Médiapiac
2 milliárd euró megtakarítást hoz az uniós cégek számára a GDPR
Fél évvel az Európai Unió Általános Adatvédelmi Rendelete, a GDPR alkalmazandóvá válása után hazánkban már folyamatban vannak adatvédelmi hatósági vizsgálatok és eljárások az uniós adatvédelmi jogszabály alapján.
Idén májustól alkalmazandó az új adatvédelmi rendelet, az adatkezelők számára azonban nehézséget okoz a jogalkalmazás során annak eldöntése, hogy egy adott adatkezelés a GDPR hatálya alá tartozik-e, így alkalmazniuk kell-e az általános adatvédelmi rendeletet, mint közvetlenül hatályosuló és alkalmazandó európai uniós jogi aktust, avagy sem – áll közleményben.
A rendelet kötelezi az adatkezelőket, hogy a tudomásukra jutott adatvédelmi incidenseket legkésőbb 72 órán belül jelentsék a hatóságnak, ugyanakkor nyilvántartást is kell vezetniük ezekről és incidens-elhárítási tervvel is rendelkezniük szükséges. A GDPR előírásainak megfelelően a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) weboldalán már elindult az Adatvédelmi Incidensbejelentő Rendszer, valamint az Adatvédelmi Tisztviselő Bejelentő Rendszer – derült ki a Baker McKenzie és a Joint Venture Szövetség adatvédelmi eseményén.
„A GDPR-átállás óta Magyarországon körülbelül 200 adatvédelmi incidens bejelentése történt, ugyanakkor még nincsenek lezárt ügyek, így konklúziót is korai lenne levonni” – mondta el a rendezvényen dr. Péterfalvi Attila, a NAIH elnöke. Az Európai Unióban összesen több mint 45 000 panasz érkezett, valamint 189 000 incidens bejelentése történt ez idáig.
„Az új adatvédelmi rendelet alapján a jogszabályokat nem lehet feltételes módban megfogalmazni, konkrétan el kell dönteni, hogy van-e jogi kötelezettség vagy nincs” – hangsúlyozta dr. Péterfalvi Attila, kiemelve, hogy további jogszabályi deregulációs lépések szükségesek a GDPR és a magyar jog közötti összhang megteremtése érdekében.
„Az ágazati jogszabályok felülvizsgálata folyamatban van, az előterjesztés társadalmi egyeztetése és stratégiai partnerekkel való véleményeztetése megtörtént, melynek keretében az Igazságügyi Minisztérium számos hasznos visszajelzést kapott. Az ágazati jogszabálycsomag parlamenti benyújtása jövő évfebruárjában várható” – hangsúlyozta dr. Salgó László Péter jogszabály-előkészítés összehangolásért és közjogi jogalkotásért felelős helyettes államtitkár.
Az egységes adatvédelmi rendszer ellenőrzését az Európai Bizottság végzi, akik jelentős megtakarítást vetítettek előre az uniós cégek számára. Az új rendszernek köszönhetően a 28 jogszabály helyett csupán egyet kell alkalmazniuk a vállalatoknak, amely összesen – az Európai Bizottságnak a rendelet előkészítésekor a tagállamoknak jelzett számításai szerint – hozzávetőlegesen 2 milliárd eurós megtakarítást eredményez.
Raul Rubio, a Baker McKenzie madridi irodájának partnere előadásában az incidenskezeléssel kapcsolatban mutatott be egy rendkívül hatékony módszert az egyes adatvédelmi incidensekkel kapcsolatos kockázatok értékelésére.
Dr. Bereczki Tamás, a Baker McKenzie adatvédelmi szakértője előadásában arra mutatott rá, hogy a GDPR valójában egy adatvédelmi irányítási rendszer álruhában, amit mérni és benchmarkolni lehet, ezáltal számszerűsítve az adatvédelemi megfelelést, valamint az arra fordított vállalati erőforrásokat is.
Az eseményt panelbeszélgetés zárta, amelyen az Invitech, a MOL, a SPAR Magyarország, a Raiffeisen Bank és a Magyar Posta adatvédelmi szakértői értettek egyet abban, hogy az adatvédelmi rendeletre való kétéves felkészülési idő rövid volt, ezért a GDPR-átállás az üzleti szféra számára komoly kihívást és adminisztratív terhet jelentett. Ez ugyanakkor egyfajta pozitív szemléletváltást és adatvédelmi tudatosságot is hozott a szervezeteiken belül.
A magas bírságokkal való félelemkeltés azonban többet ártott, mint használt a felkészülés során. A panelbeszélgetés résztvevői pozitív példaként emelték ki az angol és a francia adatvédelmi hatóságok által közzétett segédanyagokat és útmutatókat, melyek komoly segítséget nyújtottak a felkészüléshez. A panelbeszélgetés vezetője, Dr. Liber Ádám, a Baker McKenzie adatvédelmi szakértője mutatott rá arra, hogy az adatvédelem és az ágazati adatvédelmi szabályozás minősége versenyképességi tényező a hazai üzleti szféra számára.
Hazánkban a GDPR végrehajtását biztosító jogszabályok elfogadására nyáron került sor, illetve eljáró adatvédelmi felügyeleti hatóságként nyáron került kijelölésre a NAIH, az ágazati törvények módosítása pedig jövő tavasszal várható. Az Európai Unió legtöbb tagállama már elvégezte a GDPR végrehajtásához szükséges alapvető adatvédelmi jogszabályokat érintő módosításokat. Bulgária, Csehország, Görögország, Észtország, Finnország, Portugália, Szlovénia esetében a Bizottság információi szerint még folyamatban van a jogalkotás. Mindezidáig az Európai Unió egyetlen országa sem tudta teljes körűen összhangba hozni az új adatvédelmi rendelet előírásait ágazati jogszabályi előírásaival.
Médiapiac
Az EU eljárást indított a TikTok ellen a TikTok Lite elindítása miatt
Az Európai Bizottság eljárást indított a TikTok ellen a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály (DSA) alapján, mert előzetes megállapítások szerint a TikTok Lite franciaországi és spanyolországi elindítását megelőzően az üzemeltető nem hozott kockázatcsökkentő intézkedéseket a gyermekek védelmére – tájékoztatott a brüsszeli testület.
Az uniós bizottság közleménye szerint
az eljárás célja annak megállapítása, hogy a kínai ByteDance tulajdonában álló TikTok megsértette-e a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabályt, amikor elindította a TikTok Lite-ot Franciaországban és Spanyolországban anélkül, hogy az online óriásplatformok esetében kötelező értékelési jelentést nyújtott volna a lehetséges kockázatok mérséklésére.
Az Európai Bizottság aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy a TikTok Lite Task and Reward nevű programot, amely lehetővé teszi a felhasználók számára, hogy az alkalmazáson belül bizonyos feladatok, így például videók megtekintése, tartalom kedvelése, barátok meghívása során pontokat szerezzenek, az üzemeltető anélkül indította el, hogy előzetesen értékelte volna az azzal járó kockázatokat, különösen a platform függőséget okozó hatásával kapcsolatosan.
Különös aggodalomra ad okot, hogy az üzemeltető nem hozott kockázatcsökkentő intézkedéseket a gyermekek védelmére, ugyanis a TikTokon nem állnak rendelkezésre hatékony életkor-ellenőrző mechanizmusok.
Amennyiben a felsorolt aggodalmak bizonyítást nyernek, a mulasztások a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály vonatkozó cikkeinek megsértését jelentenék – hívták fel a figyelmet.
A TikToknak április 23-ig kell benyújtania a kockázatértékelési jelentését az Európai Bizottság részére, és május 3-ig az összes kért információt a brüsszeli testület rendelkezésére kell bocsátania.
Abban az esetben, ha a TikTok a megadott határidőn belül nem válaszol, az uniós bizottság a szolgáltató teljes éves jövedelmének vagy világméretű forgalmának 1 százalékáig terjedő pénzbírságot, valamint a szolgáltató átlagos napi jövedelmének vagy világszintű éves árbevételének legfeljebb 5 százalékát kitevő kényszerítő bírságot szabhat ki – közölték.
Mivel a brüsszeli testület szerint “fennáll a felhasználók mentális egészsége súlyos károsodásának kockázata”, arról tájékoztatta a TikTokot, hogy ideiglenes intézkedéseket kíván bevezetni a TikTok Lite érintett programjának felfüggesztésére az egész EU-ban a program biztonságosságának értékeléséig.
Az Európai Bizottság emlékeztetett, hogy ez a második eljárás a TikTokkal szemben a hatékony életkor-ellenőrzési mechanizmusok hiánya és a platform feltételezett függőséget okozó kialakítása miatt. A február 19-én kezdődött eljárást a brüsszeli testület azért indította, mert előzetes vizsgálatai alapján a TikTok “feltételezhetően nem tesz eleget a kiskorúakat érő negatív hatások kezelésére”.
Borítókép: illusztráció
Médiapiac
Politikusok, sportolók és hírességek szerepeltek a leggyakrabban tavaly az online médiában
Politikusok, sportolók, hazai és külföldi hírességek szerepelnek a leggyakrabban említett nevek között, amelyek megjelentek az online médiatérben 2023-ban. A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) 93 népszerű médiafelület – televíziós csatornák, újságok, rádiók honlapjai, valamint hírportálok, közösségimédia-felületek, fórumok és blogok – elemzésével azt vizsgálta, kik álltak a hírek és a közbeszéd fókuszában, valamint azt is, hogy Magyarország és a nagyvilág helyszínei közül melyek szerepeltek a legtöbbet.
Az NMHH kommunikációs igazgatósága kedden azt közölte az MTI-vel, hogy
az ezer legtöbbször említett ismert ember nevével összesen egymillió alkalommal lehetett találkozni a neten, köztük domináltak a hazai szereplők, illetve a férfiak.
A leggyakoribb száz név esetében az említések több mint felét politikából ismert emberek tették ki, csaknem harmaduk médiaszereplőhöz vagy hírességhez volt köthető, 14 százalékban pedig sportolókról lehetett olvasni az online felületeken.
Kiemelték, hogy
2023-ban a legtöbbször említett név az online médiatérben Orbán Viktor miniszterelnöké volt, 92 ezer alkalommal.
A kormányfő leginkább a Kossuth rádióban adott interjúi és bejelentései miatt került fókuszba. Neve egy átlagosnak nevezhető napon 250 alkalommal jelent meg, legtöbbet december 15-én és 21-én említették.
Magyarország miniszterelnökét a külügyminiszter, Szijjártó Péter követte, 27 ezres értékkel, harmadik helyen pedig Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter szerepelt, nevével 14 ezer alkalommal lehetett találkozni
– írták.
Az év során többször kiemelkedett egy-egy közszereplő a mindennapi közbeszédből: két kiváló magyar kutató is jelentős említést ért el, október 2-án Karikó Katalint (682 említés) tüntették ki orvostudományi Nobel-díjjal, másnap pedig Krausz Ferencet (330) díjazták a fizikában elért kiemelkedő munkásságáért.
Úgy folytatták, hogy akadtak lesújtó, tragikus események is, mint például Vágó István (312) volt televíziós műsorvezető, vagy épp a Mount Everest megmászására induló, majd eltűnő Suhajda Szilárd halálhíre (338), a hegymászó hollétéről utoljára május 25-én hallhatott a világ.
Tavaly a külföldiek toplistáján legtöbbet Vlagyimir Putyin (49 ezer) orosz, Volodimir Zelenszkij (25 ezer) ukrán elnök és Joe Biden (15 ezer) az Egyesült Államok vezetője szerepelt.
Európán kívüliként az első tíz ember között feltűnt még Donald Trump volt amerikai elnök, illetve Benjámín Netanjáhu jelenlegi izraeli miniszterelnök is.
A nemzetközi hírességek között olyan embereket gyászolt a média, mint a Jóbarátok sorozat szereplője, Matthew Perry (446), Tina Turner (228) énekesnő vagy Elvis lánya, Marie Presley (188)
– tették hozzá.
Az online médiatérben megjelent földrajzi helynevek esetében tízből négy magyar vonatkozású volt. Négy esetben az említés európai országgal vagy várossal, míg a fennmaradó részben a világ többi tájával volt kapcsolatos.
A kutatás szerint az év során Magyarországot 191 ezer alkalommal említették meg a vizsgált médiatermékek, Budapestet pedig 151 ezerszer. Magyarországot és fővárosát a sportrendezvények idején kifejezetten gyakran, legalább ezerszer emlegették.
A kulturális események is nagy visszhangot váltottak ki: kiemelkedett Ferenc pápa áprilisi látogatása, a magyar fővárost ekkor csaknem négyezerszer említették. A további magyar helyszíneket illetően háromezernél is több említést főleg a vármegyeszékhelyek, a nagyobb városok és a Balaton értek el – fűzték hozzá.
A külföldi földrajzi neveket elemezve kitűnik a kiemelt jelentőségű háborúk hírértéke (Ukrajna, Oroszország, Izrael), az Európai Unióhoz (Brüsszel, tagországok és azok fővárosai), illetve a fontosabb külpolitikai partnerekhez (Kína, USA, Törökország) fűződő történések bemutatása.
Egyes napok statisztikáit elemezve kiemelkedik többi között Liverpool (460) Szoboszlai Dominik, a magyar válogatott csapatkapitányának szerződésével kapcsolatban, továbbá néhány szomorú esemény helyszíne is, mint például Törökország (725), a februári tragikus földrengés idején vagy Prága (424) a Károly Egyetemnél meggyilkolt és megsebesített emberek miatt – áll a közleményben.
Borítókép: Orbán Viktor miniszterelnök, a Fidesz elnöke beszédet mond a Fidesz-KDNP európai választási kampányindító rendezvényén a Millenárison 2024. április 19-én
Médiapiac
Csak egy kereskedelmi médiaszolgáltató tenne közzé politikai reklámokat
Csak egy kereskedelmi médiaszolgáltató jelentkezett a Nemzeti Választási Bizottságnál (NVB), hogy a szombaton indult választási kampányban politikai reklámot kíván közzétenni – közölte a Nemzeti Választási Iroda (NVI) az MTI-vel.
A választási kampányban a jelöltek, jelölőszervezetek népszerűsítését célzó politikai reklám televízióban, rádióban jelenik meg.
A törvény szerint a nem közszolgálati médiaszolgáltatók (rádiók, televíziók) nem kötelesek ilyen jellegű politikai reklámot sugározni, de vállalhatják azt.
A jogszabály szerint amennyiben a közszolgálatinak nem minősülő, országosan elérhető lineáris médiaszolgáltatást nyújtó szolgáltatók biztosítani kívánják politikai reklám közzétételének lehetőségét, ezt kötelesek közölni a NVB-vel. A politikai reklám közzétételére vonatkozó jognyilatkozatokat külön kell megtenniük az európai parlamenti választásra, az önkormányzati, valamint a nemzetiségi választásra.
A nem közszolgálati médiaszolgáltatóknak szombat 16 óráig volt lehetőségük ilyen bejelentést tenni.
Az NVI tájékoztatása szerint határidőig mindössze egy kereskedelmi médiaszolgáltató jelentkezett be: a Magyar RTL Televízió Zrt., amely a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásán, valamint az Európai Parlament tagjainak választásán is 150-150 percben jelölte meg a közzététel összes időtartamát.
A választási eljárásról szóló törvény szerint a nem közszolgálati médiaszolgáltató egyenlő feltételek mellett teheti közzé a jelöltet, illetve listát állító jelölőszervezetek és a független jelöltek politikai reklámjait, közös jelölt, illetve közös lista esetén a jelölőszervezetek együttesen jogosultak a politikai reklám megrendelésére.
A politikai reklámhoz véleményt, értékelő magyarázatot fűzni tilos, közzétételéért a médiaszolgáltató ellenszolgáltatást nem kérhet, nem fogadhat el.
Borítókép: illusztráció