Kövess minket!

Médiapiac

763 tanóra, 26518 bejelentés

A Safer Internet Program konzorciuma tavaly is kötetlen, játékos, interaktív formában hívta fel a szülők, pedagógusok, gyermekek figyelmét az internethasználatból fakadó esetleges veszélyekre és azok kivédésének lehetőségeire.

Az Európai Unió Safer Internet Programjának (SIP) hazai konzorciuma összesítette a 2015-ös tevékenységét. A Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat a program itthoni koordinátora és tudatosságnövelő központja, oktatói az internet biztonságos használatának tudatosításával foglalkoznak. 2015-ben 170 alkalommal 763 tanórát tartottak, összesen 20 006 felhasználónak. A nagy létszámú gyerekcsoportok – teljes gyereklétszám 17 069 fő – mellett 1136 szülőt és 1801 tanárt is sikerült elérniük, akik sok esetben meglepődve vették tudomásul, hogy a gyerekek mennyi problémával és kérdéssel szembesülhetnek az online világban.

2015-ben a SIP oktatói 47 budapesti és 123 vidéki helyszínre jutottak el. Az előadások számos esetben kötetlen beszélgetésekké alakultak át, ahol a résztvevők saját tapasztalataikat osztották meg, és az oktatók sok esetben javasoltak konkrét megoldást egy-egy problémára (hol jelenthetik be a káros tartalmat, hogyan kell módosítani a biztonsági beállításokat, milyen szűrőprogramot használjanak stb.).

A Safer Internet Program 2015-ben több nagy rendezvényen is részt vett, ahol az oktatók több ezer gyermekkel találkozhattak. A Városligeti Gyermeknapon májusban, két nap alatt közel 10 000 gyermek látogatta meg a Biztonságos Internet Sátor programját. Nyáron különböző táborokban tartottak foglalkozást az oktatók, pl. a Bűnmegelőzési Gyerektáborban, Csillebércen, a fiatalok számára pedig a Sziget Fesztivál Civil Falujában álltak rendelkezésre az önkéntes oktatók. Partnereik, a BalaBit Kft. és az Életrevaló Egyesület felméréseket készítettek a szigetlakókkal az internetezési szokásaikról. Így 2015-ben mindösszesen több mint 31 000 fő vett részt a SIP rendezvényein.

A Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat a Nemzeti Média-és Hírközlési Hatóság támogatásával 2015. szeptember 29. és október 1. között rendezte meg a VIII. Nemzetközi Médiakonferenciát Balatonalmádiban. Az elismert magyar médiaszakemberek mellett a konferencián az INSAFE hálózat képviselői és Julie de Bailliencourt, a Facebook internetbiztonság-politikai menedzsere is részt vett.

Az előadók kiemelten foglalkoztak a közösségi oldalak használatával, ahol az adatbiztonság mellett a webes identitás és viselkedés is fontos téma volt. Idén Budapesten, október 19-én rendezik meg az ingyenes Safer Internet Konferenciát.

A Kék Vonal Gyermekkrízis Alapítvány a Safer Internet Program konzorciumi tagjaként vállalta, hogy a 116 111-es hívószámon elérhető segélyvonalán fogadja a kifejezetten az internetbiztonsághoz kötődő kérdésekkel, az internethasználathoz kötődő rossz élményekkel egyedül maradó gyerekek, fiatalok, illetve aggódó felnőttek hívásait is. Tapasztalatuk szerint erre egyre nagyobb igény van.

2015-ben összesen 26 518 alkalommal fordultak gyerekek a Kék Vonalhoz telefonon, chaten vagy az online levelező felületen. A szolgáltatást nagyrészt 12-18 év közötti kamaszok vették igénybe, de fiatalabb gyerekek, illetve gyerekek miatt aggódó, velük kapcsolatban segítséget kérő felnőttek kérdéseit is fogadták.

A legnépszerűbb csatorna változatlanul a telefon, de egyre több, összesen 2279 e-mailt is kaptak, ami több mint a duplája a 2014-esnek.

A konzultációk nagy többsége a párkapcsolatokról, baráti, családi, iskolai kapcsolatokról – konfliktusokról szólt. A tizenévesek identitásának, kapcsolatainak és közösségi életének alakulásában egyre nagyobb szerepet kap az online jelenlét. 2015-ben átlagosan több mint napi két beszélgetésben kapott főszerepet az internet, pontosan 707 ilyen konzultáció volt az évben.

A legtöbben változatlanul az internetes ismerkedés, az online kapcsolatfenntartás dilemmái, nehézségei vagy éppen veszélyei miatt kértek segítséget (359 alkalommal). Egyre jellemzőbb az online ismerkedés, vagy a párkapcsolatok intimitásának, a szexualitásnak a neten való megjelenése, így a Kék Vonalhoz is többen fordultak olyan online helyzetekkel, amiben szexuális tartalmú üzenetek, képek bukkantak fel (szexting). Az iskolai közösségi problémák, a kortárs konfliktusok gyakran nyilvánulnak meg a cyberbullying jelenségében. 2015-ben 267 online zaklatással, bántalmazással, megfélemlítéssel kapcsolatos megkeresés érkezett. Az internetbiztonsággal is összefüggő jellemző téma még a káros vagy akár illegális tartalmak bejelentése, erre a Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt. bejelentő felületét, a Biztonságosinternet Hotline-t ajánlhatták. A szervezethez az online játékokkal, az internetfüggőség jelenségével kapcsolatos megkeresések is befutottak, továbbá a beszélgetésekben megjelent témaként az interneten olvasott hírek, információk hitelességének kérdése is.

A NISZ Zrt. által üzemeltetett Biztonságosinternet Hotline online bejelentő felületén keresztül 2015-ben összesen 1613 bejelentés érkezett. A szakemberek a jogellenes tartalmakat eltávolították, illetve 439 jogsértőnek minősített, szexuális kizsákmányolásra utaló bejelentést továbbítottak az Országos Rendőr-főkapitányság felé. Darabszám alapján a rasszista-, idegengyűlöletre uszító tartalom volt a második leggyakoribb bejelentési kategória (összesen 233). Erőszakos és zaklató tartalmak kategóriában 136 bejelentés érkezett. Ezeknek több mint 10%-a tartalmazott olyan információt, ami alapján a hotline a bejelentőnek a rendőrségi feljelentést javasolta. A bejelentések legnagyobb része tavaly is az egyéb kategóriában érkezett (509 db), ami a hotline szakemberei részére jól szemlélteti, hogy melyek azok a káros, de nem jogsértő tartalmak, online magatartásformák, trendek, amelyek a leginkább zavarják a hazai internetezőket.

A Biztonságosinternet Hotline prioritása a tiltott pornográf tartalmak eltávolítása az internetről. A bejelentett tartalmak nagy része külföldi illetékességgel rendelkezik, ezért van nagy hozzáadott értéke a hotline-okat összefogó nemzetközi INHOPE szervezetnek. A tavalyi év nagy technikai fejlesztése, hogy az INHOPE szervezet egy hash alapú adatbázisra tért át a korábban használt URL alapú adatbázisról. Ennek – leegyszerűsítve – az a jelentősége, hogy tavaly novembertől minden bejelentett URL-t az új rendszer tartalomelemenként lement, és a hotline elemzők az adott tartalmakat (kép, videó) egyenként tudják kategorizálni, és minden egyes tartalomelem egyedi hash-értéket kap. A munka ugyan jelentős emberi erőforrást igényel, azonban hosszú távon ezeket a hash-értékeket a tartalomszolgáltatók felhasználhatják a rendszereik szűréséhez. Fontos megjegyezni, hogy a hash-értékből az eredeti tartalom semmilyen módon nem alakítható vissza. A Biztonságosinternet Hotline tavaly, az új rendszernek köszönhetően, a már említett 439 tiltott pornográf URL bejelentésével közel 6000 tartalomelemet kategorizált.

2015 decemberétől érhető el a Biztonságosinternet Hotline megújult weboldala, amely közel öt év után váltotta fel a korábbit. Az új felülettel a Hotline egész arculata megváltozott, igazodva ezzel a felhasználók igényeihez és elvárásaihoz. A weboldal funkciói nem változtak, a változatlan bejelentési lehetőségek mellett felfrissültek a praktikus internetbiztonsági tippek.

Médiapiac

Újabb tehetséggondozó kurzust indít a Mediaworks

A program során a résztvevők a magyar konzervatív sajtó kiemelkedő szereplőiből összeállított előadókkal és mentorokkal dolgozhatnak együtt.

Közzétéve:

Borítóképünk illusztráció, fotó: Pixabay

A Mediaworks Hungary Zrt. gyakorlatorientált tehetséggondozó képzése kiállta a gyakorlat próbáját, ezért a sikeres első kurzus után idén is meghirdeti azt hazánk egyik legnagyobb médiavállalata – közölték a szervezők pénteken. Mint írták, a program Facebook-oldalának posztjai többek között azt is elárulják, milyen jó hangulatban folyt a közös munka, az a tény pedig szintén beszédes lehet, hogy a képzést sikeresen elvégzők közül összesen kilenc ifjú tehetséges növendék kapott állásajánlatot a cégtől, így

az itt végzettek legtöbbje immár kolléga, hiszen rájuk a Magyar Nemzet, az Origo, a Világgazdaság, a Nemzeti Sport és a Mediaworks Központi Online Szerkesztősége is számot tartott.

Aki tehát csatlakozik a tehetséggondozó programhoz, hogy a médiaismereteit gyarapítsa, s magát gyakorlott újságíróvá képezze, a program Facebook-oldaláról már jó előre pontosan feltérképezheti, mire számíthat, milyen ismeretekkel gazdagodhat.

Íme a részletek

Ha valakit érdekel a média világa, szeret írni, de nincs még szerkesztőségi gyakorlata, publikációs rutinja, vagy netán az elméleti tudása már megvan, de a gyakorlati médiamunka még hiányzik, akkor a Mediaworks Tehetséggondozó Programja most őt is megszólíthatja.

A tehetséggondozóra felvett jelentkezők méltányos és versenyképes díjazásban részesülnek. Döntően a 22 és 30 év közötti, még a karrierjét építő korosztályt várják, de nincs meghatározott korhatár a jelentkezés során.

A Mediaworks Tehetséggondozó Programjára jelentkezhetnek

  1. alapszinten azok, akiket érdekel a média világa, de még nincs szerkesztőségi gyakorlatuk,
  2. illetve azok, akik már részt vesznek valamilyen egyetemi kommunikációs képzésben. Ebben az esetben a tehetséggondozáskor a gyakorlati médiamunka tapasztalatainak megosztása kerül előtérbe, az elméleti háttéranyagok megismertetésével szemben.

A szervezők döntően a társadalompolitikai és gazdasági érzékenységű fiatalok érdeklődését szeretnék felkelteni, azokét, akik kíváncsiak a politika és a gazdaság nagy rendszereinek működésére, s nem idegen tőlük az adatalapú újságírás, valamint a társadalmi-gazdasági tényfeltárás gondolata.

Itt megtanulhatják, hogy milyen politikai motivációk és gazdasági szükségletek mozgatják körülöttünk a hatalmi struktúrákat, s milyen hálózatok rezdüléseire érzékenyen lehet megérteni a társadalmi és pénzügyi változások mélyebb összefüggéseit.

A Mediaworks Tehetséggondozó Programja valóban a tehetség egyéni kibontakoztatására figyel, így hát az arra érdemeseknek lehetőségük lesz a rovatok szerinti és a platformok szerinti specifikációra is.

A program támogatja az egyéni multimédiás, rádiós és tévés aktivitásokat is – híven ahhoz, hogy a képzés Magyarország legnagyobb kiadóvállalatának hátterére hagyatkozhat.

Jelentkezési feltételek

  • Már folyamatban lévő, a diploma megszerzéséhez közeledő egyetemi képzés vagy egyetemi diploma.
  • Önéletrajz.
  • A haladó szintű tehetséggondozásra jelentkezőktől publikációs lista, az alapszintre jelentkezőktől egy legfeljebb 3000 karakteres, aktuális belpolitikai témában születő véleménycikk.
  • Motivációs levél, amelyben szerepel egy legfeljebb kétperces motivációs videó, amelyben a jelentkezés okát kell ismertetnie a jelentkezőnek. A videóanyagot egy zárt YouTube-csatornára kell feltölteni. (A zárt Youtube-csatornára feltöltött anyagot a jelentkező kezeli, azt nem veszik át adatkezelésre, hanem csak a döntést előkészítő háttéranyagnak tekintik. A felvételi eljárás végén a videó természetesen bármikor törölhető.)
  • A magas szintű nyelvismeret előnyt jelent a programban.

A válogatás két körben történik: a beküldött írásos anyagok alapján a kiválasztottaknak még egy írásos felvételi teszten és egy felvételi interjún is részt kell venniük. Csak ezek után kaphatják meg az ajánlatot a szerződés aláírására.

A jelentkezés határideje: 2022. október 15.

A jelentkezést és az esetleges kérdéseket erre a címre kell elküldeni: tehetseggondozas@mediaworks.hu.

További információ a program közösségi oldalán, a leggyakoribb kérdések és a rájuk adott válaszok pedig ide kattintva érhetők el.

Tovább olvasom

Médiapiac

Politikai támadást intéztek a 444 „tényellenőrei” Orbán Balázs ellen

A Transzparens Újságírásért Alapítvány elemzése szerint a Lakmusz nevű úgynevezett „tényellenőrző” portál nem szakmai alapon, hanem politikai célok mentén támadja a politikust.

Közzétéve:

Fotó: MTI/EPA/Neil Hall

A Transzparens Újságírásért Alapítvány legfrissebb elemzésében megvizsgálta Lakmusz nevű úgynevezett „tényellenőrző” portál Orbán Balázs posztjával kapcsolatos írását, amelyből az látszik, a portál nem szakmai alapon, hanem politikai célok mentén támadja a politikust.

Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatója szeptember 1-én kelt, „Európában Magyarországon a legalacsonyabb a lakosságot sújtó infláció” című Facebook bejegyzésében egy IMF által készített elemzést osztott meg arról, hogy Európában Magyarországon a legalacsonyabb a lakosságot sújtó infláció, kiemeli azt is, hogy a kutatás 2022 első negyedévi adatokkal számol. A bejegyzés egyik alaptétele, hogy hazánk a rezsicsökkentés miatt mindez alól kivételt képez: „az alsó jövedelmi ötödbe tartozó háztartásokat valamivel kevésbé érinti az infláció mértéke, mint a leggazdagabb egyötödöt.” Orbán hozzátette, hogy „A rezsicsökkentés megóvásával pedig biztosítottuk, hogy az átlag alatt fogyasztóknak ezután se kelljen egekig érő fűtésszámlát fizetniük a téli hónapokban.”

A 444.hu-hoz tartozó, Lakmusz nevű úgynevezett „tényellenőrző” oldal hosszú cikket írt arról, hogy ellenőrizték a bejegyzés valóságtartalmát. „Tényellenőrzésükben” kifogásolták Orbán Balázs bejegyzését.

A Transzparens Újságírásért Alapítvány elemzése megjegyzi, hogy a „tényellenőrzés” kifejezés önmagában megkérdőjelezhető: hiszen a tényt nem ellenőrzik, hiszen a tény azért tény, mert az igazságtartalmát már bebizonyították, ennek hiányában hipotézis, vagy vélemény.

Az alapítvány szerint a Lakmusz „tényellenőrző bizottsága” szinte kizárólag a bejegyzés első mondatára reagál, azt állítva, hogy „nem igaz, hogy Magyarországon a legalacsonyabb a lakosságot sújtó infláció”. Szerintük a „Nemzetközi Valutaalap valójában arról írt, hogy nálunk járultak hozzá a növekvő energiaárak a legkevésbé az inflációhoz” majd hozzátették, hogy „mindezt májusi adatok alapján, még jóval a magyar rezsiárak emelése előtt számították ki.”

A Transzparens Újságírásért Alapítvány szerint ezzel az a probléma , hogyOrbán Balázs bejegyzésében kiemelte, hogy az elemzés az első negyedévre vonatkozott, és a teljes bejegyzés az energiaárak inflációra gyakorolt hatását veszi alapul.

A 444.hu kötelékébe tartozó Lakmusz nevű tényellenőrző portál tehát fact-checkelte Orbán Balázs egy Facebook-bejegyzését, de úgy tűnik, csak a címre koncentrálnak. Amennyiben mégsem, akkor súlyosabb az eset: szövegértési problémák állnak fenn a Lakmusz művészettörténész tényellenőrzőjénél – fogalmaz az elemzés. 

Lyukra futottak a 444 „tényellenőrei” – de ki ellenőrzi őket?

Orbán Balázs egy szeptember 20-i bejegyzésében reagált is a „tényellenőrök” vádjaira. Kritikával illeti az ellenőrzést: 

„A 444 » független tényellenőr« csapata szerint nagyot hibáztam, mert nem hívtam fel a figyelmet egy szeptember eleji bejegyzésemben arra, hogy a hivatkozott adatok korábbi időszakból valóak. Nézzük, akkor mi is szerepel a bejegyzésben szó szerint: »2022 ELSŐ NEGYEDÉVI adatokkal számoló IMF-elemzés«”.

Válaszolt arra is, hogy a Lakmusz kifogásolta, hogy a háztartások által érzékelt inflációval kapcsolatban a politikus nem hangsúlyozta eléggé, hogy az IMF az energiaárak által befolyásolt inflációt elemzi. Orbán Balázs szerint azonban ha „elolvassuk a teljes bejegyzésemet, egyértelműen kiderül, hogy az egész bejegyzés az energiaárakról szólt.” Végül felteszi a kérdést:„Ha ilyen »alapos« munkát végez a 444 művészettörténész végzettségű »tényellenőre«, akkor vajon hogyan viszonyuljunk egy »mezei« 444 újságíró felkészültségéhez?”

A Transzparens Újságírásért Alapítvány korábban részletes elemzésben mutatta be a 444.hu által, az Európai Bizottság támogatásával életre hívott Lakmusz nevű tényellenőrző hírportál működését. Öndefiníciójuk szerint azért hozták létre az oldalt, hogy ellenőrizzék azokat az információkat, amelyek sok emberhez jutnak el, és érdemben befolyásolhatják az életüket – fogalmaz a cikk. Az Alapítvány szerint jellemzően 5 újságíró ír cikkeket a Lakmuszra. A főszerkesztő Zöldi Blanka, aki a Direkt36-nál dolgozott. Diószegi-Horváth Nóra, aki a Mércénél tevékenykedett, valamint éveken át menetkísérő koordinátorként segítette a Budapest Pride szervezését.

Szintén a Mércénél dolgozott Kárpáti Jakab is, aki a Lakmuszhoz kerülése előtt a Partizán csatorna szerkesztőségében tevékenykedett. Neuberger Eszter pedig írt cikkeket a hvg.hu, a 2019 végén megszűnt Abcúg és a 444 felületeire is.

A szóban forgó tényellenőrzést Német Szilvi művészettörténész, médiakutató, 2019-től az ELTE Film-, média- és kultúraelméleti doktori programjának hallgatója jegyezte.

Tovább olvasom

Médiapiac

Trump hamarosan visszatérhet a Facebookra – ha „jól viselkedik”

Január elején lejár a korábbi amerikai elnök két évre szóló kitiltása. Egy szakértői csoport előbb megvitatja, milyen kockázatok és esetleges károk származhatnak a sajátos nézeteket valló, egyedi stílusban kommunikáló politikus-üzletember online rehabilitációjából.

Közzétéve:

Fotó: MTI/EPA/Cristobal Herrera

Néhány hónap múlva újra a Facebook közönsége elé léphet Donald Trump bukott amerikai elnök, aki még az elveszített elnökválasztást követően, a Capitolium 2021. januári ostroma során tanúsított megkérdőjelezhető magatartása miatt tiltottak ki a közösségi médiafelületről.

Az eredetileg két évre szóló kitiltás 2023 elején jár le, így akár már jövő januárban feloldhatják a volt elnökre vonatkozó Facebook-tilalmat – erről Nick Clegg, a Meta Platforms – a Facebook anyacége – globális ügyekért felelős elnöke beszélt egy interjúban a MarketWatch beszámolója szerint.

A korlátozás visszavonásáról azt követően dönt majd a vállalat, hogy egy szakértői csoporttal megvitatja, milyen kockázatok és esetleges károk származhatnak a sajátos nézeteket valló, egyedi stílusban kommunikáló, 76 éves multimilliárdos politikus-üzletember rehabilitálásának az online térben.

Ha azt látjuk, hogy olyan tartalom van a platformunkon, amely valós fizikai károkat okozhat, akkor egyértelmű felelősségünk, hogy fellépjünk ellene

 – nyomatékosította Clegg a Semafor hírportálnak.

Trumpot 2021. január 7-től kezdődően két évre tiltotta ki a Facebook saját, valamint az ugyancsak a médiaóriáshoz tartozó Instagram-felületéről, hozzáférését pedig ezt követően is csak bizonyos feltételek teljesülése mellett állítják vissza.

Az Egyesült Államok 45. elnökét a 2020-as elnökválasztáson elszenvedett vereségét követő hónapokban a Facebook mellett több más közösségi médiaplatformról, köztük a Twitterről és a Snapchatről is kitiltották – számolt be róla a vg.hu.

Tovább olvasom