Kövess minket!

Médiapiac

A kereskedelmi televíziós üzletágban is változást hozhat a felvásárlás

A Vodafone-nak hozzávetőlegesen 19% körüli piaci részesedése lesz. ″Ezáltal a lakossági és vállalati ügyfelek egyaránt fejlettebb innovatív szolgáltatást és a tartalmakhoz való jobb hozzáférést kapnak több platformon keresztül, mindemellett kiemelkedő hálózati sebességet és minőséget élvezhetnek majd″ – írják a hivatalos közleményben.

Amint azt a Médiapiac is megírta, a Vodafone Csoport a mai napon bejelentette, hogy egy széleskörű, mintegy 18,4 milliárd euró cégértékű európai tranzakció keretében megállapodott a Liberty Global magyar, német, cseh és román leányvállalatának, így a UPC Magyarországnak is, a készpénz és hitelállomány nélküli megvásárlásáról.

A UPC Magyarország az ország legnagyobb kábelszolgáltatója mely 1,8 millió háztartást ér el (az összes háztartás 43%-át). A UPC szinte teljes magyar kábelhálózata visszirányos adottsággal rendelkezik, tehát alap és magas felbontású videó, szélessávú internet, valamint vezetékes telefonszolgáltatást nyújt jelenleg mintegy 850.000 egyedi felhasználó számára (a Direct Home szolgáltatás nélkül).

A megállapodás eredményeként a Vodafone Magyarország országos szinten a második olyan szolgáltatóvá válik, mely képes teljeskörű konvergens szolgáltatások nyújtására.

A mobil üzletágban hozzávetőlegesen 25%, a vezetékes szélessávú üzletágban hozzávetőlegesen 24%, a kereskedelmi televíziós üzletágban pedig hozzávetőlegesen 19% körüli piaci részesedése lesz.

Ezáltal a lakossági és vállalati ügyfelek egyaránt fejlettebb innovatív szolgáltatást és a tartalmakhoz való jobb hozzáférést kapnak több platformon keresztül, mindemellett kiemelkedő hálózati sebességet és minőséget élvezhetnek majd.

A UPC Magyarország felvásárlásával olyan konvergens kihívóvá válunk, amely országos szinten képes a konvergens szolgáltatások teljes spektrumát nyújtani, beleértve a mobil, a vezetékes szélessávú és televíziós szolgáltatásokat. A lakossági és vállalati ügyfelek egyaránt élvezhetik majd az élénkülő verseny előnyeit az innovatív szolgáltatások és a hálózatfejlesztés területén is

– mondta Amanda Nelson, a Vodafone Magyarország vezérigazgatója.

Stratégiánk egyértelműen az, hogy az egész országban elérhetővé tegyük konvergens szolgáltatásainkat, lehetővé téve, hogy a lakossági és vállalati előfizetők Magyarország egész területén kiegyensúlyozottan magas minőségű szolgáltatást élvezhessenek

– tette hozzá.

A Vodafone Magyarország elsődlegesen a mobilpiacon aktív, és jelenleg nincs számottevő jelenléte a vezetékes piacon, habár sikeresen pályázott 168 járásból kettő esetében magyar állami támogatásra szélessávú hálózat kiépítésére. A UPC ugyanakkor döntően kábelszolgáltató, mely a Vodafone hálózatán keresztül nyújt virtuális mobilszolgáltatást. Az átfedés minimális, így a felvásárlás nem lesz negatív hatással a versenyre. A Vodafone belépése a konvergens szolgáltatások piacára kifejezetten erősíteni fogja a versenyt azáltal, hogy az országos konvergens szolgáltatók száma kettőre nő, miközben a többi szolgáltató is megtartja erős versenyképességét.

A UPC Magyarország felvásárlása része a Vodafone európai digitális hálózatokba történő jelentős befektetésének. E befektetés révén a Vodafone Európa vezető új generációs hálózati (NGN) infrastruktúra tulajdonosává válik 54 millió vezetékes/optikai háztartás internet-előfizetővel, összességében pedig 110 millió háztartás és vállalkozás elérésével, megerősítve a legjelentősebb kihívói pozícióját az európai vezetékes piacon, konvergens szolgáltatásokat nyújtva lakossági és vállalati ügyfeleknek egyaránt.

A megállapodás felgyorsítja a konvergens vezetékes, mobil és televíziós szolgáltatásokhoz való hozzáférést Magyarországon, Németországban, Csehországban és Romániában.

A Vodafone és a Liberty Global által Közép- és Kelet-Európában nyújtott szolgáltatások messzemenően kiegészítik egymást és egyesítik a Liberty Global 1,8 millió szélessávú és 2,1 millió TV előfizetőjét a Vodafone 15,8 millió mobil előfizetőjével – írják.

Az egyesített vállalatnak számos új, konvergens szolgáltatásra nyílik lehetősége országosan lakossági és vállalati ügyfelek számára egyaránt. A Vodafone márkaismertségére, kiterjedt értékesítési hálózatára és méretére alapoz, és az egyesített vállalat növekedésének felgyorsulására számít. A tervek között szerepel a Liberty Global kiváló minőségű vezetékes szélessávú, telefonos és televíziós szolgáltatásainak keresztértékesítése a Vodafone meglévő előfizetői számára.

A tranzakcióhoz az Európai Bizottság mint versenyhatóság jóváhagyása szükséges. A vizsgálati és jóváhagyási folyamat előreláthatóan a 2019-es naptári év közepére zárulhat le teljeskörűen.

Médiapiac

A kettős médiamérce csak leleplezi a politikai indítékokat

Az Egyesült Államok sajtószabadsággal kapcsolatos aggodalmai addig terjednek, ameddig ezek számonkérésében érdekelt – figyelmeztet a XXI. Század Intézet elemzése.

Közzétéve:

MTI / EPA / Oleg Petraszjuk

Lengyelország és Magyarország ismét a nyugati kritikák célkeresztjébe került a média szabadságára leselkedő, állítólagos veszélyek miatt. Mindeközben Lettországban és Ukrajnában az „információs tér biztonságára hivatkozva” rendeleti úton tiltottak be egy sor televíziós csatornát, ami nemcsak felháborodást nem váltott ki a szólásszabadság iránt máskor elkötelezett körökben, de még a tetszésüket is elnyerte – idézi Kosztur András, a XXI. Század Intézet vezető kutatójának legújabb elemzését a Magyar Nemzet. A cikk a nyugati diplomácia és sajtó által alkalmazott kettős mércét mutatja be.

Az elmúlt években Lengyelország és Magyarország is számos bírálatot kapott az Európai Unió intézményeitől különféle ügyek kapcsán, Joe Biden megválasztásával pedig a kritikusok sorához Washington is csatlakozott, pontosabban visszatért közéjük. Ezek a bírálatok önértelmezésük szerint a jogállamisággal, a demokráciával és a szabadságjogok érvényesülésével kapcsolatos „aggodalmakhoz” kapcsolódtak, a gyakorlatban azonban a szuverenitás kérdése körül forogtak – hívja fel a figyelmet Kosztur András.

Alaptalan félelmek

Februárban a lengyel és a magyar vezetést is a szólásszabadság és a média korlátozására irányuló lépések miatt érték kritikák az Európai Bizottság és az amerikai külügy részéről. A magyar kormányt a Klubrádió – egyébként könnyen lehet, hogy csupán ideiglenes – frekvenciaengedélyének elvétele miatt bírálták, míg Lengyelország egy reklámadó-tervezet miatt került célkeresztbe.

A Klubrádióval kapcsolatos, bürokratikus huzavonát sikerült Washingtonban a „szólásszabadság visszaszorulásaként” értelmezni, de az Európai Bizottság tisztségviselőit is arra késztette az ügy, hogy egy sor Twitter-bejegyzésben elevenítsék fel a magyar sajtószabadság kapcsán táplált félelmeiket. Némileg nagyobb jelentőséggel bíró ügynek tűnhet Lengyelország esete, ahol a teljes médiaszektor reklámjövedelmeire vetne ki egy új adót a kormányzat, tekintettel azonban arra, hogy tulajdonképpen még hivatalos törvényjavaslatról szó sincs, csupán egy tervről, amelynek megvitatása még hátravan, a „nemzetközi aggodalom” ebben az esetben is túlzónak – és jócskán tendenciózusnak – tűnik.

A lengyel kormány tervei szerint a reklámokból származó jövedelmeket a cégek éves összbevételétől függően 2–15 százalék közötti adóval sújtanák, az így keletkező adóbevételek felét pedig a koronavírus elleni védekezésre, a többi részét pedig kulturális örökségvédelemre költenék.

A lengyel sajtó ellenzéki része szerint egy ilyen adó ellehetetlenítené működésüket, a kormány ezzel szemben azt állítja, a törvény célja elsősorban a gyakran külföldi médiaóriások bevételeikkel arányos adózásának a kivívása. Egy sor sajtóorgánum nyílt levélben tiltakozott a javaslat ellen, egyes tévécsatornák egy napra elnémultak, számos hírlap pedig fekete címlappal jelent meg.

Az oroszok ellen szabad

Kosztur András kijelenti, hogy az Egyesült Államok sajtószabadsággal – illetve általában a demokráciával és az emberi jogokkal – kapcsolatos aggodalmai addig terjednek, ameddig ezeknek a számonkérésében érdekelt. Egy héttel azelőtt, hogy Ned Price amerikai külügyi szóvivő a Klubrádióval kapcsolatban azt mondta, hogy „újabb csapás volna a média sokszínűségére nézve”, ha az elvesztené frekvenciáját,

az ukrán elnök rendeleti úton vonta vissza három ellenzéki tévécsatorna engedélyét, Lettországban pedig a helyi médiatanács döntése alapján tucatnyi orosz csatorna sugárzását szüntették meg.

Az USA kijevi nagykövetsége üdvözölte az ukrán vezetés döntését, és Lettországgal szemben sem merültek fel aggályok, az EU részéről pedig egy semmitmondó nyilatkozattal tudták le a három ukrajnai televízió bezárását.

Mindkét országban régóta nagy nyomás nehezedik az orosz vagy oroszbarátnak tekintett médiára, amelyek azonban a helyi médiapiac jelentős részét lefedik.

Lettországban például a nézettség több mint egyötöde esik azokra a csatornákra, amelyeket február folyamán különböző okokra hivatkozva ellehetetlenített a lett médiahatóság.

Riga persze elsősorban az orosz hírműsorok propagandisztikus jellegét, a műsorok „gyűlöletkeltő” tartalmát és egyéb hasonló, alapvetően politikai indokokat hozott fel a csatornák bezárására, formailag azonban több esetben a lett médiaszabályozás azon passzusára hivatkoztak, miszerint a külföldi csatornák közvetítése csak egy helyi, a lett törvények előtt felelős jogi személy bevonásával lehetséges – magyarázza Kosztur András. Az orosz NTV csoport ezen bukott el – az indiai sorozatokra vagy gyerekmesékre specializálódott csatornákat az orosz propagandára hivatkozva nehezen lehetett volna lekapcsolni –, az orosz állami tévéadó csatornái viszont a hírműsorok tartalma miatt lettek felfüggesztve.

A kettős mérce annyira nyilvánvalóvá vált, hogy lassan hatékonysága is elvész, hiszen a szelektív felháborodás leleplezi az „aggodalmak” politikai indíttatását, és ezáltal lerombolja az azokat körüllengő morális felsőbbrendűség pátoszát

– összegzi cikke tanulságait Kosztur András.

A XXI. Század Intézet elemzése teljes terjedelmében ide kattintva olvasható el.

Borítókép: Az oroszbarátnak tartott ukrán Nas hírtelevízió bezárását követelő ultranacionalista tüntetőt vesznek őrizetbe rohamrendőrök a tévé kijevi épülete előtt 2021. február 4-én

Tovább olvasom

Médiapiac

Drámai eseményekkel jön a Doktor Balaton évadzárója

Ma este első évadának utolsó epizódjához érkezik a TV2 teljes egészében hazai fejlesztésű napi sorozata.

Közzétéve:

TV2

A kíváló színészekkel és izgalmas történettel indult széria hétről-hétre számtalan nem várt fordulattal lepte meg a nézőket – idézi fel az Origo.

A történet ma esti része is tartogat meglepetéseket, így hát érdemes lesz most is Balatonmeggyesre látogatni, méghozzá olyan népszerű színészek tarsaságában, mint például Mészáros András, Gula Péter, Pálfi Kata, Horváth Alexandra, Kőszegi Ákos, Gazsó György, Király Attila vagy Bezerédi Zoltán.

A Doktor Balaton forgatása sokat adott mind emberileg, mind szakmailag. Nagyon örültem a lehetőségnek, érdekes munkának ígérkezett, és az is volt, tanultam türelmet, pontosságot, amik mind hasznomra válnak

– mondta el Mészáros András, a sorozat címszereplője.

Doktor Balaton azzal fogott meg igazán, ahogy cipeli a maga puttonyát. Érdekes megmutatni, hogyan birkózik meg azzal, ami neki jutott. Jó azt láttatni, hogy a doki őszinte, egyenes. Tudja, hogy nem hibátlan, de egy megoldásra törekvő ember. A történetnek hála pedig jócskán van mit megoldania majd a folytatásban is, legyen szó a magánéletéről, a családi titkokról vagy épp a hivatásáról – tette hozzá a színész.

A sorozat folytatása még idén látható lesz.

Borítókép: Mészáros András, a sorozat címszereplője

Tovább olvasom

Médiapiac

“10-20 globális sajtóorgánum mondja meg, mit kell gondolni”

Varga Judit igazságügyi miniszter a Német Külpolitikai Társaság (DGAP) szerdai online jogállamiság-vitáján arra biztatta a nyugati “buborékban” élőket, hogy “merjenek szembenézni a mainstreammel”, ugyanis – mint mondta – soha nem baj, ha az embernek van önálló véleménye.

Közzétéve:

Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd

A tárcavezető a vitát követően közösségi oldalán elgondolkodtatónak nevezte, hogy

az elmúlt évtizedben egyetlen olyan vita, panelbeszélgetés, konferencia vagy nemzetközi sajtóban megjelent interjú sem volt még, ahol ne lehetett volna előre tudni, hogy a liberális politikusok, “megmondóemberek” és újságírók mit fognak mondani, kérdezni és hogyan érvelnek a jogállamisági és szabadságjogi témákban.

Hozzátette: soha egyetlen új gondolat, új kérdés vagy új kontextus nem merült fel.

Azt írta:

kényelmes póz az ilyen, hiszen 10-20 civilszervezet és 10-20 globális sajtóorgánum úgyis mindig pontosan megmondja, mit kell gondolni és mit szabad képviselni ezekben az ügyekben.

Az elmúlt évtizedekben ez a fajta politikai és ideológiai lustaság Varga Judit szerint olyan “hatalmas buborékot” hozott létre a Nyugat számára, amelyben nem kell gondolkozni, csak vissza kell mondani a megszokott mantrákat és varázsszavakat és akkor az ember “jó ember lesz” és “elkerülheti a civilizált világból történő kiátkozást”.

Éppen ezért – tette hozzá – az igazságügyi miniszternek mindig izgalmas kihívás jogállamisági beszélgetéseken, vitákon részt venni. Azonban ezek a “bokszmeccsek” véleménye szerint egyáltalán nem valódiak.

Hangsúlyozta, “mindenki a saját, külön szorítójában egyedül bokszol a levegőbe”, Magyarország például az európai jog talaján állva, mások ideológiai meggyőződésből; vannak, akik belpolitikai haszonszerzésből és vannak olyanok, akik nem is akarnak “bokszolni”, csak “beküldték őket a szorítóba”.

Egy azonban biztos: “a magyar ringbe, amely az európai jog és tények talaján áll, senki, vagy csak nagyon kevesen mernek belépni” – közölte Varga Judit.

Úgy fogalmazott: megpróbálta “beinvitálni a kényelem bajnokait a magyar szorítóba”, arra biztatva őket, hogy merjenek nyitni a más vélemények felé, legyenek bátrak megismerni a másik oldal érveit is. És ami a legfontosabb: “merjenek szembenézni a mainstreammel”, ugyanis sose baj, ha az embernek van önálló véleménye.

Tovább olvasom