Kövess minket!

Médiapiac

A TV2 programigazgatója: ″Jó érzékkel választanak témát″

A TV2-csoport programigazgatója az egyik legnagyobb szakértője idehaza a telenovelláknak. A műfaj egyik legnagyobb sztárját, Gabriela Spanicot személyesen ismeri, még az otthonában is vendégeskedett. Fischer Gábort a telenovellák fejlődéséről kérdeztük.

A 2000-es évek közepén, amikor megjelent az amerikai sorozatok „intelligensebb” új hulláma, a hazai tévék vezetői fogadkoztak, hogy nem fognak több dél-amerikai telenovellát vetíteni. Aztán jöttek a török sorozatok, és gyorsan kilőtt az Izaura Tv. Minek köszönhető ez a trendforduló?

Kár azon morfondírozni, hogy a műfajról tíz-egynéhány éve milyen döntéseket hoztak programigazgatók. A hazai televíziózásban ez az egyik legstabilabban jelen lévő programtípus. Az Izaura TV-t pont ez a nézői igény hívta életre 2016-ban, és az elmúlt másfél év bizonyította, hogy a telenovellák népszerűsége töretlen Magyarországon. A török sorozatok ebbe a világba inkább csak új lendületet hoztak, trendfordulóról nem beszélnék. Fontos megjegyezni, hogy ön is dél-amerikai telenovellákat említ, holott a világ legnagyobb sorozatgyártó vállalkozása a mexikói Televisa, amely Észak-Amerikában működik.

A tévés szakemberek gyakran figyelmeztetnek, hogy a telenovella nem szappanopera, nem keverendő össze a kettő. Mi a különbség?

A legfőbb különbség, hogy a telenovellák előre meghatározott epizódszámban készülnek, és a nézők mindig kapnak valamilyen megoldást, csattanót a sorozat végére, míg a szappanoperák esetében nincs szó ilyenről, mert gyakran évtizedeken át követhetik a szereplők történetét. Az idők során a szappanoperához valamiért az a rossz képzet társult, hogy csak silány minőségű gicscses sorozatok lehetnek. Jó példa erre, hogy egy telenovella-rajongó soha nem mondja magáról, hogy szappanoperákat néz, nehogy kínos legyen.

A Vad angyal sztárja, Natalia Oreiro állítólag Kelet-Európában legalább olyan népszerű volt, mint hazájában. Mivel magyarázható, hogy a régióban – ezen belül Magyarországon – ennyire kedveltek a telenovellák?

Magyarországon az első dél-amerikai sorozat a Rabszolgasors volt 1986-ban, aminek a neve szinte egybeforrt a műfajjal. Ilyen volt még például Esmeralda, a vak lány története, Paula és Paulina véget nem érő viszálya, és ebbe a sorba érkezett meg Milagros szerethető karaktere a Vad angyalban. A TV2 főműsoridőben vetítette a sorozatot, ami gyakran hárommillió embert ültetett a képernyők elé. A műfaj népszerűsége abban is rejlik, hogy egzotikus tájakra kalauzolja el a nézőket, ahol a szegényeknek mindig van esélyük a sorsukat megváltoztatni.

Jelenet az Esmeraldából

Elfogadja-e azt a kijelentést, hogy a telenovellák népszerűsége és az adott ország, társadalom fejlettsége között összefüggés van?

Inkább azt mondanám, hogy ami tartalomként nálunk vonzó, az Nyugat-Európában és az Egyesült Államokban olykor hátrányt jelent. Ők inkább olyan történetekhez kötődnek, amelyek az övékéhez hasonló kultúrában, környezetben játszódik. Például a Betty, a csúnya lány eredeti, kolumbiai verziója számos országban nagy sikert aratott, Németországban és az USA-ban azonban inkább megvették a jogokat, és leforgatták a saját sorozatukat.

Európai szemmel a Paula és Paulina, a Betty, a csúnya lány vagy a Megveszem ezt a nőt kifejezetten bugyutának hat, aminek legfőbb oka a teatralitás, a túljátszott szerepek.

Ezt így kijelenteni egyszerűen kultúrsznobság, vélhetően azok mondják, akik sosem néztek telenovellákat. Sokan például a valóságshow-kat tartják nézhetetlennek, pedig évtizedek óta van rájuk kereslet – így van ez a telenovellákkal is. Persze e műfajon belül is készülnek rossz és kifejezetten jó sorozatok. Az pedig, hogy a latin-amerikai színészek szélesebb gesztusokkal játszanak, ott természetes, de abban a kultúrában az életben is harsányabbak az emberek.

Igaz-e, hogy egyes telenovellákat úgy vesznek fel, hogy a színészek már meg sem tanulják a szöveget, hanem rámondják a fülükre?

Számos forgatáson vettem részt, élesben nem tapasztaltam ilyet.

Melyek most a legnagyobb telenovella-exportőr országok Latin-Amerikában? És milyen áron kel el egy-egy ilyen népszerű sorozat, milyen bevételt termel a gyártójának?

A Televisa a legnagyobb exportőr. Az ár attól függ, hogy mekkora a vásárló televízió országa, illetve hogy földfelszíni sugárzású csatornára vagy kábeltévére veszik-e meg a jogot. Az igazán nagy piacok, Ázsia, a Közel-Kelet óriási pénzt termelhetnek a gyártóknak. Nemrég hallottam, hogy egy sikeres török sorozat egyetlen részéért egy dúsgazdag ország több százezer eurót fizetett.

Fischer Gábor, a TV2 Csoport programigazgatója

Minek köszönhető az utóbbi években a török telenovella felfutása?

Törökországban hetente vetítik a szériák epizódjait, míg Latin-Amerikában a telenovellák napi sorozatok. A törökök jóval több pénzt költenek a heti egy részre, ami általában két, két és fél órás. A nagyobb anyagi ráfordítás és az erősebb tartalom meglátszik ezeken az alkotásokon. A törökök jó érzékkel választanak témát, a helyszínek változatosak, sok külső felvétel látható, modern környezetben játszódnak. A színészek gesztusai, alakításai is természetesebbnek hatnak.

Jelenet a Kuzey Güney – Tűz és víz c. telenovellából

Ismerői szerint ön igazi szakértője a telenovelláknak, közelről követi a trendeket, eljár a  szakmai vásárokra, állítólag még Gabriela Spanicnál is vendégeskedett. Honnan ez az érdeklődés?

1997-ben középiskolába jártam, és érdeklődve figyeltem, ahogy a kereskedelmi csatornák átrajzolják a televíziós piacot, soha nem látott mennyiségű tartalomból választhattunk. Amikor elkezdtem televíziózni, hamar szembesültem azzal, hogy a programstrégiában a telenovellák mellőzött helyzetben vannak, noha jelentős részét adták a kínálatnak. Javasoltam címeket megvételre, a döntéshozók hallgattak rám, és elkezdtek jönni az eredmények. Szépen, lassan eljutottam egy-két televíziós vásárra. Ma már a cannes-i vásárokon az eladók viccelődni is szoktak, hogy én már biztosan többet tudok az újdonságokról, mint ők.

Egy látogatás során ugyanis találkoztam Gabriela Spanickal, akinek a magyar delegáció olyan szimpatikus lett, hogy meghívott minket az otthonába is. Akkor az talán még csak formális találkozó volt, de miután mi is meghívtuk Magyarországra az aktuális sorozata kapcsán, valóban olyan jó viszony alakult ki, hogy azóta többször vendégül látott, amikor arra jártam, és neki köszönhetően számos producert és döntéshozót ismertem meg.

Gabriela Spanic

Milyen trendeket lát most a telenovellák piacán, miket vásárolna meg a TV2-csoport számára?

A trend az, hogy a gyártók létrehozták az úgynevezett szupersorozat kategóriát, ezek a szériák már nem olyan hosszúak, mint a régebbiek, 60–80 részben, de jóval több pénzből mesélnek el egy történetet. A másik érdekesség, hogy a hagyományos, klasszikus sztorikat kezdik felváltani a kicsit erőszakosabb, akciódús sorozatok, mintha egy amerikai krimit néznénk. Sajnos ez Magyarországon nem jött be a nézőknek, kipróbáltuk, de itt azt láttuk, hogy aki ilyen jellegű tartalmat keres, az hagyományos amerikai sorozatot néz.

 

Az interjú eredetileg a Médiapiac 2018/1-2. számában jelent meg. A lapra itt fizethet elő, illetve ezeken a standokon veheti meg.

Médiapiac

Uniós szintű hírszerkesztőséget hozna létre Brüsszel

Rövid időn belül a sokadik, az európai médiapiacot érintő bejelentést tett az Európai Bizottság. Mint az egy hétfő délelőtti médiakonferencián elhangzott, a testület eurómilliókkal támogatja egy uniós szintű hírszerkesztőség felállítását. Arról, hogy az EB-nek milyen elképzelései vannak az objektív tájékoztatásról, kiváló képet fest, hogy az esemény délelőtti blokkjában Munk Veronika, a Telex.hu alapító-főszerkesztője tartott előadást a pénzügyi, így szerkesztői függetlenségről.

Közzétéve:

Borítókép: Thierry Breton az Európai Hírmédia Fórum nevű rendezvényen, forrás: Twitter / European News Media Forum

Tizenhat tagállami hírügynökség részvételével uniós szintű hírszerkesztőség felállítását támogatja az Európai Bizottság (EB). A szerkesztőség valószínűleg jövő nyáron kezdi meg a munkáját, többek között az olasz ANSA, a francia AFP, a szlovák TASR és a spanyol EFE munkatársainak részvételével. A cél, hogy európai uniós politikáról szóló híreket gyártsanak és juttassanak el a polgárokhoz – többek között erről beszélt Thierry Breton belső piacért felelős biztos a brüsszeli Európai Hírmédia Fórum nevű rendezvényen hétfő délelőtt.

Az esemény a médiapiac átalakulásának kérdését veszi górcső alá, így azt, hogy a digitális forradalom közepette miképp lehetséges innovatív és hiteles hírforrásokat létrehozni és működtetni. A francia EU-biztos beszédében egyúttal kiállt amellett, hogy médiapiacnak innovatívnak, ellenállónak és kooperatívnak kell lennie, így láthatja el legfontosabb funkcióját, a demokrácia megőrzését. A biztos emlékeztetett rá, hogy

az uniós bizottság jelenleg a média szabadságát és sokszínűségét biztosító jogszabálycsomagon dolgozik. 

Szerinte ez valamennyi, a médiapiacot illető „indokolatlan beavatkozást” megakadályozhat – legyen szó külföldi befolyásszerzési kísérletektől vagy olyan médiaóriásokról, amelyek a bizottság értelmezésében túlnőnek a tájékoztatási funkción. Emlékezetes, az EB médiapiacot illető terveiről Věra Jourová bizottsági alelnök több ízben beszélt a közelmúltban. Az Európai Parlament kulturális bizottságában tett, pár héttel ezelőtti beszámolójában kijelentette, hogy a bizottság a sajtó politikai érdekek mentén történő, és gazdasági haszonszerzés célú felhasználása ellen akar tenni. 

Jourová akkor is a magyar, a lengyel és a szlovén médiaszabályozást hozta elrettentő példaként. 

Amint a Magyar Nemzet megírta, a múlt héten a liberális alelnök a politikai hirdetések és reklámok online térben történő szabályozására jelentett be javaslatokat, s egyúttal ígéretet tett rá, hogy Brüsszelből nem szólnak bele a magyarországi választási folyamatba. Ismert az is, hogy az EB korábban az újságírók védelmében fogalmazott meg ajánlásokat a tagállamoknak, amelyben kijelentették azt is: a médiapiacnak és a tagállami szerkesztőségeknek inkluzív és egyenlő munkakörnyezet kialakításán kell dolgozniuk.

Arról, hogy Brüsszelnek milyen elképzelései vannak az objektív tájékoztatásról, kiváló képet fest, hogy a hétfői médiakonferencia délelőtti blokkjában Munk Veronika, a Telex.hu alapító-főszerkesztője tartott előadást a pénzügyi, így szerkesztői függetlenségről. 

Munk tízperces beszédében azzal indokolta a Telex.hu megalapítását, hogy kollégái számára az Index.hunál nem volt többé garantált a független és minőségi újságíráshoz való jog. Szerinte a Telex.hu ma Magyarország egyik legsikeresebb portálja, amelynek nincs szüksége oligarchák támogatására. A közönség tagjainak heves bólogatása mellett elmesélte azt is, hogy a portál újságírói mellett többezres tüntetés is zajlott Budapesten. 

A főszerkesztő arról nem szólt, hogy a demonstrációt az ellenzéki pártok szervezték. Ismert az is, hogy Zdeněk Bakala cseh–amerikai üzletember a tavasszal kétszázezer eurót juttatott a balliberális portálnak. 

Az EP is „színesítene”

Az uniós bizottság mellett az Európai Parlamentnek is vannak igényei a médiapiac átalakítását illetően. Lapunk nemrég beszámolt róla, hogy be a testület oktatási és kulturális bizottságában előkészítettek egy jelentést, ami a pandémia médiára gyakorolt hatását firtatja, s egyben a médiaszektor gyors helyreállítását célozza meg. Az EP szorgalmazza, hogy a kulturális és kreatív, illetve audiovizuális és médiaágazatokat mielőbb segítsék ki anyagilag: mint írják, az unió állampolgárainak információhoz való hozzáférése kulcsfontosságú. A 25 oldalas dokumentumban helyet kap az EP azon szempontja is, miszerint a tagállamoknak a demokratikus, inkluzív és fenntartható médiapiac érdekében törekedniük kell rá, hogy több nő, etnikai kisebbségi, migráns és menekült, LMBTQ-személy, valamint fogyatékkal élő kapjon helyet a médiaszektorban.

Tovább olvasom

Médiapiac

Szijjártó a Russia Today-nek nyilatkozott

Szijjártó Péter Moszkvában nyilatkozott a Russia Today televíziónak, ahol a magyar külgazdasági és külügyminisztert többek között Magyarországról, Közép-Európáról és a NATO-ról kérdezték.

Közzétéve:

Fotó: Facebook.com/szijjarto.peter.official

– Mindig is azt akartuk, hogy a Kelet és a Nyugat között pragmatikus kapcsolat legyen, folyamatos párbeszédet folytassanak egymással. A történelmünk azt tanította nekünk, hogy akárhányszor konfliktusban állt Kelet és Nyugat, a közép-európai országok – köztük Magyarország – mindig veszítettek. És nem akarunk többé vesztesek lenni – magyarázta a Magyar Nemzet szerint Szijjártó Péter.

Így amikor a párbeszéd, a pragmatikus kapcsolat, a kölcsönös tisztelet és a kölcsönös bizalom mellett érvelünk, az nem azért van, mert kémek lennénk egyik vagy másik oldalnak.

Ez a nemzeti érdekünk, nagyon egyszerűen és tisztán fogalmazva – összegezte a külgazdasági és külügyminiszter az interjúban.

Tovább olvasom

Médiapiac

Átadták a Lovas István-sajtódíjat

Pilhál György és Pilhál Tamás, a Magyar Nemzet napilap munkatársai vehették át idén a Lovas István-sajtódíjat, melyet péntek este adott át az egykori újságíró szellemiségét ápoló társaság.

Közzétéve:

Fotó: Magyar Nemzet/Teknős Miklós

Pilhál György sportújságíróként kezdte pályafutását, írt a Népsport és a Magyar Hírlap hasábjain, még a rendszerváltás előtt. Politikai írásait először az Új Magyarországnál jelentette meg, majd a Napi Magyarországnál, azután 2002 óta a Magyar Nemzetnél. A máig naponta jelentkező Tollhegyen rovatának írásai kezdetben Margó cím alatt jelentek meg. Pilhál György 2016-ban, a G-nap után nem sokkal hagyta ott a Magyar Nemzetet, és csatlakozott a Magyar Idők napilaphoz, ami ma ismét Magyar Nemzetként jelenik meg.

Pilhál Tamás 2002-ben a Magyar Nemzetnél kezdte újságírói pályafutását. A konzervatív napilapnál 2016-ig dolgozott, majd a Pesti Srácoknál jelentette meg írásait. Jelenleg ismét a Magyar Nemzet munkatársa, publicistája.

A Lovas István Társaság 2019-ben alakult azzal a szándékkal, hogy megőrizze és továbbadja mindazon értékeket, amelyeket az ország egyik legnépszerűbb újságírója képviselt. Az alapítók elsődleges célja Lovas szellemi örökségét ápolni, gondozni, s bemutatni, milyen szakmai és erkölcsi mércét képviselt ő. A társaság tagjai szeretnék előmozdítani a nemzet sorskérdéseivel, politikai életével kapcsolatos, nemzeti értékeket védő, tisztességes sajtómunka nagyobb megbecsülését is, valamint az ezt a szellemet képviselő alkotók együttműködését és érdekeinek védelmét. Céljuk az is, hogy a határon túli magyar nemzeti közösségek megmaradását segítsék. A társaság díjat alapított, melyet minden évben olyan újságírónak ítélnek meg, aki azt az értéket képviseli munkájában, mint a 2018-ban elhunyt Lovas István – írta a Magyar Nemzet.

Tovább olvasom