Kövess minket!

Médiapiac

A Like maradt a kedvencünk a Facebookon

A kutatás során 14 jelentős, összesen 7,8 milliós rajongói számot képviselő hazai Facebook-oldal közel háromezer posztját vették górcső alá üzleti elemző és adatvizualizációs eszköz segítségével.

Az új opciók egy hónappal ezelőtti bevezetését követő két napban még átlagosan 15 százalék körül alakult az új ikonok használata – ebben az időszakban több poszt kifejezetten az új gombok kipróbálására buzdított –, ezt követően 10 százalék körüli értékre állt be.

“Az új gombok sikere így még nem egyértelmű, a viszonylag alacsony alkalmazási arány több okra is visszavezethető. Egyrészt mobilon kicsit nehézkes az új hangulatjelek használata, frissítés nélkül ráadásul nem is mindenki számára érhetőek el. Idővel ugyanakkor várhatóan jobban beépül majd a felhasználói szokásokba”– idézi közleményük Kozarek Andrea, a SAKKOM Interaktív szakmai igazgatója vélrményét.

A vizsgált egy hónap alatt mindössze három olyan nap volt, amikor a felhasználók az átlagosnál nagyobb arányban nyomtak az új ikonokra, ezek mindegyike szomorú eseményhez, így például a brüsszeli terrortámadásokhoz vagy Norbi és Réka kutyájának távozásához volt köthető.

A szomorú és mérges arc hiányzott legjobban

Az új gombok közül a bevezetés utáni egy hónapban a vizsgált 14 oldalnál darabszámra a nevető fejet használták leggyakrabban a facebookozók, ez elsősorban annak köszönhető, hogy az elemzett posztok között vicces bejegyzésből volt a legtöbb. Arányaiban ugyanakkor a szomorú és mérges hangulatjelek terjedtek el leginkább. Míg egy átlagos poszt esetében tízből kilenc felhasználó továbbra is a like gombot használja érzelemkifejezésre, addig egy szomorú bejegyzésnél 22 százalék nyom a sírós arcra, egy felháborító téma esetében pedig 17 százalék a mérges, további 10 százalék a szomorú hangulatjelet használja.

A felhasználók korábban azt hiányolták, hogy nem volt lehetőségük a nemtetszésük kinyilvánítására, így nem meglepő, hogy az új reakciógombok közül éppen ez a kettő a legnépszerűbb – emelte ki Kozarek Andrea. Az öt új hangulatjel közül egyelőre a szívecske terjedt el legkevésbé: még a cuki, kiskutyás-kismacskás posztok esetében is csupán a hangulatjelek 3 százalékát teszik ki.

Aktivitásban nyerő a cuki

Bár a cuki tartalmaknál nem használjuk jobban az új hangulatjeleket, a cukiságfaktor igenis működik: a legnagyobb aktivitást kiváltó posztok közül kettő kapcsolódott a kutyákhoz. A legtöbb mérges reakciót pedig azok a bejegyzések váltották ki, melyeknél magas a felhasználók érintettsége:

Bár a vizsgált időszakban számos tartalom kapcsolódott a brüsszeli terrortámadásokhoz, a legtöbb mérges, illetve szomorú reakciót nem ezek a posztok váltották ki – jegyezte meg Kozarek Andrea. – A leginkább az aránytalanul magas éttermi árakról, valamint a Windows 10 felhasználói beleegyezés nélküli településéről szóló posztok mérgesítették fel a felhasználókat.

Médiapiac

Elindult a szavazás a Média a Családért díj közönségdíjasaira

2022. január 10-én éjfélig bárki leadhatja a szavazatát.

Közzétéve:

Borítóképünk illusztráció, fotó: Pixabay

A Média a Családért Alapítvány lassan 15 éve díjazza azokat a családbarát cikkeket és műsorokat, amelyek a családról és a családnak szólnak:

történeteket mesélnek el, kérdéseket tesznek fel és válaszokat keresnek a családokat érintő élethelyzetekre, problémákra.

Az idei jelöltekre a közönség 2022. január 10-én éjfélig adhatja le voksát az alapítvány honlapján.

A közlemény szerint az idei jelöltek sokféle műfajban és megközelítésben foglalkoztak a családdal, a többi között témájuk volt az önbántalmazás, a gyászfeldolgozás, az időskori félelmek, a szülés utáni depresszió, az irigység, a család melletti továbbtanulás, az örökbefogadás, a szülővel való együtt alvás problémája, vagy az, hogyan viselik a kamaszok a bezártságot.

A magyarországi és külhoni szakmai zsűri által havonta kiválasztott jelölteket a Képmás magazinban, az alapítvány weboldalán, Facebook-oldalán és YouTube-csatornáján is bemutatják.

Az eredményhirdetésre 2022. január 31-ig kerül sor – áll a közleményben.

Tovább olvasom

Médiapiac

A Wikipédia törölné a kommunizmus tömeggyilkosságairól szóló bejegyzést

A „Tömeggyilkosságok a kommunista rezsimek alatt” szócikket „elfogultság” miatt eltávolítanák a platformról.

Közzétéve:

A borítókép illusztráció, a forrása: Pixabay

A Telegraph arról számolt be, hogy a Wikipédia egyik bejegyzésénél, amelynél „a kommunista rezsimek alatti tömeggyilkosságokat” részletezik, fennáll a törlés veszélye. A Wikipédia-oldalt, amely az egypárti kommunista rezsimekben, például a Szovjetunióban és Kínában élő emberek millióiról szól, törlésre jelölték.

A Wikipédia egyes szerkesztői állítólag nem értenek egyet azzal, hogy a tömeges népirtásért a kommunista ideológiát okolják.

A szócikk olyan kommunista személyiségek akcióit sorolja fel, mint Mao elnök, Sztálin, Pol Pot és Kim Dzsong Il. A cikket azzal vádolják, hogy elfogult „antikommunista” nézőpontot fogalmaz meg, és az oldal adminisztrátorainak kell dönteniük arról, hogy el kell-e távolítani a cikket.

Az írás főcíme jelenleg: „A cikk semlegessége vitatott”, és „a cikk törlését fontolgatja a Wikipédia a törlési politikájával összhangban”. A cikkről hosszas vita folyik a Wikipédia szerkesztői között. Egyikük a törléssel szemben foglalt állást, és bírálta a kommunista párti szerkesztőket: A Wikipédia védi és lehetővé teszi a nyilvánvaló visszaéléseket és manipulációkat egy maroknyi partizán részéről, akik a történelem átírására törekednek, és más partizán akadémikusokra hivatkozva elfednék a gyilkosságokat. Ha ezt megengedik, ez az egész projekt kudarcot vallott, és a Wikipédiának be kellene zárnia a boltot.”

A cambridge-i Robert Tombs történészprofesszor azzal érvelt, hogy a népirtás és az ideológia közötti kapcsolat lekicsinylése azt eredményezheti, hogy a fasizmus és a gyarmatosítás bűneit is figyelmen kívül hagyják.

Tombs kijelentette:Ez erkölcsileg védhetetlen, legalább annyira rossz, mint a holokauszt tagadása, mert »az ideológia és a gyilkolás összekapcsolása« a lényege annak, hogy miért fontosak ezek a dolgok. Elolvastam a Wikipédia-oldalt, óvatosnak és kiegyensúlyozottnak tűnik. Ezért az eltávolítására tett kísérletek csak ideológiailag motiváltak lehetnek” – olvasható a 888.hu cikkében.

Tovább olvasom

Médiapiac

Elfogadta az NMHH 2022-es költségvetését az Országgyűlés

A hatóság költségvetésének kiadási és bevételi főösszege egyaránt 47,8 milliárd forint.

Közzétéve:

Borítóképünkön az Országház épülete, fotó: Pixabay


122 igen szavazattal, 48 nem ellenében az Országgyűlés kedden elfogadta a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) 2022-es költségvetéséről szóló előterjesztést.

A képviselők döntése alapján

a hatóság költségvetésének kiadási és bevételi főösszege egyaránt 47,8 milliárd forint.

Személyi juttatásokra 11,2 milliárd forint, dologi kiadásokra 16,2 milliárd forint, egyéb működési célú kiadásokra 14,3 milliárd forint, beruházásokra 4,1 milliárd forint, a járulékokra és adókra pedig 2 milliárd forint áll rendelkezésre jövőre.

A hatóság bevételeinek nagy része, 36,2 milliárd forint 2022-ben is a különböző díjakból, elsősorban a 31 milliárd forintos frekvenciadíjból származik, amit 2,6 milliárd forintos állami támogatás és 9 milliárd forintos működési bevétel egészít ki.

Az NMHH Médiatanácsa jövőre 695 millió forintból gazdálkodhat.

Tovább olvasom