Kövess minket!

Médiapiac

2020-ban a TV2 volt a legnézettebb csatorna

A csatornacsaládok versenyét pedig a TV2 Csoport nyerte.

2020 sikeres év volt a TV2 számára, hiszen teljes napon mind a három kiemelt korcsoportban – 18-59, 18-49 évesek és a teljes lakosság körében is – a TV2 csatornát választotta a legtöbb néző, így megelőzte fő konkurensét, az RTL Klubot – közölte a csatorna. Az éves átlagokat tekintve a 18-59 és a 18-49 évesek esetében is

2001 óta a 2020-as év volt az első, amikor a TV2-nek sikerült felülkerekednie a legnagyobb riválisán, és így az ország legnézettebb csatornájává vált.

A küzdelem szoros volt a két fő kereskedelmi csatorna között, de végül a TV2 a 18-59 évesek körében 0,2 százalékponttal tudott több nézőt megnyerni magának, mivel átlagosan 9,2 százalékos nézői részesedést ért el az RTL Klub 9,0 százalékával szemben (teljes nap). A fiatalabb korcsoportban még szorosabb volt a küzdelem, átlagosan a 18-49 éves nézők 9,0 százaléka választotta a TV2-t, míg az RTL Klubot 8,9 százalék.

A portfólió zászlóshajója nagyban hozzájárult a csoportgyőzelemhez, hiszen 2020 teljes év átlag nézői részesedését tekintve a TV2 Csoport csatornáit választotta a legtöbb néző mind a három fő korcsoportban – a 18-59 éves nézők 23,6 százaléka, a 18-49 évesek 22,7 százaléka és a 4 éves vagy annál idősebb nézők 24,6 százaléka. A csoport ezekkel az eredményekkel magasan felülmúlta fő konkurensét, az RTL Magyarországot (teljes napon).

Számos sikerműsor járult hozzá ezekhez az eredményekhez. Már az év elején jól indított a TV2 csatorna, hiszen a 2019-ben indult Mintaapák 2020-ban is sok nézőt nyert meg magának.

A tavasz nagy sikere volt a január 1-jén elstartoló Exatlon Hungary 2. évada, amely a 109 epizóddal átlagosan a 18-59 éves nézők 14,0 százalékát, a 18-49 éves nézők 15,4 százalékát nyerte meg magának, így többen választották esti szórakozásként, mint az RTL Klub azonos idősávját (13,4%; 12,8%). De a 2020 az Exatlon Hungary-vel is zárult, hiszen december 28-án elstartolt a 3. évad. A műsor jól indított, az első része 438 ezres nézettséget ért el a 18-59 éves körében, amivel a korcsoportban a nap legnézettebb műsora lett. Még jobb eredményeket ért el a fiatalabb korosztályban, hiszen amellett, hogy a 18-49 éves körében is a nap legnézettebb műsora volt, a korcsoport nézőinek 19,2 százaléka választotta, jóval többen, mint az RTL Klub azonos idősávját. Az évad további három epizódja is hasonlóan kiemelkedő eredményt ért el, és átlagosan mind a két korcsoportban magasabb közönségarányt tudhatott magáénak, mint az RTL Klub azonos idősávja.

Tavasszal, a hétköznapok mellett hétvégén is számos izgalmas műsorral találkozhattak a nézők, hiszen február 16-tól vasárnaponként volt látható a Nicsak, ki vagyok? – A rejtélyek színpada, amely hét epizóddal a 18-59 évesek és a teljes lakosság körében is az átlag nézői részesedést tekintve nyerte az idősávját. Ősszel visszatért a műsor a 2. évaddal, és november 22-től vasárnaponként együtt izgulhattunk, hogy kit is rejt a maszk.

Ráfordulva az őszre, mind a két fő kereskedelmi csatorna a legjobb műsoraival jelentkezett, így nagyon kiélezett volt a verseny a nézők figyelméért.

A TV2 először a hétvégét erősítette meg jelentősen, hiszen augusztus 30-tól vasárnap esténként megérkezett a Sztárban Sztár.

Mindamellett, hogy a 18-59 évesek körében az évad átlag nézői részesedésben felülmúlta fő riválisának azonos idősávját, a szeptembertől novemberig tartó őszi időszakban a Sztárban Sztár lett a második legnézettebb műsor a november 8-i adásával.

A szombatok is erősödtek, hiszen októberben megérkezett a Dancing with the Stars – Mindenki táncol. A tíz részes táncos show minden epizódja a 18-49 évesek körében az adott nap legnézettebb műsora lett, és a sugárzott részek átlagát tekintve 17,6 százalékos nézői részesedést ért el, amivel pedig 7,8 százalékponttal múlta felül az RTL Klub azonos idősávját (9,8%). A 18-59 éveseknél még nagyobb volt a különbség, 8,9 százalékpont (18,3% vs. 9,4%).

Az ősz nemcsak a hétvégék, hanem a hétköznapok megerősödéséről is szólt. November 15-én vasárnap nagy sikerrel indult a Farm VIP, és a hétköznapi epizódok is magas közönségarányt értek el az erős konkurens tartalommal szemben. A huszonegy epizód átlagosan a 18-59 éves nézők 15,0 százalékát, a 18-49 évesek 14,7 százalékát nyerte meg magának.

A TV2 csatorna nemcsak az Exatlon Hungary sikerének köszönheti az év végi eredményeinek erősödését, hanem a december 27-én dupla epizóddal debütáló Doktor Balatonnak is, ami 2020-ban átlagosan 18,2 százalékos közönségarányt ért el a 18-59 évesek körében, így 8,7 százalékponttal felülmúlta az RTL Klub azonos idősávját (9,5%).

Ezeknek a műsoroknak is köszönhetően, októbertől decemberig egyre kiélezettebbé vált a verseny a két fő kereskedelmi csatorna között, egyre jobban közeledett a TV2 és az RTL Klub teljesítménye egymáshoz, míg végül decemberben a TV2 csatorna mind a három fő korcsoportban (A18-59, A18-49, A4+) legyőzte fő riválisát (Teljes nap).

A sikerhez hozzájárultak a hírműsorok is, amelyek jó eredménnyel zárták a 2020-as évet.

A 4 éves vagy annál idősebbek körében az este 18:00 órakor kezdődő Tényeket átlagosan a nézők 21,4 százaléka, az azt követő Tények Pluszt pedig átlagosan a nézők 16,6 százaléka választotta, amivel mind a két műsor megnyerte idősávját az RTL Klubbal szemben. A hétköznap reggeli Mokka és a Mokkacino sikere is töretlen volt 2020-ban, hiszen a Mokka átlagosan 2020-ban a 18-59 éves nézők 14,5 százalékát, a Mokkacino pedig 8,8 százalékát nyerte meg magának, ezekkel magasan felülmúlva az RTL Klub azonos idősávját.

A siker a kábelportfólióba tartozó csatornák esetében is kimagasló, hiszen 2020-ban átlagosan a TV2 Csoport kábelcsatornái összesen magasabb nézői részesedést értek el a kiemelt korcsoportokban (A18-59, A18-49, A4+), mint az RTL Klub kábelportfoliója (Teljes nap). A TV2 kábelcsatornái közül a legjobban a Mozi+ (3,9% SHR), a Prime (2,7% SHR) és a Super TV2 (2,6% SHR) teljesített. A TV2 Csoport legújabb filmcsatornája, a 2019. február 17-én indult Moziverzum, 2020-ban erősödött a 2019-es eredményéhez képest, hiszen tavaly már 1,2 százalékos átlag nézői részesedést tudott elérni a 18-59 éves korcsoportban.

Médiapiac

Az uniós biztoshoz fordult a Heti TV ügyében Járóka Lívia

Az Európai Unió alapvető értékei egyértelműen sérülnek az Európai Parlament alelnöke szerint.

Közzétéve:

Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd

„Bizonytalan helyzetbe került a Heti TV, miután tavaly decemberben Budapest VII. kerületének DK-s vezetése felmondta az Európa egyetlen zsidó televíziójával kötött ingatlanhasználati szerződést” – írta közösségi oldalán Járóka Lívia kedden.

Az Európai Parlament fideszes alelnöke szerint nem tudni, folytathatja-e tevékenységét a csatorna Erzsébetvárosban, amely Európa virágzó zsidónegyede volt a második világháború előtt, s napjainkban is fontos és meghatározó színtere az európai zsidóságnak.

Járóka Lívia az ügy mielőbbi rendezésének érdekében levélben arra kérte Věra Jourová uniós átláthatósági biztost, hogy vizsgálja ki az ügyet – írta a Magyar Nemzet.

A levelét a közösségi oldalán is megosztó EP-képviselő arra is felhívta a figyelmet, hogy a kerület polgármestere, Niedermüller Péter a 100 Tagú Cigányzenekarral kötött szerződést is megszüntette.

„Alapvetően ugyanabból az épületből szorították ki őket, mint a Heti TV-t” – fejtette ki. Hozzátette, hogy a zenekarnak sikerült új helyet találnia Budafokon, ahol megtiszteltetés volt a helyi önkormányzatnak a zenekar befogadása.

„Budapest kulturális és etnikai szempontból is sokszínű és élénk város. Azonban ezekkel a döntésekkel a VII. kerület baloldali polgármestere nemcsak ezt a sokszínűséget támadja, hanem veszélyezteti a média szabadságát is. Éppen ezért levelemben arra kértem Jourová biztos asszonyt, hogy a helyzetet kivizsgálva a bizottság próbáljon megoldást találni az Európai Unió valamennyi alapvető értékének helyi szintű tiszteletben tartására” – zárta bejegyzését Járóka Lívia.

Tovább olvasom

Médiapiac

Tisztújítást tartott a Magyar Nemzeti Médiaszövetség

A Mediaworks és közmédia vezető munkatársai egymással csapategységet alkotva fogalmazták meg határozott igényüket a szakmai érdekképviselet hatékony ellátására képes újságírószövetség létrehozására.

Közzétéve:

Pixabay

Újjáválasztott és kibővített elnökséggel készül feléledni a pandémia okozta dermedt állapotból a Magyar Nemzeti Médiaszövetség (MNMSZ) – olvasható a szövetség honlapján. Az online térben tartott legutóbbi közgyűlésen a tagság bizalmat szavazott korábbi vezetésének, és egy fővel kibővítette a szervezet eddigi elnökségét:

a Magyar Nemzet főszerkesztője, Toót-Holló Tamás elnökölte grémiumhoz új tagként a Nemzeti Sport főszerkesztője, Szöllősi György csatlakozott.

A szervezet vezérkara továbbra is változatlan összetételben folytatja a munkát: dr. Mayer Erika alelnökként, Gazsó L. Ferenc ismételten elnökségi tagként dolgozik tovább. A médiaszövetség munkájának törvényessége fölött dr. Danyi Richárd elnök, valamint Pásztor Zoltán és Regös Zoltán tagok révén felügyelőbizottság őrködik. A szervezet munkáját Cserháti Ágnes elnöksége, valamint Zelei Miklós és dr. Kakuk L. Tamás tagsága mellett etikai bizottság is segíti.

A szervezet régi-új elnöke, Toót-Holló Tamás a szervezet nyitottságáról szólva úgy fogalmazott:

általában mindenkivel keressük a kapcsolatot és az együttműködést, aki a magyar nyelven alkotó, dolgozó újságírók új érdekvédelmi, szakmai szervezetének munkáját, törekvéseit segíteni tudja.

Toót-Holló Tamás, a Magyar Nemzet főszerkesztője, a Magyar Nemzeti Médiaszövetség elnöke (Fotó: Magyar Nemzeti Médiaszövetség)

A közgyűlésen elhangzott beszédek tanúsága szerint a Magyar Nemzeti Médiaszövetség nagyban támaszkodni kíván az új elnökségi tagja, a Magyar Sportújságírók Szövetségét (MSÚSZ) vezető Szöllősi György innovatív elképzeléseire, s mintaként tekint az MSÚSZ által a médiaszakmában végzett érdekvédelmi munkára, valamint szakmai elismerési formákra.

Az elmúlt években kicsiben, a mintegy hétszáz tagú sportújságíró szövetségnél bebizonyítottuk, hogy lehetséges olyan munkát végezni egy ilyen szervezetben, amely érdemi és sokféle segítséget nyújt a kollégáknak, s örömmel csatlakozom a Magyar Nemzeti Médiaszövetség törekvéseihez egy régóta hiányzó, minden magyar újságíró számára fontos és hasznos szövetség felépítésében

– mondta célkitűzéseiről szólva a Magyar Nemzeti Médiaszövetség munkájába elnökségi tagként bekapcsolódó Szöllősi György.

Szöllősi György 2016 óta a Nemzeti Sport napilap főszerkesztője (Fotó: Magyar Nemzeti Médiaszövetség)

Az elnök, Toót-Holló Tamás a gazdaság hamarosan esedékes újraindításához kapcsolta a MNMSZ munkájának erőteljesebb újraindítását. Terveik szerint hamarosan együttműködési megállapodást kötnek a médiaszakma velük partnerséget kereső szervezeteivel, s ezt a szövetségkeresést haladéktalanul kiterjesztik a Kárpát-medencei magyarság és a diaszpórában élő magyarság újságírói szervezeteire és újságíró munkatársaira.

Mint mondták, igyekeznek minél több olyan vonzó szolgáltatást kínálni, amelyek hozzájárulnak az újságírók munkakörülményeinek javításához, valamint a médiaszakma biztosabb jövőképének kialakításához.

Az MNMSZ tagsága egybehangzóan szavazta meg az új elnökséget és az általa deklarált stratégiai célokat. Kifejezték azt a szándékukat is, hogy az érdekvédelmi munka új fokozatra kapcsolása mellett a tagság számának gyarapítása érdekében is határozott lépéseket tesznek. Fontosnak tartották azonban azt is hangsúlyozni, hogy a szervezet a rekrutáció során a nyitottságát is fenntartja, a megfelelő feltételek esetén minden jelentkezőt fogadni kész, aki a szervezet eszmeiségét elfogadja.

Célkitűzéseik között említették, hogy készek rendszeresen megnyilvánulni a médiapolitika kérdéseiben, s azonnal reagálni kívánnak a magyarországi médiaállapotokkal szemben megfogalmazott minden tendenciózus vádra.


Magyar Nemzeti Médiaszövetség (MNMSZ) nem jogutódja, de részben szellemi örököse is a 2002-ben alakult Magyar Elektronikus Újságírók Szövetségének (MEÚSZ), ami abból is következik, hogy a tagok közt sokan vannak, akik a MEÚSZ megszűnése után az MNMSZ tagjaivá váltak. Az MNMSZ első alapszabálya 2017. november 14-én született, melynek alapján a szervezetet (akkor még Magyar Médiaszövetség néven) 01-02-0016779-es nyilvántartási számon 2018. január 12-én vette nyilvántartásba a Fővárosi Törvényszék. A szövetség első elnöke dr. Gazsó L. Ferenc volt, aki dr. Mayer Erika és dr. Toót-Holló Tamás elnökségi tagsága mellett kezdte vezetni a szervezetet.
A médiaszövetség első alapszabály-változását a nyilvántartás kiegészítésével 2018. május 11-i végzésével jegyezte be a Fővárosi Törvényszék: ekkor kapta meg a szövetség új, jelenlegi nevét, mely szerint már Magyar Nemzeti Médiaszövetség néven, s új célok szolgálatában működik. A szervezet akkortól fogva az alábbi három célkitűzés szellemében végzi munkáját:

  • a nemzeti érdek és a polgári értékrend érvényesítésével a médiában;
  • a Kárpát-medence magyar újságírói érdekeinek képviseletével az összmagyar célokat szolgálatában;
  • a modern információközlés és műsorszolgáltatás színvonalának emelését támogatva.

A médiaszövetség 2018. szeptember 4-én tartott tisztújító közgyűlésén új elnökről és új szereposztású elnökségről hozott határozatot, valamint létrehozta első felügyelőbizottságát és etikai bizottságát. A tisztújító közgyűlést követően a médiaszövetség új elnöke dr. Toót-Holló Tamás, aki akkortól fogva dr. Gazsó L. Ferenc és dr. Mayer Erika elnökségi tagsága mellett vezeti a szervezetet. A médiaszövetség 2018. szeptember 4-én elfogadott alapszabályának preambuluma szerint a Magyar Nemzeti Médiaszövetség a mindenkor hatályos magyar jogszabályoknak megfelelően működő, a magyarországi és határon túli magyar nyelvű, a sajtóban és a médiában kiemelkedő szakmai tevékenységet végző személyek, valamint az őket tömörítő szervezetek önkéntes tagságon alapuló, jogi személyiséggel rendelkező civil szervezete. A preambulum szerint továbbá a Magyar Nemzeti Médiaszövetség – mint szakmai-érdekvédelmi szövetség – a magyar nyelvű sajtó- és média ügyének társadalmi képviselője mind a hazai, mind a nemzetközi színtéren. A preambulum azt is megállapítja, hogy a Magyar Nemzeti Médiaszövetség közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól és külföldi szervezetektől független, pártoknak és külföldi szervezeteknek anyagi támogatást nem nyújt és azoktól támogatást nem fogad el.

A médiaszövetség 2021. február 24-én végrehajtott tisztújítása az új elnökség deklarációja szerint a szervezet véleményformáló médiapolitikai szerepvállalásának és tagtoborzásának új kezdetét jelenti.

Borítókép: illusztráció

Tovább olvasom

Médiapiac

Idén már tényleg jön a Rocky IV. rendezői változata

Sylvester Stallone tavaly nyáron jelentette be, hogy bemutatója harmincötödik évfordulójára elkészíti a Rocky IV. újravágott, rendezői változatát.

Közzétéve:

Flickr

A premiert 2020 novemberében kellett volna megtartani, akkor azonban nem lett belőle semmi. Stallone csak a közelmúltban tudatta az Instagramon: közel járnak a munka befejezéséhez – írja a Magyar Nemzet.

A harmincmillió dollárból forgatott Rocky IV. összesen háromszázmillió dolláros bevételt ért el, és így a sorozat legjövedelmezőbb epizódjává vált. Mindemellett talán ez a legnépszerűbb epizód is.

A rendezői változatban az egyik mellékszereplő – a Sico nevű, beszélő robot – „megy a roncstelepre”, vagyis nem lesz látható az újragondolt filmben. Az elektromechanikus jószág tervezője szerint Stallone azért hagyta ki a teremtményét, hogy ne kelljen jogdíjat fizetnie a használatáért – de feltehetőleg másról van szó.

Sly annak idején az okból vehette bele a géplényt a forgatókönyvbe, hogy humorforrásul szolgáljon, és valamivel derültebbé tegye a történet komor tónusát. Csakhogy a robotos jelenetek nem komikusra, hanem kissé furcsára sikeredtek – Sico figurája egyszerűen kilóg a filmből.

De egyéb, ennél lényegesebb változásokról is lehet tudni.

Az Apollo és Drago összecsapását bemutató kulcsjelenet bővül – Rocky valamivel hosszabban vacillál majd, hogy bedobja-e a törülközőt vagy sem –, és bekerül egy ’85-ben leforgatott, ám a moziváltozatba végül be nem vett képsor.

Létezéséről eddig csak egyes előzetesekből lehetett tudni, de teljes egészében nem volt látható.

Noha a bemutató dátuma egyelőre nem ismert – és arról sincs információ, hogy a rendezői változat mozikba kerül-e, csak dvd-n jelenik meg, esetleg streaming szolgáltatásban, az interneten lesz elérhető –, egy Sly által közzétett, rövid videóból kiderül, hogy már a hangkeverését végzik. Mivel egy-egy film készítése során ez a munkamozzanat az utolsók közt van, az érdeklődők okkal bízhatnak benne, hogy az újragondolt verzió közel áll a befejezéshez.

A (remélhetőleg) 2021-es Rocky IV. tehát az 1985-ös önmagával mérkőzik majd.

Borítókép: jelenet a filmből

Tovább olvasom