Az egyetemi sport nemzetközi napjára időzített avatás, amelyről az MTI számolt be, a BEAC 125 emlékév keretében Újbuda Önkormányzata, a Honvédelmi Minisztérium sportért felelős államtitkársága, a Magyar Sportújságírók Szövetségének (MSÚSZ) Nagy Béla Programja és az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) támogatásával valósult meg.

Az eseménnyel párhuzamosan emlékkiállítás nyílt az idén 125 éves BEAC történelméről, valamint a Könyvet a kézbe! program keretében klubkönyvtár is megnyitotta ajtaját a sportoló hallgatók előtt azzal az üzenettel, hogy kiemelkedő sportteljesítmények nem érhetők el komoly szellemi tudás nélkül.

A Pluhár István Labdarúgópályán tartott ünnepségen Scheuer Gyula kancellár büszkén hangsúlyozta, hogy az elmúlt öt-hat évben egymás után újultak meg az ELTE sportléteseményei.

László Imre, Újbuda polgármestere felidézte, hogy

Pluhár István kétszeres válogatott labdarúgó, majd kiváló tudósító volt, aki a sport hétköznapi emberek számára rejtett mozzanatait is papírra tudta vetni.

Később,

1930 májusában az ő nevéhez fűződött az első magyarországi rádiós élő sportközvetítés, majd sportvezetőként is közreműködött,

így olyan életpályát futott be, hogy méltán kapott emléktáblát.

Szöllősi György, az MSÚSZ elnöke kiemelte: az egyetemi sport szerepe azért is fontos, mert számos országban a legmagasabb szintű sportklubok közvetlen utánpótlását biztosítja. A Nemzeti Sport főszerkesztője emlékeztetett arra, hogy Pluhár István a lap újságírója is volt, majd egy vadonatúj műfaj első képviselője lett.

A legnagyobb magyar rádiós sportriporternek tartott Szepesi György is mindig a legnagyobb tisztelet hangján szólt róla, sőt Szerelmünk, a mikrofon! címmel az 1960-as években egy közös könyvet is megjelentettek.

Az ünnepségen a Pluhár István Labdarúgópálya 2019-es felújítását támogató Magyar Labdarúgó Szövetség nevében Sipos Jenő szóvivő, az ELTE részéről pedig Hamar Imre rektorhelyettes, a BEAC elnöke mondott beszédet, majd záráskánt az emléktáblát László Imre és Szöllősi György közösen leplezte le.

Nagy port kavart a Nemzeti Sport főszerkesztőjének, Szöllősi Györgynek az ügye a napokban. Az újságíró az Egyesült Államokba utazott volna, ám a David Pressman vezette budapesti nagykövetség megtagadta tőle a vízumot – írja a Magyar Nemzet.

A lapnak Danku Péter nemzetközi fejlesztési és segélyezési szakértő reagált a nagykövetség érvelésére – egyértelműen cáfolva azt.

Danku Péter 2019 végéig a Külgazdasági és Külügyminisztérium munkatársa volt, dolgozott diplomataként és nagykövet-helyettesként. Rangjelölés nélküli diplomata útlevéllel jelenleg is rendelkezik.

Az Egyesült Államok budapesti nagykövetségének argumentumai egyértelműen mondvacsinált, ellentmondásos, teljes mértékben valótlan érveken alapulnak, amelyek kártyavárként omlanak össze, ha mérlegeljük, hogy Szöllősi György kérelmével és jogállásával teljesen azonos feltételek mentén nyújtottam be diplomatavízum-kérelmem. Nagykövet úrral ellentétben pedig minden további nélkül élvezhettem a nagykövetség pozitív elbírálását

– nyilatkozta Danku Péter a Nemzeti Sport főszerkesztőjének ügye kapcsán.

A nemzetközi fejlesztési és segélyezési szakértő rámutatott,

hozzá hasonlóan Szöllősi György is az 1998-as külföldi utazásról szóló törvény 12. paragrafusának második pontja értelmében rangjelölés nélküli diplomata útlevéllel rendelkezik.

Danku Péter ismertette, rangjelölés nélküli diplomata útlevelet azok kapnak, akik diplomáciai küldetéssel járó feladatot látnak el, illetve akiknek a diplomata-útlevéllel történő ellátása külpolitikai érdekből indokolt, ugyanakkor nem állnak a külpolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium alkalmazásában.

A teljes cikkért kattintson.

Borítókép: David Pressman, az Egyesült Államok budapesti nagykövete országa zászlajával a kezében a 28. Budapest Pride résztvevői között a Városligetben 2023. július 15-én

Kató Béla, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke az évforduló alkalmából tartott sajtótájékoztatón arra emlékeztetett, hogy

az egyház számára mindig fontos volt a kommunikáció, és ez nem csak a szószékről történik, hanem a sajtó, rádió révén is.

Felidézte, hogy az Agnus Rádió kolozsvári gyülekezeti kezdeményezésre jött létre, de bekerült az egyházkerület által támogatott intézmények közé.

Kolozsvár és környékének magyarsága számára fogható, de az interneten más régiókban is hallgatják, a műsorok zöme podcast formájában a világhálóra is felkerül.

Adorjáni László alapító, az alsóvárosi gyülekezet lelkésze felidézte, hogy az első református műsort 1990 januárjában készítették el a Kolozsvári Rádió számára, majd svájci segítséggel professzionális stúdiót rendeztek be, amelyet a többi magyar történelmi egyház is használhatott.

Frekvenciát 2001-ben sikerült szerezni, ezen román egyházi rádiókkal osztoznak, 3 és 8 óra között, illetve 12 és 15 óra között van adásuk. A műsorban az igehirdetések közvetítése és egyházi témák mellett a mindennapi élet kérdéseivel is foglalkoznak – mondta.

Az Agnus Rádiót szűk munkatársi csapat vezette önkéntesek működtetik, közösségi rádióként a hallgatók is javasolhatnak, készíthetnek műsorokat. A finanszírozást az egyházkerület segítsége mellett amerikai, hollandiai és magyarországi támogatásokból biztosítják.

Szenkovics Dezső, az Agnus Média Alapítvány elnöke elmondta: három alapelv – hit, kultúra és közösség – mentén működnek, így eljuttatják az igehirdetést oda, ahova másként nem jutna el, kultúrát közvetítenek az értékvesztett világban, és közösséget erősítenek a kolozsvári nagyvárosi szórványban.

Szegedi Csaba, az Agnus Rádió ügyvezető igazgatója az MTI kérdésére elmondta, hogy bár pontos felméréseik nincsenek, a rádiónak több ezer hallgatója van, mivel adásidejük kiegészíti a Kolozsvári Rádió magyar nyelvű adásáét.

Elmondta: vasárnap, szeptember 24-én egésznapos programmal ünneplik a 20 éves fennállást, két istentiszteletet és kerekasztal-beszélgetést tartanak az egyházi sajtó szerepéről, szeretetvendégség is lesz. A kapott adományokat a kárpátaljai Pulzus Rádiónak ajánlják fel.