Kövess minket!

Médiapiac

3-5 százalékos reklámadót mérlegelhet a kormány

Márciusban jöhet a kormány konkrét javaslata, hangzott el a bizottsági ülésen.

3-5 százalék

3-5 százalékos reklámadóban gondolkodik a kormány, derült ki az Országgyűlés gazdasági bizottságának ülésén, ahol Lázár János és Rogán Antal adtak tájékoztatást a tervekről. Az MTI beszámolója szerint konkrét javaslat még nem készült, a tervezett mérték mellett az tudható például, hogy a kisebb médiacégeket “megvédenék”.

Lázár János azt mondta, még márciusban megteheti előterjesztését a kormány. Hozzátette: a módosításra azért lesz szükség, mert az Európai Bizottság (EB) két főigazgatósága is eljárást folytat Magyarországgal szemben a reklámadó miatt.

Lázár hangsúlyozta: az uniós tagállamok közül Svédországban, Ausztriában (itt van a legmagasabb, 5 százalékos adó), Dániában, Görögországban, Belgiumban a magyarországihoz hasonló reklámadó van. Az EB-nek sem magával az adó tényével volt gondja, hanem a mikéntjével.

“Először fenyegettek minket azzal, hogy egy adó miatt felfüggesztenek egy Magyarországon hatályos törvényt, ami a legsúlyosabb szankciók egyike” – mondta Lázár János. Hozzátette: visszamenőleges hatállyal ez a törvény hatályát veszíti, és a beszedett adót vissza kell fizetni.

Elmondta: a reklámadó módosításával kapcsolatban kérdés, hogy ha megszűnik a sávos rendszer, és kivetik az egységesen 5 százalékos reklámadót, akkor mennyi bevétele lesz a költségvetésnek. Egyes számítások szerint egy, az EB elvárásainak megfelelő módosítás esetén több bevétele lesz a költségvetésnek, mintegy 8-10 milliárd forint. A reklámadó kiterjesztése azonban rossz hír lenne a legkisebb médiacégeknek, az ő mentességüket még nem vetették el.

Így reagáltak a pártok

Tállai András, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) államtitkára arról tájékoztatott, hogy költségvetési szempontból 6,6 milliárd forint az idei reklámadó bevételi előirányzat.

Volner János (Jobbik) elmondta: a reklámadó monopolizálhatja a tömegtájékoztatást, és úgy vélte, a reklámadó is azt mutatja, hogy a kormány csak a saját hatalmi érdekei mentén konfrontálódik az EB-vel.

Varju László független képviselő szerint a közmédián is a Lázár János által idézett műsorszerkesztési elveket kellene számon kérni. Szerinte a különadót arra használja a kormány, hogy egyes cégeket és ágazatokat nehéz helyzetbe hozzon. Varju László szerint nem módosítani, hanem eltörölni kell a reklámadót, mert az nehéz helyzetbe hozza a kisebb vállalkozásokat.

Tóth Csaba (MSZP) szerint a reklámadóból várt bevételnek nincs akkora súlya, ennek hiányától nem borul fel a költségvetés, és a kis cégeknek az 5 százalékos adó is magas, amire elbocsátással, áremeléssel reagálhatnak.

Rogán Antal (Fidesz), a bizottság elnöke 3-5 százalék körüli reklámadóról beszélt, és úgy vélte, a részletszabályokon lehet vitatkozni, de az adó létjogosultsága nem kérdőjelezhető meg.

Kunhalmi Ágnes (MSZP), a kulturális bizottság alelnöke szerint el kell törölni a reklámadót, amely szerinte újabb eszköze a “médiát elnyomó gépezetnek”. Utóbbi lényege a képviselő szerint, hogy a független médiumok jövedelmezőségét a kormány ellehetetleníti, és befolyásolja a médiumokat, miközben az állami médiát felduzzasztják, és “a Fidesz propagandagépezetté silányítják”. A képviselő szerint a magyar nyilvánosság árnyéka korábbi önmagának, öncenzúra van, a közszolgálatiság röhejessé vált, a híreket pedig manipulálják.

Szabó Tímea (PM) kiemelte: semmiféle gazdasági ok nem húzódhat meg egy 6 milliárd forintos költségvetési bevétel mögött, miközben 80 milliárdot költenek évente közmédiára. A reklámadónak politikai céljai vannak, a PM az 5 százalékos kulcsot is elutasítja, mert az a legtöbb médiacéget “megfojtja”.

Reagált az MLE is

A sajtóban többször példaként emlegetett osztrák adónemmel kapcsolatban a Magyar Lapkiadók Egyesülete minden bizottsági tagnak részletes tájékoztatást küldött, bemutatva az osztrák, a jelenlegi és a nyilatkozatokban elhangzott tervezett magyar reklámadó szabályozása közötti markáns különbséget, közölte a szakmai szervezet.

Az MLE szerint a főbb eltérések egyebek között az adózás alá vontak körében, a reklámadóból befolyt adóbevételek felhasználásában, az adófizetés alóli kivételek számossága tekintetében vannak. Az osztrák szabályozásban számos kivétel található, amelyek segítik a kisebb bevételű médiavállalkozásokat.

Különösen fontos, hogy Ausztriában, hasonlóan más európai országokhoz nem, hogy tovább terhelik a lapkiadó vállalkozásokat, hanem a kivetett adóból befolyt összeget a kormányzat egyéb támogatásokkal együtt, különböző csatornákon ugyan, de teljes egészében visszaforgatja a nyomtatott média iparágba ezzel is segítve a tájékoztatást és erősítve a média gazdasági szerepét

– áll a közleményben. Hozzáteszik: ugyanez a helyzet Görögországban is, ahol a reklámadóból származó bevételekből az arra rászoruló piaci szereplők részesülnek támogatásban.

Jól működő piacgazdaságokban is bevett szokás, hogy az írott média mint a tájékoztatás meghatározó szereplői közösségi támogatásban részesülnek mint például a francia sajtóalap, vagy ugyancsak az ausztriai szerencsejáték-bevételekből átadott sajtótámogatás formájában. Ugyanakkor nem hallgatható el az a tény sem, hogy dacára az adóbevételeknek az ágazatra nézve kedvező felhasználására, Ausztriában például az adó bevezetését követően 17,5 %-kal csökkent a médiapiaci szereplők száma

– folytatódik az MLE érvelése.

Felhívták a döntéshozók figyelmét arra, hogy bármilyen a hazai médiavállalkozásokra kivetett adónem továbbra is versenyhátrányt jelent az online piacon túlsúlyban lévő globális szereplőkkel szemben.

A Magyar Lapkiadók Egyesülete csakúgy mint korábban, most is nyitott az egyeztetésre annak érdekében, hogy a ma már a kormányzat részéről nyíltan ágazati különadóként meghatározott adónem kivetése káros a gazdasági növekedés szempontjából. Az abból befolyó bevétel felhasználása könnyen napi politikai játszmák eszköze lehet, tovább nehezítve egy egyébként is strukturális problémákkal küzdő iparág helyzetét

– zárul az MLE közleménye.

Médiapiac

14. Nemzeti Vágta – Élőben a Duna Televízión

2021-ben 14. alkalommal rendezik meg a Nemzeti Vágtát, amely során júniustól kezdve 15 helyszínen kvalifikálhatják magukat a lovasok a budapesti döntőbe.

Közzétéve:

MTI/Máthé Zoltán

Az Elővágta sorozat június 19-én indul a Vajdasági Vágtával, és szeptember 18-án zárul a Hevesi futammal.

Idén összesen 15 helyszínen, köztük négy határon túli pályán mérik össze tudásukat a nevezett települések lovasai és lovai. Ebben az évben új helyszínekkel is bővül a versenynaptár: Ivánon és Csemőn első alkalommal tartanak majd Elővágtát.

A továbbjutók október 2-3-án állhatnak rajthoz a budapesti Hősök terén zajló döntőben. A szervezők reményei szerint idén már nyitott kapukkal várja a nézőket a Vágta, addig is folyamatos egyeztetésben állnak az illetékes hatóságokkal. Amennyiben ez megvalósul, úgy számos színes programmal készülnek idén is a helyszínre kilátogató közönség számára – közölte az MTVA Sajtó és Marketing Irodája.

A tavalyi Nemzeti Vágta sok meglepetést tartogatott – a vírus miatt zárt kapuk mögött megrendezett, ám élő adásban közvetített versenyen, végül a Porva színeiben induló Ördög Alen győzedelmeskedett Ricardó nevű lova nyergében, és nyerte meg települése számára az ötmillió forintot, valamint a díszkardot.

Lesz idén is Kishuszár Vágta, amely az ifjúság számára ad lovaglási lehetőséget a Hősök terén.

2021-ben biztosan új lovas kapja meg a győztesnek járó huszártarsolyt, hiszen a többszörös első, Csetény lovasa, Vörös Tamara már nem indul a versenyen a kora miatt.

Az izgalmas Nemzetközi Futam sem maradhat el – a 2020-as döntőbe hat ország versenyzője (Horvátország, India, Magyarország, Mexikó, Szerbia és Szlovénia) jutott be.

A tervek szerint idén is számos kultúra és nemzet képviselteti magát a megmérettetésen – természetesen az aktuális beutazási szabályozásokat szigorúan figyelembe véve. Izgalmas show programnak ígérkezik a szimultán ugratás.

Egy másik közkedvelt versenyszámmal, a kocsitoló versennyel is készülnek a szervezők: három Elővágta helyszínen és a döntő napján találkozhatnak a nézők ezzel a programmal.

Az idei év különlegessége még, hogy újra elstartol a Jótékonysági Sztárfutam – a magyar hírességek képviseletében Nagy Ervin, Barabás Kiss Zoltán, Sipos Imre és Bács Péter vesznek részt a Vágtán. A korábbi évekhez hasonlóan 2021-ben is kiemelkedő történelmi személyiséget választott vezéralakjául a Nemzeti Vágta. Idén egy testvérpár, Zichy Antónia és Zichy Karolina lesznek az esemény központi alakjai, ami azért is különleges, mert a Nemzeti Vágta 14 éves története során először tiszteleg történelmünket formáló asszonyok előtt.

A kétnapos rendezvény része lesz újra az Andrássy úti Vágta Korzó, ahol az induló települések mutathatják be népviseletüket, a tájegységükre jellemző iparművészeti alkotásokat, szakmákat és kulturális, valamint lovas örökségünkhöz kötődő hagyományaikat.

Hogy ez utóbbiak mennyire fontosak a versenysorozat szervezői számára, azt az is mutatja, hogy újdonságként idén turisztikai kisfilmjeiket is megoszthatják a résztvevők a Nemzeti Vágta online felületein, melyben városuk, falujuk nevezetességeivel, és természetesen a helyi lovasokkal, lófajtákkal és lovardával ismerkedhetünk meg közelebbről.

Bővebb információt a www.vagta.hu oldalon találnak az érdeklődők, ahová hamarosan felkerül az előzetes programterv.

Borítókép: Varga Mátyás, Kézdialmás versenyzője nyeri Hilton Haragos nevű lovával a harmadik középfutamot a 13. Nemzeti Vágtán a Hősök terén 2020. október 11-én.

Tovább olvasom

Médiapiac

Magyarország Ma – A vidék fejlődését mutatja be az M1 új műsora

A péntekenként 10.30-kor látható magazin háziasszonya Vállaji Orsolya lesz, aki a közmédia aktuális csatornájának vidékszerkesztője.

Közzétéve:

MTI Fotó: Koszticsák Szilárd

Hétről-hétre olyan beruházásokat, fejlesztéseket láthatnak a nézők a Magyarországa Ma adásaiban, amelyek a vidéken élő nyolcmillió ember létbiztonságát és kényelmét szolgálják. Vállaji Orsolya a közmédia vidéki tudósítóival karöltve azt mutatja be a műsorban, hogy ezek a már megvalósult vagy még folyamatban lévő fejlesztések milyen hatással vannak a helyi lakosok mindennapi életére.

Az elmúlt időszakban kiemelt szerepet kapott hazánkban a vidékfejlesztés, amelynek egyre több és több látható eredménye van. Az egymást érő beruházások közvetlenül is befolyással vannak a vidéken élő emberek életére, hiszen javítanak jövedelmi és szociális helyzetükön – azon túl, hogy megőrzik, valamint fejlesztik az élő és épített környezet értékeit

– fogalmazott Vállaji Orsolya szerkesztő-műsorvezető.

A műsorkészítők eltökélt célja, hogy a lehető legtöbb fejlesztésről beszámoljanak, ezért egy epizódban négy témával is foglalkoznak. A péntekenként 10.30-kor adásba kerülő műsor június 18-án indul az M1 csatornán.

Borítókép: illusztráció

Tovább olvasom

Médiapiac

Újra működik az “iszlámtérkép”

Az Ausztriában nagy vitát kiváltó “iszlámtérkép” másfél hét szünet után, kedd óta újra elérhető az interneten.

Közzétéve:

A felfüggesztés oka az volt, hogy technikai módosításokat hajtottak végre az oldalon. A kedden újra elérhetővé tett honlapon továbbra sem szükséges a regisztráció, és bárki rákereshet az Ausztriában működő muzulmán hitközösségekre, egyesületekre, szervezetekre.

A térképen feltüntetett 623 intézmény mindegyikéhez részletes háttérdokumentáció tartozik irányultságukról, tevékenységi körükről, céljaikról, múltjukról, jelenükről, sőt külföldi kapcsolataikról is, továbbá rávilágít egyes szervezetek összefonódásaira a politikai iszlám ideológiájával, szervezeteivel és hálózatával.

Susanne Raab integrációs miniszter, aki május végén tárta nyilvánosság elé a térképet, amelynek megjelenése óta – elsősorban közösségi médiaplatformokon – több halálos fenyegetést kapott. Az Európa Tanács felszólította Ausztriát, hogy vonja vissza a térképet. Az ausztriai iszlám hitközösség ifjúsági szervezete (MJÖ) pedig nyílt levélben szólította fel a tárcát a térkép végleges visszavonására, és feljelentést is kilátásba helyezett.

Tovább olvasom