Kövess minket!

Médiapiac

A 12 éves lányok nem cukik

Weigert Miklós képes forgatókönyv rajzolóval, a Gumball csodálatos világa egyik alkotójával a Cartoon Network Képzeletműhely programjának bemutatóján beszélgettünk nemzetközi tapasztalatairól, kulturális különbségekről, „mai gyerekekről” és az animációs filmek helyéről a médiapiacon.

Milyen trendek uralkodnak az animációs filmek esetében? Vannak olyan állandó elemek, amelyek már a mi gyerekkorunkban is adottak voltak és most is működnek? És mik az új irányzatok, mi változik?

A történetmesélés ugyanannyira fontos. Ha nincsen jó sztorid és jó szereplőid, akkor nem fogsz semmit eladni. Ez a szíve-lelke az animációnak, az összes többi körítés. Minden történethez megtalálható az a formanyelv, amin a legjobban szól. Ez a mi feladatunk, hogy megtaláljuk a történethez azt a kinézetet, azokat a technikákat, amelyekkel a történet a legtöbbet ki tudja hozni magából. Ez is univerzális és időtlen.

Ami a formanyelvet illeti, laikusként látható egy erős változás, ami gyakran abban csapódik le, hogy „a mi időnkben milyen cuki rajzfilmek voltak, bezzeg a maiak borzasztóak”.

Szentimentális kapocs fűz minket azokhoz a stílusokhoz és történekhez, amelyeket gyerekként láttunk. A mai gyereke ugyanúgy fognak viszonyulni a 2045-ben készült rajzfilmekhez, ugyanolyan borzalmasnak fogják őket találni, mint mi a maiakat.

A gyerekek változnak, vagy az animáció, mint művészet keresi az új utakat?

Szerintem a kultúra változik, azon belül pedig az emberek, a közösség. Sokkal másabb inputokat kapunk a XXI. században, mint amiket kaptunk a XX. század végén. Ez befolyásolja a gyerekeket, a felnőtteket, az alkotókat és a végterméket is.

Munkád során elég sok kultúrát és országot láttál. Bár a háttérbeszélgetésen volt arról szó, hogy a nemzetközi alkotók és iskolák miatt egyre jobban uniformizálódik a közeg, azért tapasztalhatóak kulturális különbségek, akár országok, akár műhelyek között?

A piacbeli különbségek szerencsére lassan eltünedeznek. Kulturális különbségek nyilván vannak, azt nem lehet eltüntetni, hogy Magyarországon születtél és gyerekkorodban Lolka és Bolkát meg Fehérfófiát néztél. Azon a hangszeren fogsz tudni jól játszani, ami felnevelt. De az, hogy milyen zenét tudsz rajta játszani és kinek játszod, hatalmasat változott.

 

A magyar alkotókon látszik, hogy magyarok, de a közönségük már az egész világ lehet, ha jól választják meg a mondanivalójukat. Ez befolyásolja a történetmesélést, a formanyelvet, adott esetben a technikát is. De sokkal több kapocs van már, mint ami elválaszt.

Cégek tekintetében vannak különbségek? Más egy Cartoon Network-rajzfilm, mint egy másik csatornára készülő, vagy mindenhol szinte ugyanaz történik?

A legtöbb cég, network létrehoz egy arculatot, ami csak az övé, és ez korlátokat állít fel. Megpróbálod megtalálni azt a csapatot, akinek célzod a rajzfilmjeid nagy többségét. Egyes területeken tiszteletben kell tartani a kulturális korlátokat, például Indonéziában dobták azért vissza könyvborítómat, mert egy fekete kutya szerepelt rajta. De ezek apróságok, leginkább az életkor a meghatározó. Eldöntik, hogy kihez szeretnének elsősorban szólni: 8-12 éves fiúkhoz, 12-15 éves lányokhoz, vagy 3-6 év között mindenkihez. Ezt a vezetők belövik maguknak, és onnantól kezdve olyan alkotókkal szerződnek, olyan produkciókat támogatnak, amelyek megfelelnek az ő arculatuknak.

Az arculat ezek szerint a célközönségből születik. Nem az a cél, mondjuk, hogy mi cukik akarunk lenni, hanem a 12-15 éves lányokat szeretnénk elérni, és ahhoz a cuki vonal passzol?

A 12 éves lányok nem cukik! Ugyanúgy gyerekek, mint minden más gyerek. Szerencsére a nemek közötti hatalmas különbség ma már nem akkora divat, és én ennek nagyon örülök. Életkor alapján pedig egy kis odafigyeléssel a szülők is egyre jobban be tudják lőni, hogy melyik csatorna melyik gyereknek szól.

Neked, mint alkotónak a csatorna adta korlátok mellett mennyire kell azzal foglalkoznod, hogy a produktum piacképes legyen?

Abszolút. Ha nem veszi meg senki, akkor nincs pénzed. A piacképesség attól függ, ki a megrendelő. Amikor a Cartoon Networknél a Gumball készült, egy stúdió kimondottan arra fókuszált, hogy fiatal alkotókat karol fel és új ötletek kidolgozását támogatja. Ebből született egy csomó 1-2 perces pilot film és vázlat, amelyeket bemutattak különböző életkorú, különböző iskolákból érkező gyerekcsoportoknak. A tesztelők összeválogatására külön csoport van. A tesztvetítés után pedig van egy beszélgetés, amin felmérjük, mi működött és hogyan.

A gyerekekkel vagy a tesztelőcsapattal beszélgettek?

Mi közvetlenül nem beszélgetünk gyerekekkel, erre a csapatnak van technikája: melyik csoportokhoz kik ülnek be, hogyan szólítják meg a gyerekeket, milyen kérdéseket tesznek fel, hogyan vezetik át a témákat – az alkotók erre nem lennének képesek.

Ma ugyan gyermekprojektekről volt szó, de érdemes beszélnünk a felnőtt animációkról is. Az mennyiben más világ? Szereted, szeretnél foglalkozni vele?

Kimondottan kellemes és borzongó emlékeim vannak a gyerekkoromban megnézett felnőtt animációkról. Nagyon fontos formanyelv, és egy időben talán háttérbe is került. Pedig az animáció nem gyerekműfaj, csak egy kifejezési eszköz. Onnantól kezdve, hogy milyen történetet szeretnél elmesélni, a formanyelv változhat, és végül csak gyerekeknek vagy csak felnőtteknek lesz érdekes. Az ideális az, ha ez egy nagyobb spektrumon mozog. Ha például a Gumball-sorozat elé leülsz gyerekként, akkor élvezed, szereted, röhögsz rajta, szülőként vagy felnőttként pedig ugyanabban az epizódban megtalálod a mondandót, ami miatt neked tetszik. Lehet, hogy ez a mondandó elmegy a gyerek feje fölött, de éppen ezért működik. A felnőtt animációt ne add a gyerek kezébe! De rengeteg mindent megjátszhatsz a felnőtt animációban. Sokkal könnyebb komoly dolgokról úgy beszélni, ha el tudod hülyéskedni, és erre az animáció remek eszköz. A South Parknak és társainak megvan az a kemény társadalmi üzenete, amit ha komoly hangvétellel szeretnénk elmondani, akkor öt perc múlva mindenki bealudna, így viszont órákon keresztül elnézzük és lejön az üzenet.

A Képzeletműhelyről

A Cartoon Network csatorna idén harmadszorra hirdeti meg, Európa, Afrika és Közel-kelet szerte nagyszabású pályázatát és alkotói programját, a Cartoon Network Képzeletműhelyt, amelyre ifjú animáció-rajongók, rajztehetségek vagy egyszerűen csak alkotó kedvű, 4-15 éves gyerekek műveit várja rajz, képes forgatókönyv, animáció, film kategóriában.

A pályázat egyik fő eleme az a szórakoztató-edukációs weboldal, amelyen tippek és ötletek, animációs műhelytitkok, érdekességek, klipek, játékok, játékos feladatok segítik a fiatal alkotókat munkájuk során. A gyerekek megismerkedhetnek a képes forgatókönyv, a különböző animációs technikák, a rajzolás, a színezés, a vágás, az alkotói folyamatok titkaival, sőt ki is próbálhatják magukat, azaz az oldal kvázi mini online animációs kurzusként is működik. A Cartoon Network hazai stratégiai partnere a BOOKR Kids mesetablet, amelyen szintén megtalálható az a gazdag online segédanyag tár, amely segíti eligazodni a gyerekeket az animáció világában.

Weigert Miklós az idei program kurátora, zsűrielnöke. A zsűri további tagjai: Lakos Nóra, a Gyermekfilm Akadémia alapítója, filmrendező, és Horváth Dorka, a BOOKR Kids alapító-társtulajdonosa, akik május 23-án a sajtó jelenlétében egy ún. demo Képzeletműhely foglalkozást mutattak be a meghívott gyerekek aktív közreműködésével.

„A Cartoon Network az a hely, ahol a gyerekek tanulhatnak, inspirálódhatnak, jól érezhetik magukat, de amit mindennél fontosabbnak tartunk – önmaguk lehetnek. Küldetésünk, hogy felébresszük a bennük rejlő kreativitást- ezért hoztuk létre a Képzeletműhelyt is. A Cartoon Network Képzeletműhely lehetővé teszi, hogy a gyerekek belevessék magukat a fantázia és a szórakoztató karakterek világába, miközben kibontakoztathatják tehetségüket a történetmesélés és az alkotás terén. Harmadik éve indítjuk útjára a kampányt Európa-, Afrika- és Közel-kelet-szerte. Az elmúlt két évben több mint 4000 pályamű érkezett csak Magyarországon és több százezer világszerte. A beérkező pályaműveket látva, mindig elképedünk a képzelet és a tehetség e mértékén, és büszkék vagyunk arra, hogy talán részt vehetünk a rajzfilmkészítők következő nemzedékének kinevelésében” – mondta Malgosia Chapman, a Turner Broadcasting márka- és tartalom aligazgatója.

A 2017. július 31-ig tartó pályázat kategóriáinak hazai nyertesei komoly díjakkal gazdagodhatnak: a kategóriagyőztesek művei megjelennek a Cartoon Network csatornán és a BOOKR Kids mesetableteken, illetve a győztesek közt összesen kilenc wellness hétvége, három BOOKR Kids mesetablet, három tablet és három Cartoon Network-ajándékcsomag talál gazdára.

A csatorna nemcsak online felületén buzdít a pályázatra való jelentkezésre, de a kezdeményezést eljuttatja a közoktatási intézményekbe is: évente több ezer általános iskola számára teszi elérhetővé kiváló hazai szaktanárok segítségével kidolgozott, komplett, hiánypótló óraterveit, eszközeit, alkotást segítő segédanyagait, amelyek útmutatóul szolgálnak a hazai rajztanárok, művészeti csoportok vezetőinek, hogyan oktassák közérthető, játékos és a korosztálynak megfelelő formában az animáció alapjait. Ezen kívül a BOOKR Kids mesetableteken és számos élő rendezvényen is találkozhatnak a gyerekek a pályázattal.

A csatorna a http://imaginationstudios.cartoonnetwork.hu/competition/ oldalon várja a pályaműveket. A pályázók pedig a Képzeletműhely oldalból meríthetnek ihletet.

Médiapiac

Uniós szintű hírszerkesztőséget hozna létre Brüsszel

Rövid időn belül a sokadik, az európai médiapiacot érintő bejelentést tett az Európai Bizottság. Mint az egy hétfő délelőtti médiakonferencián elhangzott, a testület eurómilliókkal támogatja egy uniós szintű hírszerkesztőség felállítását. Arról, hogy az EB-nek milyen elképzelései vannak az objektív tájékoztatásról, kiváló képet fest, hogy az esemény délelőtti blokkjában Munk Veronika, a Telex.hu alapító-főszerkesztője tartott előadást a pénzügyi, így szerkesztői függetlenségről.

Közzétéve:

Borítókép: Thierry Breton az Európai Hírmédia Fórum nevű rendezvényen, forrás: Twitter / European News Media Forum

Tizenhat tagállami hírügynökség részvételével uniós szintű hírszerkesztőség felállítását támogatja az Európai Bizottság (EB). A szerkesztőség valószínűleg jövő nyáron kezdi meg a munkáját, többek között az olasz ANSA, a francia AFP, a szlovák TASR és a spanyol EFE munkatársainak részvételével. A cél, hogy európai uniós politikáról szóló híreket gyártsanak és juttassanak el a polgárokhoz – többek között erről beszélt Thierry Breton belső piacért felelős biztos a brüsszeli Európai Hírmédia Fórum nevű rendezvényen hétfő délelőtt.

Az esemény a médiapiac átalakulásának kérdését veszi górcső alá, így azt, hogy a digitális forradalom közepette miképp lehetséges innovatív és hiteles hírforrásokat létrehozni és működtetni. A francia EU-biztos beszédében egyúttal kiállt amellett, hogy médiapiacnak innovatívnak, ellenállónak és kooperatívnak kell lennie, így láthatja el legfontosabb funkcióját, a demokrácia megőrzését. A biztos emlékeztetett rá, hogy

az uniós bizottság jelenleg a média szabadságát és sokszínűségét biztosító jogszabálycsomagon dolgozik. 

Szerinte ez valamennyi, a médiapiacot illető „indokolatlan beavatkozást” megakadályozhat – legyen szó külföldi befolyásszerzési kísérletektől vagy olyan médiaóriásokról, amelyek a bizottság értelmezésében túlnőnek a tájékoztatási funkción. Emlékezetes, az EB médiapiacot illető terveiről Věra Jourová bizottsági alelnök több ízben beszélt a közelmúltban. Az Európai Parlament kulturális bizottságában tett, pár héttel ezelőtti beszámolójában kijelentette, hogy a bizottság a sajtó politikai érdekek mentén történő, és gazdasági haszonszerzés célú felhasználása ellen akar tenni. 

Jourová akkor is a magyar, a lengyel és a szlovén médiaszabályozást hozta elrettentő példaként. 

Amint a Magyar Nemzet megírta, a múlt héten a liberális alelnök a politikai hirdetések és reklámok online térben történő szabályozására jelentett be javaslatokat, s egyúttal ígéretet tett rá, hogy Brüsszelből nem szólnak bele a magyarországi választási folyamatba. Ismert az is, hogy az EB korábban az újságírók védelmében fogalmazott meg ajánlásokat a tagállamoknak, amelyben kijelentették azt is: a médiapiacnak és a tagállami szerkesztőségeknek inkluzív és egyenlő munkakörnyezet kialakításán kell dolgozniuk.

Arról, hogy Brüsszelnek milyen elképzelései vannak az objektív tájékoztatásról, kiváló képet fest, hogy a hétfői médiakonferencia délelőtti blokkjában Munk Veronika, a Telex.hu alapító-főszerkesztője tartott előadást a pénzügyi, így szerkesztői függetlenségről. 

Munk tízperces beszédében azzal indokolta a Telex.hu megalapítását, hogy kollégái számára az Index.hunál nem volt többé garantált a független és minőségi újságíráshoz való jog. Szerinte a Telex.hu ma Magyarország egyik legsikeresebb portálja, amelynek nincs szüksége oligarchák támogatására. A közönség tagjainak heves bólogatása mellett elmesélte azt is, hogy a portál újságírói mellett többezres tüntetés is zajlott Budapesten. 

A főszerkesztő arról nem szólt, hogy a demonstrációt az ellenzéki pártok szervezték. Ismert az is, hogy Zdeněk Bakala cseh–amerikai üzletember a tavasszal kétszázezer eurót juttatott a balliberális portálnak. 

Az EP is „színesítene”

Az uniós bizottság mellett az Európai Parlamentnek is vannak igényei a médiapiac átalakítását illetően. Lapunk nemrég beszámolt róla, hogy be a testület oktatási és kulturális bizottságában előkészítettek egy jelentést, ami a pandémia médiára gyakorolt hatását firtatja, s egyben a médiaszektor gyors helyreállítását célozza meg. Az EP szorgalmazza, hogy a kulturális és kreatív, illetve audiovizuális és médiaágazatokat mielőbb segítsék ki anyagilag: mint írják, az unió állampolgárainak információhoz való hozzáférése kulcsfontosságú. A 25 oldalas dokumentumban helyet kap az EP azon szempontja is, miszerint a tagállamoknak a demokratikus, inkluzív és fenntartható médiapiac érdekében törekedniük kell rá, hogy több nő, etnikai kisebbségi, migráns és menekült, LMBTQ-személy, valamint fogyatékkal élő kapjon helyet a médiaszektorban.

Tovább olvasom

Médiapiac

Szijjártó a Russia Today-nek nyilatkozott

Szijjártó Péter Moszkvában nyilatkozott a Russia Today televíziónak, ahol a magyar külgazdasági és külügyminisztert többek között Magyarországról, Közép-Európáról és a NATO-ról kérdezték.

Közzétéve:

Fotó: Facebook.com/szijjarto.peter.official

– Mindig is azt akartuk, hogy a Kelet és a Nyugat között pragmatikus kapcsolat legyen, folyamatos párbeszédet folytassanak egymással. A történelmünk azt tanította nekünk, hogy akárhányszor konfliktusban állt Kelet és Nyugat, a közép-európai országok – köztük Magyarország – mindig veszítettek. És nem akarunk többé vesztesek lenni – magyarázta a Magyar Nemzet szerint Szijjártó Péter.

Így amikor a párbeszéd, a pragmatikus kapcsolat, a kölcsönös tisztelet és a kölcsönös bizalom mellett érvelünk, az nem azért van, mert kémek lennénk egyik vagy másik oldalnak.

Ez a nemzeti érdekünk, nagyon egyszerűen és tisztán fogalmazva – összegezte a külgazdasági és külügyminiszter az interjúban.

Tovább olvasom

Médiapiac

Átadták a Lovas István-sajtódíjat

Pilhál György és Pilhál Tamás, a Magyar Nemzet napilap munkatársai vehették át idén a Lovas István-sajtódíjat, melyet péntek este adott át az egykori újságíró szellemiségét ápoló társaság.

Közzétéve:

Fotó: Magyar Nemzet/Teknős Miklós

Pilhál György sportújságíróként kezdte pályafutását, írt a Népsport és a Magyar Hírlap hasábjain, még a rendszerváltás előtt. Politikai írásait először az Új Magyarországnál jelentette meg, majd a Napi Magyarországnál, azután 2002 óta a Magyar Nemzetnél. A máig naponta jelentkező Tollhegyen rovatának írásai kezdetben Margó cím alatt jelentek meg. Pilhál György 2016-ban, a G-nap után nem sokkal hagyta ott a Magyar Nemzetet, és csatlakozott a Magyar Idők napilaphoz, ami ma ismét Magyar Nemzetként jelenik meg.

Pilhál Tamás 2002-ben a Magyar Nemzetnél kezdte újságírói pályafutását. A konzervatív napilapnál 2016-ig dolgozott, majd a Pesti Srácoknál jelentette meg írásait. Jelenleg ismét a Magyar Nemzet munkatársa, publicistája.

A Lovas István Társaság 2019-ben alakult azzal a szándékkal, hogy megőrizze és továbbadja mindazon értékeket, amelyeket az ország egyik legnépszerűbb újságírója képviselt. Az alapítók elsődleges célja Lovas szellemi örökségét ápolni, gondozni, s bemutatni, milyen szakmai és erkölcsi mércét képviselt ő. A társaság tagjai szeretnék előmozdítani a nemzet sorskérdéseivel, politikai életével kapcsolatos, nemzeti értékeket védő, tisztességes sajtómunka nagyobb megbecsülését is, valamint az ezt a szellemet képviselő alkotók együttműködését és érdekeinek védelmét. Céljuk az is, hogy a határon túli magyar nemzeti közösségek megmaradását segítsék. A társaság díjat alapított, melyet minden évben olyan újságírónak ítélnek meg, aki azt az értéket képviseli munkájában, mint a 2018-ban elhunyt Lovas István – írta a Magyar Nemzet.

Tovább olvasom