Kövess minket!

Médiapiac

20 éve alapította meg hazai kutató és fejlesztő központját a Nokia

A finn vállalat magyar K+F központja világszinten élenjár a mesterséges intelligencia-, az okos hálózat- és az 5G fejlesztések terén.

Katasztrófahelyzetben mobilhálózattá alakítható hátizsák, valós idejű információmegosztással az autók közötti kommunikációt lehetővé tevő mobilalkalmazás, Rubik-kocka a kiterjesztett valóságban – íme néhány azok közül a jövőbemutató technológiai újításokból, melyeket magyar szakemberek fejlesztenek a budapesti Nokiaban. A finn tech óriás éppen 20 éve alapította meg hazai kutató és fejlesztő központját, ebből az apropóból a cég háromnapos rendezvény keretében mutatja be a 25 legfontosabb Magyarországon fejlesztett innovációját – olvasható a lapunknak elküldött közleményben.

A Nokia 1998 óta van jelen hazánkban, a vállalat tavaly átadott budapesti főhadiszállása, a Nokia Skypark ad otthont Magyarország egyik legnagyobb informatikai és telekommunikációs kutatás-fejlesztési (k+f) központjának. A finn cég a magyar gazdaság meghatározó szereplője, több, mint 2200 embernek ad munkát, mely szám folyamatosan nő. A Nokia hazánkban folyó kutatás-fejlesztési tevékenysége átöleli a cég hagyományos telekommunikációs fejlesztéseit, ahol a mobil kapcsolóközpontok mellett az ötödik generációs hálózatok mesterséges intelligencia igénye, valamint automatizálása nyer egyre nagyobb teret. A Nokia Bell Labs hazai kutatóközpontja egyebek mellett a mesterséges intelligencia és a kognitív tudományok területén végez alapkutatásokat.

Világszínvonalú fejlesztések magyar szakemberektől

A kutatás-fejlesztési csapat magyarországi jelenlétnek 20 éves évfordulója apropóján október 8-10 között háromnapos rendezvényt szervezett Nokia Future X Days néven. Ennek keretében a cég megnyitotta kapuit hazai és nemzetközi szakmai partnerei, iparági szakemberek, illetve a jövő reménységeit jelentő műszaki és informatikai területen tanuló magyar felsőoktatási hallgatók előtt. A rendezvény keretében nívós szakmai konferenciára, illetve kiállítási napokra is sor kerül, melynek keretében a Nokia élő demonstrációkon keresztül mutatja be a 25 legfontosabb Magyarországon fejlesztett innovációját az érdeklődőknek.

Hátizsákból mobiladótorony, kommunikáló autók, Rubik-kocka a kiterjesztett valóságban

Az aktuális fejlesztések közül kiemelendő egy hátizsák-méretű mobilhálózat, a Nokia Ultra Compact Network. A kisméretű, robosztus és könnyen szállítható mobilhálózatot speciálisan katasztrófa helyzetekre tervezték, hogy a mentésben résztvevők percek alatt tudjanak 4G hálózatot létrehozni az érintett területeken.

A FIEK (Felsőoktatás és Ipar Együttműködési Konzorcium) keretén belül a Budapesti Műszaki Egyetemmel közös kutatási és fejlesztési tevékenység eredménye egy a valós és virtuális világok közti átjárást bemutató koncepciós demó, amely az 5G technológia erejét és majdnem korlátlan lehetőségeit is megmutatja. A fizikai világot valós időben digitalizáló mágikus AR (kiterjesztett valóság) szemüveg néhány valós és egy virtuális Rubik-kockával összekapcsolva mutatja meg, hogy a közeli jövőben hogyan mosódik össze a valós és a digitális világ. A kockát az AR-szemüveg segítségével lehet kirakni úgy, hogy a felhasználó valós időben látja a valós kockán végzett mozdulatokat. Mindez azért jelentős innováció, mert a kocka digitalizációja hatalmas adatforgalmat igényel, ami az 5G-nek és a Nokia felhő-alapú megoldásának köszönhetően válik lehetővé.

Budapesten fejlesztik továbbá azt a mobil alkalmazást is (Car2X), ami a sofőrök okostelefonjaiba, vagy akár a rendszámtáblába gyárilag beépített szenzorok segítségével teszik lehetővé, hogy a felhasználók követhessék egymás járműveinek mozgását. Az egymással kommunikáló autók, így valós idejű információmegosztással tudják segíteni a sofőröket, akár egy olyan közlekedési helyzetben is, ami túlmutat a közvetlen láthatóságon. A vezetői döntéshozatalt segítő releváns információk megosztásával biztonságosabbá válhat a közlekedés és fokozható a vezetési élmény is, de mindez akár a gépjárműbiztosítások területére is hatással lehet.

„A Nokia Bell Labs és a Nokia Technology Center magyar szakemberei a mobiltechnológia számos területén a világ élvonalába tartozó kutatás-fejlesztési tevékenyéget végeznek. A Future X Days rendezvény kiváló lehetőéget biztosított arra, hogy bemutassuk azt a 25 legfontosabb technológiai innovációt, amelyeken Magyarországon dolgozunk. A demonstrációk között helyet kaptak a mesterséges intelligencia alapú megoldások, 5G kognitív hálózatok, a V2X, vagyis járművek és egyéb eszközök közötti kommunikációs megoldások, az ember és technológiai interfész, a DevOps fejlesztési menedzsment platform, az Open API, az Edge cloud és egyéb legmodernebb technológiai megoldások” – fogalmazott Mihálka Gergely, a Hálózat automatizálási üzletág vezetője.

A kutatás-fejlesztési központok mellett Budapest ad otthont a Nokia nemzetközi pénzügyi központjának, egy globális beszerzési csapatnak, az európai HR adminisztrációs központnak, az Európáért felelős toborzási csapatnak, valamint egy szintén globális funkciókat ellátó marketing szervezetnek is.

Médiapiac

Gyurcsányék szolgálatában a baloldali média

Ugyan napjainkban a baloldal már finomított oltásellenes álláspontján, márciusban több balliberális médium nyílt levélben kezdeményezte a miniszterelnöknél, hogy az újságírókat és forgatócsoportokat engedjék be a kórházak COVID-osztályaira, valamint az oltópontokra. A Századvég feltérképezte, hogy milyen összefüggés lehet a baloldali pártok védőoltásokkal kapcsolatos “pálfordulása” és a hozzájuk köthető sajtóorgánumok akciója között.

Közzétéve:

MTI/Kovács Tamás

Álhírek és oltásellenesség

Már 2020 tavaszán, a koronavírus-járvány kezdetekor megfigyelhető volt, hogy a baloldal a felelős járványkezelés támogatása helyett – szavazatszerzési lehetőséget látva a pandémiában – különböző politikai játszmákba fogott – áll a Századvég Alapítvány legújabb elemzésében.

Ennek egyértelmű jele volt az álhírek, kamuvideók, valamint félrevezető vélemények terjesztése, a rendkívüli helyzet által indokolt különleges jogrendi berendezkedés sorozatos támadása, továbbá a közegészségügyi és gazdasági válsághelyzet okozta kihívások politikai szempontoknak történő alárendelése.

Miután egészségügyi szakemberek egyöntetű véleménye alapján nyilvánvalóvá vált, hogy a koronavírus legyőzésének a kulcsát a védőoltások jelentik, Gyurcsány Ferenc és partnerei kommunikációjában – a korábban követett stratégiájuk egyenes folytatásaként – megjelentek az oltásellenes, egyes vakcinák iránti közbizalom rombolását célzó hangok. A szakmai szempontok zárójelbe tételét jelzi, hogy a balliberális tömb annak ellenére indított hadjáratot a Szputnyik V és a Sinopharm vakcinákkal szemben, hogy a szóban forgó oltóanyagok hazai alkalmazását engedélyező Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet (OGYÉI) több mint 70 éve garantálja a magyar gyógyszerbiztonságot, a hatóság gyakorlata pedig világszínvonalúnak tekinthető.

A magyarok bíznak a vakcinákban

A baloldali pártok által remélt népszerűségnövekedés azonban elmaradt, politikai üzeneteik nem találkoztak a magyar választók döntő többségének elvárásaival. Ennek magyarázata több tényezőre vezethető vissza. Ahogy a Századvég márciusi, 1000 fős, reprezentatív közvélemény-kutatása rámutatott,

a magyarok közel háromnegyede (73 százaléka) elfogadhatatlannak tartja, hogy a koronavírus-járvány alatt egy politikus vagy más közszereplő oltásellenes legyen, továbbá a megkérdezettek 62 százaléka úgy gondolja, hogy emberéletek múlhatnak azon, hogy politikusok vakcinák ellen kampányolnak, és megkérdőjelezik a magyar szakhatóság által jóváhagyott oltóanyagok hatékonyságát.

Tovább árnyalja a képet, hogy a magukat beoltatni tervezők, vagy a már beoltottak 71 százaléka elfogadná illetve elfogadta a felajánlott orosz vagy kínai vakcinát. Ezen felül valószínűsíthető, hogy a választópolgárok többsége érzékelte, hogy a baloldal koronavírussal kapcsolatos prognózisaira a valóság rendre rácáfol, amely tovább rombolta az amúgy is hitelességi problémákkal küzdő ellenzéki erők tekintélyét.

E fejleményeket felismerve egy régi recepthez nyúlt a Gyurcsány-szövetség. A 2018-as országgyűlési választások előtt a baloldal igyekezett palástolni a tényt, hogy 2015-ben a migrációs krízis kirobbanásakor hevesen támadták a nemzeti kormány által felépített biztonsági határzárat (amely azóta is kulcsszerepet játszik az illegális migránsok kontrollálatlan beáramlásának megakadályozásában), napjainkban pedig az oltásellenességük elkendőzésébe kezdtek bele, látva az eddig követett irányvonaluk politikai eredménytelenségét. Gyanítható ugyanakkor, hogy e „pálfordulás” nem az oltásellenes, illetve a hatékony védekezés hátráltatására irányuló nézeteik valódi feladását jelenti a balliberális erők részéről, hanem a staféta átadásának kísérletét a hozzájuk közel álló médiumoknak.

A Gyurcsány-lista a baloldali média segítségével hátráltatná a hatékony járványkezelést

Az elmúlt években is megfigyelhető volt, hogy a baloldali sajtó – a balliberális pártok segédhadaként – aktívan részt vett a politikai napirend alakításában, a kormányellenes politikai agenda népszerűsítésében. Miután sajtóorgánumok nem mérettetik meg magukat a választásokon, kockázat nélkül felvállalhatják olyan közéleti álláspontok, üzenetek közvetítését, amelyek a baloldali politikusok népszerűségét hosszú távon megtépáznák. Ezek alapján

feltételezhető, hogy a balliberális médiumok korábban említett terve (amely a kórházakban és oltópontokon történő kamerázást célozza) nem más, mint a Gyurcsány-lista tehermentesítése, a hatékony járványkezelést hátráltató politikai magatartás újságírók általi folytatása, méghozzá a politikai népszerűségvesztés esetleges kockázata nélkül.

E húzásnak köszönhetően a balliberális politikusok tehát úgy igyekeznek lerázni magukról az oltásellenességet, hogy ezt politikai értelemben nem számonkérhető szereplők, a baloldali média képviselői folytatják tovább.

Ennek fényében kijelenthető, hogy a Gyurcsány vezette baloldal emberéleteket és munkahelyeket veszélyeztető politikai hazárdjátéka nem ért véget, legfeljebb átalakult. A baloldali tömb számára a hatalom megragadásának szándéka továbbra is felülírja a koronavírus legyőzésének, és Magyarország mielőbbi talpra állásának szempontját.

Borítókép: Gyurcsány Ferenc, a Demokratikus Koalíció (DK) elnöke

Tovább olvasom

Médiapiac

Rugalmasságot ígér a műsorkvóták vizsgálatakor az NMHH

És az idei első félév médiaszolgáltatási díjait is elengedik.

Közzétéve:

Borítóképünk illusztráció, forrás: Pixabay

Méltányosan, rugalmasan, a járvány okozta helyzetet figyelembe véve jár majd el a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH), amikor a műsorkvóta-kötelezettségeket vizsgálja – közölte a testület Kommunikációs Igazgatósága az MTI-vel.

Azt is megerősítették, hogy a szolgáltatók mentesülnek az idei első fél évben a médiaszolgáltatási díjak befizetése alól a koronavírus-járvány miatt április 9. óta érvényben lévő kormányrendeletnek köszönhetően.

A közlemény szerint a médiatanács erről tájékoztatta a Helyi Rádiók Országos Egyesületét, amely beadványt nyújtott be a második negyedéves médiaszolgáltatási díjaik elengedéséről.

A Retro Rádió és a budapesti Sláger FM szolgáltatója ugyanezért kérelmet nyújtott be az NMHH-nak. A médiatanács esetükben megszüntette az eljárást, mivel az érintett szolgáltatók is mentesülnek az első és második negyedévi médiaszolgáltatási díjak befizetése alól – írták.

Beszámoltak arról is: a médiatanács burkolt reklámozás miatt figyelmeztette a Halom Televízió Százhalombatta szolgáltatóját, mert a Híradó egyik januári adásában egy gyógyászati segédeszközöket árusító bolt részletes bemutatásával a termékek megvételére sarkallhatta a nézőket.

A körzeti, kereskedelmi jelleggel működő 101,7 Pécs FM szolgáltatóját pedig egy januári vizsgált adáshét alapján figyelmeztették, mert a szerződéses vállaláshoz képest kevesebb szöveget, helyi közéleti, helyi mindennapi élettel foglalkozó és közszolgálati műsort, valamint több zenét sugárzott – olvasható a közleményben.

Tovább olvasom

Médiapiac

Csaknem 110 ezer nézői panasz érkezett a BBC-hez

Csaknem 110 ezer nézői panasz érkezett a BBC-hez, amiért a brit közszolgálati médiatársaság számos műsorát törölte Fülöp edinburghi herceg múlt heti halála után.

Közzétéve:

A borítókép illusztráció, a forrása: Pixabay

II. Erzsébet királynő férje életének századik évében, múlt pénteken hunyt el a windsori kastélyban. Fülöp hercegtől szombaton vesznek végső búcsút ugyancsak Windsorban, a brit királyi család legősibb és legnagyobb rezidenciáján.

A BBC csütörtökön közölte, hogy Fülöp halála óta 109 741 nézői kifogás érkezett, elsősorban a halálhír bejelentése utáni műsorváltozások miatt. A BBC történetében még soha nem kapott ennyi nézői panaszt egyetlen esemény közvetítése sem.

A BBC a halálhír bejelentése után összes hazai sugárzású televíziós csatornáján törölte az adástervben szereplő műsorokat, és ezek helyett a herceg halálával kapcsolatos aktuális híreket, illetve emlékműsorokat és megemlékezéseket közvetített.

A jórészt kulturális, zenei és dokumentumműsorokra szakosodott BBC Four televíziós csatorna adását teljes egészében felfüggesztették múlt pénteken.

Így elmaradtak olyan rendkívül népszerű műsorok is, mint a BBC One televízió minden este milliók által nézett, 36 éve futó szappanopera-sorozata, az EastEnders, vagy a szintén óriási nézettségű MasterChef főzővetélkedő döntője, amelyet erre a hétre helyeztek át.

A médiatársaság csütörtöki beszámolója szerint a BBC One nézettsége heti összevetésben hat százalékkal, a BBC Two tévécsatornáé kétharmadával zuhant az edinburghi herceg halálhírének bejelentését követő műsorváltozások idején.

Csütörtök esti közleményében a BBC hangsúlyozta: Fülöp herceg halála komoly horderejű esemény volt, amely jelentős hazai és nemzetközi érdeklődést váltott ki.

A médiatársaság a közleményben elismerte, hogy “a nézők némelyike” nem fogadta örömmel a herceg halálának szentelt műsoridőt, és azt, hogy ez milyen hatással volt a műsorújságokban meghirdetett televíziós és rádiós programokra.

A BBC hangsúlyozta ugyanakkor, hogy nem hajt végre ilyen mértékű műsorváltoztatásokat gondos mérlegelés nélkül, és a meghozott döntések tükrözték azt a szerepet, amelyet a BBC nemzeti műsorszóró társaságként országos jelentőségű események idején betölt.

Tovább olvasom