Kövess minket!

Médiapiac

A 12 éves lányok nem cukik

Weigert Miklós képes forgatókönyv rajzolóval, a Gumball csodálatos világa egyik alkotójával a Cartoon Network Képzeletműhely programjának bemutatóján beszélgettünk nemzetközi tapasztalatairól, kulturális különbségekről, „mai gyerekekről” és az animációs filmek helyéről a médiapiacon.

Milyen trendek uralkodnak az animációs filmek esetében? Vannak olyan állandó elemek, amelyek már a mi gyerekkorunkban is adottak voltak és most is működnek? És mik az új irányzatok, mi változik?

A történetmesélés ugyanannyira fontos. Ha nincsen jó sztorid és jó szereplőid, akkor nem fogsz semmit eladni. Ez a szíve-lelke az animációnak, az összes többi körítés. Minden történethez megtalálható az a formanyelv, amin a legjobban szól. Ez a mi feladatunk, hogy megtaláljuk a történethez azt a kinézetet, azokat a technikákat, amelyekkel a történet a legtöbbet ki tudja hozni magából. Ez is univerzális és időtlen.

Ami a formanyelvet illeti, laikusként látható egy erős változás, ami gyakran abban csapódik le, hogy „a mi időnkben milyen cuki rajzfilmek voltak, bezzeg a maiak borzasztóak”.

Szentimentális kapocs fűz minket azokhoz a stílusokhoz és történekhez, amelyeket gyerekként láttunk. A mai gyereke ugyanúgy fognak viszonyulni a 2045-ben készült rajzfilmekhez, ugyanolyan borzalmasnak fogják őket találni, mint mi a maiakat.

A gyerekek változnak, vagy az animáció, mint művészet keresi az új utakat?

Szerintem a kultúra változik, azon belül pedig az emberek, a közösség. Sokkal másabb inputokat kapunk a XXI. században, mint amiket kaptunk a XX. század végén. Ez befolyásolja a gyerekeket, a felnőtteket, az alkotókat és a végterméket is.

Munkád során elég sok kultúrát és országot láttál. Bár a háttérbeszélgetésen volt arról szó, hogy a nemzetközi alkotók és iskolák miatt egyre jobban uniformizálódik a közeg, azért tapasztalhatóak kulturális különbségek, akár országok, akár műhelyek között?

A piacbeli különbségek szerencsére lassan eltünedeznek. Kulturális különbségek nyilván vannak, azt nem lehet eltüntetni, hogy Magyarországon születtél és gyerekkorodban Lolka és Bolkát meg Fehérfófiát néztél. Azon a hangszeren fogsz tudni jól játszani, ami felnevelt. De az, hogy milyen zenét tudsz rajta játszani és kinek játszod, hatalmasat változott.

 

A magyar alkotókon látszik, hogy magyarok, de a közönségük már az egész világ lehet, ha jól választják meg a mondanivalójukat. Ez befolyásolja a történetmesélést, a formanyelvet, adott esetben a technikát is. De sokkal több kapocs van már, mint ami elválaszt.

Cégek tekintetében vannak különbségek? Más egy Cartoon Network-rajzfilm, mint egy másik csatornára készülő, vagy mindenhol szinte ugyanaz történik?

A legtöbb cég, network létrehoz egy arculatot, ami csak az övé, és ez korlátokat állít fel. Megpróbálod megtalálni azt a csapatot, akinek célzod a rajzfilmjeid nagy többségét. Egyes területeken tiszteletben kell tartani a kulturális korlátokat, például Indonéziában dobták azért vissza könyvborítómat, mert egy fekete kutya szerepelt rajta. De ezek apróságok, leginkább az életkor a meghatározó. Eldöntik, hogy kihez szeretnének elsősorban szólni: 8-12 éves fiúkhoz, 12-15 éves lányokhoz, vagy 3-6 év között mindenkihez. Ezt a vezetők belövik maguknak, és onnantól kezdve olyan alkotókkal szerződnek, olyan produkciókat támogatnak, amelyek megfelelnek az ő arculatuknak.

Az arculat ezek szerint a célközönségből születik. Nem az a cél, mondjuk, hogy mi cukik akarunk lenni, hanem a 12-15 éves lányokat szeretnénk elérni, és ahhoz a cuki vonal passzol?

A 12 éves lányok nem cukik! Ugyanúgy gyerekek, mint minden más gyerek. Szerencsére a nemek közötti hatalmas különbség ma már nem akkora divat, és én ennek nagyon örülök. Életkor alapján pedig egy kis odafigyeléssel a szülők is egyre jobban be tudják lőni, hogy melyik csatorna melyik gyereknek szól.

Neked, mint alkotónak a csatorna adta korlátok mellett mennyire kell azzal foglalkoznod, hogy a produktum piacképes legyen?

Abszolút. Ha nem veszi meg senki, akkor nincs pénzed. A piacképesség attól függ, ki a megrendelő. Amikor a Cartoon Networknél a Gumball készült, egy stúdió kimondottan arra fókuszált, hogy fiatal alkotókat karol fel és új ötletek kidolgozását támogatja. Ebből született egy csomó 1-2 perces pilot film és vázlat, amelyeket bemutattak különböző életkorú, különböző iskolákból érkező gyerekcsoportoknak. A tesztelők összeválogatására külön csoport van. A tesztvetítés után pedig van egy beszélgetés, amin felmérjük, mi működött és hogyan.

A gyerekekkel vagy a tesztelőcsapattal beszélgettek?

Mi közvetlenül nem beszélgetünk gyerekekkel, erre a csapatnak van technikája: melyik csoportokhoz kik ülnek be, hogyan szólítják meg a gyerekeket, milyen kérdéseket tesznek fel, hogyan vezetik át a témákat – az alkotók erre nem lennének képesek.

Ma ugyan gyermekprojektekről volt szó, de érdemes beszélnünk a felnőtt animációkról is. Az mennyiben más világ? Szereted, szeretnél foglalkozni vele?

Kimondottan kellemes és borzongó emlékeim vannak a gyerekkoromban megnézett felnőtt animációkról. Nagyon fontos formanyelv, és egy időben talán háttérbe is került. Pedig az animáció nem gyerekműfaj, csak egy kifejezési eszköz. Onnantól kezdve, hogy milyen történetet szeretnél elmesélni, a formanyelv változhat, és végül csak gyerekeknek vagy csak felnőtteknek lesz érdekes. Az ideális az, ha ez egy nagyobb spektrumon mozog. Ha például a Gumball-sorozat elé leülsz gyerekként, akkor élvezed, szereted, röhögsz rajta, szülőként vagy felnőttként pedig ugyanabban az epizódban megtalálod a mondandót, ami miatt neked tetszik. Lehet, hogy ez a mondandó elmegy a gyerek feje fölött, de éppen ezért működik. A felnőtt animációt ne add a gyerek kezébe! De rengeteg mindent megjátszhatsz a felnőtt animációban. Sokkal könnyebb komoly dolgokról úgy beszélni, ha el tudod hülyéskedni, és erre az animáció remek eszköz. A South Parknak és társainak megvan az a kemény társadalmi üzenete, amit ha komoly hangvétellel szeretnénk elmondani, akkor öt perc múlva mindenki bealudna, így viszont órákon keresztül elnézzük és lejön az üzenet.

A Képzeletműhelyről

A Cartoon Network csatorna idén harmadszorra hirdeti meg, Európa, Afrika és Közel-kelet szerte nagyszabású pályázatát és alkotói programját, a Cartoon Network Képzeletműhelyt, amelyre ifjú animáció-rajongók, rajztehetségek vagy egyszerűen csak alkotó kedvű, 4-15 éves gyerekek műveit várja rajz, képes forgatókönyv, animáció, film kategóriában.

A pályázat egyik fő eleme az a szórakoztató-edukációs weboldal, amelyen tippek és ötletek, animációs műhelytitkok, érdekességek, klipek, játékok, játékos feladatok segítik a fiatal alkotókat munkájuk során. A gyerekek megismerkedhetnek a képes forgatókönyv, a különböző animációs technikák, a rajzolás, a színezés, a vágás, az alkotói folyamatok titkaival, sőt ki is próbálhatják magukat, azaz az oldal kvázi mini online animációs kurzusként is működik. A Cartoon Network hazai stratégiai partnere a BOOKR Kids mesetablet, amelyen szintén megtalálható az a gazdag online segédanyag tár, amely segíti eligazodni a gyerekeket az animáció világában.

Weigert Miklós az idei program kurátora, zsűrielnöke. A zsűri további tagjai: Lakos Nóra, a Gyermekfilm Akadémia alapítója, filmrendező, és Horváth Dorka, a BOOKR Kids alapító-társtulajdonosa, akik május 23-án a sajtó jelenlétében egy ún. demo Képzeletműhely foglalkozást mutattak be a meghívott gyerekek aktív közreműködésével.

„A Cartoon Network az a hely, ahol a gyerekek tanulhatnak, inspirálódhatnak, jól érezhetik magukat, de amit mindennél fontosabbnak tartunk – önmaguk lehetnek. Küldetésünk, hogy felébresszük a bennük rejlő kreativitást- ezért hoztuk létre a Képzeletműhelyt is. A Cartoon Network Képzeletműhely lehetővé teszi, hogy a gyerekek belevessék magukat a fantázia és a szórakoztató karakterek világába, miközben kibontakoztathatják tehetségüket a történetmesélés és az alkotás terén. Harmadik éve indítjuk útjára a kampányt Európa-, Afrika- és Közel-kelet-szerte. Az elmúlt két évben több mint 4000 pályamű érkezett csak Magyarországon és több százezer világszerte. A beérkező pályaműveket látva, mindig elképedünk a képzelet és a tehetség e mértékén, és büszkék vagyunk arra, hogy talán részt vehetünk a rajzfilmkészítők következő nemzedékének kinevelésében” – mondta Malgosia Chapman, a Turner Broadcasting márka- és tartalom aligazgatója.

A 2017. július 31-ig tartó pályázat kategóriáinak hazai nyertesei komoly díjakkal gazdagodhatnak: a kategóriagyőztesek művei megjelennek a Cartoon Network csatornán és a BOOKR Kids mesetableteken, illetve a győztesek közt összesen kilenc wellness hétvége, három BOOKR Kids mesetablet, három tablet és három Cartoon Network-ajándékcsomag talál gazdára.

A csatorna nemcsak online felületén buzdít a pályázatra való jelentkezésre, de a kezdeményezést eljuttatja a közoktatási intézményekbe is: évente több ezer általános iskola számára teszi elérhetővé kiváló hazai szaktanárok segítségével kidolgozott, komplett, hiánypótló óraterveit, eszközeit, alkotást segítő segédanyagait, amelyek útmutatóul szolgálnak a hazai rajztanárok, művészeti csoportok vezetőinek, hogyan oktassák közérthető, játékos és a korosztálynak megfelelő formában az animáció alapjait. Ezen kívül a BOOKR Kids mesetableteken és számos élő rendezvényen is találkozhatnak a gyerekek a pályázattal.

A csatorna a http://imaginationstudios.cartoonnetwork.hu/competition/ oldalon várja a pályaműveket. A pályázók pedig a Képzeletműhely oldalból meríthetnek ihletet.

Médiapiac

Meghalt Bencze Izabella, a Közszolgálati Közalapítvány kuratóriumi tagja

Fáradhatatlanul küzdött a közjóért.

Közzétéve:

Fotó: MTI / Bruzák Noémi

A 72 éves Bencze Izabella pénteken hunyt el, halálhírét szombaton a családja közölte az MTI-vel.

2007 és 2010 között a Magyar Rádió Közalapítvány Ellenőrző Testületének elnöke, 2010-től a magyar közszolgálati médiumok tulajdonosi testületének, a Közszolgálati Közalapítványnak a parlament által választott kurátora volt.

Alapító tagja volt a nemzeti értékeket képviselő Civil Összefogás Fórumnak (CÖF).

A CÖF az MTI-hez szombaton eljuttatott közleményében méltatta, hogy

Bencze Izabella “fáradhatatlanul” küzdött a közjóért.

A szovjet csapatkivonás gazdasági háttértárgyalásainak vezető jogásza volt. Feltárta a magyarországi rablóprivatizáció körülményeit. Székelyföld villámcsapástól megsemmisült atyhai templomának újjáépítését szervezve is szolgálta Isten országát – írták.

“Publicisztikáit emberek tízezrei várták és olvasták. Szavait, mondatait, amelyekkel mindenkor az Isten, a haza és a szeretet parancsának követésére hívta a magyarságot, megőrizzük” – közölte a CÖF.

Borítókép: Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter (b) átadta a Magyar Érdemrend tisztikeresztje polgári tagozat kitüntetést Bencze Izabella jogásznak, a Közszolgálati Közalapítvány Kuratóriuma tagjának az augusztus 20-i nemzeti ünnep alkalmából tartott ünnepségen, a Várkert Bazár rendezvénytermében 2019. augusztus 16-án

Tovább olvasom

Médiapiac

A kettős médiamérce csak leleplezi a politikai indítékokat

Az Egyesült Államok sajtószabadsággal kapcsolatos aggodalmai addig terjednek, ameddig ezek számonkérésében érdekelt – figyelmeztet a XXI. Század Intézet elemzése.

Közzétéve:

MTI / EPA / Oleg Petraszjuk

Lengyelország és Magyarország ismét a nyugati kritikák célkeresztjébe került a média szabadságára leselkedő, állítólagos veszélyek miatt. Mindeközben Lettországban és Ukrajnában az „információs tér biztonságára hivatkozva” rendeleti úton tiltottak be egy sor televíziós csatornát, ami nemcsak felháborodást nem váltott ki a szólásszabadság iránt máskor elkötelezett körökben, de még a tetszésüket is elnyerte – idézi Kosztur András, a XXI. Század Intézet vezető kutatójának legújabb elemzését a Magyar Nemzet. A cikk a nyugati diplomácia és sajtó által alkalmazott kettős mércét mutatja be.

Az elmúlt években Lengyelország és Magyarország is számos bírálatot kapott az Európai Unió intézményeitől különféle ügyek kapcsán, Joe Biden megválasztásával pedig a kritikusok sorához Washington is csatlakozott, pontosabban visszatért közéjük. Ezek a bírálatok önértelmezésük szerint a jogállamisággal, a demokráciával és a szabadságjogok érvényesülésével kapcsolatos „aggodalmakhoz” kapcsolódtak, a gyakorlatban azonban a szuverenitás kérdése körül forogtak – hívja fel a figyelmet Kosztur András.

Alaptalan félelmek

Februárban a lengyel és a magyar vezetést is a szólásszabadság és a média korlátozására irányuló lépések miatt érték kritikák az Európai Bizottság és az amerikai külügy részéről. A magyar kormányt a Klubrádió – egyébként könnyen lehet, hogy csupán ideiglenes – frekvenciaengedélyének elvétele miatt bírálták, míg Lengyelország egy reklámadó-tervezet miatt került célkeresztbe.

A Klubrádióval kapcsolatos, bürokratikus huzavonát sikerült Washingtonban a „szólásszabadság visszaszorulásaként” értelmezni, de az Európai Bizottság tisztségviselőit is arra késztette az ügy, hogy egy sor Twitter-bejegyzésben elevenítsék fel a magyar sajtószabadság kapcsán táplált félelmeiket. Némileg nagyobb jelentőséggel bíró ügynek tűnhet Lengyelország esete, ahol a teljes médiaszektor reklámjövedelmeire vetne ki egy új adót a kormányzat, tekintettel azonban arra, hogy tulajdonképpen még hivatalos törvényjavaslatról szó sincs, csupán egy tervről, amelynek megvitatása még hátravan, a „nemzetközi aggodalom” ebben az esetben is túlzónak – és jócskán tendenciózusnak – tűnik.

A lengyel kormány tervei szerint a reklámokból származó jövedelmeket a cégek éves összbevételétől függően 2–15 százalék közötti adóval sújtanák, az így keletkező adóbevételek felét pedig a koronavírus elleni védekezésre, a többi részét pedig kulturális örökségvédelemre költenék.

A lengyel sajtó ellenzéki része szerint egy ilyen adó ellehetetlenítené működésüket, a kormány ezzel szemben azt állítja, a törvény célja elsősorban a gyakran külföldi médiaóriások bevételeikkel arányos adózásának a kivívása. Egy sor sajtóorgánum nyílt levélben tiltakozott a javaslat ellen, egyes tévécsatornák egy napra elnémultak, számos hírlap pedig fekete címlappal jelent meg.

Az oroszok ellen szabad

Kosztur András kijelenti, hogy az Egyesült Államok sajtószabadsággal – illetve általában a demokráciával és az emberi jogokkal – kapcsolatos aggodalmai addig terjednek, ameddig ezeknek a számonkérésében érdekelt. Egy héttel azelőtt, hogy Ned Price amerikai külügyi szóvivő a Klubrádióval kapcsolatban azt mondta, hogy „újabb csapás volna a média sokszínűségére nézve”, ha az elvesztené frekvenciáját,

az ukrán elnök rendeleti úton vonta vissza három ellenzéki tévécsatorna engedélyét, Lettországban pedig a helyi médiatanács döntése alapján tucatnyi orosz csatorna sugárzását szüntették meg.

Az USA kijevi nagykövetsége üdvözölte az ukrán vezetés döntését, és Lettországgal szemben sem merültek fel aggályok, az EU részéről pedig egy semmitmondó nyilatkozattal tudták le a három ukrajnai televízió bezárását.

Mindkét országban régóta nagy nyomás nehezedik az orosz vagy oroszbarátnak tekintett médiára, amelyek azonban a helyi médiapiac jelentős részét lefedik.

Lettországban például a nézettség több mint egyötöde esik azokra a csatornákra, amelyeket február folyamán különböző okokra hivatkozva ellehetetlenített a lett médiahatóság.

Riga persze elsősorban az orosz hírműsorok propagandisztikus jellegét, a műsorok „gyűlöletkeltő” tartalmát és egyéb hasonló, alapvetően politikai indokokat hozott fel a csatornák bezárására, formailag azonban több esetben a lett médiaszabályozás azon passzusára hivatkoztak, miszerint a külföldi csatornák közvetítése csak egy helyi, a lett törvények előtt felelős jogi személy bevonásával lehetséges – magyarázza Kosztur András. Az orosz NTV csoport ezen bukott el – az indiai sorozatokra vagy gyerekmesékre specializálódott csatornákat az orosz propagandára hivatkozva nehezen lehetett volna lekapcsolni –, az orosz állami tévéadó csatornái viszont a hírműsorok tartalma miatt lettek felfüggesztve.

A kettős mérce annyira nyilvánvalóvá vált, hogy lassan hatékonysága is elvész, hiszen a szelektív felháborodás leleplezi az „aggodalmak” politikai indíttatását, és ezáltal lerombolja az azokat körüllengő morális felsőbbrendűség pátoszát

– összegzi cikke tanulságait Kosztur András.

A XXI. Század Intézet elemzése teljes terjedelmében ide kattintva olvasható el.

Borítókép: Az oroszbarátnak tartott ukrán Nas hírtelevízió bezárását követelő ultranacionalista tüntetőt vesznek őrizetbe rohamrendőrök a tévé kijevi épülete előtt 2021. február 4-én

Tovább olvasom

Médiapiac

Drámai eseményekkel jön a Doktor Balaton évadzárója

Ma este első évadának utolsó epizódjához érkezik a TV2 teljes egészében hazai fejlesztésű napi sorozata.

Közzétéve:

TV2

A kíváló színészekkel és izgalmas történettel indult széria hétről-hétre számtalan nem várt fordulattal lepte meg a nézőket – idézi fel az Origo.

A történet ma esti része is tartogat meglepetéseket, így hát érdemes lesz most is Balatonmeggyesre látogatni, méghozzá olyan népszerű színészek tarsaságában, mint például Mészáros András, Gula Péter, Pálfi Kata, Horváth Alexandra, Kőszegi Ákos, Gazsó György, Király Attila vagy Bezerédi Zoltán.

A Doktor Balaton forgatása sokat adott mind emberileg, mind szakmailag. Nagyon örültem a lehetőségnek, érdekes munkának ígérkezett, és az is volt, tanultam türelmet, pontosságot, amik mind hasznomra válnak

– mondta el Mészáros András, a sorozat címszereplője.

Doktor Balaton azzal fogott meg igazán, ahogy cipeli a maga puttonyát. Érdekes megmutatni, hogyan birkózik meg azzal, ami neki jutott. Jó azt láttatni, hogy a doki őszinte, egyenes. Tudja, hogy nem hibátlan, de egy megoldásra törekvő ember. A történetnek hála pedig jócskán van mit megoldania majd a folytatásban is, legyen szó a magánéletéről, a családi titkokról vagy épp a hivatásáról – tette hozzá a színész.

A sorozat folytatása még idén látható lesz.

Borítókép: Mészáros András, a sorozat címszereplője

Tovább olvasom