Kövess minket!

Médiapiac

A dizájntól a reklámblokkolás paráig

Több mint 250 fő részvételével zajlik hétfőn és kedden a hírmédiát nemzetközileg tömörítő INMA budapesti konferenciája. Tartalomdarabkák az első napról.

A budapesti Boscolóban megrendezett konferencia első napja leginkább azzal foglalkozott, hogy miként zajlik az átalakulás a médiapiacon, és hogyan tudja a trendeket meglovagolni az önmagát átpozicionálni kénytelen hagyományos média. Szó esett ennek a kulturális és cégszervezési hátteréről, a dizájn fontosságáról, a termékfejlesztés kérdéseiről és a jelen egyik legégetőbb kérdéséről, a reklám- és tartalomblokkolásról is.

Earl J. Wilkinson, az INMA ügyvezetője elmondta: nemcsak a hagyományos média tanulhat a digitális piactól, hanem fordítva is. A digitálistartalom-tulajdonosoknak stabil üzleti modellre és minőségi tartalomra van szükségük a piacon maradáshoz. A digitális jelenlét és tartalom monetizálása egyébként minden médiacég számára a legfontosabb kihívások között szerepel, akár hagyományos platformokon kezdte a működését, akár “beleszületett” a digitális világba.

Szerinte a következő tíz év az üzleti modellek közötti egyensúly megteremtéséről szól majd. A legfontosabb irányok egyike a tartalomfogyasztás mobilra költözése, emellett a médiacégeknek a tartalom elérésének mind egyszerűbbé tételét, illetve a fizetős tartalom bevezetését kell megugraniuk.

Dan Miller, a kanadai punkmagazinból kinőtt Vice stratégiai kommunikációs vezetője azt emelte ki, hogy az elsődleges célközönségüket jelentő 18-35 évesek körében hitelességgel és őszinteséggel lehet sikert elérni, mivel ez a nemzedék nagyon gyorsan felismeri a mellébeszélést. Szerinte nem igaz az, hogy lokális témákkal (videótartalmakkal) nem lehet globális érdeklődést kiváltani, és az sem igaz, hogy a digitális videóknak szükségszerűen nagyon rövidnek kell lenniük. A bevonódást keltő tartalom előállításában fontos szerepet játszanak az érzelmek, a célcsoport pontos ismerete, a bátor témafeldolgozás és persze nagy hangsúlyt kell fektetni a megfelelő szerkesztésre és dizájnra.

Faix Csaba, a Prezi.com kommunikációs menedzsere is tartott előadást. Ennek az az érdekessége, hogy az INMA-konferenciára való pályázáskor minden aspiránssal szemben elvárás, hogy vigyen valamilyen helyi “indokot”, sikertörténetet, amiért érdemes odavinni egy médiakonferenciát. A litvánok a Skype-pal érveltek annak idején, míg a budapesti pályázat a Prezit hozta érvként a hazai innovativitásra (és természetesen a magyar pályázat preziben is készült.) Egyébként ez utóbbiról még a konferencia előtt beszélgettünk a rádióban Havas Katalinnal és Kovács Tiborral, a hazai szervező Magyar Lapkiadók Egyesülete (MLE) főtitkárával és elnökével:

Faix Csaba elmondta: óriási a tolongás a közönség és a potenciális üzletfelek kegyeiért, naponta átlagosan ezer mobilalkalmazás jelenik meg a piacon. A Prezi sikerét a kommunikáción (pl. a róluk megjelenő cikkek és az elnyert díjak ügyes használatán) túl a véleményvezérek részvételével létrehozott márkanagyköveti program támogatta.

A keynote előadásokat követően egy egész blokk foglalkozott azzal, hogy miként lehet innovatív légkört, vállalati kultúrát teremteni és fenntartani a médiavállalatoknál. A Neue Zürrcher Zeitung például nagyon hisz abban, hogy a fogyasztókat egy pillanatra se veszítsük szem elől a fejlesztések, kísérletezések és a működés során, azaz mindig belőlük kell kiindulni, még ha ez néha a nehezebb út is. Fontos a cégen belül a különböző vélemények és nézőpontok bátorítása, a kreatívfolyamatok és -módszerek tudatos alkalmazása, a kísérletezés kultúrájának a kialakítása, az agilis fejlesztések meghonosítása a szerkesztőségben és persze a felhasználó mindenek felett.

A nap során előkerült az egyik legnehezebb kérdés is, ez pedig a reklámblokkolás terjedése. Érdekesség, hogy az amerikai hirdetőket tömörítő ANA nemrégiben tartotta az éves kongresszusát, és az AdAge arra panaszkodott, hogy ezt a témát (is) sikeresen agyonhallgatták, holott a magánbeszélgetésekben természetesen ez bizonyult a legizgalmasabbnak. Az INMA konferenciáján szerencsére előkerült a téma, és nem tagadták, hogy a helyzet súlyos. Globálisan mintegy 200 millióan használnak reklámblokkolót és az éves növekedési ütem e téren majdnem 100%. Igaz, hogy a fiatalabbak és a férfiak blokkolják leginkább a reklámokat a neten, ám ez már a többi célcsoportra is átragadt.

A felhasználók számos okból blokkolják a hirdetéseket: lassítják az oldalbetöltést, gyanúsak vagy alacsony minőségűek a kreatívok, túl lassú a net, zavarja őket, hogy a márka láthatóan sokat tud róluk, vagy éppen azért, mert egyszerűen megtehetik. Erre kell tehát választ adni, és valószínűleg nem lesz elég a technológiai ellentámadás vagy az a fajta – határozottságáért sokak által megsüvegelt – fellépés, amelyet például a Bild képvisel: ha blokkolod a reklámot, nem adunk tartalmat. A kiadóknak át kell gondolniuk az üzleti modelljüket és a displayreklám-bevételek helyett az erős tartalomra kell növekvő figyelmet fordítaniuk, hangzott el egy véleményben. Az is elhangzott, hogy eleve nem lett volna szabad a reklámbevételekre ennyire erősen építeni az online újságírás finanszírozása során.

Az INMA profi konferenciablogját itt érdemes böngészni a további részletekért.

Médiapiac

Megújul a Pesti TV

Megszűnt a reggeli műsor, de ezzel párhuzamosan, este hat órától egy élő adásfolyam kezdődik. Az új műsorokkal este hattól jelentkeznek hétköznap és hétvégén is.

Közzétéve:

Hétközben 18 órakor egy könnyedebb, kedvcsináló adással, a Gerilla Bárral indulnak, és ezt követi majd egy teljesen megújuló élő műsor, a Pesti Riporter, minden hétköznap, amiben sok tehetséges, fiatal újságíró is bemutatkozik, akik

naponta forgatott anyagokkal jelentkeznek, egyben kiemelten fókuszálva a városi-önkormányzati ügyekre, de természetesen a világpolitika minden fontos eseményéről hírt adva

írja az Origo.

Ebben a műsorban a vendégek és a nézők is szerepet kapnak, hiszen bárki elmondhatja a véleményét a Pesti TV Közösség zárt csoportjában, ahova mindenkinek a jelentkezését várják. Ez az adásban megjelenik, illetve az ott jelentkezők közül minden nap egy-egy nézőt felhívnak majd, hogy szóljon hozzá az éppen aktuális témákhoz – közölte Huth Gergely, a Pesti TV programigazgatója.

Az átalakulással párhuzamosan néhány megszokott, kedvelt, sikeres műsor is új helyre kerül, erre folyamatosan felhívják a műsorfolyamban és a pestitv.pestisracok.hu oldalon is a nézők figyelmét.

Minden adás továbbra is visszanézhető a weboldalon, illetve a Facebook/YouTube-csatornákon is.

Újdonság lesz, hogy 20 órától is élőben jelentkeznek a megszokott műsorvezetők, illetve 21 órakor a Politikai Hobbistával folytatódik az adás. Hétvégén is az új műsorokkal jelentkeznek 18 órától.

Borítókép: Kamerapróba Jeszenszky Zsolttal a 15. kerületi stúdióban

Tovább olvasom

Médiapiac

Sorosékat nem zavarja a főszerkesztő antiszemitizmusa

Soros György amerikai tőzsdespekuláns hallgatásba burkolózott, nem kommentálta a V4NA érdeklődésére a főszerkesztője antiszemita, kirekesztő e-mailjeit.

Közzétéve:

MTI Fotó: Sándor Katalin

Botrány tört ki Magyarországon, miután a Soros György érdekeltségi körébe tartozó baloldali propagandakiadvány főszerkesztője korábban antiszemita, kirekesztő e-maileket küldött munkatársainak.

Uj Péter még az Index.hu vezetőjeként egyik levelét a “b*zik, zsidók, vegetáriánusok kíméljenek” tárggyal küldte ki, míg egy másikban durván antiszemita szöveget idézgetett. Ebben olyanok szerepeltek, mint “se**enbüntet fityma rabbi!”.

Mivel a 444.hu egyik befektetője a Soros-féle Nyílt Társadalom Alapítvány (OSF) támogatását élvező Media Development and Investment Fund (MDIF) a V4NA levélben fordult az érintettekhez Uj kirohanása miatt.

Azt kérdezték:

  • Mit gondol Soros György ezekről a kijelentésekről?
  • Elhatárolódnak-e Uj Péter kijelentéseitől?
  • Le kell-e mondania Uj Péter főszerkesztőnek?
  • Megszüntetik-e az együttműködést a 444.hu-val ezen kijelentések fényében?

Soros György, az OSF és az MDIF is a hallgatás stratégiáját választotta. Ebből arra lehet következtetni, hogy Soros Györgyöt csak akkor érdekli az antiszemitizmus, ha az az ő ügyeit viszi előre.

Tovább olvasom

Médiapiac

Rosszhiszeműséggel vádolják a Twittert az oroszok

Március 1-jén lépett hatályba az a törvény, amely szerint a közösségi szolgáltatóknak maguknak kell kiszűrniük és blokkolniuk a tiltott tartalmakat.

Közzétéve:

Pixabay

A tömegtájékoztatási és távközlési felügyelet (Roszkomnadzor) közölte, hogy a Twitter 2017 óta 2862 olyan anyagot nem távolított el, amely Oroszországban tiltott tartalomnak számít – írja az MTI. A hatóság szerint

öngyilkossági módszereket részletező, önpusztításra felszólító, fiatalkorúakat ábrázoló pornográf és kábítószer előállításához való útmutatást tartalmazó anyagokról volt szó.

A Roszkomnadzor a közlemény szerint több mint 28 ezer, tiltott bejegyzések eltávolítását követelő felszólítást intézett az online szolgáltató igazgatóságához.

Oroszországban március 1-jén lépett hatályba az a törvény, amelynek értelmében a közösségi szolgáltatóknak maguknak kell kiszűrniük és haladéktalanul blokkolniuk a tiltott tartalmakat. Ha a szolgáltató nem képes önállóan eldönteni, hogy törvénysértő-e egy tartalom, akkor azt át kell küldenie a Roszkomnadzornak.

Az orosz parlament alsóháza decemberben olyan törvénymódosításokat szavazott meg, amelyek

lehetővé teszik a közösségimédia-szolgáltatók fokozottabb bírságolását, sőt hozzáférhetőségük letiltását is abban az esetben, ha “diszkriminációt” alkalmaznak az orosz médiával szemben.

A Roszkomnadzor kifogásolta, hogy a nagy online szolgáltatók január végén megosztották az Alekszej Navalnij ellenzéki politikus letartóztatása miatt meghirdetett, de a hatóságok által nem engedélyezett tüntetésekre mozgósító üzeneteket.

Vlagyimir Putyin orosz elnök januárban aggodalmát fejezte ki a hivatalban lévő amerikai államfőt, Donald Trumpot letiltó közösségi médiumoknak a kormányokéval vetekedő befolyása miatt. Egy bíróság februárban megbírságolta a Twittert, amiért nem oroszországi szervereken tárolja az orosz állampolgárok adatait.

Tovább olvasom