Kövess minket!

Médiapiac

4 óra 53 perc

A Nielsen Közönségmérés adatai alapján 2018 negyedik negyedévében a teljes népesség naponta ennyit töltött a tévékészülékek előtt: 3 perccel kevesebbet, mint egy évvel korábban. A tévénézéssel töltött időnk ötödét sorozatokra, 17 százalékát pedig mozifilmekre fordítottuk, és minden ötödik percben reklámokat és/vagy műsorajánlókat néztünk.

2018 negyedik negyedévében a teljes népesség naponta átlagosan 4 óra 53 percet töltött a tévékészülékek előtt, amely 3 perccel kevesebb, mint az előző év ugyanezen időszakában. A csökkenés a 18-49 éves korosztályban volt jellemző, ahol egy fő 8 perccel kevesebbet tévézett egy átlagos napon. A 4-17 évesek napi átlagos tévénézési ideje 1 perccel, míg az 50 felettieké 3 perccel nőtt 2017 ugyanezen időszakához képest.

A 18 évnél idősebbek korcsoportjában a tévénézési idő eltérő módon alakult az internethasználat intenzitásának függvényében. Akik jellemzően nem használnak internetet, naponta átlagosan 7 óra 27 percet töltöttek tévénézéssel, ami 16 perccel több, mint egy évvel korábban, átlag életkoruk pedig 62 év volt 2018 negyedik negyedévében. A naponta legfeljebb 1 órát internetező felnőttek 5 óra 38 percet töltöttek a képernyők előtt egy átlagos napon, 4 perccel kevesebbet, mint tavaly, átlag életkoruk pedig 54 év volt. Akik 1-2 órát minden nap eltöltenek a világhálón, naponta átlagosan 4 óra 24 percet fordítottak tévénézésre: 13 perccel csökkentve a tavaly mért tévénézési idejüket, és átlag életkoruk 50 év volt a vizsgált időszakban.

A legintenzívebb internet-felhasználók – akik saját bevallásuk szerint naponta akár 3 óránál is többet böngésznek a neten, legalább ugyanennyi időt a képernyők előtt is eltöltöttek: 3 óra 52 perc volt a napi átlagos tévénézési idejük, ami 1 órával (61 perccel) kevesebb, mint a 4 évnél idősebb, teljes lakosság átlaga, ugyanakkor pontosan megegyezik a tavaly mért értékkel.

Az időeltolásos tévénézésre alkalmas készülékek, eszközök egyre inkább elterjednek, azonban jellemzően még mindig a sugárzással egy időben szeretünk tévézni. A TSV aránya lassan de biztosan növekszik, és ez a növekedés leginkább az 50 év alatti korosztályokban jellemző. A teljes népesség a napi tévénézéssel töltött idejének 1,4%-át, átlagosan 4 percet fordított időben eltolt televíziós tartalom fogyasztására 2018 negyedik negyedévében. A TSV aránya a 4-17 éves korosztályban volt a legmagasabb: az átlagos napi tévénézési idejükhöz további 1,9%-ot tett hozzá. A 18-49 évesek is alig maradtak el ettől: a tévénézésre fordított idejük 1,8%-át töltötték késleltetett – a sugárzással nem egyidejű – tévés tartalom fogyasztásával. Az 50 év felettieknél a TSV 1% volt: 0,1 százalékponttal kevesebb, mint egy évvel ezelőtt.

A tematikus csatorna-csoportok nem változtak szignifikánsan 2017 negyedik negyedéhez képest: minden esetben fél százalékpont alatti változás volt tapasztalható az együttesen elért közönségarányukban. A napi átlagos tévénézési idő felét – 51 százalékát – a szinte minden nézői igényt kielégítő, és legtöbb csatornát (26 db) magában foglaló „általános szórakoztató” csatornák csoportjára fordítottuk. További 11,5% jutott a filmcsatornák nézésére, a hírcsatornák pedig 7,5%-ot mondhattak magukénak. A tévénézésre fordított idő fennmaradó egyharmadán osztozott az összes többi tematikus csoport, köztük az ismeretterjesztő, életmód-, gyerek- és zenecsatornák, valamint a sportcsatornák csoportja is.

A sugárzási időből és műsorfogyasztásból való részesedések az egyes műsortípusok esetében eltérően alakultak. A vizsgált időszakban a mozifilm műsoridőből való részesedése 10,2%-os volt, és ennek felét akciófilmek illetve vígjátékok tették ki. A mozifilm népszerűségét tükrözi az a tény, hogy a műsorfogyasztásból jóval magasabb arányt – 16,9%-ot képviselt, melynek több mint fele (9,9%) akciófilmekből és vígjátékokból tevődött össze, és a fennmaradó részen osztozott az összes többi filmes műfaj.

A „nem zenés fikció” kategóriájába sorolt műsorok 28,1%-ban részesedtek a sugárzási időből, melynek közel kétharmadát sorozatok és szappanoperák alkották, a fennmaradó harmad pedig majdnem teljes egészében rajzfilmekből állt. A műsorfogyasztásból a sorozatok és szappanoperák összesen 21,2%-ban részesedtek, tehát tévénézésünk minden ötödik percét rájuk fordítottuk.

A „hírek, aktuálpolitika, gazdaság” tematika a műsoridőből csak igen csekély, mindössze 3,1%-ban részesül, de a tévénézési időnkből jóval többet – 9%-ot – töltöttünk el velük, vagyis majdnem ugyanannyit, mint amennyi időt akciófilmekre és vígjátékokra vagy akár szórakoztató műsorokra fordítottunk. Ez is arról árulkodik, hogy a nézők érdeklődnek a napi aktualitások iránt, és szívesen tájékozódnak a tévén keresztül.

A kereskedelmi reklámok az általános trendeknek megfelelően 14%-ot szakítottak ki maguknak a teljes műsoridőből, és pontosan ugyanekkora arányban részesedtek a tévénézési időből is. Ha ehhez hozzátesszük a műsorajánlók 5,7%-os fogyasztási arányát, együttesen már a tévénézési idő ötödét tették ki, ami több, mint amennyit mozifilmekkel töltöttünk.

A sugárzott reklámok száma rendszerint az év utolsó negyedében az ünnepek közeledtével a legmagasabb, és ez 2018-ban sem volt másképp. Naponta átlagosan több mint 35 ezer reklámfilm került adásba a Nielsen által szpotszinten vizsgált csatornákon, ami 4 883 db reklámfilmmel több 2017 negyedik negyedévéhez képest. Az egy reklámblokkon belül sugárzott reklámfilmek átlagos száma pedig 9,6-ról 10,5-re nőtt. A növekedés kapcsán fontos hozzátennünk, hogy a szpotszinten mért csatornák száma 67-ről 70-re változott 2017 negyedik negyedévéhez képest, továbbá a 2017-ben és 2018-ban egyaránt jelen lévő csatornákon is nőtt a sugárzott reklámok darabszáma.

A reklámfilmek naponta átlagosan 78 ezerrel több nézőhöz jutottak el a 4 évnél idősebb, tévével rendelkező háztartásban élők körében, és így naponta átlagosan 6,25 millió főt értek el legalább egyszer. Az egy főre jutó napi átlagos reklámnézési idő 33-ról 35 percre növekedett, és egy elért néző naponta átlagosan 130 reklámfilmet tekintett meg: tízzel többet, mint egy évvel korábban.

A napi fogyasztási cikkek (FMCG termékek) hirdetési rangsorában az első és második helyre a Mikulás és a Karácsonyi ünnepek elmaradhatatlan kellékei, a „szeletes csokoládé” és a „bonbon” kerültek, a harmadik helyen pedig a „sör” termékosztályának televíziós hirdetései állnak 2018 negyedik negyedéves, teljes népességre vonatkozó összes GRP alapján.

Médiapiac

Soros tényellenőrzői inkább megvédik Bident, mintsem ellenőrzik

A PolitiFactet működtető szervezet mögött az amerikai tőzsdespekuláns pénze is feltűnik.

Közzétéve:

Borítóképünkön Soros György amerikai milliárdos, fotó: MTI / EPA / Clemens Bilan

A NewsBusters nevű oldal által készített kutatás, amelyre a V4NA hírügynökség hívta fel a figyelmet, Biden első 100 napját vette górcső alá, és kiderül belőle, hogy a PolitiFact nevű tényellenőrző oldal mindössze 13 egyéni tényellenőrzést végzett az elnök állításaival kapcsolatban. Ugyanakkor 106 olyan dolgot ellenőriztek, amely Bidenről szólt.

“Más szavakkal: sokkal érzékenyebbek arra, ha valaki hazudik Bidenről, mintha Biden hazudik”

fogalmazott a NewsBusters szerkesztője, Tim Graham.

A felmérés szerint a 13 vizsgált Biden-állításból 8 valamiféle hamisságot tartalmazott, ennek ellenére sosem adtak nekik “Pants on Fire” minősítést, ami az egyértelműen hamis kategóriát jelenti.

A Bidenről szóló 106 ellenőrzött anyagból 91, tehát nagyjából 86 százalék, legalább “többnyire hamis” besorolást kapott, 24-et láttak el “Pants on Fire” minősítéssel.

Összességében megállapították, hogy Biden PolitiFact-oldala azt mutatja, hogy 2007-től 169 alkalommal került a „Truth-O-Meter”-re, és kiderült, hogy 67-szer igazat adtak neki, míg 78-szor kapott “többnyire hamis” minősítést.

Ezzel szemben Donald Trumpnak 931 ilyen tényellenőrzése van, és közülük 692 többnyire “hamis” vagy még rosszabb (74,3 százalék).

A PolitiFact.com 2007-ben a Tampa Bay Times nevű újság projektjeként jött létre. Az irányítását a lap kiadója, a Poynter Institute for Media Studies nevű szervezet 2018-ban vette át.

A Poynter Institute ezer szálon kötődik Soros Györgyhöz és a Nyílt Társadalom Alapítványokhoz (OSF). Az OSF honlapja szerint a szervezet több százezer dolláros juttatásokban részesült: 2019-ben 167 ezer dollárt, 2017-ben 300 ezer dollárt, 2016-ban 25 ezer dollárt kapott.

A Poynter Institute országos tanácsadó testületében is feltűnnek figyelemreméltó nevek. Ott van például Christa Scharfenberg, aki a Center for Investigative Reporting nevű Soros-szervezet vezetője. Az OSF honlapja szerint a Center for Investigative Reporting 2018-ban 650 ezer dollárt, míg 2016-ban közel 660 ezer dollárt kapott.

Tovább olvasom

Médiapiac

Színháztörténeti titkok nyomába ered az M5 új műsora

A szombaton kezdődő hatrészes sorozatban magyar színészlegendák kulisszák mögötti életét ismerhetik meg a nézők.

Közzétéve:

MTVA Fotó: Zih Zsolt

Sztankay Ádám a Duna Televízón látható Hogy volt?! mellett az M5 kulturális csatorna új műsorában, a Promenádban folytatja színháztörténeti oknyomozó újságírói munkáját – közölte az MTVA Sajtó- és Marketing Irodája.

A hatrészes Promenád című tévésorozatban feltárulnak a második világháború előtti és utáni magyar színészlegendák életének kulisszák mögötti tragédiái és nagy fordulatai.

Archív felvételek felhasználásával, történészek közreműködésével és eredeti helyszíneken forgatott jeleneteken keresztül tárulnak fel a politika által kettétört életek. A műsor Sztankay Ádám blogsorozatán alapul.

A Promenád epizódjaiból a nézők megismerhetik a 20. század emberpróbáló történelmi viharainak kitett művészsorsokat – azokét, akik egyenes gerinccel vészelték át a megpróbáltatásokat, és azokét is, akik kollégáik tönkretételében, meghurcolásában úttörő szerepet vállaltak

– fogalmazott az MTVA Sajtó- és Marketing Irodája.

A két világháború közötti élénk színházi, filmes élet, a szovjet megszállás, a színházak államosítása, a kommunista államhatalom berendezkedése, és az új kultúrpolitikai irányvonal erőszakos keresztülvitele számos tragédiával járt. Minden epizód egy-egy színészlegenda egyéni sorsán keresztül mutatja be, milyen sorskérdések, milyen választási lehetőségek elé állította őket a történelem.

Az első epizódban – amely május 8-án, szombaton 21 óra 5 perctől látható – Bajor Gizi történetét ismerhetik meg a nézők. A Kossuth-díjas színésznő a modern színjátszás egyedülálló személyisége volt, akinek egy ország hevert a lábai előtt. Viharos magánélete, vakmerő bátorsága és tragikus halála azonban beárnyékolja sikerekben gazdag életét.

Borítókép: Sztankay Ádám újságíró a Hogy volt!? című tv-műsor felvételén

Tovább olvasom

Médiapiac

Bírósági ítélet: érvénytelen a Klubrádió pályázata

A médiatanács minden tekintetben jogszerűen hozta meg a döntését.

Közzétéve:

Borítóképünk illusztráció, fotó: Pixabay

Megerősítette a Fővárosi Törvényszék csütörtöki ítélete, hogy a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) Médiatanácsa jogszerűen minősítette érvénytelennek a Klubrádió 92,9 MHz-es sugárzási jogosultságra benyújtott pályázatát – közölte a hatóság pénteken az MTI-vel.

Az NMHH közleménye szerint a bíróság a rádió keresetét teljes egészében elutasította, és hangsúlyozta, hogy

a médiatanács minden tekintetben jogszerűen hozta meg a döntését.

a médiatanács minden tekintetben jogszerűen hozta meg a döntését.

Emlékeztettek: a Klubrádió a médiatanácsnak azt a március 10-ei döntését támadta meg a bíróságon, amelyben nyertes nélkül zárta le a Budapest 92,9 MHz rádiósfrekvencia-pályázati eljárását, miután az eljárásban egyetlenként benn maradt pályázó, a Klubrádió Zrt. ajánlata is érvénytelennek bizonyult.

Hozzátették, a Fővárosi Törvényszék csütörtöki ítéletében kiemelte: a médiatanács helytállóan állapította meg, hogy

a Klubrádió pályázata súlyos érvénytelenségi hibákat tartalmaz, illetve hogy a rádió gazdasági működése sem felel meg a törvényi és a pályázati előírásoknak.

Azt írták, a szóbeli ítélethirdetésen a bíróság rámutatott arra, hogy a Klubrádió műsorterve hiányos és ellentmondásos, így nem felel meg a pályázati követelményeknek, amelyre tekintettel nem lehetett érdemben értékelni a pályázati ajánlatot.

“Mindezek alapján a médiatanácsnak nem volt más lehetősége, mint a Klubrádió pályázatát érvénytelennek nyilvánítani”

– tudatták a közleményben.

Az NMHH szerint az ítélet ismertetésekor azt is hangsúlyozták: a médiatanács helytállóan hivatkozott arra is, hogy a pályázati ajánlat tényszerű hibái esetén nincs jogszabályi lehetőség a hiánypótlásra. Az ugyanis sértette volna a verseny tisztaságát, mert a Klubrádiónak lényegében új műsortervet kellett volna benyújtania – tették hozzá.

Közölték azt is, a törvényszék szintén osztotta a médiatanács álláspontját a rádió üzleti és pénzügyi tervéről, kiemelve azt, hogy valamennyi gazdasági társaságnál alapvető jelentőségű a törvényes működés biztosítása, ez azonban a Klubrádió esetében nem teljesült maradéktalanul.

A bíróság egyetértett azzal a médiatanácsi állásponttal is – tették hozzá -, hogy ez nem csupán formális kérdés, hanem olyan tartalmi feltétel, amelyet a pályázónak az ajánlat benyújtásakor is teljesítenie kellett volna.

A bíróság álláspontja szerint

a médiatanács a benyújtott üzletiterv- és mérlegadatokból helyesen jutott arra a következtetésre, hogy nem várható el a pályázati célok teljesítése attól a társaságtól, amely “tényszerűen nem felel meg a törvényes működés követelményének”, és ezt a jogsértő állapotot nem szüntette meg igazolható módon

– írták.

Az ítélet nem jogerős, a közlésétől számított 15 napon belül megfellebbezhető – áll az NMHH közleményében.

Tovább olvasom