Kövess minket!

Médiapiac

30 éve indult a magyarországi mobilszolgáltatás

1990. október 15-én indította el szolgáltatását Magyarország első kereskedelmi mobilhálózatán a Westel Rádiótelefon Kft.

A Westel Rádiótelefon Kft. 1989. december 4-én alakult meg a Matáv (ma Magyar Telekom) és az US West vegyes vállalataként – olvasható az MTVA Sajtóarchívumának összeállításában. A Westel 450 MHz-es frekvenciatartományban nyújtott analóg rádiótelefon-szolgáltatása 1990. október 15-én Közép-Európában elsőként indult meg, kezdetben három bázisállomással, egy digitális központtal és egy budapesti értékesítési ponttal.

Az érdeklődés óriási volt, három héttel később már 15 ezren használták a szolgáltatást, jóllehet szerződéskötéskor akkoriban csillagászatinak számító összeget, 75 ezer forint belépési díjat kellett fizetni.

A havi díj 6300 forintra rúgott, ehhez jött a mintegy négy kilogramm súlyú, táska méretű készülékek 70-115 ezer forintos ára, ráadásul nemcsak a kimenő, hanem a bejövő hívások után is fizetni kellett.

 

A 06-60 korszaka

Három évvel később, 1993 végére a Westel 450 előfizetői a három kapcsolóközpontnak és a 400 bázisállomásnak köszönhetően már az ország egész területén telefonálhattak készülékükkel. A szolgáltatás a 06-60-as körzetszámon volt elérhető, a telefonszámok kezdetben ötjegyűek, 1992-től hatjegyűek voltak. Az analóg rendszerű mobilszolgáltatás iránti kereslet a GSM mobiltelefonok megjelenése után egyre kisebb lett, de a mobil telefonálás a digitális technológia kínálta új lehetőségek köszönhetően továbbra is gyorsan terjedt.

Az egységes nemzetközi szabványon alapuló, a 900 MHz-es frekvenciatartományban szolgáltató GSM (Global System for Mobile Communication) rendszernek számos előnye volt az analóg rádiótelefon-hálózatokkal szemben: jobb minőségű beszédkódolás, nagyobb hálózati kapacitás, szöveges üzenetek (SMS) küldésének lehetősége, hangposta, hívások indítása és fogadása külföldről (roaming). A készülékek mérete is zsugorodni kezdett, a táska méretű “mobilokat” felváltották a kisebb, zsebre vágható telefonok.

Forrás: Pixabay
A ’90-es évektől egyre kisebbek lettek a készülékek

A GSM-szolgáltatásra 1993-ban kapott koncessziót a skandináv-magyar tulajdonú Pannon GSM (ma Telenor), továbbá a Matáv és az US West vegyes vállalata, a Westel 900 (2004-től T-Mobile, 2006-tól Magyar Telekom).

A két cég nagyjából egy időben, 1994. március végén indította el mobilszolgáltatását.

A magyarországi piacra 1999. november 30-án lépett a harmadik szolgáltató, a Vodafone, amely kezdetben vetélytársai hálózatát használta, de rövid időn belül kiépítette saját hálózatát. Magyarországon akkor már 1,2 millió előfizetést regisztráltak, míg napjainkban 11,7 és 11,8 millió darab körül ingadozik, 100 lakosra nagyjából 120 előfizetés jut. A negyedik szolgáltató, a DIGI 2019-ben indította el a mobil telekommunikációs szolgáltatásait a magyarországi piacon.

Gyorsuló szolgáltatások, korlátlan adatátvitel

 

Az 1990-es évek végére a Westel 450 piaca leszűkült, a lemorzsolódó előfizetők jelentős része a Westel 900-zal szerződött. A Westel 450 koncesszióját 2003-ban mondta fel, ezzel a 06-60-as behívószámon elérhető hálózat szolgáltatása megszűnt.

A mobilcégek ügyfelei egyre több értéknövelt szolgáltatás között válogathattak, bővült a készülékkínálat is.

Megjelentek az előre fizetős, kártyás konstrukciók, a mobilszámok 1998-ban változtak hatjegyűről hétjegyűre.

Az ezredfordulóra a GSM-szolgáltatók gyakorlatilag teljes országos 2G-s lefedettséggel rendelkeztek. Ezután indultak a csomagkapcsolt adatszolgáltatások (GPRS), és megjelent az MMS (Multimedia Messaging Service) szolgáltatás is. 2001-ben a mobilinternettel elérhető sebesség 9,6 kbps volt, azaz egy DVD-filmet 45 nap alatt lehetett volna letölteni – ma ez már csak perceket vesz igénybe. A szolgáltatók ekkor már az országos 3G-hálózat kiépítésén dolgoztak, így jelenhettek meg a korlátlan adatátvitelt nyújtó 3G-s adatdíjcsomagok. Erre szükség is volt, mert terjedni kezdtek az okostelefonok.

A mobilhálózatok a beszélgetéseken túl ma már a gyors adatátvitel területén is versenyképes megoldásokat kínálnak. A 2010-es évektől a negyedik generációs (4G) mobilhálózattal nagyságrendekkel gyorsabb le- és feltöltési sebesség érhető el, az online alkalmazások és játékok használata a mobilhálózaton keresztül még könnyebbé vált. Tavaly az újabb minőségi ugrást jelentő 5G szoltáltatás is elindult, igaz nem teljes lefedettséggel, az 5G frekvenciatenderen három szolgáltató jutott frekvenciához.

Borítókép: illusztráció

Médiapiac

Elhunyt Sződy Szilárd rendező, dramaturg

Vasárnap, hosszú betegség után, családja körében halt meg.

Közzétéve:

Elhunyt 81 éves korában Sződy Szilárd rendező, dramaturg, tanár, a Magyar Rádió Rádiószínházának egykori dramaturgja – közölte a család hétfőn.

Sződy Szilárd 1940. július 16-án született Budapesten. 1963-ban az ELTE Bölcsészettudományi karán magyar-történelem szakon diplomázott. Ezután Pécsen egy technikumban, majd a Pollack Mihály Műszaki Főiskolán tanított, ahol adjunktusi címet szerzett. 1970-ben doktorált historiográfiából.
1963-tól rendszeresen foglalkozott versmondókkal, vezette a Városi Színpadot, ahol több ősbemutatót és saját dramatizálást mutatott be. Több amatőr színházi fesztiválon nyert fő és egyéb díjakat. Éveken át megyei színjátszó szakreferensként dolgozott.

1979 és 1982 között elvégezte a Színház- és Filmművészeti Főiskola színházelmélet szakát. Az 1980-as években országos jelentőségű versmondóműhelyt vezetett a Fővárosi Művelődési Házban. 1982-től az akkori Művelődési Minisztérium Színházi Osztályára került, ahol főelőadóként dolgozott. Többek között részt vett a Játékszín és a Rock Színház megalapításában.

Az 1980-as évektől a Dunaújvárosi Bemutatószínpadnál, a székesfehérvári Vörösmarty Színháznál, a győri Kisfaludy Színháznál és a tatabányai Jászai Mari Színháznál dolgozott külsős dramaturgként. Az 1970-80-as években több elemző kritikája jelent meg a Színház című folyóiratban. 1987-től 2002-ig a Magyar Rádió Rádiószínházánál dolgozott, különböző drámákat alkalmazott a rádióra, hangjátékok dramaturgja és rendezője volt. 1992 és 1997 között megszakításokkal a Nemzeti Színház Színiakadémiáján dramaturgiát és műelemzést tanított, évekig vezette is az akadémiát.
2005-ben Csokonai Vitéz Mihály alkotói díjjal jutalmazták.

Az elmúlt években a Budaörsi Játékszínben és többnyire saját társulattal nem rendelkező színházakban dolgozott. Budaörsi Játékszín 1998-2008 címmel jelent meg könyve 2008-ban.

Tovább olvasom

Médiapiac

Vastag Tamás válaszolt Vágó István vádjaira

A médiatudatosság erősítésének érdekében Vastag Tamás kávézásra hívta Vágó Istvánt.

Közzétéve:

Varju László, a DK alelnöke és Vágó István, a párt elnökségi tagja Gyurcsány Ferenc, a Demokratikus Koalíció (DK) elnöke 2016-os évértékelõ beszéde elõtt. MTI Fotó: Marjai János

Vágó István közösségi oldalán írt arról, hogy Vastag Tamás összehasonlította, hány cikk jelent meg a kormányoldalakon Cseh Katalin ügyéről, és hány a nem kormánypárti médiumokban a Pegasus-botrányról. A Demokratikus Koalíció politikusa nehezményezte Vastag Tamás elemzését, és nem is értette, „mi Cseh Katalin bűne”.

A Transzparens Újságírásért Alapítvány nevében Vastag Tamás válaszolt Vágó István vádjaira. Mint Vastag írta, Vágó bejegyzésében „több valótlan állítást tett, hamis következtetést vont le és érvelési hibát vétett”. Egy politikusnál sosem tudhatjuk, hogy ez szándékos megtévesztés vagy felületesség-e, ezért fontosnak éreztem azt, hogy ezekre reagáljak”

– fogalmazott Vastag Tamás. 

Hozzátette: Vágó állításával ellentétben „nem vontunk le olyan következtetést, miszerint minden rendben lenne”. Vastag Tamás kiemelte azt is:„mi sehol nem mondtuk azt, hogy a két ügyet azonos fajsúlyúnak tartjuk. A műsorban azt mondtam, hogy mi ezzel a kérdéssel nem foglalkozunk, nem minősítjük ezeket az ügyeket”.

A médiatudatosság erősítésének érdekében Vastag Tamás a bejegyzés végén kávézásra hívta Vágó Istvánt – számolt be róla a Mandiner.

Tovább olvasom

Médiapiac

Kamala Harrist hívták segítségül a lengyel liberális aktivisták

Nyílt levélben figyelmeztetik a lengyel aktivisták Kamala Harris amerikai alelnököt arra, hogy Lengyelországban egyelőre nem hosszabbították meg az amerikai Discovery társaság tulajdonában lévő TVN24 hírtelevízió hamarosan lejáró működési engedélyét – közölte csütörtökön a lengyel sajtó.

Közzétéve:

Marta Lempart, a Nõk Sztrájkja nevû feminista mozgalom vezetõje egy kormányellenes demonstráción Varsóban 2021. január 20-án. Fotó: MTI/EPA/PAP/Piotr Nowak

Az eredetileg a hat lengyel női aktivista, köztük Agnieszka Holland neves filmrendező, valamint a lengyelországi feminista tüntetések szervezője, Marta Lempart által jegyzett, szerdán közzétett levelet egy nap alatt több mint ötezren írták alá a Gazeta Wyborcza lengyel balliberális napilap szerint.

A magukat a demokrácia védelmezőinek nevező aláírók azt hangoztatják: fel akarják hívni Harris figyelmét arra, hogy Lengyelországban veszélyben van a szólásszabadság.

Utalnak a lengyel médiatörvénynek az alsóházba benyújtott törvénymódosítási tervezetére. Ez megváltoztatná azokat a szabályokat, melyek alapján a külföldi részesedésű médiának odaítélik a működési engedélyeket. Az új szabályzat úgy pontosítana az Európai Gazdasági Térség (EGT) országaiban bejegyzett cégekre jelenleg is korlátozódó engedélyeztetési jogosultságon, hogy ezen alanyok nem függhetnek az EGT-n kívüli jogi személytől.

A levél szerzői szerint a módosítás célja megakadályozni a TVN24 hírtelevízió működési engedélyét. Hasonló véleményt fogalmazott meg az utóbbi napokban több lengyel ellenzéki politikus is.

Az amerikai Discovery tulajdonában lévő, de hivatalosan Hollandiában, az amsterdami Schiphol repülőtér területén bejegyzett, Polish Television Holding BV nevű cég által felügyelt TNV24 működési engedélyéről múlt héten szavazott a magán rádió- és tévécsatornák regisztrálásáról döntő és a szólásszabadság felett őrködő lengyel országos rádió- és televíziótanács (KRRiT).

A szavazás eredménye döntetlen lett, sajtóértesülések szerint a testület kétségeit éppen a TVN24 tulajdonosi viszonyai ébresztették. Az engedélyeztetési eljárást bejelentések szerint folytatni fogják. A TVN24 működési engedélye szeptember 26-án jár le, meghosszabbítását a cég tavaly februárban kérvényezte.

Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő kedden úgy reagált a médiatörvény tervezett módosítását érő kifogásokra: a javaslat célja kivédeni azokat a kockázatokat, melyeket a lengyelországi média megszerzése jelentene például oroszországi vagy kínai cégek által.

A lengyel kormánykoalíciót vezető Jog és Igazságosság (PiS) tervezetét az ellenzék mellett nem támogatja az egyik kisebb koalíciós partner, az Egyetértés sem. A párt szerint a lengyel médiapiacot a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) országai – ezen belül az Egyesült Államok – számára is meg kellene nyitni.

Tovább olvasom