Kövess minket!

Médiapiac

A brüsszeli események hírkövetése a magyar médiában

A március 22-i brüsszeli terrortámadásokkal 24 óra leforgása alatt 2379 megjelenés foglalkozott a magyar médiában – állapította meg az Observer Budapest Médiafigyelő Kft. gyorselemzése. Összesen 1842 online híranyag, 382 rádiós és televíziós híradás, valamint 155 újságcikk számolt be az eseményekről.

A hírterjedést vizsgálva megállapítható, hogy 8.27-től 19.27-ig fokozott médiafigyelem követte az eseményeket, óránként 100 feletti megjelenésszámot eredményezve. A híraktivitás csúcspontjának a 11.27 és 12.27 közötti időszak bizonyult, amikor a médiaforrások 1 óra leforgása alatt 246 megjelenést közöltek. Ezt követően a reggeli órákban már mérsékeltebb médiafigyelem övezte az eseményeket, elsősorban a rádiós és televíziós híradásoknak köszönhetően került 100 megjelenésszám közelébe a reggeli aktivitás.

A magyar médiumok közül elsőként a 24.hu és a 444.hu vette napirendjére a témát, a két hírportál 8.27-kor írta meg, hogy kora reggel két robbanás történt a brüsszeli Zaventem reptér egyik épületében. RTV médiumok közül a Klubrádió és az M1 reagált leggyorsabban a hírre, melyek 8.31-kor tudósítottak először az eseményekről.

9.05-kor az első magyar vonatkozású hírként az origo.hu számolt be arról, hogy 6.33-kor szállt fel Budapesten a Brussels Airlines járata, aminek a támadások idején kellett volna leszállnia, azonban nincs hír a megérkezéséről.

9.20-kor az m1 Ma délelőtt című műsorának nyilatkozott Georg Spöttle biztonságpolitikai szakértő, aki a terrorcselekmények várható következményeiről beszélt.

9.30-kor az origo.hu-n jelent meg, hogy szigorították a biztonsági intézkedéseket a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtéren is.

9.32-kor a propeller.hu és az origo.hu, majd 9.37-kor az index.hu és a magyaridok.hu írt Havasi Bertalan tájékoztatásáról, miszerint a magyar kormányfő azonnali és folyamatos tájékoztatást kért az illetékes külügyi, rendvédelmi és terrorelhárítási szervek vezetőitől.

9.53-kor a nepszava.hu, 9.57-kor az origo.hu, majd pár perccel követően a velvet.hu és a 24.hu vette át a Belügyminisztérium tájékoztatását, miszerint Pintér Sándor 2-es fokozatúra emelte a magyar terrorkészültséget a brüsszeli terrortámadások miatt.

10 órától már hazai politikusok és kint élő magyarok beszámolóiról is tudósított a média, Szanyi Tibor, Molnár Csaba, Ujhelyi István és Schiffer András az elsők között küldött helyszíni beszámolót.

10.04-kor Hardy Mihály, a Budapest Airport kommunikációs igazgatója a Kossuth Rádiónak, majd 10.06-kor Nagy Zoltán brüsszeli nagykövet az Inforádiónak nyilatkozva erősítette meg, hogy a Budapestről Brüsszelbe tartó járat biztonságban megérkezett a reptérre, utasai a reptér területén a gépen várakoznak. 10.09-kor és 10.13-kor az origo.hu illetve a mandiner.hu vette át a nagykövet MTI-nek küldött tájékoztatását, miszerint nincs tudomásuk magyar áldozatról vagy sérültekről.

10.06-kor a Kossuth Rádió Délelőtti Krónikája számolt be elsőként arról, hogy a brüsszeli robbantások nyomán fokozott ellenőrzést rendelt el Papp Károly országos rendőrfőkapitány a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtéren, és a budapesti metróállomások területén. A tájékoztatást a vg.hu, a lokal.hu és a figyelo.hu átvétele követte 10.11-kor.

10.27-kor a Brussels Airlines sajtószóvivője az origo.hu-nak nyilatkozva mondta el, hogy a Budapestről érkező repülőgépet nem hagyhatták még el az utasok, a földön lévő gépet az utasokkal együtt egy biztonságos hangárba vontatják, onnan buszokkal szállítják majd el őket.

10.40-et követően a budapesti intézkedések kerültek a média fókuszába, a ferihegyi ellenőrzőpont, a repülőtérre tartó páncélozott járművek, a Stadionok metrómegállónál és a Kossuth térnél észlelt egyenruhások jelenléte számos sajtóorgánumot foglalkoztatott az egész nap folyamán.

11.00-kor a brüsszeli konzuli osztály vezetője közölte az Origóval, hogy két magyar sérültje – egy férfi és egy nő – van a brüsszeli terrortámadásnak, akiket már kórházban ápolnak. 11.12-kor Nagy Zoltán brüsszeli magyar nagykövet is megerősítette az információt, miszerint két magyar sérült meg a reggeli merényletsorozatban.

11.06-kor az origo.hu, majd 11.13-kor az index.hu írt arról, hogy Göndöcs Zsigmond, a Magyar Vöröskereszt elnöke az elsők között érkezett a Maelbeek nevű metróállomáson megsérültek ellátására.

11.14-kor kerültek napirendre az első cikkek Áder János részvétnyilvánításával kapcsolatban. Elsőként regionális lapok online hírportáljai, majd a 444.hu idézte a Köztársasági Elnöki Hivatal MTI-hez eljuttatott közleményét, melyben az államfő részvétét fejezte ki Fülöp belga királynak a halálos áldozatokat követelő kedd reggeli brüsszeli robbantások miatt.

11.17-kor a 444.hu, majd a 24.hu közölte elsőként a Terrorelhárítási Központ közleményét, miszerint Magyarország területére ideiglenesen kihirdetett 2-es terrorfokozatnak megfelelően, Hajdu János főigazgató teljes készültségbe helyezte a Terrorelhárítási Központ állományát.

11.19-kor a 24.hu írt először arról, hogy szerda délelőttre rendkívüli bizottsági ülést hívott össze az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságának szocialista elnöke, Molnár Zsolt.

11.30-tól kezdtek a források cikkezni Szijjártó Péter más témában tartott sajtótájékoztatójáról, melyben elmondta, a jelenlegi információk szerint két magyar sérültje van a kedd reggeli brüsszeli robbantásoknak, állapotuk nem súlyos. Egyúttal hozzátette, nem kérdéses, hogy nőtt az európai terrorfenyegetettség.

A válságkommunikáció első 3 óráját követően a hatóságok további intézkedéseiről, az áldozatok számáról, a sebesültek ellátásáról, a részvétnyilvánításokról és politikusok további reakcióiról számoltak be jelentős aktivitással a hazai médiumok.

Médiapiac

Uniós szintű hírszerkesztőséget hozna létre Brüsszel

Rövid időn belül a sokadik, az európai médiapiacot érintő bejelentést tett az Európai Bizottság. Mint az egy hétfő délelőtti médiakonferencián elhangzott, a testület eurómilliókkal támogatja egy uniós szintű hírszerkesztőség felállítását. Arról, hogy az EB-nek milyen elképzelései vannak az objektív tájékoztatásról, kiváló képet fest, hogy az esemény délelőtti blokkjában Munk Veronika, a Telex.hu alapító-főszerkesztője tartott előadást a pénzügyi, így szerkesztői függetlenségről.

Közzétéve:

Borítókép: Thierry Breton az Európai Hírmédia Fórum nevű rendezvényen, forrás: Twitter / European News Media Forum

Tizenhat tagállami hírügynökség részvételével uniós szintű hírszerkesztőség felállítását támogatja az Európai Bizottság (EB). A szerkesztőség valószínűleg jövő nyáron kezdi meg a munkáját, többek között az olasz ANSA, a francia AFP, a szlovák TASR és a spanyol EFE munkatársainak részvételével. A cél, hogy európai uniós politikáról szóló híreket gyártsanak és juttassanak el a polgárokhoz – többek között erről beszélt Thierry Breton belső piacért felelős biztos a brüsszeli Európai Hírmédia Fórum nevű rendezvényen hétfő délelőtt.

Az esemény a médiapiac átalakulásának kérdését veszi górcső alá, így azt, hogy a digitális forradalom közepette miképp lehetséges innovatív és hiteles hírforrásokat létrehozni és működtetni. A francia EU-biztos beszédében egyúttal kiállt amellett, hogy médiapiacnak innovatívnak, ellenállónak és kooperatívnak kell lennie, így láthatja el legfontosabb funkcióját, a demokrácia megőrzését. A biztos emlékeztetett rá, hogy

az uniós bizottság jelenleg a média szabadságát és sokszínűségét biztosító jogszabálycsomagon dolgozik. 

Szerinte ez valamennyi, a médiapiacot illető „indokolatlan beavatkozást” megakadályozhat – legyen szó külföldi befolyásszerzési kísérletektől vagy olyan médiaóriásokról, amelyek a bizottság értelmezésében túlnőnek a tájékoztatási funkción. Emlékezetes, az EB médiapiacot illető terveiről Věra Jourová bizottsági alelnök több ízben beszélt a közelmúltban. Az Európai Parlament kulturális bizottságában tett, pár héttel ezelőtti beszámolójában kijelentette, hogy a bizottság a sajtó politikai érdekek mentén történő, és gazdasági haszonszerzés célú felhasználása ellen akar tenni. 

Jourová akkor is a magyar, a lengyel és a szlovén médiaszabályozást hozta elrettentő példaként. 

Amint a Magyar Nemzet megírta, a múlt héten a liberális alelnök a politikai hirdetések és reklámok online térben történő szabályozására jelentett be javaslatokat, s egyúttal ígéretet tett rá, hogy Brüsszelből nem szólnak bele a magyarországi választási folyamatba. Ismert az is, hogy az EB korábban az újságírók védelmében fogalmazott meg ajánlásokat a tagállamoknak, amelyben kijelentették azt is: a médiapiacnak és a tagállami szerkesztőségeknek inkluzív és egyenlő munkakörnyezet kialakításán kell dolgozniuk.

Arról, hogy Brüsszelnek milyen elképzelései vannak az objektív tájékoztatásról, kiváló képet fest, hogy a hétfői médiakonferencia délelőtti blokkjában Munk Veronika, a Telex.hu alapító-főszerkesztője tartott előadást a pénzügyi, így szerkesztői függetlenségről. 

Munk tízperces beszédében azzal indokolta a Telex.hu megalapítását, hogy kollégái számára az Index.hunál nem volt többé garantált a független és minőségi újságíráshoz való jog. Szerinte a Telex.hu ma Magyarország egyik legsikeresebb portálja, amelynek nincs szüksége oligarchák támogatására. A közönség tagjainak heves bólogatása mellett elmesélte azt is, hogy a portál újságírói mellett többezres tüntetés is zajlott Budapesten. 

A főszerkesztő arról nem szólt, hogy a demonstrációt az ellenzéki pártok szervezték. Ismert az is, hogy Zdeněk Bakala cseh–amerikai üzletember a tavasszal kétszázezer eurót juttatott a balliberális portálnak. 

Az EP is „színesítene”

Az uniós bizottság mellett az Európai Parlamentnek is vannak igényei a médiapiac átalakítását illetően. Lapunk nemrég beszámolt róla, hogy be a testület oktatási és kulturális bizottságában előkészítettek egy jelentést, ami a pandémia médiára gyakorolt hatását firtatja, s egyben a médiaszektor gyors helyreállítását célozza meg. Az EP szorgalmazza, hogy a kulturális és kreatív, illetve audiovizuális és médiaágazatokat mielőbb segítsék ki anyagilag: mint írják, az unió állampolgárainak információhoz való hozzáférése kulcsfontosságú. A 25 oldalas dokumentumban helyet kap az EP azon szempontja is, miszerint a tagállamoknak a demokratikus, inkluzív és fenntartható médiapiac érdekében törekedniük kell rá, hogy több nő, etnikai kisebbségi, migráns és menekült, LMBTQ-személy, valamint fogyatékkal élő kapjon helyet a médiaszektorban.

Tovább olvasom

Médiapiac

Szijjártó a Russia Today-nek nyilatkozott

Szijjártó Péter Moszkvában nyilatkozott a Russia Today televíziónak, ahol a magyar külgazdasági és külügyminisztert többek között Magyarországról, Közép-Európáról és a NATO-ról kérdezték.

Közzétéve:

Fotó: Facebook.com/szijjarto.peter.official

– Mindig is azt akartuk, hogy a Kelet és a Nyugat között pragmatikus kapcsolat legyen, folyamatos párbeszédet folytassanak egymással. A történelmünk azt tanította nekünk, hogy akárhányszor konfliktusban állt Kelet és Nyugat, a közép-európai országok – köztük Magyarország – mindig veszítettek. És nem akarunk többé vesztesek lenni – magyarázta a Magyar Nemzet szerint Szijjártó Péter.

Így amikor a párbeszéd, a pragmatikus kapcsolat, a kölcsönös tisztelet és a kölcsönös bizalom mellett érvelünk, az nem azért van, mert kémek lennénk egyik vagy másik oldalnak.

Ez a nemzeti érdekünk, nagyon egyszerűen és tisztán fogalmazva – összegezte a külgazdasági és külügyminiszter az interjúban.

Tovább olvasom

Médiapiac

Átadták a Lovas István-sajtódíjat

Pilhál György és Pilhál Tamás, a Magyar Nemzet napilap munkatársai vehették át idén a Lovas István-sajtódíjat, melyet péntek este adott át az egykori újságíró szellemiségét ápoló társaság.

Közzétéve:

Fotó: Magyar Nemzet/Teknős Miklós

Pilhál György sportújságíróként kezdte pályafutását, írt a Népsport és a Magyar Hírlap hasábjain, még a rendszerváltás előtt. Politikai írásait először az Új Magyarországnál jelentette meg, majd a Napi Magyarországnál, azután 2002 óta a Magyar Nemzetnél. A máig naponta jelentkező Tollhegyen rovatának írásai kezdetben Margó cím alatt jelentek meg. Pilhál György 2016-ban, a G-nap után nem sokkal hagyta ott a Magyar Nemzetet, és csatlakozott a Magyar Idők napilaphoz, ami ma ismét Magyar Nemzetként jelenik meg.

Pilhál Tamás 2002-ben a Magyar Nemzetnél kezdte újságírói pályafutását. A konzervatív napilapnál 2016-ig dolgozott, majd a Pesti Srácoknál jelentette meg írásait. Jelenleg ismét a Magyar Nemzet munkatársa, publicistája.

A Lovas István Társaság 2019-ben alakult azzal a szándékkal, hogy megőrizze és továbbadja mindazon értékeket, amelyeket az ország egyik legnépszerűbb újságírója képviselt. Az alapítók elsődleges célja Lovas szellemi örökségét ápolni, gondozni, s bemutatni, milyen szakmai és erkölcsi mércét képviselt ő. A társaság tagjai szeretnék előmozdítani a nemzet sorskérdéseivel, politikai életével kapcsolatos, nemzeti értékeket védő, tisztességes sajtómunka nagyobb megbecsülését is, valamint az ezt a szellemet képviselő alkotók együttműködését és érdekeinek védelmét. Céljuk az is, hogy a határon túli magyar nemzeti közösségek megmaradását segítsék. A társaság díjat alapított, melyet minden évben olyan újságírónak ítélnek meg, aki azt az értéket képviseli munkájában, mint a 2018-ban elhunyt Lovas István – írta a Magyar Nemzet.

Tovább olvasom