Kövess minket!

Médiapiac

A Kaliforniai álom a Golden Globe-díjátadó nagy nyertese

Damien Chazelle filmjében Emma Stone és Ryan Gosling szerelmespárt alakít, akik pályakezdőként próbálnak befutni Hollywoodban. Gosling és Stone is Golden Globe-díjas lett, de a film rendező-forgatókönyvíróját, a zenéjét és a produkcióban elhangzó City of Love című dalt is díjazták.

Damien Chazelle felidézte, hogy hat évig dolgozott alkotótársaival a zenés film forgatókönyvén, mielőtt lehetőséget kapott volna arra, hogy leforgassa a produkciót.

A papírforma érvényesült a legjobb dráma díjának átadásakor is: az idei díjszezon nagy esélyeseként emlegetett Holdfény kapta a Golden Globe-ot, amely egy Miami környékén felnövő fekete, szegény, meleg fiú élettörténetét kíséri végig. A kis költségvetésű alkotás forgatókönyve Tarell Alvin McCraney színdarabjából készült, a film egyik producere Brad Pitt cége, a Plan B volt.

A Kaliforniai álom diadalútját vezette fel Jimmy Fallon műsorvezető megnyitója, amelyben egy előre felvett zenés videóval parodizálta a musicalt.

A legjobb musical díját átvevő Fred Berger producer elismerte, hogy voltak kétségek a musical műfaját megújító film sikerével kapcsolatban, hiszen ez a zsáner a negyvenes években élte a fénykorát. Berger megköszönte a produkció támogatóinak, hogy sutba vágták a kételyeiket, és az alkotókkal együtt “a mélybe vetették magukat egy szikláról, hogy elkészülhessen a film”.

A gála a politikai célzásoktól sem volt mentes, hiszen alig két hét maradt Donald Trump elnöki beiktatásáig. Fallon bevezetőjében a Golden Globe-díjátadót azon kevés helyek egyikeként emelte ki Amerikában, ahol még számít a nép szavazattöbbsége, amivel arra célzott, hogy az elektori szavazattöbbséget figyelembe vevő amerikai választási rendszer miatt hiába kapott a demokrata Hillary Clinton több millió állampolgári vokssal többet, mégis a republikánus Trump nyerte az elnökválasztást.

A nyolcszoros Golden Globe-díjnyertes Meryl Streep a Cecil B. DeMille-életműdíját átvéve egy megrázó történettel illusztrálta érzéseit: felidézte, hogy Trump a választási kampány alatt egy gyűlésen gúnyt űzött egy fogyatékossággal élő újságíróból. A színésznő Hollywood sztárjaihoz fordulva arra kérte őket, hogy ünnepeljék és védjék meg a másságot. “Hollywoodban hemzsegnek a kívülállók és a külföldiek, és ha kirúgjuk őket, nem lesz mit nézni a futballon és a vegyes harcművészeteken kívül, az pedig nem művészet” – fűzte hozzá. A színésznő, akit állva tapsolt meg a közönség, alig tudott beszélni hangszálgyulladása miatt, de hangja a rátörő érzelmektől is többször is elcsuklott.

A filmdrámák kategóriájában a tudósítótestület az Elle című thriller francia sztárjának, Isabelle Huppert-nek és A régi város főszerepét alakító Casey Afflecknek ítélte oda a díjat. Casey Affleck élete eddigi talán legjobb alakítását nyújtotta Kenneth Lonergan filmjében. A meghatottság és az izgalom miatt a szavakat is alig találó Huppert a film alkotóinak, elsősorban Paul Verhoeven rendezőnek mondott köszönetet. Affleck kolléganőjét, a szintén Golden Globe-díjra jelölt Michelle Williamst is üdvözölte a színpadról, aki szerinte a forgatáson “a munka javát végezte”.

A Paul Verhoeven rendezésében forgatott Elle az idegen nyelvű filmek mezőnyében is elnyerte a trófeát.

A legjobb animációs filmnek járó trófeát a Zootropolis – Állati nagy balhé alkotói vihették haza.

A legjobb női mellékszereplő díját az 51 éves Viola Davis kapta, akinek ez volt az ötödik jelölése. A Fences című film színésznője köszönőbeszédében mások mellett édesapjára emlékezett, és az ötvenes években játszódó, afroamerikai családról szóló produkció alkotóit méltatta. Az Éjszakai ragadozók című filmben nyújtott alakításáért Aaron Taylor-Jonson vehette át a legjobb férfi mellékszereplőnek járó Golden Globe-díjat.

A televíziós kategóriákban az Atlanta és a The Crown című sorozat, valamint az American Crime Story – Az O.J.Simpson ügy című minisorozat kapta a díjakat. A Los Angeles-i gála első díjazottjai között volt még Billy Bob Thornton, a Goliath drámasorozat férfi főszereplője és Tracee Ellis Ross, a Feketék fehéren című vígjátéksorozat női főszereplője.

Tom Hiddleston az estén a harmadik díjat vehette át a The Night Manager színészei és alkotói közül. Korábban a sorozat két mellékszereplője, Hugh Laurie és Olivia Colman is díjazott lett. Hiddleston a Dél-Szudánban dolgozó segélyszervezeteknek ajánlotta díját. Elmesélte, hogy a háború dúlta térségben tett látogatása alatt találkozott a szervezetek munkatársaival, akik elújságolták, hogy ők is nézték a fegyverkereskedelemről szóló sorozatot.

Az először 1944-ben átadott Golden Globe-díjak 26 kategóriában ismerik el a filmes és televíziós produkciókat és alkotóikat. A mintegy száz tagot számláló Hollywoodban akkreditált külföldi újságírók szövetségének (HFPA) díjátadó gáláját a filmes díjszezon legnagyobb nézettséget vonzó műsorai között tartják számon, a rendezvényt az Oscar előszobájaként is emlegetik.

Médiapiac

Uniós szintű hírszerkesztőséget hozna létre Brüsszel

Rövid időn belül a sokadik, az európai médiapiacot érintő bejelentést tett az Európai Bizottság. Mint az egy hétfő délelőtti médiakonferencián elhangzott, a testület eurómilliókkal támogatja egy uniós szintű hírszerkesztőség felállítását. Arról, hogy az EB-nek milyen elképzelései vannak az objektív tájékoztatásról, kiváló képet fest, hogy az esemény délelőtti blokkjában Munk Veronika, a Telex.hu alapító-főszerkesztője tartott előadást a pénzügyi, így szerkesztői függetlenségről.

Közzétéve:

Borítókép: Thierry Breton az Európai Hírmédia Fórum nevű rendezvényen, forrás: Twitter / European News Media Forum

Tizenhat tagállami hírügynökség részvételével uniós szintű hírszerkesztőség felállítását támogatja az Európai Bizottság (EB). A szerkesztőség valószínűleg jövő nyáron kezdi meg a munkáját, többek között az olasz ANSA, a francia AFP, a szlovák TASR és a spanyol EFE munkatársainak részvételével. A cél, hogy európai uniós politikáról szóló híreket gyártsanak és juttassanak el a polgárokhoz – többek között erről beszélt Thierry Breton belső piacért felelős biztos a brüsszeli Európai Hírmédia Fórum nevű rendezvényen hétfő délelőtt.

Az esemény a médiapiac átalakulásának kérdését veszi górcső alá, így azt, hogy a digitális forradalom közepette miképp lehetséges innovatív és hiteles hírforrásokat létrehozni és működtetni. A francia EU-biztos beszédében egyúttal kiállt amellett, hogy médiapiacnak innovatívnak, ellenállónak és kooperatívnak kell lennie, így láthatja el legfontosabb funkcióját, a demokrácia megőrzését. A biztos emlékeztetett rá, hogy

az uniós bizottság jelenleg a média szabadságát és sokszínűségét biztosító jogszabálycsomagon dolgozik. 

Szerinte ez valamennyi, a médiapiacot illető „indokolatlan beavatkozást” megakadályozhat – legyen szó külföldi befolyásszerzési kísérletektől vagy olyan médiaóriásokról, amelyek a bizottság értelmezésében túlnőnek a tájékoztatási funkción. Emlékezetes, az EB médiapiacot illető terveiről Věra Jourová bizottsági alelnök több ízben beszélt a közelmúltban. Az Európai Parlament kulturális bizottságában tett, pár héttel ezelőtti beszámolójában kijelentette, hogy a bizottság a sajtó politikai érdekek mentén történő, és gazdasági haszonszerzés célú felhasználása ellen akar tenni. 

Jourová akkor is a magyar, a lengyel és a szlovén médiaszabályozást hozta elrettentő példaként. 

Amint a Magyar Nemzet megírta, a múlt héten a liberális alelnök a politikai hirdetések és reklámok online térben történő szabályozására jelentett be javaslatokat, s egyúttal ígéretet tett rá, hogy Brüsszelből nem szólnak bele a magyarországi választási folyamatba. Ismert az is, hogy az EB korábban az újságírók védelmében fogalmazott meg ajánlásokat a tagállamoknak, amelyben kijelentették azt is: a médiapiacnak és a tagállami szerkesztőségeknek inkluzív és egyenlő munkakörnyezet kialakításán kell dolgozniuk.

Arról, hogy Brüsszelnek milyen elképzelései vannak az objektív tájékoztatásról, kiváló képet fest, hogy a hétfői médiakonferencia délelőtti blokkjában Munk Veronika, a Telex.hu alapító-főszerkesztője tartott előadást a pénzügyi, így szerkesztői függetlenségről. 

Munk tízperces beszédében azzal indokolta a Telex.hu megalapítását, hogy kollégái számára az Index.hunál nem volt többé garantált a független és minőségi újságíráshoz való jog. Szerinte a Telex.hu ma Magyarország egyik legsikeresebb portálja, amelynek nincs szüksége oligarchák támogatására. A közönség tagjainak heves bólogatása mellett elmesélte azt is, hogy a portál újságírói mellett többezres tüntetés is zajlott Budapesten. 

A főszerkesztő arról nem szólt, hogy a demonstrációt az ellenzéki pártok szervezték. Ismert az is, hogy Zdeněk Bakala cseh–amerikai üzletember a tavasszal kétszázezer eurót juttatott a balliberális portálnak. 

Az EP is „színesítene”

Az uniós bizottság mellett az Európai Parlamentnek is vannak igényei a médiapiac átalakítását illetően. Lapunk nemrég beszámolt róla, hogy be a testület oktatási és kulturális bizottságában előkészítettek egy jelentést, ami a pandémia médiára gyakorolt hatását firtatja, s egyben a médiaszektor gyors helyreállítását célozza meg. Az EP szorgalmazza, hogy a kulturális és kreatív, illetve audiovizuális és médiaágazatokat mielőbb segítsék ki anyagilag: mint írják, az unió állampolgárainak információhoz való hozzáférése kulcsfontosságú. A 25 oldalas dokumentumban helyet kap az EP azon szempontja is, miszerint a tagállamoknak a demokratikus, inkluzív és fenntartható médiapiac érdekében törekedniük kell rá, hogy több nő, etnikai kisebbségi, migráns és menekült, LMBTQ-személy, valamint fogyatékkal élő kapjon helyet a médiaszektorban.

Tovább olvasom

Médiapiac

Szijjártó a Russia Today-nek nyilatkozott

Szijjártó Péter Moszkvában nyilatkozott a Russia Today televíziónak, ahol a magyar külgazdasági és külügyminisztert többek között Magyarországról, Közép-Európáról és a NATO-ról kérdezték.

Közzétéve:

Fotó: Facebook.com/szijjarto.peter.official

– Mindig is azt akartuk, hogy a Kelet és a Nyugat között pragmatikus kapcsolat legyen, folyamatos párbeszédet folytassanak egymással. A történelmünk azt tanította nekünk, hogy akárhányszor konfliktusban állt Kelet és Nyugat, a közép-európai országok – köztük Magyarország – mindig veszítettek. És nem akarunk többé vesztesek lenni – magyarázta a Magyar Nemzet szerint Szijjártó Péter.

Így amikor a párbeszéd, a pragmatikus kapcsolat, a kölcsönös tisztelet és a kölcsönös bizalom mellett érvelünk, az nem azért van, mert kémek lennénk egyik vagy másik oldalnak.

Ez a nemzeti érdekünk, nagyon egyszerűen és tisztán fogalmazva – összegezte a külgazdasági és külügyminiszter az interjúban.

Tovább olvasom

Médiapiac

Átadták a Lovas István-sajtódíjat

Pilhál György és Pilhál Tamás, a Magyar Nemzet napilap munkatársai vehették át idén a Lovas István-sajtódíjat, melyet péntek este adott át az egykori újságíró szellemiségét ápoló társaság.

Közzétéve:

Fotó: Magyar Nemzet/Teknős Miklós

Pilhál György sportújságíróként kezdte pályafutását, írt a Népsport és a Magyar Hírlap hasábjain, még a rendszerváltás előtt. Politikai írásait először az Új Magyarországnál jelentette meg, majd a Napi Magyarországnál, azután 2002 óta a Magyar Nemzetnél. A máig naponta jelentkező Tollhegyen rovatának írásai kezdetben Margó cím alatt jelentek meg. Pilhál György 2016-ban, a G-nap után nem sokkal hagyta ott a Magyar Nemzetet, és csatlakozott a Magyar Idők napilaphoz, ami ma ismét Magyar Nemzetként jelenik meg.

Pilhál Tamás 2002-ben a Magyar Nemzetnél kezdte újságírói pályafutását. A konzervatív napilapnál 2016-ig dolgozott, majd a Pesti Srácoknál jelentette meg írásait. Jelenleg ismét a Magyar Nemzet munkatársa, publicistája.

A Lovas István Társaság 2019-ben alakult azzal a szándékkal, hogy megőrizze és továbbadja mindazon értékeket, amelyeket az ország egyik legnépszerűbb újságírója képviselt. Az alapítók elsődleges célja Lovas szellemi örökségét ápolni, gondozni, s bemutatni, milyen szakmai és erkölcsi mércét képviselt ő. A társaság tagjai szeretnék előmozdítani a nemzet sorskérdéseivel, politikai életével kapcsolatos, nemzeti értékeket védő, tisztességes sajtómunka nagyobb megbecsülését is, valamint az ezt a szellemet képviselő alkotók együttműködését és érdekeinek védelmét. Céljuk az is, hogy a határon túli magyar nemzeti közösségek megmaradását segítsék. A társaság díjat alapított, melyet minden évben olyan újságírónak ítélnek meg, aki azt az értéket képviseli munkájában, mint a 2018-ban elhunyt Lovas István – írta a Magyar Nemzet.

Tovább olvasom