Kövess minket!

Médiapiac

A kisgömböc

Az utóbbi években tőlünk nyugatabbra még a csapból is a Netflix folyik, ami lassacskán kiássa a lineárismédia-szolgáltatók sírját. A cég ugyan nemrég emelt az előfizetői árakon, cserébe viszont megsokszorozza a saját gyártású tartalmak számát, így már nemcsak a televízióknak van félnivalójuk, hanem a nagy filmstúdióknak is.

Hazánkban a Netflixről kis túlzással csak rébuszokban lehet beszélni, hiszen még nem érezteti úgy a hatását, ahogyan más régiókban. A szolgáltatás Magyarországra – pontosabban a régióra – való kiterjesztése, úgy tűnik, elsősorban a befektetőknek szólt, és nem a nézőknek, hiszen nálunk nem nagyon pörögnek az angol nyelvű filmek, sorozatok. Ugyan már 2009-ben lefoglalták a netflix.hu domaint, de csak 2016 januárjában indultak el, ráadásul még egy évet kellett várniuk a magyar rajongóknak arra, hogy a tartalmak jelentősebb hányada magyar feliratot kapjon.

 

Ám a szinkronhoz szokott tévénézők többsége számára ez kevés – egy tavalyi felmérés szerint a megkérdezettek fele hajlandó idegen nyelven filmet nézni, felirat nélkül pedig mindössze 2 százalékuk –, a Netflix idehaza elsősorban az angolul jól tudó filmrajongók körében szerzi előfizetőit.

Ez azonban nem jelenti azt, hogy a vállalat elhanyagolná a fejlesztéseseket, komoly céljaik vannak a jövőre nézve, ami nyilván érinteni fogja Magyarországot is – minél több feliratos film, sorozat jelenik meg, annál inkább. Ted Sarantos, a vállalat tartalomfelelőse a közelmúltban azt nyilatkozta, hogy 2018-ban 80 saját gyártású filmet szeretnének a piacra dobni. Ez a szám komoly előrelépés, összehasonlításképp: az elmúlt három hónapban mindösszesen nyolc eredeti Netflix-alkotás jelent meg. Sarantos elmondása szerint az idén tartalomgyártásra költött hatmilliárd dolláros összeget fel fogják tornázni hét-nyolcmilliárdra, így nem csak a kereskedelmi csatornáknak van mitől tartaniuk.

 

Az eddigi legnagyobb dobásuk, a Bright Will Smith főszereplésével, David Ayer rendezésében – egy 90 milliós blockbuster, amely feladja a leckét a „klasszikus” filmkészítőknek is. És ez nem minden, 2019-ben jön a Martin Scorsese rendezésében készülő The Irishman, amelynek 100 millió dollárra rúg a büdzséje. A cég ugyanakkor nem elégszik meg az említett piacokkal, nyit az ázsiai régiók felé is. A saját gyártású filmek mellé érkezik jövőre 30 animesorozat is, a vállalat a múlt hónapban mutatta be az első ilyen alkotását, a Neo Yokiót, amelyhez többek közt Jaden Smith (Will Smith fia) kölcsönzi a hangját. A Japánból behozott tartalmak jó lehetőségként szolgálnak arra, hogy a Netflix nyisson a fiatalok felé, akik hivatalos források híján kénytelenek voltak kalózkodás útján eljutni a kívánt sorozatokig.

A Disney kapcsolt először

Ezen döntések hátterében az áll továbbá, hogy a Netflix még túlságosan függ a külső partnerektől, akiket szeretne minél hamarabb lerázni. Céljuk, hogy 2018-ra a katalógusukban szereplő alkotások fele saját gyártású legyen, mert ahogy növekedett a cég, úgy egyre magasabb sugárzási díjakat kértek a stúdiók a filmekért és a sorozatokért. Másfelől az említett tartalomgyártók rájöttek arra, hogy nekik is jobban megérné egy saját streamfelület, mint a Netflixszel való összeborulás. Ennek ékes példája a Disney, amely azt tervezte, hogy létrehoz két szolgáltatót erre a célra (egyet a gyerekeknek a Disney- és a Pixar-, egyet pedig a felnőtteknek a Star Wars– és a Marvel-tartalmakkal).

Fotó: Jelenet a Kártyavár című sorozatból

Később viszont úgy döntött a társaság, nem szabdalja fel a portfólióját, és csak egy digitális videótékával megy a piacra. Természetesen ez csak azt követően valósulhat meg, hogy lejár 2019-ben a Netflixszel kötött exkluzív szerződésük, ami után már csak a közösen gyártott sorozatok lesznek elérhetők a streamszolgáltatón. Másfelől az Egyesült Államok első számú tékájának ezekkel a bővítésekkel hamarosan megnyílhat az útja a rangos filmes elismerések felé, amelyeknek begyűjtése nem titkolt célja.

A Netflixnek jelenleg ugyan csak a dokumentumfilmes Oscar-díj versenyében van keresnivalója, de ahogy a hasonló szolgáltatást nyújtó Amazon Studios nagyot dobott tavaly azzal, hogy elkészítette A régi város című filmjét – amely elnyerte a legjobb eredeti forgatókönyvért, illetve a legjobb férfi főszereplőnek járó aranyszobrocskát –, úgy értelemszerűen a Netflix is képes lehet ugyanerre.

 

Emelés, emelés

A „mozgósítások” nem meglepők, hiszen a streamszolgáltató összesen 5,3 millió (4,45 millió külföldi és 850 ezer egyesült államokbeli) új előfizetővel gazdagodott a szeptember végén zárult harmadik negyedévben. A cég az utolsó negyedévre még körülbelül 6,3 millió új előfizetőre számít, ami érzékelhető előrelépés a mostanihoz képest. Összességében elmondható, hogy a Netflixre összesen 115,6 millióan fizettek elő, bevétele pedig mintegy 30 százalékkal nőtt a harmadik negyedévben, és miután nyilvánosságra hozta a negyedéves adatait, a részvényeinek az ára 205,7 dollárig, az árfolyama pedig 64 százalékkal emelkedett a New York-i tőzsdén. A cég ugyanakkor október elején bejelentette, hogy emelni kényszerül a díjain, ami októbertől az újonnan regisztrálókra, novembertől pedig a régi felhasználókra is vonatkozik. Az általános előfizetés Nagy-Britanniában 50 centtel, az Egyesült Államokban pedig 1 dollárral nőtt 7,88 fontra (2800 forint), illetve 10,99 dollárra (2900 forint), a prémium szolgáltatás pedig – amely esetén négy eszközzel lehet egyszerre filmeket, sorozatokat nézni – 1 fonttal, illetve 2 dollárral lett drágább, így összesen 9,99 fontba (3500 forint), illetve 13,99 dollárba (3700 forint) kerül. A döntés mögött valószínűleg az áll, hogy a Netflix mellett az Amazon Prime és a Hulu TV is növekedni tudott (nem beszélve a Twitch e-sport-szolgáltatóról, amely ugyan sem a digitális videótékáknak, sem a csatornáknak nem közvetlen konkurenciája, de rengeteg fiatal nézőt szív el az említett vállalkozásoktól). A cég várhatóan további két jelentős európai piacán, Németországban és Franciaországban is kénytelen lesz áremelést végrehajtani.

Nem bírnak magukkal

Ha azt hittük, hogy ebbe a harcba a YouTube vagy a Facebook nem akar beszállni, akkor tévedtünk. A videómegosztó Red névre hallgató szolgáltatásának mindösszesen másfél millió előfizetője volt egy éve, mert nehezen tudta rávenni a nézőket, hogy átálljanak ingyenesről fizetősre. Kreatív ötletekből ugyanakkor nincs hiány, a cég egy nyolcrészes sorozatot jelentett be a közelmúltban, amely Tinder-használók történeteit fogja feldolgozni.

A másik közösségi óriás, a Facebook is megihletődött állapotba került, sajtóértesülések szerint hollywoodi stúdiókkal tárgyalt: akár hárommillió dollárt is adna exkluzív 10–30 perces sorozatepizódokért, videókért cserébe.

Habár úgy tűnhet, hogy ez az üzenet a Netflixnek szól, valójában egy újabb támadás a Snapchat ellen, amely a Discover felületén tudja elérni a fiatalokat a csak náluk nézhető – sok esetben neves médiumoktól, mint például a CNN-től, a National Geographictől és a Comedy Centraltől, kapott – tartalmaival.

 

Médiapiac

Meghalt Bencze Izabella, a Közszolgálati Közalapítvány kuratóriumi tagja

Fáradhatatlanul küzdött a közjóért.

Közzétéve:

Fotó: MTI / Bruzák Noémi

A 72 éves Bencze Izabella pénteken hunyt el, halálhírét szombaton a családja közölte az MTI-vel.

2007 és 2010 között a Magyar Rádió Közalapítvány Ellenőrző Testületének elnöke, 2010-től a magyar közszolgálati médiumok tulajdonosi testületének, a Közszolgálati Közalapítványnak a parlament által választott kurátora volt.

Alapító tagja volt a nemzeti értékeket képviselő Civil Összefogás Fórumnak (CÖF).

A CÖF az MTI-hez szombaton eljuttatott közleményében méltatta, hogy

Bencze Izabella “fáradhatatlanul” küzdött a közjóért.

A szovjet csapatkivonás gazdasági háttértárgyalásainak vezető jogásza volt. Feltárta a magyarországi rablóprivatizáció körülményeit. Székelyföld villámcsapástól megsemmisült atyhai templomának újjáépítését szervezve is szolgálta Isten országát – írták.

“Publicisztikáit emberek tízezrei várták és olvasták. Szavait, mondatait, amelyekkel mindenkor az Isten, a haza és a szeretet parancsának követésére hívta a magyarságot, megőrizzük” – közölte a CÖF.

Borítókép: Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter (b) átadta a Magyar Érdemrend tisztikeresztje polgári tagozat kitüntetést Bencze Izabella jogásznak, a Közszolgálati Közalapítvány Kuratóriuma tagjának az augusztus 20-i nemzeti ünnep alkalmából tartott ünnepségen, a Várkert Bazár rendezvénytermében 2019. augusztus 16-án

Tovább olvasom

Médiapiac

A kettős médiamérce csak leleplezi a politikai indítékokat

Az Egyesült Államok sajtószabadsággal kapcsolatos aggodalmai addig terjednek, ameddig ezek számonkérésében érdekelt – figyelmeztet a XXI. Század Intézet elemzése.

Közzétéve:

MTI / EPA / Oleg Petraszjuk

Lengyelország és Magyarország ismét a nyugati kritikák célkeresztjébe került a média szabadságára leselkedő, állítólagos veszélyek miatt. Mindeközben Lettországban és Ukrajnában az „információs tér biztonságára hivatkozva” rendeleti úton tiltottak be egy sor televíziós csatornát, ami nemcsak felháborodást nem váltott ki a szólásszabadság iránt máskor elkötelezett körökben, de még a tetszésüket is elnyerte – idézi Kosztur András, a XXI. Század Intézet vezető kutatójának legújabb elemzését a Magyar Nemzet. A cikk a nyugati diplomácia és sajtó által alkalmazott kettős mércét mutatja be.

Az elmúlt években Lengyelország és Magyarország is számos bírálatot kapott az Európai Unió intézményeitől különféle ügyek kapcsán, Joe Biden megválasztásával pedig a kritikusok sorához Washington is csatlakozott, pontosabban visszatért közéjük. Ezek a bírálatok önértelmezésük szerint a jogállamisággal, a demokráciával és a szabadságjogok érvényesülésével kapcsolatos „aggodalmakhoz” kapcsolódtak, a gyakorlatban azonban a szuverenitás kérdése körül forogtak – hívja fel a figyelmet Kosztur András.

Alaptalan félelmek

Februárban a lengyel és a magyar vezetést is a szólásszabadság és a média korlátozására irányuló lépések miatt érték kritikák az Európai Bizottság és az amerikai külügy részéről. A magyar kormányt a Klubrádió – egyébként könnyen lehet, hogy csupán ideiglenes – frekvenciaengedélyének elvétele miatt bírálták, míg Lengyelország egy reklámadó-tervezet miatt került célkeresztbe.

A Klubrádióval kapcsolatos, bürokratikus huzavonát sikerült Washingtonban a „szólásszabadság visszaszorulásaként” értelmezni, de az Európai Bizottság tisztségviselőit is arra késztette az ügy, hogy egy sor Twitter-bejegyzésben elevenítsék fel a magyar sajtószabadság kapcsán táplált félelmeiket. Némileg nagyobb jelentőséggel bíró ügynek tűnhet Lengyelország esete, ahol a teljes médiaszektor reklámjövedelmeire vetne ki egy új adót a kormányzat, tekintettel azonban arra, hogy tulajdonképpen még hivatalos törvényjavaslatról szó sincs, csupán egy tervről, amelynek megvitatása még hátravan, a „nemzetközi aggodalom” ebben az esetben is túlzónak – és jócskán tendenciózusnak – tűnik.

A lengyel kormány tervei szerint a reklámokból származó jövedelmeket a cégek éves összbevételétől függően 2–15 százalék közötti adóval sújtanák, az így keletkező adóbevételek felét pedig a koronavírus elleni védekezésre, a többi részét pedig kulturális örökségvédelemre költenék.

A lengyel sajtó ellenzéki része szerint egy ilyen adó ellehetetlenítené működésüket, a kormány ezzel szemben azt állítja, a törvény célja elsősorban a gyakran külföldi médiaóriások bevételeikkel arányos adózásának a kivívása. Egy sor sajtóorgánum nyílt levélben tiltakozott a javaslat ellen, egyes tévécsatornák egy napra elnémultak, számos hírlap pedig fekete címlappal jelent meg.

Az oroszok ellen szabad

Kosztur András kijelenti, hogy az Egyesült Államok sajtószabadsággal – illetve általában a demokráciával és az emberi jogokkal – kapcsolatos aggodalmai addig terjednek, ameddig ezeknek a számonkérésében érdekelt. Egy héttel azelőtt, hogy Ned Price amerikai külügyi szóvivő a Klubrádióval kapcsolatban azt mondta, hogy „újabb csapás volna a média sokszínűségére nézve”, ha az elvesztené frekvenciáját,

az ukrán elnök rendeleti úton vonta vissza három ellenzéki tévécsatorna engedélyét, Lettországban pedig a helyi médiatanács döntése alapján tucatnyi orosz csatorna sugárzását szüntették meg.

Az USA kijevi nagykövetsége üdvözölte az ukrán vezetés döntését, és Lettországgal szemben sem merültek fel aggályok, az EU részéről pedig egy semmitmondó nyilatkozattal tudták le a három ukrajnai televízió bezárását.

Mindkét országban régóta nagy nyomás nehezedik az orosz vagy oroszbarátnak tekintett médiára, amelyek azonban a helyi médiapiac jelentős részét lefedik.

Lettországban például a nézettség több mint egyötöde esik azokra a csatornákra, amelyeket február folyamán különböző okokra hivatkozva ellehetetlenített a lett médiahatóság.

Riga persze elsősorban az orosz hírműsorok propagandisztikus jellegét, a műsorok „gyűlöletkeltő” tartalmát és egyéb hasonló, alapvetően politikai indokokat hozott fel a csatornák bezárására, formailag azonban több esetben a lett médiaszabályozás azon passzusára hivatkoztak, miszerint a külföldi csatornák közvetítése csak egy helyi, a lett törvények előtt felelős jogi személy bevonásával lehetséges – magyarázza Kosztur András. Az orosz NTV csoport ezen bukott el – az indiai sorozatokra vagy gyerekmesékre specializálódott csatornákat az orosz propagandára hivatkozva nehezen lehetett volna lekapcsolni –, az orosz állami tévéadó csatornái viszont a hírműsorok tartalma miatt lettek felfüggesztve.

A kettős mérce annyira nyilvánvalóvá vált, hogy lassan hatékonysága is elvész, hiszen a szelektív felháborodás leleplezi az „aggodalmak” politikai indíttatását, és ezáltal lerombolja az azokat körüllengő morális felsőbbrendűség pátoszát

– összegzi cikke tanulságait Kosztur András.

A XXI. Század Intézet elemzése teljes terjedelmében ide kattintva olvasható el.

Borítókép: Az oroszbarátnak tartott ukrán Nas hírtelevízió bezárását követelő ultranacionalista tüntetőt vesznek őrizetbe rohamrendőrök a tévé kijevi épülete előtt 2021. február 4-én

Tovább olvasom

Médiapiac

Drámai eseményekkel jön a Doktor Balaton évadzárója

Ma este első évadának utolsó epizódjához érkezik a TV2 teljes egészében hazai fejlesztésű napi sorozata.

Közzétéve:

TV2

A kíváló színészekkel és izgalmas történettel indult széria hétről-hétre számtalan nem várt fordulattal lepte meg a nézőket – idézi fel az Origo.

A történet ma esti része is tartogat meglepetéseket, így hát érdemes lesz most is Balatonmeggyesre látogatni, méghozzá olyan népszerű színészek tarsaságában, mint például Mészáros András, Gula Péter, Pálfi Kata, Horváth Alexandra, Kőszegi Ákos, Gazsó György, Király Attila vagy Bezerédi Zoltán.

A Doktor Balaton forgatása sokat adott mind emberileg, mind szakmailag. Nagyon örültem a lehetőségnek, érdekes munkának ígérkezett, és az is volt, tanultam türelmet, pontosságot, amik mind hasznomra válnak

– mondta el Mészáros András, a sorozat címszereplője.

Doktor Balaton azzal fogott meg igazán, ahogy cipeli a maga puttonyát. Érdekes megmutatni, hogyan birkózik meg azzal, ami neki jutott. Jó azt láttatni, hogy a doki őszinte, egyenes. Tudja, hogy nem hibátlan, de egy megoldásra törekvő ember. A történetnek hála pedig jócskán van mit megoldania majd a folytatásban is, legyen szó a magánéletéről, a családi titkokról vagy épp a hivatásáról – tette hozzá a színész.

A sorozat folytatása még idén látható lesz.

Borítókép: Mészáros András, a sorozat címszereplője

Tovább olvasom