Kövess minket!

Médiapiac

98,184 milliárd a 2016-os teljes sajtópiaci bevétel

Nyilvánossá váltak a 2016. évi sajtópiaci eredmények. A sajtópiac 32,352 milliárd forint reklámbevételt és 58,124 milliárd forint lapeladásból származó bevételt ért el 2016-ban. A bevalló kiadóvállalatok a print költésen kívül 7,708 milliárd forint online hirdetési árbevételt, + 23%-ot realizáltak az ezt megelőző évhez képest.

A Magyar Lapkiadók Egyesülete 2012-től teszi közzé a sajtópiaci reklámköltés becsült adatait. Az MLE felmérésének célja a nyomtatott sajtóban, a reklámból befolyt, tényleges árbevételek számszerűsítése, mivel ezekről az adatokról korábban csak becslések láttak napvilágot.

A 2016. évi reklámtortát 2017. március 1-jén mutatták be a szakmai szervezetek által rendezett sajtótájékoztatón, amelyen Kovács Tibor, az MLE elnöke ismertette a sajtóra vonatkozó eredményeket. Az MLE összesítése alapján 2015-ben a „net-net” (ügynökségi és egyéb kedvezményekkel csökkentett) nyomtatott reklámpiac bevétele 32,352 milliárd forint volt. A sajtó összesített árbevétele, a lapterjesztésből származó 58,124 milliárd forinttal és a bevallásban szereplő online bevétellel együtt 2016-ban meghaladta a 98 milliárd forintot.

Növekedést prognosztizáltunk 2016-ra és ezt látjuk a sajtópiaci számokban is. A szektor hirdetési bevételeinek 50%-át továbbra is a napilapok és a női lapok reklámbevételei adják. A szektor hirdetési bevételeinek 90%-át a napilapok, női lapok, ingyenes hetilapok és hirdetési újságok, gazdasági és közéleti magazinok és B2B magazinok reklámbevételei adják.

A reklám- és terjesztési bevételek közösen egyértelműen mutatják a sajtópiac súlyát, a gazdaságban betöltött szerepét, ezt az adatot erősítik meg az olvasottság kutatás (NOK) számai is, eszerint a magyar lakosság 76%-a, 6 427 745 lapolvasó olvas nyomtatott terméket. “A bemutatott számok megmutatták, hogy a printpiac él és virul, a printhirdetéseket vásárlóképes fogyasztók olvassák, és az alacsony reklámzaj közepette a hirdetőknek jelentős forgalmat és konverziót produkálnak, nem utolsó sorban az imázs építésében is nélkülözhetetlen szerepük van.” Míg az A és B státuszúak a lakosság közel 21%-át alkotják a mért 15 évesnél idősebb fogyasztók körében, addig a fizetős magazinok olvasóinak 25%-a, a napilapokénak pedig 23%-a kerül ki ebből az „elit” célcsoportból.

A sajtó nem csak árbevétel, de nyereségesség szempontjából is piacvezető, a Whitereport adatbázisában szereplő, pénzügyi adattal rendelkező közel 800 médiavállalat együttes éves nettó árbevétele legnagyobb része a printvállalatoknál koncentrálódott, ami az árbevételek 45%-át jelenti, amelyek lapkiadónként változó arányban jöttek lapeladásból, reklámból vagy egyéb tevékenységből.

A Kantar Media vonatkozó adatait is megvizsgálták, amelyek arra is rávilágítanak, hogy a kis- és közepes hirdetők mellett a top hirdetők között is töretlen a print népszerűsége: a 2016 első felében a reklámköltések 80%-át adó, összesen 155 hirdető közül 137 használta a nyomtatott sajtót. “Ha az elmúlt két év azonos időszakát vizsgáljuk, jól látható, hogy a sajtóban hirdetők száma jelentős növekedést mutat – míg 2014-ben csak 4.243 darab, 2015-ben pedig 4.340 hirdetőt nevesített és összesített a Kantar Media, addig 2016-ra ez a szám már elérte a 4.547-et. Ha nem vesszük figyelembe az álláshirdetéseket, akkor összesen 4.278 cég reklámozott printlapokban. Fontos azonban tudni, hogy a nagyon kis hirdetők nem feltétlenül kerülnek bele ezekbe az összesítésekbe, ezért a valóságban sokkal magasabb lehet a sajtóban hirdető cégek száma.”

Az online tartalmak területén, a bevallást adó kiadóvállalatok összesen 7,708 milliárd online hirdetési árbevételt, + 23%-ot realizáltak az ezt megelőző évhez képest, és az összeg jól mutatja, hogy a kiadók az online tartalomszolgáltatói piac hirdetési szeletéből is jelentős részt tudhatnak magukénak.

Médiapiac

Uniós szintű hírszerkesztőséget hozna létre Brüsszel

Rövid időn belül a sokadik, az európai médiapiacot érintő bejelentést tett az Európai Bizottság. Mint az egy hétfő délelőtti médiakonferencián elhangzott, a testület eurómilliókkal támogatja egy uniós szintű hírszerkesztőség felállítását. Arról, hogy az EB-nek milyen elképzelései vannak az objektív tájékoztatásról, kiváló képet fest, hogy az esemény délelőtti blokkjában Munk Veronika, a Telex.hu alapító-főszerkesztője tartott előadást a pénzügyi, így szerkesztői függetlenségről.

Közzétéve:

Borítókép: Thierry Breton az Európai Hírmédia Fórum nevű rendezvényen, forrás: Twitter / European News Media Forum

Tizenhat tagállami hírügynökség részvételével uniós szintű hírszerkesztőség felállítását támogatja az Európai Bizottság (EB). A szerkesztőség valószínűleg jövő nyáron kezdi meg a munkáját, többek között az olasz ANSA, a francia AFP, a szlovák TASR és a spanyol EFE munkatársainak részvételével. A cél, hogy európai uniós politikáról szóló híreket gyártsanak és juttassanak el a polgárokhoz – többek között erről beszélt Thierry Breton belső piacért felelős biztos a brüsszeli Európai Hírmédia Fórum nevű rendezvényen hétfő délelőtt.

Az esemény a médiapiac átalakulásának kérdését veszi górcső alá, így azt, hogy a digitális forradalom közepette miképp lehetséges innovatív és hiteles hírforrásokat létrehozni és működtetni. A francia EU-biztos beszédében egyúttal kiállt amellett, hogy médiapiacnak innovatívnak, ellenállónak és kooperatívnak kell lennie, így láthatja el legfontosabb funkcióját, a demokrácia megőrzését. A biztos emlékeztetett rá, hogy

az uniós bizottság jelenleg a média szabadságát és sokszínűségét biztosító jogszabálycsomagon dolgozik. 

Szerinte ez valamennyi, a médiapiacot illető „indokolatlan beavatkozást” megakadályozhat – legyen szó külföldi befolyásszerzési kísérletektől vagy olyan médiaóriásokról, amelyek a bizottság értelmezésében túlnőnek a tájékoztatási funkción. Emlékezetes, az EB médiapiacot illető terveiről Věra Jourová bizottsági alelnök több ízben beszélt a közelmúltban. Az Európai Parlament kulturális bizottságában tett, pár héttel ezelőtti beszámolójában kijelentette, hogy a bizottság a sajtó politikai érdekek mentén történő, és gazdasági haszonszerzés célú felhasználása ellen akar tenni. 

Jourová akkor is a magyar, a lengyel és a szlovén médiaszabályozást hozta elrettentő példaként. 

Amint a Magyar Nemzet megírta, a múlt héten a liberális alelnök a politikai hirdetések és reklámok online térben történő szabályozására jelentett be javaslatokat, s egyúttal ígéretet tett rá, hogy Brüsszelből nem szólnak bele a magyarországi választási folyamatba. Ismert az is, hogy az EB korábban az újságírók védelmében fogalmazott meg ajánlásokat a tagállamoknak, amelyben kijelentették azt is: a médiapiacnak és a tagállami szerkesztőségeknek inkluzív és egyenlő munkakörnyezet kialakításán kell dolgozniuk.

Arról, hogy Brüsszelnek milyen elképzelései vannak az objektív tájékoztatásról, kiváló képet fest, hogy a hétfői médiakonferencia délelőtti blokkjában Munk Veronika, a Telex.hu alapító-főszerkesztője tartott előadást a pénzügyi, így szerkesztői függetlenségről. 

Munk tízperces beszédében azzal indokolta a Telex.hu megalapítását, hogy kollégái számára az Index.hunál nem volt többé garantált a független és minőségi újságíráshoz való jog. Szerinte a Telex.hu ma Magyarország egyik legsikeresebb portálja, amelynek nincs szüksége oligarchák támogatására. A közönség tagjainak heves bólogatása mellett elmesélte azt is, hogy a portál újságírói mellett többezres tüntetés is zajlott Budapesten. 

A főszerkesztő arról nem szólt, hogy a demonstrációt az ellenzéki pártok szervezték. Ismert az is, hogy Zdeněk Bakala cseh–amerikai üzletember a tavasszal kétszázezer eurót juttatott a balliberális portálnak. 

Az EP is „színesítene”

Az uniós bizottság mellett az Európai Parlamentnek is vannak igényei a médiapiac átalakítását illetően. Lapunk nemrég beszámolt róla, hogy be a testület oktatási és kulturális bizottságában előkészítettek egy jelentést, ami a pandémia médiára gyakorolt hatását firtatja, s egyben a médiaszektor gyors helyreállítását célozza meg. Az EP szorgalmazza, hogy a kulturális és kreatív, illetve audiovizuális és médiaágazatokat mielőbb segítsék ki anyagilag: mint írják, az unió állampolgárainak információhoz való hozzáférése kulcsfontosságú. A 25 oldalas dokumentumban helyet kap az EP azon szempontja is, miszerint a tagállamoknak a demokratikus, inkluzív és fenntartható médiapiac érdekében törekedniük kell rá, hogy több nő, etnikai kisebbségi, migráns és menekült, LMBTQ-személy, valamint fogyatékkal élő kapjon helyet a médiaszektorban.

Tovább olvasom

Médiapiac

Szijjártó a Russia Today-nek nyilatkozott

Szijjártó Péter Moszkvában nyilatkozott a Russia Today televíziónak, ahol a magyar külgazdasági és külügyminisztert többek között Magyarországról, Közép-Európáról és a NATO-ról kérdezték.

Közzétéve:

Fotó: Facebook.com/szijjarto.peter.official

– Mindig is azt akartuk, hogy a Kelet és a Nyugat között pragmatikus kapcsolat legyen, folyamatos párbeszédet folytassanak egymással. A történelmünk azt tanította nekünk, hogy akárhányszor konfliktusban állt Kelet és Nyugat, a közép-európai országok – köztük Magyarország – mindig veszítettek. És nem akarunk többé vesztesek lenni – magyarázta a Magyar Nemzet szerint Szijjártó Péter.

Így amikor a párbeszéd, a pragmatikus kapcsolat, a kölcsönös tisztelet és a kölcsönös bizalom mellett érvelünk, az nem azért van, mert kémek lennénk egyik vagy másik oldalnak.

Ez a nemzeti érdekünk, nagyon egyszerűen és tisztán fogalmazva – összegezte a külgazdasági és külügyminiszter az interjúban.

Tovább olvasom

Médiapiac

Átadták a Lovas István-sajtódíjat

Pilhál György és Pilhál Tamás, a Magyar Nemzet napilap munkatársai vehették át idén a Lovas István-sajtódíjat, melyet péntek este adott át az egykori újságíró szellemiségét ápoló társaság.

Közzétéve:

Fotó: Magyar Nemzet/Teknős Miklós

Pilhál György sportújságíróként kezdte pályafutását, írt a Népsport és a Magyar Hírlap hasábjain, még a rendszerváltás előtt. Politikai írásait először az Új Magyarországnál jelentette meg, majd a Napi Magyarországnál, azután 2002 óta a Magyar Nemzetnél. A máig naponta jelentkező Tollhegyen rovatának írásai kezdetben Margó cím alatt jelentek meg. Pilhál György 2016-ban, a G-nap után nem sokkal hagyta ott a Magyar Nemzetet, és csatlakozott a Magyar Idők napilaphoz, ami ma ismét Magyar Nemzetként jelenik meg.

Pilhál Tamás 2002-ben a Magyar Nemzetnél kezdte újságírói pályafutását. A konzervatív napilapnál 2016-ig dolgozott, majd a Pesti Srácoknál jelentette meg írásait. Jelenleg ismét a Magyar Nemzet munkatársa, publicistája.

A Lovas István Társaság 2019-ben alakult azzal a szándékkal, hogy megőrizze és továbbadja mindazon értékeket, amelyeket az ország egyik legnépszerűbb újságírója képviselt. Az alapítók elsődleges célja Lovas szellemi örökségét ápolni, gondozni, s bemutatni, milyen szakmai és erkölcsi mércét képviselt ő. A társaság tagjai szeretnék előmozdítani a nemzet sorskérdéseivel, politikai életével kapcsolatos, nemzeti értékeket védő, tisztességes sajtómunka nagyobb megbecsülését is, valamint az ezt a szellemet képviselő alkotók együttműködését és érdekeinek védelmét. Céljuk az is, hogy a határon túli magyar nemzeti közösségek megmaradását segítsék. A társaság díjat alapított, melyet minden évben olyan újságírónak ítélnek meg, aki azt az értéket képviseli munkájában, mint a 2018-ban elhunyt Lovas István – írta a Magyar Nemzet.

Tovább olvasom