Kövess minket!

Médiapiac

200 millárd lesz az idei e-kereskedelmi forgalom

A magyarországi kiskereskedelmi forgalom 2,7 százaléka bonyolódott interneten keresztül 2012-
ben – derül ki az eNET most közzétett éves felméréséből, amit a Szövetség az Elektronikus Kereskedelemért gárdonyi konferenciáján ismertetett. Az összesen 177 milliárd forintos forgalom
idén továbbra is erőteljesen növekszik, várhatóan meg fogja haladni a 200 milliárdot.

Forrás: eNET, 2013
Forrás: eNET, 2013

A felmérés szerint megközelítőleg 5-6000 magyar nyelvű webáruház érhető el, amelyből aktív, Magyarországon bejegyzett cég 4100 darab van.

Az elmúlt egy évben interneten vásárlók száma a 14 éven felüli lakosságból 1,65 millió főre emelkedett, ami a felnőtt lakosság megközelítőleg 1/5-e. Az internes vásárlók férfi/nő aránya 2013-ban elérte az 50-50%-ot, és a hölgyek internetes vásárlási hajlandósága évről-évre jobban nő, mint a férfiaké.

Egyre sikeresebbek az átadási pontok

Az online áruházaknál elérhető szállítási, kézbesítési módok között a leggyakoribb a futárszolgálatos kézbesítés (82%) és a személyes átvételi lehetőség (69%). Az online vásárlások értéke alapján a leggyakrabban igénybe vett szállítási mód a futárszolgálat és a személyes átvétel. Főként a nagy áruházak körében évek óta fokozatosan növekszik a személyes átvétel aránya, ezen belül is a partner üzletben való átvétel hányada. Ez utóbbi mutatja, hogy az interneten termékeket vásárlók számára kedvelt termék átvételi megoldás lett az elmúlt két évben a lakhelyhez közeli átadási pontokon való csomagfelvétel (Pick Pack Pont és PostaPont).

Inkább készpénzben fizetjük

A vásárlások átlagos értéke 7500 forint körül alakult az összes vásárlást figyelembe véve. A vásárlások értékét tekintve az online vásárlók által leggyakrabban használt fizetési mód az utánvét, amelynek csak elenyésző részét adja a postai utánvét. A nagy áruházak körében ugyanakkor évek óta fokozatosan növekszik a bolti átvétel aránya, ezen belül is a bankkártyával fizetők hányada.

Forrás: eNET, 2013
Forrás: eNET, 2013

Az internetes termékvásárlás során bankkártyával történő fizetés aránya még mindig csak 5% körüli, de értékében nő. A mikrofizetési, a mobilfizetési és az egyéb megoldások használati aránya egyelőre marginális.

Internetről is öltözködünk

A legnagyobb volumenben számítástechnikai és szórakoztató elektronikai eszközöket, élelmiszert, könyvet, lakásfelszerelést és játékot/ajándékot értékesítettek 2012-ben Magyarországon online. Ugyanakkor a leggyorsabban a ruházati-, szépségápolási-, egészséges életmódhoz kötődő termékek, valamint a mobiltelefonok értékesítése nő. Egyes termékcsoportok kapcsán az internetes értékesítésben van szinte az egyedüli növekedési lehetőség a kiskereskedők számára, amit csak erősít, hogy a teljes kiskereskedelmi forgalom volumenben évek óta nem tudott növekedni.

Már okostelefonon is rendelünk

2012-ben a webáruházak látogatóinak 5%-a érkezett mobil platformon keresztül. Az online vásárlók számát tekintve ez az arány 3,3%, az internetes forgalmat illetően 3,1%.

 

Az okostelefonokra letölthető applikációkat elsősorban azon webáruházaknak érdemes készítenie, amelyek legalább heti rendszerességgel visszatérő vásárlókat vonzzanak, minden más esetben mobilra optimalizált weboldal kialakítása célszerű az értékesítésre.

A felmérést az eNET 2013. március-május során készítette, az összes magyarországi webáruház körében. Webáruház: Interneten keresztül értékesítő kiskereskedelmi vállalkozás: magyar nyelvű honlapon, termékek online módon történő megrendelését és kosaras értékesítését végző cégek köre. A kutatásokban nem szerepelnek az online értékesített szolgáltatások.

Médiapiac

Uniós szintű hírszerkesztőséget hozna létre Brüsszel

Rövid időn belül a sokadik, az európai médiapiacot érintő bejelentést tett az Európai Bizottság. Mint az egy hétfő délelőtti médiakonferencián elhangzott, a testület eurómilliókkal támogatja egy uniós szintű hírszerkesztőség felállítását. Arról, hogy az EB-nek milyen elképzelései vannak az objektív tájékoztatásról, kiváló képet fest, hogy az esemény délelőtti blokkjában Munk Veronika, a Telex.hu alapító-főszerkesztője tartott előadást a pénzügyi, így szerkesztői függetlenségről.

Közzétéve:

Borítókép: Thierry Breton az Európai Hírmédia Fórum nevű rendezvényen, forrás: Twitter / European News Media Forum

Tizenhat tagállami hírügynökség részvételével uniós szintű hírszerkesztőség felállítását támogatja az Európai Bizottság (EB). A szerkesztőség valószínűleg jövő nyáron kezdi meg a munkáját, többek között az olasz ANSA, a francia AFP, a szlovák TASR és a spanyol EFE munkatársainak részvételével. A cél, hogy európai uniós politikáról szóló híreket gyártsanak és juttassanak el a polgárokhoz – többek között erről beszélt Thierry Breton belső piacért felelős biztos a brüsszeli Európai Hírmédia Fórum nevű rendezvényen hétfő délelőtt.

Az esemény a médiapiac átalakulásának kérdését veszi górcső alá, így azt, hogy a digitális forradalom közepette miképp lehetséges innovatív és hiteles hírforrásokat létrehozni és működtetni. A francia EU-biztos beszédében egyúttal kiállt amellett, hogy médiapiacnak innovatívnak, ellenállónak és kooperatívnak kell lennie, így láthatja el legfontosabb funkcióját, a demokrácia megőrzését. A biztos emlékeztetett rá, hogy

az uniós bizottság jelenleg a média szabadságát és sokszínűségét biztosító jogszabálycsomagon dolgozik. 

Szerinte ez valamennyi, a médiapiacot illető „indokolatlan beavatkozást” megakadályozhat – legyen szó külföldi befolyásszerzési kísérletektől vagy olyan médiaóriásokról, amelyek a bizottság értelmezésében túlnőnek a tájékoztatási funkción. Emlékezetes, az EB médiapiacot illető terveiről Věra Jourová bizottsági alelnök több ízben beszélt a közelmúltban. Az Európai Parlament kulturális bizottságában tett, pár héttel ezelőtti beszámolójában kijelentette, hogy a bizottság a sajtó politikai érdekek mentén történő, és gazdasági haszonszerzés célú felhasználása ellen akar tenni. 

Jourová akkor is a magyar, a lengyel és a szlovén médiaszabályozást hozta elrettentő példaként. 

Amint a Magyar Nemzet megírta, a múlt héten a liberális alelnök a politikai hirdetések és reklámok online térben történő szabályozására jelentett be javaslatokat, s egyúttal ígéretet tett rá, hogy Brüsszelből nem szólnak bele a magyarországi választási folyamatba. Ismert az is, hogy az EB korábban az újságírók védelmében fogalmazott meg ajánlásokat a tagállamoknak, amelyben kijelentették azt is: a médiapiacnak és a tagállami szerkesztőségeknek inkluzív és egyenlő munkakörnyezet kialakításán kell dolgozniuk.

Arról, hogy Brüsszelnek milyen elképzelései vannak az objektív tájékoztatásról, kiváló képet fest, hogy a hétfői médiakonferencia délelőtti blokkjában Munk Veronika, a Telex.hu alapító-főszerkesztője tartott előadást a pénzügyi, így szerkesztői függetlenségről. 

Munk tízperces beszédében azzal indokolta a Telex.hu megalapítását, hogy kollégái számára az Index.hunál nem volt többé garantált a független és minőségi újságíráshoz való jog. Szerinte a Telex.hu ma Magyarország egyik legsikeresebb portálja, amelynek nincs szüksége oligarchák támogatására. A közönség tagjainak heves bólogatása mellett elmesélte azt is, hogy a portál újságírói mellett többezres tüntetés is zajlott Budapesten. 

A főszerkesztő arról nem szólt, hogy a demonstrációt az ellenzéki pártok szervezték. Ismert az is, hogy Zdeněk Bakala cseh–amerikai üzletember a tavasszal kétszázezer eurót juttatott a balliberális portálnak. 

Az EP is „színesítene”

Az uniós bizottság mellett az Európai Parlamentnek is vannak igényei a médiapiac átalakítását illetően. Lapunk nemrég beszámolt róla, hogy be a testület oktatási és kulturális bizottságában előkészítettek egy jelentést, ami a pandémia médiára gyakorolt hatását firtatja, s egyben a médiaszektor gyors helyreállítását célozza meg. Az EP szorgalmazza, hogy a kulturális és kreatív, illetve audiovizuális és médiaágazatokat mielőbb segítsék ki anyagilag: mint írják, az unió állampolgárainak információhoz való hozzáférése kulcsfontosságú. A 25 oldalas dokumentumban helyet kap az EP azon szempontja is, miszerint a tagállamoknak a demokratikus, inkluzív és fenntartható médiapiac érdekében törekedniük kell rá, hogy több nő, etnikai kisebbségi, migráns és menekült, LMBTQ-személy, valamint fogyatékkal élő kapjon helyet a médiaszektorban.

Tovább olvasom

Médiapiac

Szijjártó a Russia Today-nek nyilatkozott

Szijjártó Péter Moszkvában nyilatkozott a Russia Today televíziónak, ahol a magyar külgazdasági és külügyminisztert többek között Magyarországról, Közép-Európáról és a NATO-ról kérdezték.

Közzétéve:

Fotó: Facebook.com/szijjarto.peter.official

– Mindig is azt akartuk, hogy a Kelet és a Nyugat között pragmatikus kapcsolat legyen, folyamatos párbeszédet folytassanak egymással. A történelmünk azt tanította nekünk, hogy akárhányszor konfliktusban állt Kelet és Nyugat, a közép-európai országok – köztük Magyarország – mindig veszítettek. És nem akarunk többé vesztesek lenni – magyarázta a Magyar Nemzet szerint Szijjártó Péter.

Így amikor a párbeszéd, a pragmatikus kapcsolat, a kölcsönös tisztelet és a kölcsönös bizalom mellett érvelünk, az nem azért van, mert kémek lennénk egyik vagy másik oldalnak.

Ez a nemzeti érdekünk, nagyon egyszerűen és tisztán fogalmazva – összegezte a külgazdasági és külügyminiszter az interjúban.

Tovább olvasom

Médiapiac

Átadták a Lovas István-sajtódíjat

Pilhál György és Pilhál Tamás, a Magyar Nemzet napilap munkatársai vehették át idén a Lovas István-sajtódíjat, melyet péntek este adott át az egykori újságíró szellemiségét ápoló társaság.

Közzétéve:

Fotó: Magyar Nemzet/Teknős Miklós

Pilhál György sportújságíróként kezdte pályafutását, írt a Népsport és a Magyar Hírlap hasábjain, még a rendszerváltás előtt. Politikai írásait először az Új Magyarországnál jelentette meg, majd a Napi Magyarországnál, azután 2002 óta a Magyar Nemzetnél. A máig naponta jelentkező Tollhegyen rovatának írásai kezdetben Margó cím alatt jelentek meg. Pilhál György 2016-ban, a G-nap után nem sokkal hagyta ott a Magyar Nemzetet, és csatlakozott a Magyar Idők napilaphoz, ami ma ismét Magyar Nemzetként jelenik meg.

Pilhál Tamás 2002-ben a Magyar Nemzetnél kezdte újságírói pályafutását. A konzervatív napilapnál 2016-ig dolgozott, majd a Pesti Srácoknál jelentette meg írásait. Jelenleg ismét a Magyar Nemzet munkatársa, publicistája.

A Lovas István Társaság 2019-ben alakult azzal a szándékkal, hogy megőrizze és továbbadja mindazon értékeket, amelyeket az ország egyik legnépszerűbb újságírója képviselt. Az alapítók elsődleges célja Lovas szellemi örökségét ápolni, gondozni, s bemutatni, milyen szakmai és erkölcsi mércét képviselt ő. A társaság tagjai szeretnék előmozdítani a nemzet sorskérdéseivel, politikai életével kapcsolatos, nemzeti értékeket védő, tisztességes sajtómunka nagyobb megbecsülését is, valamint az ezt a szellemet képviselő alkotók együttműködését és érdekeinek védelmét. Céljuk az is, hogy a határon túli magyar nemzeti közösségek megmaradását segítsék. A társaság díjat alapított, melyet minden évben olyan újságírónak ítélnek meg, aki azt az értéket képviseli munkájában, mint a 2018-ban elhunyt Lovas István – írta a Magyar Nemzet.

Tovább olvasom