Kövess minket!

Médiapiac

A kincskeresés hetei jönnek a HISTORY-n

Január 15-én debütál a csatorna egyik legsikeresebb műsora, az Oak Island átka hatodik évada. A premier alkalmából csokorba gyűjtötték a világtörténelem leghíresebb elveszett kincseit.

A hét legendás kincsből hármat is feldolgoz az idén a HISTORY: az Oak Island-i rejtély után hamarosan Custer és Jamasita tábornok kincseiből is új sorozat lesz látható a csatornán.

1. Oak Island átka

A HISTORY sorozatának otthont adó kis kanadai sziget azóta a kincskeresők Mekkája, hogy az 1800-as évek elején az első telepes furcsa mélyedést talált. Bár lehet, hogy természetes víznyelőről van szó, változatos elméletek születtek arról, hogy milyen kincseket rejthet az Oak Island-i „pénzakna”. Van, akik szerint a híres kalóz, Feketeszakáll rejtette itt el zsákmányát, mások a templomosok és a rózsakeresztesek kincsére gyanakodnak. Az is lehet, hogy Mária Antónia ékszereit ásták el itt, és 2017-ben a HISTORY műsorának szereplői találtak is egy ötszáz éves brosst.

2. Custer tábornok elveszett kincse

Az 1876-os Little Bighorn-i csatasorán a területüket védő csejen, lakota és arapaho törzsek megsemmisítő vereséget mért George Armstrong Custer vezérőrnagy lovasságára. Vezetőjük, Ülő Bika megálmodta a diadalt, de azt is, hogy nem szabad kifosztaniuk a legyőzött katonák holttesteit, mert ez szerencsétlenséget hoz. Ám mégis kifosztották, mivel Custerék több hónapnyi zsoldot tartottak maguknál. Az amerikai hadsereg bosszúhadjárata a következő hónapokban felmorzsolta az indián erőket, és Ülő Bika Kanadába menekült. A valószínűleg elásott zsákmány azonban nem lett meg.

3. Jamasita aranya

1992-ben a Fülöp-szigetek diktátorának felesége, Imelda Marcos azt állította, hogy férje vagyonának tekintélyes része Jamasita aranyából származott. Jamasita Tomojuki egy japán tábornok volt, aki 1943-ban állítólag a Fülöp-szigeteken rejtette el a megszállt ázsiai területeken szerte összerabolt japán vagyont. Vannak, akik szerint a császári család tagjainak részvételével, szervezetten zajlott a zsákmányolás, másik szerint az egész csupán legenda.

4. Az elveszett frigyláda

Az Ószövetség szerint Mózes egy díszes, aranyozott faládában helyezte el a Tízparancsolat kőtábláit. A negyven éves sivatagi vándorlás után Izrael népe Salamon templomában helyezte el a ládát, ám amikor Kr. e. 607-ben a babiloni seregek lerombolták a templomot, nyoma veszett. Azóta elméletek százai születtek a frigyláda sorsáról… Az etióp ortodox egyház állítja, hogy a birtokában van a kincs, vannak, akik szerint a templomosok a chartres-i katedrálisba vitték, mások úgy vélik, a szabadkőművesek előbb Franciaországba, majd Amerikába szállították.

5. Moctezuma kincse

Amikor Hernán Cortés 1519-ben az azték fővárosba, Tenocstitlanba érkezett, II. Moctezuma megpróbálta arannyal, ezüsttel lekenyerezni a hódítót. Nem sikerült: a spanyolok foglyul ejtették az uralkodót, aki a kitört lázongások során tisztázatlan körülmények között meghalt. A spanyolok az összerabolt kincseikkel az éjszaka leple alatt elmenekültek. Hogy életüket mentsék, kénytelenek voltak a zsákmányt a Texcoco-tóba dobni. Bár Cortés később diadalmasan tért vissza, a kincs sohasem nem terült elő.

6. A limai kincs

Amikor 1820-ban a függetlenségért küzdő forradalmárok elfoglalták a perui fővárost, a spanyol alkirály egy angol hajóst bízott a korona birtokában álló kincsek kimenekítésével. William Thompson azonban megölte az alkirály embereit, és megszökött a kinccsel. Egy spanyol hajó utolérte, és a teljes legénységet kivégezte, kivéve Thompsont és az első tisztet, akik megígérték, hogy az elrejtett kincs nyomába vezetik őket. El is navigálták őket egy szigetre, ám a partra szállás után megszöktek, és többet nem hallottak felőlük. A kincs sorsa azóta is rejtély.

7. A náci aranyvonat

A II. világháború vége felé a náci tisztek több elkeseredett kísérletet is tettek az előző években Európa-szerte összerabolt vagyon kimenekítésére. A legendás „aranyvonat” legendája állítólag 300 tonna aranyat, ékszert és műtárgyat vitt a sziléziai hegyekbe, egy épülő föld alatti komplexumba. Az osztrák Alpokban pedig a Toplitz-tó fenekén rejthettek el több tonnányi aranyrudat a nácik. Azóta hét búvár fulladt meg a tóban, mígnem az osztrák hatóságok 2009-ben az élővilág védelmére hivatkozva be nem tiltották a kincskeresést.

Az Oak Island átka hatodik évadának első része január 21-én, szerda este 21:00-kor látható a HISTORYN.

Médiapiac

Meghalt Bencze Izabella, a Közszolgálati Közalapítvány kuratóriumi tagja

Fáradhatatlanul küzdött a közjóért.

Közzétéve:

Fotó: MTI / Bruzák Noémi

A 72 éves Bencze Izabella pénteken hunyt el, halálhírét szombaton a családja közölte az MTI-vel.

2007 és 2010 között a Magyar Rádió Közalapítvány Ellenőrző Testületének elnöke, 2010-től a magyar közszolgálati médiumok tulajdonosi testületének, a Közszolgálati Közalapítványnak a parlament által választott kurátora volt.

Alapító tagja volt a nemzeti értékeket képviselő Civil Összefogás Fórumnak (CÖF).

A CÖF az MTI-hez szombaton eljuttatott közleményében méltatta, hogy

Bencze Izabella “fáradhatatlanul” küzdött a közjóért.

A szovjet csapatkivonás gazdasági háttértárgyalásainak vezető jogásza volt. Feltárta a magyarországi rablóprivatizáció körülményeit. Székelyföld villámcsapástól megsemmisült atyhai templomának újjáépítését szervezve is szolgálta Isten országát – írták.

“Publicisztikáit emberek tízezrei várták és olvasták. Szavait, mondatait, amelyekkel mindenkor az Isten, a haza és a szeretet parancsának követésére hívta a magyarságot, megőrizzük” – közölte a CÖF.

Borítókép: Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter (b) átadta a Magyar Érdemrend tisztikeresztje polgári tagozat kitüntetést Bencze Izabella jogásznak, a Közszolgálati Közalapítvány Kuratóriuma tagjának az augusztus 20-i nemzeti ünnep alkalmából tartott ünnepségen, a Várkert Bazár rendezvénytermében 2019. augusztus 16-án

Tovább olvasom

Médiapiac

A kettős médiamérce csak leleplezi a politikai indítékokat

Az Egyesült Államok sajtószabadsággal kapcsolatos aggodalmai addig terjednek, ameddig ezek számonkérésében érdekelt – figyelmeztet a XXI. Század Intézet elemzése.

Közzétéve:

MTI / EPA / Oleg Petraszjuk

Lengyelország és Magyarország ismét a nyugati kritikák célkeresztjébe került a média szabadságára leselkedő, állítólagos veszélyek miatt. Mindeközben Lettországban és Ukrajnában az „információs tér biztonságára hivatkozva” rendeleti úton tiltottak be egy sor televíziós csatornát, ami nemcsak felháborodást nem váltott ki a szólásszabadság iránt máskor elkötelezett körökben, de még a tetszésüket is elnyerte – idézi Kosztur András, a XXI. Század Intézet vezető kutatójának legújabb elemzését a Magyar Nemzet. A cikk a nyugati diplomácia és sajtó által alkalmazott kettős mércét mutatja be.

Az elmúlt években Lengyelország és Magyarország is számos bírálatot kapott az Európai Unió intézményeitől különféle ügyek kapcsán, Joe Biden megválasztásával pedig a kritikusok sorához Washington is csatlakozott, pontosabban visszatért közéjük. Ezek a bírálatok önértelmezésük szerint a jogállamisággal, a demokráciával és a szabadságjogok érvényesülésével kapcsolatos „aggodalmakhoz” kapcsolódtak, a gyakorlatban azonban a szuverenitás kérdése körül forogtak – hívja fel a figyelmet Kosztur András.

Alaptalan félelmek

Februárban a lengyel és a magyar vezetést is a szólásszabadság és a média korlátozására irányuló lépések miatt érték kritikák az Európai Bizottság és az amerikai külügy részéről. A magyar kormányt a Klubrádió – egyébként könnyen lehet, hogy csupán ideiglenes – frekvenciaengedélyének elvétele miatt bírálták, míg Lengyelország egy reklámadó-tervezet miatt került célkeresztbe.

A Klubrádióval kapcsolatos, bürokratikus huzavonát sikerült Washingtonban a „szólásszabadság visszaszorulásaként” értelmezni, de az Európai Bizottság tisztségviselőit is arra késztette az ügy, hogy egy sor Twitter-bejegyzésben elevenítsék fel a magyar sajtószabadság kapcsán táplált félelmeiket. Némileg nagyobb jelentőséggel bíró ügynek tűnhet Lengyelország esete, ahol a teljes médiaszektor reklámjövedelmeire vetne ki egy új adót a kormányzat, tekintettel azonban arra, hogy tulajdonképpen még hivatalos törvényjavaslatról szó sincs, csupán egy tervről, amelynek megvitatása még hátravan, a „nemzetközi aggodalom” ebben az esetben is túlzónak – és jócskán tendenciózusnak – tűnik.

A lengyel kormány tervei szerint a reklámokból származó jövedelmeket a cégek éves összbevételétől függően 2–15 százalék közötti adóval sújtanák, az így keletkező adóbevételek felét pedig a koronavírus elleni védekezésre, a többi részét pedig kulturális örökségvédelemre költenék.

A lengyel sajtó ellenzéki része szerint egy ilyen adó ellehetetlenítené működésüket, a kormány ezzel szemben azt állítja, a törvény célja elsősorban a gyakran külföldi médiaóriások bevételeikkel arányos adózásának a kivívása. Egy sor sajtóorgánum nyílt levélben tiltakozott a javaslat ellen, egyes tévécsatornák egy napra elnémultak, számos hírlap pedig fekete címlappal jelent meg.

Az oroszok ellen szabad

Kosztur András kijelenti, hogy az Egyesült Államok sajtószabadsággal – illetve általában a demokráciával és az emberi jogokkal – kapcsolatos aggodalmai addig terjednek, ameddig ezeknek a számonkérésében érdekelt. Egy héttel azelőtt, hogy Ned Price amerikai külügyi szóvivő a Klubrádióval kapcsolatban azt mondta, hogy „újabb csapás volna a média sokszínűségére nézve”, ha az elvesztené frekvenciáját,

az ukrán elnök rendeleti úton vonta vissza három ellenzéki tévécsatorna engedélyét, Lettországban pedig a helyi médiatanács döntése alapján tucatnyi orosz csatorna sugárzását szüntették meg.

Az USA kijevi nagykövetsége üdvözölte az ukrán vezetés döntését, és Lettországgal szemben sem merültek fel aggályok, az EU részéről pedig egy semmitmondó nyilatkozattal tudták le a három ukrajnai televízió bezárását.

Mindkét országban régóta nagy nyomás nehezedik az orosz vagy oroszbarátnak tekintett médiára, amelyek azonban a helyi médiapiac jelentős részét lefedik.

Lettországban például a nézettség több mint egyötöde esik azokra a csatornákra, amelyeket február folyamán különböző okokra hivatkozva ellehetetlenített a lett médiahatóság.

Riga persze elsősorban az orosz hírműsorok propagandisztikus jellegét, a műsorok „gyűlöletkeltő” tartalmát és egyéb hasonló, alapvetően politikai indokokat hozott fel a csatornák bezárására, formailag azonban több esetben a lett médiaszabályozás azon passzusára hivatkoztak, miszerint a külföldi csatornák közvetítése csak egy helyi, a lett törvények előtt felelős jogi személy bevonásával lehetséges – magyarázza Kosztur András. Az orosz NTV csoport ezen bukott el – az indiai sorozatokra vagy gyerekmesékre specializálódott csatornákat az orosz propagandára hivatkozva nehezen lehetett volna lekapcsolni –, az orosz állami tévéadó csatornái viszont a hírműsorok tartalma miatt lettek felfüggesztve.

A kettős mérce annyira nyilvánvalóvá vált, hogy lassan hatékonysága is elvész, hiszen a szelektív felháborodás leleplezi az „aggodalmak” politikai indíttatását, és ezáltal lerombolja az azokat körüllengő morális felsőbbrendűség pátoszát

– összegzi cikke tanulságait Kosztur András.

A XXI. Század Intézet elemzése teljes terjedelmében ide kattintva olvasható el.

Borítókép: Az oroszbarátnak tartott ukrán Nas hírtelevízió bezárását követelő ultranacionalista tüntetőt vesznek őrizetbe rohamrendőrök a tévé kijevi épülete előtt 2021. február 4-én

Tovább olvasom

Médiapiac

Drámai eseményekkel jön a Doktor Balaton évadzárója

Ma este első évadának utolsó epizódjához érkezik a TV2 teljes egészében hazai fejlesztésű napi sorozata.

Közzétéve:

TV2

A kíváló színészekkel és izgalmas történettel indult széria hétről-hétre számtalan nem várt fordulattal lepte meg a nézőket – idézi fel az Origo.

A történet ma esti része is tartogat meglepetéseket, így hát érdemes lesz most is Balatonmeggyesre látogatni, méghozzá olyan népszerű színészek tarsaságában, mint például Mészáros András, Gula Péter, Pálfi Kata, Horváth Alexandra, Kőszegi Ákos, Gazsó György, Király Attila vagy Bezerédi Zoltán.

A Doktor Balaton forgatása sokat adott mind emberileg, mind szakmailag. Nagyon örültem a lehetőségnek, érdekes munkának ígérkezett, és az is volt, tanultam türelmet, pontosságot, amik mind hasznomra válnak

– mondta el Mészáros András, a sorozat címszereplője.

Doktor Balaton azzal fogott meg igazán, ahogy cipeli a maga puttonyát. Érdekes megmutatni, hogyan birkózik meg azzal, ami neki jutott. Jó azt láttatni, hogy a doki őszinte, egyenes. Tudja, hogy nem hibátlan, de egy megoldásra törekvő ember. A történetnek hála pedig jócskán van mit megoldania majd a folytatásban is, legyen szó a magánéletéről, a családi titkokról vagy épp a hivatásáról – tette hozzá a színész.

A sorozat folytatása még idén látható lesz.

Borítókép: Mészáros András, a sorozat címszereplője

Tovább olvasom