Hauszmann Program részeként felújított Mátyás kútja a budai Várban, forrás: MTI / Szigetváry Zsolt

A budai Várban zajló építketésekről és a budapesti Kossuth Lajos tér átépítéséről közölt riportot nemrégiben a Deutsche Welle, amelynek révén a német közszolgálati médium azt igyekezett bizonyítani, hogy a magyar kormány szélsőségesen nacionalista, és szembemegy az Európai Unió által vallott értékekkel – hívta fel a figyelmet a tévés riportra a Mandiner, amelynek szemléje szerint rögtön a műsor elején elhangzik, hogy a kormány „kisajátítja a város tulajdonában lévő ingatlanokat”.

Ennek kapcsán V. Naszályi Márta, az I. kerület polgármestere, az ellenzéki Párbeszéd Magyarországért párt politikusa szólal meg, akit nagyon elkeserítenek az építkezések, mert szerinte a kormány rossz társadalmi üzenetet közvetít általuk, és ő nem akarja az 1944-es állapotában látni a Várnegyedet. „Ez a kormány önkényes, diktatórikus, a társadalom érdekeivel szembemenő döntése volt” – panaszkodik a politikus, aki ezután egy helyi lakossal, Wágner Tamással kiegészülve arról beszél, hogy semmit sem lehet tenni a beruházások ellen, amelyek következményeként a környék élhetetlenné válik az itt lakók számára.

A Vár után a riport következő állomása a Kossuth tér, amely a Deutsche Welle szerint majdnem úgy néz ki, mint 1944 márciusában, ekkor az Adolf Hitlerrel szövetséges Horthy Miklós kormányozta Magyarországot – emeli ki a Deutsche Welle narrátora.

Itt szólal meg Ungváry Krisztián történész, aki szerint a Nemzeti Vértanúk Emlékművének első és 2019-es második felavatása között nagyon sok a hasonlóság, majd a riport Kövér László avatóbeszédét idézi, amelyben a házelnök arról szól, hogy Magyarországot idegengyűlölőnek és homofóbnak tüntetik fel, amiért ragaszkodik hagyományaihoz. Ungváry szerint beszédében Kövér annak ellenére egyenlőségjelet tesz a mai ellenzék és a terroristák közé, hogy a hasonló pártok Nyugat-Európában több helyen is kormányon vannak.

„Miért kellene Magyarországnak az Európai Unió tagjának lennie, amikor itt teljesen más elveket terjesztenek, mint amiket az Európai Unió képvisel?”

– hangzanak a történész szavai német fordításban. Ungváry Krisztián egyebekben nem érti, Orbán Viktorék miért ragaszkodnak annyira az 1940-es évek emlékéhez, hiszen hazánk Horthy alatt súlyos csapást élt át, az 1944-es év pedig nem volt jó a magyar történelem szempontjából.

A Deutsche Welle riportját itt tudja megtekinteni:

A riport a budai Várban zárul, ahol egy férfi arról beszél, hogy “az Orbán-kormány budavári üzelmei” miatt elköltözik onnét. Megjegyzi egyúttal, hogy a felesége is zsidó, és kifejti: „Ha a zsidók akkoriban tudták volna, miért kell felszállniuk a vonatokra, akkor nem szálltak volna fel. Nem akar még egyszer ilyen vonatra szállni” – magyarázza a férfi, majd a narrátor arról tájékoztatja a nézőket, hogy politikai okokból már több százezer magyar döntött a hazája elhagyása mellett.

Tiltakozik a Magyar Nemzeti Médiaszövetség

A Deutsche Welle elfogult tudósítása ellen a Magyar Nemzeti Médiaszövetség is tiltakozott, minden szakmai és etikai határt túllépő propagandafilmnek minősítve a televíziós anyagot.

“A Fokus Europa című műsorban adásba került műsorszám a legsötétebb idők filmhíradóit megszégyenítően manipulatív, a megrendezett jelenetek legfeljebb szappanoperába valók, de egy televíziós magazinműsorba semmiképpen”

– olvasható a Magyar Nemzeti Médiaszövetség közleményében, amely reményét fejezi ki afelől, hogy a német köztévé által a 2022-es magyarországi választásokat megelőző időszakra beharangozott magyar nyelvű médiatartalmak az alapvető szakmai és műfaji követelményeknek megfelelően készülnek majd.

A közlemény rámutat: jóllehet a Deutsche Welle a magyar média sokszínűségének javítását ígéri, mégsem firtatja azt a V. Naszályi Márta I. kerületi polgármestertől, az ellenzéki Párbeszéd Magyarországért párt politikusától származó “teljesen önkényes megállapítást”, amely szerint a Várnegyed újjáépítésével a magyar kormánynak az 1944-es állapotok visszaállítása a célja. A Magyar Nemzeti Médiaszövetség szerint

e kijelentést a műsor szerkesztőinek a kiegyensúlyozottság jegyében véleményeztetnie kellett volna a Nemzeti Hauszmann Program illetékeseivel, nem pedig evidenciaként kezelni azt, és azt sugallni általa, hogy a magyar kormánynak talán nemcsak építészetileg, hanem politikailag is célja az 1944-es állapotok visszaállítása.

Az újságírószervezet arra is felhívja a figyelmet, hogy Wágner Tamás járókelő és budai polgár, akivel V. Naszályi Márta “egy jól láthatóan megrendezett jelenetben”, “véletlenül” találkozik, nem más, mint az MTI társadalompolitikai rovatának korábbi szerkesztője. A közlemény hozzáteszi, a nyilatkozó újságíró így “nem egy elfogulatlan járókelő”, hanem “a média beépített embere”, jóllehet ez nem derül ki a riportból.

A Magyar Nemzeti Médiaszövetség végezetül hangsúlyozza, hogy “a médiaszakma alapvető normáinak betartását nemcsak saját tagjaitól várja el, hanem ugyanezt a szakmai elkötelezettséget a Deutsche Welle szerkesztőinek is a figyelmébe ajánlja”.

Tovább olvasom

Médiapiac

Nőtt a DIGI csoport bevétele tavaly

Ehhez leginkább fő piacai, Románia és Spanyolország járult hozzá.

Közzétéve:

A vállalat MTI-hez eljuttatott közleménye szerint a tavalyi 1,3 milliárd eurós konszolidált árbevétel 8,1 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit.

A társaság előzetes, nem auditált éves pénzügyi eredményei alapján 2020-ban a kiigazított EBITDA (kamatok, adózás és értékcsökkenési leírás előtti eredmény) 7,5 százalékkal 480 millió euróra nőtt az előző évhez képest.

A tavalyi értékesítési mutatók megerősítették a cég piacvezető helyét, különösen Romániában, Spanyolországban és Magyarországon – közölték.

Az ügyfeleknek nyújtott összes szolgáltatás (jövedelemtermelő egységek – RGU-k) száma 2019. december 31-hez képest 12 százalékkal, 18,1 millióra nőtt.

Vezető helyének megőrzése érdekében a csoport tavaly 371 millió eurót fektetett hálózatfejlesztésre, főként Romániában, Spanyolországban és Magyarországon, megerősítve és bővítve 4G és 5G hálózatát, valamint a száloptikai hálózat további kiépítésére.

Magyarországon a cég 2019-ben kezdte meg a kereskedelmi mobilszolgáltatását, a DIGIMobil az ország 70 százalékán rendelkezik kültéri lefedettséggel, közel 700 településen biztosít hálózati elérhetőséget. Kitértek arra, hogy a szolgáltató az Opensignal nemrégiben megjelent vásárlói elégedettségen alapuló riportjában a 4G elérhetőségi díjat kapott.

Az Opensignal jelentése különböző területeken hasonlította össze a magyarországi mobilszolgáltatókat 2020. októbertől 90 napon át gyűjtött adatok alapján. A 4G elérhetőségi kategória azt az időtartamot mutatja, amíg a felhasználók csatlakoztak a 4G hálózathoz. A DIGIMobil 96,7 százalékot ért el, amivel megnyerte a kategóriát – közölték.

A DIGI Távközlési és Szolgáltató Kft. a Bukaresti Értéktőzsdén jegyzett DIGI Communication N.V. magyarországi leányvállalata. A csoport Magyarországon, Romániában, Spanyolországban és Olaszországban van jelen, a magyar piacon 1998 óta. A DIGI Kft. Magyarország egyik meghatározó távközlési szolgáltatója, jelentős szerepet tölt be másodikként a kábeltelevíziós piacon 29 százalékos, a vezetékes internet szegmensben 24 százalékos piacrésszel, míg a vezetékes telefonszolgáltatásban 23 százalékot ért el az NMHH 2019 év végi adatai alapján.

Tovább olvasom

Médiapiac

Varga Mihály: a magyar jogszabályok biztosítják a sajtószabadságot

A magyar jogszabályok biztosítják a sajtó szabadságát, a kormánynak sem eszköze, sem szándéka nincs beavatkozni a médiaviszonyokba – írta a holland pénzügyminiszternek Varga Mihály.

Közzétéve:

Fotó: MTI/Soós Lajos

A tárcavezető csütörtökön a közösségi oldalán osztotta meg azt a levelet, amelyben sajnálatát fejezte ki Wopke Hoekstra nyilatkozata miatt. A holland pénzügyminiszter a De Volkskrant című napilapban azt állította, hogy Magyarországon korlátozzák a sajtó szabadságát.     

Varga Mihály szerint a belföldi médiumok piaci alapon működnek, és a mindennapok gyakorlata is igazolja, hogy a nyilvános vitákban valódi sokszínűség van. Hozzátette, hogy a kormánykritikus médiumok piaci részesedése minden objektív mérés szerint meghaladja az 50 százalékot.

A legolvasottabb hírportálok, a legtöbb embert elérő sajtóorgánumok többsége erősen bírálja a kormányt, a legnézettebb tévéadó a legkritikusabbak közé tartozik – fogalmazott.     

A pénzügyminiszter a magyar médiahelyzetet áttekintését javasolta, bízva abban, hogy holland kollégája ezután csak hiteles forrásokból fog tájékozódni.

A magyar kormány tisztában van azzal, hogy rendszeresen jelennek meg valótlan állítások a sajtószabadság helyzetéről, márpedig a félreértéseket csak a tények oszlathatják el.

Mindez kívánatos lenne a mostani helyzetben, hiszen az uniós tagállamok előtt álló kihívásokat csak együttműködve, tényeken alapuló véleményalkotással lehet megoldani – olvasható Varga Mihály levelében.

Tovább olvasom