Kövess minket!

Médiapiac

A Facebook regionális vezetője: ″Nem törekszünk igazságosztói szerepre″

″Öt év nem tűnik olyan hosszú időintervallumnak, amely alatt eget rengető változások mennek végbe. Ugyanakkor, ha a technológia és a marketing területét nézzük, az elmúlt fél évtized során hatalmas átalakulásoknak lehettünk szemtanúi: másképp kommunikálunk egymással, másképp fogyasztunk internetes tartalmakat. És a változások középpontjában a Facebook áll.″ Robert Bednarski írását magyarul először a Médiapiac közli.

A technológiai iparban és a Facebooknál is nagyon gyorsan pereg az idő. Mindössze ötévnyi közép-kelet-európai jelenlétünk évfordulója remek alkalmat szolgáltat ahhoz, hogy áttekintsük, mit is értünk el a régióban.

Öt évvel ezelőtt, 2012-ben nyitotta meg első irodáját a Facebook a közép-kelet-európai térségben. A varsói irodaházunk egy olyan városra néz, amely a régióban zajló politikai átalakulások elejétől kezdve a fejlődés és a lehetőségek szimbóluma volt.

Az elmúlt öt évben folytatódott Közép-Kelet-Európa országainak fejlődése: a fejlődés a régióban működő több ezer kis-, és középvállalatnak köszönhetően gazdasági téren is érzékelhető volt. Emellett alapítványok, egyesületek és civil szervezetek munkája révén létrejött egy civil társadalom is. A kulturális és művészeti eseményeknek, valamint az oktatás és a tudományos területek terén elért fejlődés révén napjainkban már sokkal könnyebben alakulnak ki országhatárokon átívelő ismeretségek, amelyek ugyancsak hozzájárulnak a régió gyarapodásához.

A Facebook jelentős szerepet játszik az összes előbb említett területen, vállalatunk működésének hatása pedig egyaránt hatással van az emberek és a közösségek életére. Cégünk hozzájárul a régió országainak fejlődéséhez, ám a velük való viszonyunk ennek ellenére nem egyoldalú. Közép-Kelet-Európában rengeteg a tehetséges IT szakember, minden évben számos olyan új munkatárs csatlakozik a Facebookhoz, akik innen származnak.

Felmerülhet a kérdés, hogy miként hivatkozhatok évtizedeken átívelő társadalmi és gazdasági hatásokra, ha a vállalat csupán öt éve van jelen a régióban? Nyilvánvaló, hogy társadalmi és gazdasági szempontokból egy ötéves időintervallum nem túl hosszú, azonban a technológia és a marketing világában ilyen rövid idő alatt is alapvető változások zajlottak le.

A mobilok forradalma

2012 szeptemberében Mark Zuckerberg bejelentette, hogy cége saját mobilplatformjának létrehozására fog fókuszálni. Ma ez a bejelentés már közhelyesnek számítana, akkor viszont teljes stratégiai irányváltást jelentett. A helyzetet jól illusztrálja, hogy akkor még nem létezett a Facebook androidos alkalmazása, fél évvel korábban pedig még reklámokat sem tudott futtatni mobil felületén.

Ma már láthatjuk, hogy öt évvel ezelőtt helyes döntést hoztunk: 2017 második negyedévében a mobilos hirdetések tették ki a Facebook hirdetési bevételeinek 87%-át. Az Instagramot ugyancsak 2012-ben vásárolta fel a Facebook, ez a szolgáltatás pedig már indulásának napjától a mobilplatformra fókuszált, napjainkban pedig a leggyorsabban növekvő közösségi oldalnak számít. Bár csupán egy éve indítottuk el rajta az Instagram Stories funkciót, ezt ma már naponta 250 millió ember használja. Manapság a felhasználók a mobil eszközükön töltött idő 20 százalékában a Facebookot vagy az Instagramot használják.

Ma már tény, hogy az okostelefonok forradalmat hoztak, ám korábban senki sem gondolta volna, hogy ez ilyen hamar bekövetkezik. A televízió esetében például még 67 évre volt szükség, hogy világszerte egymilliárd embert érjen el, míg a mobil eszközök esetében ez öt év alatt végbement. Manapság az az emberek az okostelefonjukkal kelnek és fekszenek. A mobileszközök szerepe a hétköznapjainkban nagyobb, mint valaha, különösen a fiatalabbak körében: az Instagram 25 évnél fiatalabb felhasználói például átlagosan napi fél órán át használják az alkalmazást.

Ma már bármely okostelefon számítási teljesítménye felülmúlja annak a számítógépét, amelynek segítségével az ember eljutott a Holdra. Ezek a fejlett eszközök pedig a világ legnagyobb közösségi oldalaival – így például a Facebookkal és az Instagrammal – kombinálva új kommunikációs lehetőséget nyitottak az emberek, közösségek, szervezetek és vállalkozások között. Világszerte emberek millióinak teszik lehetővé, hogy részesei lehessenek az aktuális eseményeknek, megosszák másokkal hobbijaikat, tanuljanak vagy irányítsák vállalkozásukat. Éppen ezt akarta a Facebook mindig is elérni – egy nyitottabb és összekapcsoltabb világot.

Egymilliárd új arc

Öt évvel ezelőtt jelentette be a Facebook, hogy havi szinten már egymilliárd ember használja szolgáltatásait. Csupán öt évre volt szükség ahhoz, hogy ez a szám megduplázódjon: 2017 közepén bejelentettük, hogy havi szinten elértük a kétmilliárd aktív felhasználót. E mérföldkőnek az elérése nem valósulhatott volna meg a mobilplatform fejlesztése nélkül, azonban számos más tényező is hozzájárult a sikerhez. Ezek egyike az a tény, hogy a Facebook világszerte fontos szerepet tölt be a közösségek mindennapjaiban.

Mark Zuckerberg idén februári nyílt levelében kifejtette, hogy milyen nagy jelentőséggel bír a Facebook számára a közösségépítés. Ez remekül tükröződik is a cég új küldetésnyilatkozatában, a Facebook ugyanis azt tekinti a küldetésének, hogy szolgáltatásai segítségével az emberek közösségeket formálhassanak, melyek révén közelebb kerüljenek egymáshoz. Ennek megvalósításában fontos szerepe van a facebookos csoportoknak.

Jelenleg 100 millió felhasználónk tagja valamilyen – általunk jelentős funkcióval bírónak tartott – csoportnak. E csoportok profilja teljesen eltérő lehet: egyesekben újdonsült szülők, másokban egy adott hobbi iránt érdeklődők, vagy egy adott betegségben szenvedők tartják a kapcsolatot egymással. Mesterséges intelligencia segítségével ajánlunk felhasználóink figyelmébe olyan csoportokat, amelyek valószínűleg érdekelni fogják őket. De a csoportok adminisztrátorai részére is kínálunk új eszközöket. Hat hónappal azután, hogy elkezdtük fejleszteni a csoportok működését, 50 százalékkal emelkedett a csoportok tagsága. Hosszú út áll azonban még előttünk, mivel az a célunk, hogy egymilliárd ember tartozzon valamilyen csoporthoz a Facebookon.

Annak a ténynek a felismerése, hogy a világon minden harmadik ember a felhasználóink közé tartozik, óriási felelősséget jelent számunkra. De lehetőségeket is, például növelhetjük a biztonságukat: a világ számos pontján vezettük be az AMBER Alertet. Ez egy olyan riasztási funkció, amely lehetővé teszi, hogy egy adott területen tartózkodó felhasználókat értesíthessünk egy gyermek eltűnéséről, ami jelentősen növeli az esélyét annak, hogy a gyermek biztonságban előkerüljön. A Safety Check funkció pedig lehetővé teszi, hogy veszélyhelyzetekről értesítsük felhasználóinkat, vagy egy krízishelyzetben – például természeti katasztrófa, közlekedési baleset vagy terrortámadás esetén – ők maguk tudják jelezni ismerőseiknek, hogy biztonságban vannak, vagy segítségre van szükségük.

A Facebook és a média

A Facebooknál nagyon komolyan vesszük vállalatunk szerepét az információforgalomban. Sok felhasználó a Facebookon lévő információkból tájékozódik az aktuális eseményekről.

A kiadócégek számára pedig egy fontos csatorna vagyunk, amelyen keresztül elérhetik olvasóikat. Mindent megteszünk annak érdekében, hogy megállítsuk az oldalon keresztül terjesztett álhíreket. Ugyanakkor fontos hangsúlyoznom, hogy nem törekszünk arra, hogy igazságosztói szerepbe helyezkedjünk. Ehelyett inkább együttműködünk más szervezetekkel és a saját közösségünkkel a probléma megoldása érdekében.

A marketing demokratizálása

A varsói irodánk megnyitása óta eltelt öt évben világszerte és lokálisan is közelebb hoztuk az embereket egymáshoz. Fontos azt is kiemelni, hogy a Facebooknak köszönhetően napjainkra mennyire megváltozott az emberek és a márkák között zajló kommunikáció is.

A mobilforradalomnak és a Facebooknak, Instagramnak és más közösségi platformoknak köszönhetően a vállalkozók és a marketinges szakemberek széles körre kiterjeszthetik reklámjaik elérését, ami eddig kizárólag csak tévéreklámokkal volt lehetséges. Ugyanakkor a Facebookkal személyre szabott kommunikációt teszünk lehetővé: a márkák üzenetei kizárólag a márka számára fontos célcsoport tagjai számára jelennek meg. Folyamatosan továbbfejlesztett eszközeink lehetővé teszik a hirdetésekkel elért eredmények nyomon követését, sokkal pontosabban, mint ahogy az korábban lehetséges volt. És ez nem csupán az elérés nagyságában vagy a megtekintések számának pontos követhetőségében nyilvánul meg, hanem hozzáadott értéket is képvisel.

A marketing demokratizálása egyformán fontos a facebookos és instagramos hirdetések szempontjából. Mit értünk ez alatt? A Facebook azonos esélyeket biztosít az ügyfelek eléréséhez a világ legismertebb márkái és a kis-, és középvállalatok számára. A potenciális ügyfelek eléréséhez a Facebookon ugyanazokat az eszközöket használhatják a világ vezető sportszergyártójának munkatársai, mint amit egy tokaji családi borászat is használ Facebook oldalának népszerűsítéséhez. A Facebook óriási elérése és eszközei lehetővé teszik a potenciális ügyfelek elérését külföldön is, így természetes folyamatként járulhatnak hozzá a kis- és középvállalatok nemzetközi terjeszkedéséhez is.

Világszerte több mint 31 millió ember kapcsolódik magyar cégekhez a Facebookon keresztül. Nem csoda tehát, hogy a Facebookon hirdető cégek száma gyorsan gyarapszik: több mint 70 millió vállalatnak van Facebook-oldala és több mint 15 millió kereskedelmi profilt regisztráltak az Instagramon. A technológiai fejlődés új lehetőségeket kínál a cégek számára a reklámfogyasztók meghódításához.

A videók új dimenziója

A mobilforradalom nemcsak azt változtatja meg, hogy miként fogyasztunk tartalmakat a Facebookon, hanem a videózás jellegét is. Az okostelefont használók nem csupán lejátszani, de létrehozni is egyszerűen tudnak videókat. Ennek köszönhetően folyamatosan növekszik a Facebookon publikált videós tartalmak száma, és az ezeket használó márkáké is. Az élő videoközvetítés megjelenése óta a videók még népszerűbbek a Facebookon. Az elmúlt évben a napi élő videóközvetítések száma megnégyszereződött, és minden ötödik videós anyagot élőben sugároznak a felhasználóink. Ráadásul nemrég lehetővé tettük azt is, hogy a videósok akár 360 fokos panorámaformátumban közvetítsenek élő videót.

A marketinges szakemberek számára az élő videoközvetítések és a 360 fokos élő videók egy olyan fontos új eszközt jelentenek, amely minden korábbinál nagyobb mértékű érzelmi kötődést hozhat létre a fogyasztók és a márkák között. Az új videofunkcióknak köszönhetően a kis- és középvállalatok számára is adott a lehetőség, hogy kreatív promóciós anyagokat alkossanak és publikáljanak a közösségi médiában. Ezért mi a Facebooknál arra számítunk, hogy a videós tartalmak jelentősége tovább fog nőni a Facebookon és az Instagramon egyaránt.

Új kihívások előtt

Az elmúlt fél évtized óriási változásokat hozott a Facebooknak: az okostelefonok forradalmasították a kommunikációt, a videózás szerepe egyre nagyobb, a felhasználók száma megkétszereződött, ennek révén pedig egyre erősödik a Facebook szerepe, amelyet a közösségek és vállalkozások életében játszik, függetlenül azok méretétől.

Ennek ellenére a Facebooknál továbbra is úgy véljük, hogy csupán az előttünk álló útnak csupán alig 1%-át teljesítettük, új küldetésnyilatkozatunk csupán az út kezdetét jelzi. Tagadhatatlan, hogy kétmilliárd fős felhasználói táborral a Facebook mint vállalat már óriásira nőtt. Mégsem feledkezhetünk meg arról, hogy hétmilliárd ember él a Földön, ám több mint felük nem fér hozzá az internethez. Következésképpen ők nem tudják kihasználni a világháló előnyeit az oktatás, álláskeresés, kapcsolattartás, vagy a világ felfedezése, és az életminőség javítása terén.

A technikai fejlődés és az előttünk álló számtalan változás ellenére – amelyek közül megannyit még csak nem is sejtünk – is törekednünk kell arra, hogy továbbra is pozitív szerepünk legyen az emberek életében. Az elkövetkező években a Facebook szolgáltatásainak fejlesztése mellett célunk olyan technológiák kifejlesztése, amelyek lehetővé teszik az emberek számára, hogy saját közösségeket hozzanak létre, és közelebb hozzák az embereket egymáshoz. Az olyan technológiák, mint a virtuális vagy a kibővített valóság, mind-mind segítségünkre vannak ebben. A mesterséges intelligencia például a felhasználók védelmének fokozásában segít, míg az Aquila nevű, pilóta nélküli repülőgépünket olyan adóvevőkkel szereljük fel, amelyek városoktól távoli területeken élők számára is elérhetővé tehetik az internetet.

A Közép-Kelet-Európában eltöltött öt évünk rávilágított arra, hogy nemcsak könnyen tudunk alkalmazkodni a piacok sajátosságaihoz és a helyi trendekhez, hanem képesek vagyunk hozzájárulni a társadalmi és gazdasági fejlődéshez is. Szeretnénk, hogy technológiáink fejlesztése nem csupán felhasználóink elégedettségét növelné, hanem lehetővé tenné az emberek életminőségének javítását is az egész világon. Bár ez egy nagyon ambiciózus célkitűzés, tapasztalataink szerint egyáltalán nem irreális.

A szerző Robert Bednarski, a Facebook közép-kelet-európai vezetője. Cikke először a régióban a Huffingtonpost görög nyelvű változatában jelent meg.

Médiapiac

Meghalt Bencze Izabella, a Közszolgálati Közalapítvány kuratóriumi tagja

Fáradhatatlanul küzdött a közjóért.

Közzétéve:

Fotó: MTI / Bruzák Noémi

A 72 éves Bencze Izabella pénteken hunyt el, halálhírét szombaton a családja közölte az MTI-vel.

2007 és 2010 között a Magyar Rádió Közalapítvány Ellenőrző Testületének elnöke, 2010-től a magyar közszolgálati médiumok tulajdonosi testületének, a Közszolgálati Közalapítványnak a parlament által választott kurátora volt.

Alapító tagja volt a nemzeti értékeket képviselő Civil Összefogás Fórumnak (CÖF).

A CÖF az MTI-hez szombaton eljuttatott közleményében méltatta, hogy

Bencze Izabella “fáradhatatlanul” küzdött a közjóért.

A szovjet csapatkivonás gazdasági háttértárgyalásainak vezető jogásza volt. Feltárta a magyarországi rablóprivatizáció körülményeit. Székelyföld villámcsapástól megsemmisült atyhai templomának újjáépítését szervezve is szolgálta Isten országát – írták.

“Publicisztikáit emberek tízezrei várták és olvasták. Szavait, mondatait, amelyekkel mindenkor az Isten, a haza és a szeretet parancsának követésére hívta a magyarságot, megőrizzük” – közölte a CÖF.

Borítókép: Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter (b) átadta a Magyar Érdemrend tisztikeresztje polgári tagozat kitüntetést Bencze Izabella jogásznak, a Közszolgálati Közalapítvány Kuratóriuma tagjának az augusztus 20-i nemzeti ünnep alkalmából tartott ünnepségen, a Várkert Bazár rendezvénytermében 2019. augusztus 16-án

Tovább olvasom

Médiapiac

A kettős médiamérce csak leleplezi a politikai indítékokat

Az Egyesült Államok sajtószabadsággal kapcsolatos aggodalmai addig terjednek, ameddig ezek számonkérésében érdekelt – figyelmeztet a XXI. Század Intézet elemzése.

Közzétéve:

MTI / EPA / Oleg Petraszjuk

Lengyelország és Magyarország ismét a nyugati kritikák célkeresztjébe került a média szabadságára leselkedő, állítólagos veszélyek miatt. Mindeközben Lettországban és Ukrajnában az „információs tér biztonságára hivatkozva” rendeleti úton tiltottak be egy sor televíziós csatornát, ami nemcsak felháborodást nem váltott ki a szólásszabadság iránt máskor elkötelezett körökben, de még a tetszésüket is elnyerte – idézi Kosztur András, a XXI. Század Intézet vezető kutatójának legújabb elemzését a Magyar Nemzet. A cikk a nyugati diplomácia és sajtó által alkalmazott kettős mércét mutatja be.

Az elmúlt években Lengyelország és Magyarország is számos bírálatot kapott az Európai Unió intézményeitől különféle ügyek kapcsán, Joe Biden megválasztásával pedig a kritikusok sorához Washington is csatlakozott, pontosabban visszatért közéjük. Ezek a bírálatok önértelmezésük szerint a jogállamisággal, a demokráciával és a szabadságjogok érvényesülésével kapcsolatos „aggodalmakhoz” kapcsolódtak, a gyakorlatban azonban a szuverenitás kérdése körül forogtak – hívja fel a figyelmet Kosztur András.

Alaptalan félelmek

Februárban a lengyel és a magyar vezetést is a szólásszabadság és a média korlátozására irányuló lépések miatt érték kritikák az Európai Bizottság és az amerikai külügy részéről. A magyar kormányt a Klubrádió – egyébként könnyen lehet, hogy csupán ideiglenes – frekvenciaengedélyének elvétele miatt bírálták, míg Lengyelország egy reklámadó-tervezet miatt került célkeresztbe.

A Klubrádióval kapcsolatos, bürokratikus huzavonát sikerült Washingtonban a „szólásszabadság visszaszorulásaként” értelmezni, de az Európai Bizottság tisztségviselőit is arra késztette az ügy, hogy egy sor Twitter-bejegyzésben elevenítsék fel a magyar sajtószabadság kapcsán táplált félelmeiket. Némileg nagyobb jelentőséggel bíró ügynek tűnhet Lengyelország esete, ahol a teljes médiaszektor reklámjövedelmeire vetne ki egy új adót a kormányzat, tekintettel azonban arra, hogy tulajdonképpen még hivatalos törvényjavaslatról szó sincs, csupán egy tervről, amelynek megvitatása még hátravan, a „nemzetközi aggodalom” ebben az esetben is túlzónak – és jócskán tendenciózusnak – tűnik.

A lengyel kormány tervei szerint a reklámokból származó jövedelmeket a cégek éves összbevételétől függően 2–15 százalék közötti adóval sújtanák, az így keletkező adóbevételek felét pedig a koronavírus elleni védekezésre, a többi részét pedig kulturális örökségvédelemre költenék.

A lengyel sajtó ellenzéki része szerint egy ilyen adó ellehetetlenítené működésüket, a kormány ezzel szemben azt állítja, a törvény célja elsősorban a gyakran külföldi médiaóriások bevételeikkel arányos adózásának a kivívása. Egy sor sajtóorgánum nyílt levélben tiltakozott a javaslat ellen, egyes tévécsatornák egy napra elnémultak, számos hírlap pedig fekete címlappal jelent meg.

Az oroszok ellen szabad

Kosztur András kijelenti, hogy az Egyesült Államok sajtószabadsággal – illetve általában a demokráciával és az emberi jogokkal – kapcsolatos aggodalmai addig terjednek, ameddig ezeknek a számonkérésében érdekelt. Egy héttel azelőtt, hogy Ned Price amerikai külügyi szóvivő a Klubrádióval kapcsolatban azt mondta, hogy „újabb csapás volna a média sokszínűségére nézve”, ha az elvesztené frekvenciáját,

az ukrán elnök rendeleti úton vonta vissza három ellenzéki tévécsatorna engedélyét, Lettországban pedig a helyi médiatanács döntése alapján tucatnyi orosz csatorna sugárzását szüntették meg.

Az USA kijevi nagykövetsége üdvözölte az ukrán vezetés döntését, és Lettországgal szemben sem merültek fel aggályok, az EU részéről pedig egy semmitmondó nyilatkozattal tudták le a három ukrajnai televízió bezárását.

Mindkét országban régóta nagy nyomás nehezedik az orosz vagy oroszbarátnak tekintett médiára, amelyek azonban a helyi médiapiac jelentős részét lefedik.

Lettországban például a nézettség több mint egyötöde esik azokra a csatornákra, amelyeket február folyamán különböző okokra hivatkozva ellehetetlenített a lett médiahatóság.

Riga persze elsősorban az orosz hírműsorok propagandisztikus jellegét, a műsorok „gyűlöletkeltő” tartalmát és egyéb hasonló, alapvetően politikai indokokat hozott fel a csatornák bezárására, formailag azonban több esetben a lett médiaszabályozás azon passzusára hivatkoztak, miszerint a külföldi csatornák közvetítése csak egy helyi, a lett törvények előtt felelős jogi személy bevonásával lehetséges – magyarázza Kosztur András. Az orosz NTV csoport ezen bukott el – az indiai sorozatokra vagy gyerekmesékre specializálódott csatornákat az orosz propagandára hivatkozva nehezen lehetett volna lekapcsolni –, az orosz állami tévéadó csatornái viszont a hírműsorok tartalma miatt lettek felfüggesztve.

A kettős mérce annyira nyilvánvalóvá vált, hogy lassan hatékonysága is elvész, hiszen a szelektív felháborodás leleplezi az „aggodalmak” politikai indíttatását, és ezáltal lerombolja az azokat körüllengő morális felsőbbrendűség pátoszát

– összegzi cikke tanulságait Kosztur András.

A XXI. Század Intézet elemzése teljes terjedelmében ide kattintva olvasható el.

Borítókép: Az oroszbarátnak tartott ukrán Nas hírtelevízió bezárását követelő ultranacionalista tüntetőt vesznek őrizetbe rohamrendőrök a tévé kijevi épülete előtt 2021. február 4-én

Tovább olvasom

Médiapiac

Drámai eseményekkel jön a Doktor Balaton évadzárója

Ma este első évadának utolsó epizódjához érkezik a TV2 teljes egészében hazai fejlesztésű napi sorozata.

Közzétéve:

TV2

A kíváló színészekkel és izgalmas történettel indult széria hétről-hétre számtalan nem várt fordulattal lepte meg a nézőket – idézi fel az Origo.

A történet ma esti része is tartogat meglepetéseket, így hát érdemes lesz most is Balatonmeggyesre látogatni, méghozzá olyan népszerű színészek tarsaságában, mint például Mészáros András, Gula Péter, Pálfi Kata, Horváth Alexandra, Kőszegi Ákos, Gazsó György, Király Attila vagy Bezerédi Zoltán.

A Doktor Balaton forgatása sokat adott mind emberileg, mind szakmailag. Nagyon örültem a lehetőségnek, érdekes munkának ígérkezett, és az is volt, tanultam türelmet, pontosságot, amik mind hasznomra válnak

– mondta el Mészáros András, a sorozat címszereplője.

Doktor Balaton azzal fogott meg igazán, ahogy cipeli a maga puttonyát. Érdekes megmutatni, hogyan birkózik meg azzal, ami neki jutott. Jó azt láttatni, hogy a doki őszinte, egyenes. Tudja, hogy nem hibátlan, de egy megoldásra törekvő ember. A történetnek hála pedig jócskán van mit megoldania majd a folytatásban is, legyen szó a magánéletéről, a családi titkokról vagy épp a hivatásáról – tette hozzá a színész.

A sorozat folytatása még idén látható lesz.

Borítókép: Mészáros András, a sorozat címszereplője

Tovább olvasom