Kövess minket!

Médiapiac

10 kérdés Bodoky Tamáshoz

Lapunk 10 kérdés rovatának ezúttal Bodoky Tamás tényfeltáró újságíró, az atlatszo.hu főszerkesztője volt a vendége. Az interjú print formában februárban jelenik meg, de a téma aktualitására való tekintettel ezúttal a netes előközlés mellett döntöttünk. Szóba került a WikiLeaks, az MTVA-sok sztrájkja és az Ab-döntések is.

(A 10 kérdés a Médiapiac szaklap állandó rovata, melyben interjúalanyunk az elmúlt időszak közéleti, gazdasági, szakmai történéseit kommentálja. Ezúttal a téma aktualitása miatt amellett döntöttünk, hogy online előbb közöljük a beszélgetést.)

 

Bodoky Tamás

1. Hálásak lehettek a rendőrségnek, amiért nem kis ingyenreklámhoz juttattak benneteket azáltal, hogy házkutatást tartottak nálatok az atlatszo.hu indulását követően megjelent első tényfeltáró cikketek miatt. Érződik ez a látogatottságon is?

Nem a látogatottságra gyúrunk elsősorban, hiszen ez egy baráti társaság zömében önkéntes munkája, egyelőre nincs pénzügyi hátterünk sem. NGO-ként definiáljuk magunkat, pályázatokat, donorokat keresünk, akik számára ez a fajta aktivitás szimpatikus. A visszajelzések egyébként elég jók, sokaknak tetszik, bár sokan szélmalomharcnak tartják. Sokan biztatnak, de azt gondolják, hogy ez elég esélytelen Magyarországon.

 

2. Bontottatok pezsgőt, amikor megszületett az Alkotmánybíróság határozata, mely alkotmányellenesnek mondta ki az új médiatörvény néhány fontos passzusát?

Az atlatszo.hu tevékenysége kapcsán az elmúlt időszakban többször is kihallgatott a rendőrség tanúként, de minden esetben megtagadtam a forrás felfedését, hiába próbált ez ellen hatni a médiatörvény. Ezután lefoglalták a szerkesztőségi diszket, amit ugyan azóta visszaadtak, de a lemez titkosítása miatt nem tartom valószínűnek, hogy hozzáfértek az adatokhoz. Ugyan megpanaszoltuk az eljárást minden fórumon, de mindenütt elutasítottak, így hát nagyon örültem a médiatörvénnyel kapcsolatos alkotmánybírósági fejleményeknek.

Sokan haragszanak most az Alkotmánybíróságra, amiért súlyos kérdésekben, például a magánnyugdíjpénztárak ügyében nem lépett, de azért a magam részéről eredménynek tartom, hogy megsemmisítette azt a részt a médiatörvényben, amire a rendőrség hivatkozott az ügyemben az információ forrásának felfedésével kapcsolatban. Visszakaptuk a jogunkat, hogy az újságíróknak ne kelljen felfedniük az információforrásuk kilétét, és csak független bíróság kötelezhesse őket a forrás felfedésére.

 

3. Talán vonhatunk párhuzamot a WikiLeaks és az atlatszo.hu között, így bizonyára van véleményed, hogy hol követte el a hibát Assange, a WikiLeaks alapítója?

Abszolút inspirált bennünket a Wikileaks, mely néhány év alatt több súlyos ügyet hozott napvilágra, mint a világ élvonalában működő mainstream médiavállalatok együttvéve. Valami baj van a tömegtájékoztatással, hogyha egy teljesen outsider hacker csapat ilyen mennyiségű titkot tud nyilvánosságra hozni, és a média csak utánuk kullog. Bár szinte minden szerkesztőségbe érkeznek kiszivárgó iratok, de ezeket ilyen olyan jogi-gazdasági-politikai megfontolásokból mégsem közlik, pedig ezekkel meg lehetne törni egy kicsit a titok rezsimet.

Magam évek óta próbálkozom különböző közérdekű adatigénylésekkel, de hiába van kiváló információszabadsági törvény, és hiába tág azoknak az információknak a köre, amiket nyilvánosságra kellene hozni, ezt valójában az állami intézmények és vállalatok elszabotálják. Volt olyan ügyünk, például a Kunigunda utcai MTVA székház kapcsán, hogy miután adatot igényeltem, először azt mondták, hogy megnézhetem, hogy ha aláírok egy titoktartási nyilatkozatot, de mivel ebbe így nem mentem bele, kezdeményezték az iratok államtitokká minősítését. Ugyanannak az anyagnak, amit korábban még meg akartak mutatni. Ezzel jól szembe lehet tenni a kiszivárogtatást, mert ott megfordul a helyzet, és az ellenérdekelt félnek kell bizonyítania, hogy az adat nyilvánosságra kerülése nem volt közérdekű.

A WikiLeaksre visszatérve, összességében nagyon pozitívnak vélem a működését, a problémát inkább az okozta, hogy amikor Assange elhatározta, hogy nekimegy az Egyesült Államoknak az eltitkolt háborús akták miatt, hozzáférhetővé váltak a forrásokkal kapcsolatos szerkesztetlen anyagok is. Mi viszont nagyon óvjuk a forrásainkat. A kiszivárogtatás nem vezethet oda, hogy ártatlan emberek élete vagy biztonsága kerüljön veszélybe, éppen ezért csak sokszoros jogi ellenőrzés és morális megfontolás után közlünk kiszivárogtatásokat.

 

4. Mit gondolsz a Clinton és a Barroso levelek kiszivárgásáról? Külföldről, az irományok küldőinek környezetéből, Washingtonból, Brüsszelből szivárognak ki ezek, vagy Orbán háttérországa gyengült meg?

Nem hiszem, hogy Orbánék saját magukra szivárogtatnának. Akik ezeket a leveleket írták, azoknak az az érdeke, hogy a közvélemény is megismerhesse ezeket. Nekem egyébként nagyon tetszik a sok kiszivárogtatás. Lehet, hogy önfényezésnek tűnik, de úgy érzem, amióta az atlatszo.hu-n ezzel a módszerrel élünk, azóta a nagy szerkesztőségek is bátrabban nyúlnak ehhez az eszközhöz. Az Index kiszivárogtatta a BKV-s nyomozati anyagokat, az [origo] WikiLeaks anyagokat hozott le, és most jött a Barroso levél. Ezt jónak tartom, főleg egy olyan kormányzat alatt, amely simán letagad dolgokat. Amíg Mong Attila nem publikálta a levelet, addig azt mondták, hogy spekulál.

 

5. Kineveznél-e csúcsminisztérium élére diploma nélküli minisztert, ha te lennél a kormányfő? Számít-e a diploma?

Kínos ez a kinevezés, de nem is a diploma miatt, hiszen rengeteg ember diploma nélkül is nagyon jól végzi a munkáját. Inkább az a probléma, hogy abból a fideszes Simicska-féle gazdasági háttérbirodalomból érkezik Némethné, amelyik mostanában rátelepszik az állami kötődésű posztokra. Az Átlátszón is rengeteg adatigényléssel támasztottuk alá, hogy a pártok pénzeszsáknak, házipénztárként használják az MVM-et, a Szerencsejáték Zrt.-t, a Magyar Turizmus Zrt.-t, és súlyos százmilliókat vesznek ki ezeken keresztül hirdetési, marketing szerződésekbe burkolva. Valószínűleg egyébként nem leszek miniszterelnök.

 

6. Átváltottad-e már a forintodat devizára, vagy elkerülhető lesz a teljes magyar összeomlás?

Elég riasztó a helyzet, de szerencsére nincsen annyi pénzem, hogy ez komolyan foglalkoztatna. Bízom benne, hogy az a kevéske forintom jó lesz valamire 2012-ben is.

 

7. Kilátogattál-e a Kunigunda utcába, vittél-e teát az éhségsztrájkoló újságíró kollégáknak?

Az atlatszo.hu filozófiája, hogy – erőforrások hiányában, és mert nem szeretnénk hírversenyezni – olyan témákkal nem foglalkozik, amivel a többi hírportál már igen. Egy gyenge kísérletem volt egyébként az MTV-vel, amikor behívtak a Ma Reggelbe a rendőri túlkapások ügyében. Bár már 2006-tól sokat írtam ezekről, a választásokig egyáltalán nem hívtak, majd a választások után zsinórban többször is, pedig akkor ez már kevésbé volt aktuális. Aztán amikor legutóbb, a médiatörvény elfogadása után, Mong Attila csendje után bent voltam és megemlítettem, hogy szeretném megragadni az alkalmat, hogy tiltakozzak az antidemokratikus médiatörvény ellen, akkor nagyon zavarba jött mindenki, kérték, hogy ezt inkább hagyjuk. Azóta nem hívnak.

 

8. Mit gondolsz az Észak-Koreai eseményekről, a Kedves Vezető haláláról és arról, hogy az állampolgárok a diktátor halála után még azt a mozgólépcsőt is kultuszhelyként kezelték, amin korábban egyszer “utazott”?

Nagyon remélem, hogy Magyarország nem fog eljutni a kétségtelen trendek ellenére, hogy egy ilyen típusú autokráciába csússzon vissza. A koreai példának mindig intő jelként kell lebegnie azon politikusok eseményhorizontján, akik egy ilyen egyszemélyi, autokratikus vezetői irányba próbálják mozgatni az országot.

 

9. Tényfeltáró újságíróként gyakran kerülsz kellemetlen helyzetbe. Mi volt eddig a legkeményebb ügyed?

A Sávoly-pátyi ügy, amikor a Balatonring motorversenypálya hatástanulmányáért pereltem, illetve a kapcsolódó óriásberuházások hátterében lévő üzleti csoportokról írtam cikkeket. Olyan szinten eldurvult a történet, hogy nem csak engem, de a forrásaimat is megfenyegették, többek elérhetetlenné is váltak. Az is előfordult, hogy jöttek utánam az utcán. Azt már megszoktam, hogy jogilag támadnak, feljelentenek, beperelnek, de ez mind rendben van, mert ezek jogállami lépések. De amikor jogon kívüli eszközökkel próbálnak megfenyegetni, az már problémás. Ám megtanultam, hogy ezeket a fenyegetéseket a lehető legnagyobb nyilvánosság elé kell tárni, ami elriasztja a fenyegetőket.

 

10. Mi volt az a történés, ami az utóbbi hetekben leginkább jókedvre hangolt?

Nagyon tetszik például, ahogy a parlamenten belüli és kívüli ellenzék reagál a különféle autokratikus intézkedésekre. A Hírcsárda, a Kétfarkú Kutya Párt és a többi hasonló nyomulás ilyen. Ezenkívül az Alkotmánybíróság az újságírói forrásvédelmet pártoló döntése volt a legjobb fejlemény az elmúlt hónapokban.

Médiapiac

Médiatechnológiai vállalattal bővül a 4iG portfóliója

Újabb szolgáltatással lép a magyar és nemzetközi piacra az infokommunikációs nagyvállalat.

Közzétéve:

MTVA/Bizományosi: Róka László

A 4iG Nyrt. adásvételi megállapodást kötött a Honeycomb Hungary és Central Europe vállalatcsoport 75 százalékos tulajdonrészének megvásárlásáról – tette közzé a tőkepiaci társaság a Budapesti Értéktőzsdén.

A Honeycomb rendelkezik a Brisk szoftver és az erre épülő Brisk médiatechnológiai platform kizárólagos felhasználási jogával. A Brisk magas szintű digitális médiaszolgáltatásokat nyújt Magyarországon és Kelet-Közép-Európa több országában.

Az akvizíciót követően a nyugat-balkáni piacon – ahol ilyen, vagy ehhez hasonló szolgáltatás jelenleg még nem elérhető – megkezdődhet a rendszer értékesítése a hirdetői piac szereplői számára, szoros együttműködésben a régió kiemelt televíziós társaságaival

– közölte a 4iG.

A Honeycomb platformja a világ jelenleg egyik legkorszerűbb és legmagasabb fokon automatizált, Magyarországon fejlesztett reklám minőségellenőrző, transzkódoló és továbbító rendszere.

A felhőalapú rendszer a digitális, lineáris vagy nonlineáris televíziós, azaz broadcasting piacra optimalizált, multimédia hirdetési tartalmak minőségellenőrzésére, transzkódolására, archiválására és kijátszási pontok felé történő továbbításra szolgál.

Kiváló megbízhatósága mellett jól skálázható és könnyű illeszkedést tesz lehetővé a régió változatos piacain, amely a 4iG számára vonzó és fontos képességet és értéket képvisel.

A 4iG csoport hosszútávú stratégiájának megfelelően a Honeycomb akvizíciója egy új képességgel gyarapítja a cégcsoport telekommunikációs ágazatát, amellyel a csoport szolgáltatásainak köre is tovább bővül. A képességgel egy olyan szolgáltatási piacra lép be a részvénytársaság, amely kiegészíti a meglévő szolgáltatásait, a cégcsoport üzleti és technológiai hátterével pedig hatékonyan tudja támogatni a rendszer további régiós fejlődését, illetve értékesítését is. Az akvizíció a versenyjogi eljárást követően 2022 végéig zárulhat.

Borítókép: A 4iG Nyrt. informatikai-technológiai vállalat székháza a Szépvölgyi Irodaparkban, a főváros III. kerületében, a Montevideó utca 8. szám alatt

Tovább olvasom

Médiapiac

Jön a Séfek Séfe ötödik évada – várják a jelentkezőket

Bárki megmutathatja főzőtudományát országnak, világnak.

Közzétéve:

Borítókép: Séfek Séfe / Facebook

Végéhez közeledik a Séfek Séfe negyedik évada, pénteken kiderül, ki lesz a végső győztes, de máris itt a lehetőség, hogy újabb vállalkozó szellemű séfjelöltek mutassák meg tehetségüket országnak, világnak – közölték a TV2 gasztrorelityjének készítői. Hamarosan kezdetét veszik ugyanis az ötödik évad előkészületei.

A gasztronómiai tehetségkutató szeptember 4-én indult szériájának egy-egy szeptemberi adását több mint 263 ezren kísérték figyelemmel a 18-59 évesek körében, amihez 14,1 százalék közönségarány párosult. A főzőműsor különösen népszerű a fiatalabb tévénézők között, hiszen a 18-49 évesek körében elért 14,9 százalékos nézői részesedéssel a Séfek séfe átlagosan idősávja legnézettebb műsora lett a korcsoport körében.

“Legyél akár lelkes amatőr vagy profi szakács, ha a gasztronómia szerelmese vagy, és szeretnéd szélesebb körben is megvillantani főzőtudományod, jelentkezz! 2023-ban jön a Séfek Séfe ötödik évada, ne maradj le, főzz le mindenkit, és mutasd meg, mire vagy képes a konyhában!” – buzdítanak közleményükben a tévés produkció alkotói.

Tovább olvasom

Médiapiac

AIPS: Csisztu Zsuzsa a világszövetség, Szöllősi György az európai szövetség alelnöke lett

Köszönik a magyar és a többi, csaknem száz nemzeti sportújságíró-szövetség támogatását.

Közzétéve:

Borítókép: Csisztu Zsuzsa és Szőllősi György a Nemzetközi Sportújságíró Szövetség (AIPS) tisztújító kongresszusán, fotó: Facebook/MSÚSZ

A Magyar Sportújságírók Szövetsége (MSÚSZ) közösségi oldalának szerdai beszámolója kiemeli, hogy Csisztu Zsuzsát, az MSÚSZ alelnökét a legmagasabb szavazatszámmal, a lehetséges 102-ből 96 vokssal választották meg a Nemzetközi Sportújságíró Szövetség (AIPS) alelnöki tisztségére a szervezet római tisztújító kongresszusán.

Mint írják, az AIPS 1924 óta íródó történetében 1944 óta nem töltötte be magyar ezt a pozíciót, Csisztu Zsuzsa az első, aki kiérdemelte a magyar sportújságírók közül. Korábban Vadas Gyula és Mamusich Mihály volt alelnök a szervezetben, és hasonlóan magas tisztséget viselt főtitkárként 1989 és 1992 között Gyulai István.

“Nagyon nagy megtiszteltetésnek és a nemzetközi sportújságíró-világtól kapott hatalmas szakmai elismerésnek érzem, hogy az öt pályázó alelnökjelölt közül engem választott meg legtöbb szavazattal az AIPS globális közössége. Harminc év sportújságírói munkája nyugszik ebben a sikerben, és nagyon örülök, hogy az AIPS alelnökeként a jövőben világszinten is az eddigihez hasonló energiával és elkötelezettséggel képviselhetem a hivatásunkat a nemzetközi közösségben, és segíthetem a legjobb tudásom szerint a magyar sportújságírás és a magyar sportdiplomácia ügyét a globális szintéren”

– mondta Csisztu Zsuzsa.

A megválasztott Csisztu mellett az MSÚSZ elnöke, Szöllősi György megtartotta eddigi pozícióját: Charles Camenzuli elnök javaslatát a végrehajtó bizottság egyhangú döntéssel elfogadta, ami azt jelenti, hogy 2026-ig a posztot 2019 óta betöltő Szöllősi lesz az AIPS Europe egyetlen alelnöke.

“Amikor öt éve bekapcsolódtunk az AIPS vezető testületeinek munkájába, kijelentettük, hogy a régi magyar sportújságírók nyomdokaiba kívánunk lépni. Azóta rendeztünk regionális, európai és világkongresszust, valamint AIPS Sportmédia-díjátadó gálát, továbbá elnyertük az alelnöki megbízatást a kontinentális és a globális szövetségben is. Gratulálok Gianni Merlo és Charles Camenzuli elnök uraknak, Csisztu Zsuzsa alelnök asszonynak a megválasztásukhoz, köszönjük a magyar és a többi, csaknem száz nemzeti sportújságíró-szövetség támogatását”

– nyilatkozta Szöllősi György, aki 2015 óta vezeti az MSÚSZ-t, 2017-ben lett az AIPS Europe vezetőségének tagja, 2019-ben alelnöke.

A kongresszus ötödik ciklusra is elnöknek választotta az egyedüli jelöltként induló olasz Gianni Merlót.

Tovább olvasom