Kövess minket!

Médiapiac

4 milliárdos a hazai szállodai kuponpiac

Az online értékesített szálláskupon piac alakulását elemezte egy most megjelent tanulmányban a BCE és az eNet.

A magyarországi online bónusz/kupon piac szereplői jellemzően széles szolgáltatás- és termékpalettát kínálnak a felhasználóknak, és az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy egy adott szolgáltatás vagy terméktípusra szakosodott oldalak nem igazán tudnak nagy közönséget vonzani a piacon. Ez alól lényegében egyedüli kivételt képeznek azonban az utazási ajánlatokra szakosodott oldalak. Ezen portálok sikere azzal magyarázható, hogy a szolgáltatásokon belül az utazás kategória egyértelműen a legkeresettebb ajánlatok közé tartozik, és így az értékesítési volumene is kiemelkedő. A kuponos vásárlók olyan kedvezményekre tehetnek szert, amelyekre más csatornákon nem lenne lehetőségük – olvasható az eNET és a Budapesti Corvinus Egyetem (BCE) Infokommunikációs Tanszék közös piacelemzésében, mely kitér rá, hogy az online értékesített szálláskupon piac, hasonlóan a teljes bónusz/kupon szolgáltató szegmenshez, meglehetősen telített. A kereslet konszolidációja során fokozatosan csökken a bónusz/kupon oldalak száma és ennek megfelelően nő a piaci koncentráció. A legnagyobb szereplők – a mögöttük lévő jelentős felhasználói bázis révén – a legvonzóbbak a szálláshelyek számára, akiknél szempont a partnerválasztásnál, hogy minél szélesebb felhasználói kört biztosító bónusz/kupon oldallal szerződjenek.

Belföldi szálláshely értékesítés a bónusz/kupon piacon

A bónuszos/kuponos belföldi szálláshely értékesítési területe a bónuszos/kuponos szálláspiacnak egy szegmense, lévén kedvezményes szállásajánlatokat kínálnak külföldre vonatkozóan is, illetve vannak utazáshoz köthető, de nem szálláshely ajánlatok is (pl. egy napos kirándulás). 2013 első három negyedévének belföldi szálláshely értékesítési volumenei alapján ezen a részpiacon a TOP 3 közvetítő a Lealkudtuk.hu, a NeMaradjLe.hu és a maiUtazás.hu volt. Az első helyet az Allegro Group HU Kft. érdekeltségébe tartozó Lealkudtuk.hu szerezte meg. A második helyen a soproni székhelyű és 100%-ban magyar tulajdonban lévő NeMaradjLe.hu áll. A képzeletbeli dobogó harmadik helyére az Utazok.hu csoport tagjaként a maiUtazás.hu került. A TOP 3 bónuszos/kuponos belföldi szálláshely értékesítők közül kettő is – NeMaradjLe.hu és maiUtazás.hu – kizárólag utazási ajánlatokra szakosodott oldal. Az oldalak közötti verseny nagy, amit jól jelez, hogy a bónusz/kupon piac egészén piacvezetőnek számító Bónusz Brigád és a szintén nem tematikus Kupon Világ értékesítési adatai is felfelé ívelnek a belföldi szálláshely értékesítések kapcsán.

2 éjszaka, 2 fő részére félpanzióval

Az ajánlatok többsége félpanziós ellátással, 2 éjszakára és 2 fő számára kínálnak üdülési lehetőséget, a nyári szezonban azonban nem ritka az akár 4 éjszakát is magában foglaló kedvezmény. Ezek az üdülési lehetőségek leginkább belföldre szólnak, nyáron viszont megnő a külföldi utazási ajánlatok iránti kereslet is. A külföldre szóló utazási ajánlatok jellemzően kettőnél több, általában 4-5 éjszakára vonatkoznak. A bónusz/kupon vásárlók 70%-a nő, akik jellemzően inkább a családi ajánlatok iránt érdeklődnek. Sokszor az egyébként 2 fő számára meghirdetett ajánlatok esetében, ugyan felár ellenében, további gyermekkedvezmények is igénybe vehetőek.

Tartalmi szempontból az utazási bónusz/kupon ajánlatok általában jóval többek, mint egy egyszerű kedvezményes szálláshely, ugyanis a vásárlások többnyire impulzív, ezért önmagukban a csökkentett árnál többet kell nyújtaniuk a szolgáltatóknak ahhoz, hogy vonzóvá tegyék ajánlataikat. Az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy a szálláskupon piac ehhez az igényhez igazodott, ezért az elérhető utazási ajánlatok szinte kivétel nélkül csomagajánlatok, amelyek a szálláshely mellett valamilyen extra szolgáltatást is kínálnak. Ezek az extrák gyakorlatilag bármik lehetnek. Nem ritka, hogy kedvezményes masszázskupont, korlátlan wellness használatot, üdvözlő italt, borvacsorát vagy valamilyen belépőjegyet is kínálnak a szálláshely mellé.

18% versus 27%

Az online értékesített szálláskupon piac egyik sajátossága az ÁFA-fizetés mögötti szabályozásban rejlik. A törvény szerint 18%-os ÁFA-t kell fizetniük a kereskedelmi szálláshely-szolgáltatóknak, azonban a bónusz/kupon oldalak nem tartoznak ebbe a kategóriába, mivel az ő tevékenységük kívül esik ezen a meghatározáson. A bónusz/kupon oldalakat 27%-os ÁFA fizetési kötelezettség terheli. Mindezekből kifolyólag az utazási ajánlatok értékesítései során ezek az oldalak utólagos elszámolási rend szerint járnak el. Az ajánlatok értékesítéséből befolyó összeget továbbítják az utazási szolgáltatók felé, akik a teljesítés után jutalékként visszaszámlázzák a bónusz/kupon oldalnak járó összeget. Ebben az esetben mivel az oldal csak közvetítőként jár el, így nem 27%-os ÁFA-t kell fizetni, hanem csak 18%-ot.

Hogyan tovább?

A teljes bónusz/kupon piacot nézve az utazási kategória egyértelműen a legnépszerűbb ajánlatok közé tartozik a vásárlók körében. A piacvezető szereplők várhatóan a jövőben is őrzik és megerősítik a vezető helyüket a szálláskupon szegmensben. A szálláshelyek körében egyre tudatosabbá válik a bónuszos/kuponos értékesítés használata és a vendégek elnyeréséért folytatott versenyben nagyobb hangsúlyt kap a jó partneri viszony ápolása a legsikeresebb bónusz/kupon oldalakkal.

Médiapiac

Meghalt Bencze Izabella, a Közszolgálati Közalapítvány kuratóriumi tagja

Fáradhatatlanul küzdött a közjóért.

Közzétéve:

Fotó: MTI / Bruzák Noémi

A 72 éves Bencze Izabella pénteken hunyt el, halálhírét szombaton a családja közölte az MTI-vel.

2007 és 2010 között a Magyar Rádió Közalapítvány Ellenőrző Testületének elnöke, 2010-től a magyar közszolgálati médiumok tulajdonosi testületének, a Közszolgálati Közalapítványnak a parlament által választott kurátora volt.

Alapító tagja volt a nemzeti értékeket képviselő Civil Összefogás Fórumnak (CÖF).

A CÖF az MTI-hez szombaton eljuttatott közleményében méltatta, hogy

Bencze Izabella “fáradhatatlanul” küzdött a közjóért.

A szovjet csapatkivonás gazdasági háttértárgyalásainak vezető jogásza volt. Feltárta a magyarországi rablóprivatizáció körülményeit. Székelyföld villámcsapástól megsemmisült atyhai templomának újjáépítését szervezve is szolgálta Isten országát – írták.

“Publicisztikáit emberek tízezrei várták és olvasták. Szavait, mondatait, amelyekkel mindenkor az Isten, a haza és a szeretet parancsának követésére hívta a magyarságot, megőrizzük” – közölte a CÖF.

Borítókép: Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter (b) átadta a Magyar Érdemrend tisztikeresztje polgári tagozat kitüntetést Bencze Izabella jogásznak, a Közszolgálati Közalapítvány Kuratóriuma tagjának az augusztus 20-i nemzeti ünnep alkalmából tartott ünnepségen, a Várkert Bazár rendezvénytermében 2019. augusztus 16-án

Tovább olvasom

Médiapiac

A kettős médiamérce csak leleplezi a politikai indítékokat

Az Egyesült Államok sajtószabadsággal kapcsolatos aggodalmai addig terjednek, ameddig ezek számonkérésében érdekelt – figyelmeztet a XXI. Század Intézet elemzése.

Közzétéve:

MTI / EPA / Oleg Petraszjuk

Lengyelország és Magyarország ismét a nyugati kritikák célkeresztjébe került a média szabadságára leselkedő, állítólagos veszélyek miatt. Mindeközben Lettországban és Ukrajnában az „információs tér biztonságára hivatkozva” rendeleti úton tiltottak be egy sor televíziós csatornát, ami nemcsak felháborodást nem váltott ki a szólásszabadság iránt máskor elkötelezett körökben, de még a tetszésüket is elnyerte – idézi Kosztur András, a XXI. Század Intézet vezető kutatójának legújabb elemzését a Magyar Nemzet. A cikk a nyugati diplomácia és sajtó által alkalmazott kettős mércét mutatja be.

Az elmúlt években Lengyelország és Magyarország is számos bírálatot kapott az Európai Unió intézményeitől különféle ügyek kapcsán, Joe Biden megválasztásával pedig a kritikusok sorához Washington is csatlakozott, pontosabban visszatért közéjük. Ezek a bírálatok önértelmezésük szerint a jogállamisággal, a demokráciával és a szabadságjogok érvényesülésével kapcsolatos „aggodalmakhoz” kapcsolódtak, a gyakorlatban azonban a szuverenitás kérdése körül forogtak – hívja fel a figyelmet Kosztur András.

Alaptalan félelmek

Februárban a lengyel és a magyar vezetést is a szólásszabadság és a média korlátozására irányuló lépések miatt érték kritikák az Európai Bizottság és az amerikai külügy részéről. A magyar kormányt a Klubrádió – egyébként könnyen lehet, hogy csupán ideiglenes – frekvenciaengedélyének elvétele miatt bírálták, míg Lengyelország egy reklámadó-tervezet miatt került célkeresztbe.

A Klubrádióval kapcsolatos, bürokratikus huzavonát sikerült Washingtonban a „szólásszabadság visszaszorulásaként” értelmezni, de az Európai Bizottság tisztségviselőit is arra késztette az ügy, hogy egy sor Twitter-bejegyzésben elevenítsék fel a magyar sajtószabadság kapcsán táplált félelmeiket. Némileg nagyobb jelentőséggel bíró ügynek tűnhet Lengyelország esete, ahol a teljes médiaszektor reklámjövedelmeire vetne ki egy új adót a kormányzat, tekintettel azonban arra, hogy tulajdonképpen még hivatalos törvényjavaslatról szó sincs, csupán egy tervről, amelynek megvitatása még hátravan, a „nemzetközi aggodalom” ebben az esetben is túlzónak – és jócskán tendenciózusnak – tűnik.

A lengyel kormány tervei szerint a reklámokból származó jövedelmeket a cégek éves összbevételétől függően 2–15 százalék közötti adóval sújtanák, az így keletkező adóbevételek felét pedig a koronavírus elleni védekezésre, a többi részét pedig kulturális örökségvédelemre költenék.

A lengyel sajtó ellenzéki része szerint egy ilyen adó ellehetetlenítené működésüket, a kormány ezzel szemben azt állítja, a törvény célja elsősorban a gyakran külföldi médiaóriások bevételeikkel arányos adózásának a kivívása. Egy sor sajtóorgánum nyílt levélben tiltakozott a javaslat ellen, egyes tévécsatornák egy napra elnémultak, számos hírlap pedig fekete címlappal jelent meg.

Az oroszok ellen szabad

Kosztur András kijelenti, hogy az Egyesült Államok sajtószabadsággal – illetve általában a demokráciával és az emberi jogokkal – kapcsolatos aggodalmai addig terjednek, ameddig ezeknek a számonkérésében érdekelt. Egy héttel azelőtt, hogy Ned Price amerikai külügyi szóvivő a Klubrádióval kapcsolatban azt mondta, hogy „újabb csapás volna a média sokszínűségére nézve”, ha az elvesztené frekvenciáját,

az ukrán elnök rendeleti úton vonta vissza három ellenzéki tévécsatorna engedélyét, Lettországban pedig a helyi médiatanács döntése alapján tucatnyi orosz csatorna sugárzását szüntették meg.

Az USA kijevi nagykövetsége üdvözölte az ukrán vezetés döntését, és Lettországgal szemben sem merültek fel aggályok, az EU részéről pedig egy semmitmondó nyilatkozattal tudták le a három ukrajnai televízió bezárását.

Mindkét országban régóta nagy nyomás nehezedik az orosz vagy oroszbarátnak tekintett médiára, amelyek azonban a helyi médiapiac jelentős részét lefedik.

Lettországban például a nézettség több mint egyötöde esik azokra a csatornákra, amelyeket február folyamán különböző okokra hivatkozva ellehetetlenített a lett médiahatóság.

Riga persze elsősorban az orosz hírműsorok propagandisztikus jellegét, a műsorok „gyűlöletkeltő” tartalmát és egyéb hasonló, alapvetően politikai indokokat hozott fel a csatornák bezárására, formailag azonban több esetben a lett médiaszabályozás azon passzusára hivatkoztak, miszerint a külföldi csatornák közvetítése csak egy helyi, a lett törvények előtt felelős jogi személy bevonásával lehetséges – magyarázza Kosztur András. Az orosz NTV csoport ezen bukott el – az indiai sorozatokra vagy gyerekmesékre specializálódott csatornákat az orosz propagandára hivatkozva nehezen lehetett volna lekapcsolni –, az orosz állami tévéadó csatornái viszont a hírműsorok tartalma miatt lettek felfüggesztve.

A kettős mérce annyira nyilvánvalóvá vált, hogy lassan hatékonysága is elvész, hiszen a szelektív felháborodás leleplezi az „aggodalmak” politikai indíttatását, és ezáltal lerombolja az azokat körüllengő morális felsőbbrendűség pátoszát

– összegzi cikke tanulságait Kosztur András.

A XXI. Század Intézet elemzése teljes terjedelmében ide kattintva olvasható el.

Borítókép: Az oroszbarátnak tartott ukrán Nas hírtelevízió bezárását követelő ultranacionalista tüntetőt vesznek őrizetbe rohamrendőrök a tévé kijevi épülete előtt 2021. február 4-én

Tovább olvasom

Médiapiac

Drámai eseményekkel jön a Doktor Balaton évadzárója

Ma este első évadának utolsó epizódjához érkezik a TV2 teljes egészében hazai fejlesztésű napi sorozata.

Közzétéve:

TV2

A kíváló színészekkel és izgalmas történettel indult széria hétről-hétre számtalan nem várt fordulattal lepte meg a nézőket – idézi fel az Origo.

A történet ma esti része is tartogat meglepetéseket, így hát érdemes lesz most is Balatonmeggyesre látogatni, méghozzá olyan népszerű színészek tarsaságában, mint például Mészáros András, Gula Péter, Pálfi Kata, Horváth Alexandra, Kőszegi Ákos, Gazsó György, Király Attila vagy Bezerédi Zoltán.

A Doktor Balaton forgatása sokat adott mind emberileg, mind szakmailag. Nagyon örültem a lehetőségnek, érdekes munkának ígérkezett, és az is volt, tanultam türelmet, pontosságot, amik mind hasznomra válnak

– mondta el Mészáros András, a sorozat címszereplője.

Doktor Balaton azzal fogott meg igazán, ahogy cipeli a maga puttonyát. Érdekes megmutatni, hogyan birkózik meg azzal, ami neki jutott. Jó azt láttatni, hogy a doki őszinte, egyenes. Tudja, hogy nem hibátlan, de egy megoldásra törekvő ember. A történetnek hála pedig jócskán van mit megoldania majd a folytatásban is, legyen szó a magánéletéről, a családi titkokról vagy épp a hivatásáról – tette hozzá a színész.

A sorozat folytatása még idén látható lesz.

Borítókép: Mészáros András, a sorozat címszereplője

Tovább olvasom