Kövess minket!

Médiapiac

10 kérdés Bodoky Tamáshoz

Lapunk 10 kérdés rovatának ezúttal Bodoky Tamás tényfeltáró újságíró, az atlatszo.hu főszerkesztője volt a vendége. Az interjú print formában februárban jelenik meg, de a téma aktualitására való tekintettel ezúttal a netes előközlés mellett döntöttünk. Szóba került a WikiLeaks, az MTVA-sok sztrájkja és az Ab-döntések is.

(A 10 kérdés a Médiapiac szaklap állandó rovata, melyben interjúalanyunk az elmúlt időszak közéleti, gazdasági, szakmai történéseit kommentálja. Ezúttal a téma aktualitása miatt amellett döntöttünk, hogy online előbb közöljük a beszélgetést.)

 

Bodoky Tamás

1. Hálásak lehettek a rendőrségnek, amiért nem kis ingyenreklámhoz juttattak benneteket azáltal, hogy házkutatást tartottak nálatok az atlatszo.hu indulását követően megjelent első tényfeltáró cikketek miatt. Érződik ez a látogatottságon is?

Nem a látogatottságra gyúrunk elsősorban, hiszen ez egy baráti társaság zömében önkéntes munkája, egyelőre nincs pénzügyi hátterünk sem. NGO-ként definiáljuk magunkat, pályázatokat, donorokat keresünk, akik számára ez a fajta aktivitás szimpatikus. A visszajelzések egyébként elég jók, sokaknak tetszik, bár sokan szélmalomharcnak tartják. Sokan biztatnak, de azt gondolják, hogy ez elég esélytelen Magyarországon.

 

2. Bontottatok pezsgőt, amikor megszületett az Alkotmánybíróság határozata, mely alkotmányellenesnek mondta ki az új médiatörvény néhány fontos passzusát?

Az atlatszo.hu tevékenysége kapcsán az elmúlt időszakban többször is kihallgatott a rendőrség tanúként, de minden esetben megtagadtam a forrás felfedését, hiába próbált ez ellen hatni a médiatörvény. Ezután lefoglalták a szerkesztőségi diszket, amit ugyan azóta visszaadtak, de a lemez titkosítása miatt nem tartom valószínűnek, hogy hozzáfértek az adatokhoz. Ugyan megpanaszoltuk az eljárást minden fórumon, de mindenütt elutasítottak, így hát nagyon örültem a médiatörvénnyel kapcsolatos alkotmánybírósági fejleményeknek.

Sokan haragszanak most az Alkotmánybíróságra, amiért súlyos kérdésekben, például a magánnyugdíjpénztárak ügyében nem lépett, de azért a magam részéről eredménynek tartom, hogy megsemmisítette azt a részt a médiatörvényben, amire a rendőrség hivatkozott az ügyemben az információ forrásának felfedésével kapcsolatban. Visszakaptuk a jogunkat, hogy az újságíróknak ne kelljen felfedniük az információforrásuk kilétét, és csak független bíróság kötelezhesse őket a forrás felfedésére.

 

3. Talán vonhatunk párhuzamot a WikiLeaks és az atlatszo.hu között, így bizonyára van véleményed, hogy hol követte el a hibát Assange, a WikiLeaks alapítója?

Abszolút inspirált bennünket a Wikileaks, mely néhány év alatt több súlyos ügyet hozott napvilágra, mint a világ élvonalában működő mainstream médiavállalatok együttvéve. Valami baj van a tömegtájékoztatással, hogyha egy teljesen outsider hacker csapat ilyen mennyiségű titkot tud nyilvánosságra hozni, és a média csak utánuk kullog. Bár szinte minden szerkesztőségbe érkeznek kiszivárgó iratok, de ezeket ilyen olyan jogi-gazdasági-politikai megfontolásokból mégsem közlik, pedig ezekkel meg lehetne törni egy kicsit a titok rezsimet.

Magam évek óta próbálkozom különböző közérdekű adatigénylésekkel, de hiába van kiváló információszabadsági törvény, és hiába tág azoknak az információknak a köre, amiket nyilvánosságra kellene hozni, ezt valójában az állami intézmények és vállalatok elszabotálják. Volt olyan ügyünk, például a Kunigunda utcai MTVA székház kapcsán, hogy miután adatot igényeltem, először azt mondták, hogy megnézhetem, hogy ha aláírok egy titoktartási nyilatkozatot, de mivel ebbe így nem mentem bele, kezdeményezték az iratok államtitokká minősítését. Ugyanannak az anyagnak, amit korábban még meg akartak mutatni. Ezzel jól szembe lehet tenni a kiszivárogtatást, mert ott megfordul a helyzet, és az ellenérdekelt félnek kell bizonyítania, hogy az adat nyilvánosságra kerülése nem volt közérdekű.

A WikiLeaksre visszatérve, összességében nagyon pozitívnak vélem a működését, a problémát inkább az okozta, hogy amikor Assange elhatározta, hogy nekimegy az Egyesült Államoknak az eltitkolt háborús akták miatt, hozzáférhetővé váltak a forrásokkal kapcsolatos szerkesztetlen anyagok is. Mi viszont nagyon óvjuk a forrásainkat. A kiszivárogtatás nem vezethet oda, hogy ártatlan emberek élete vagy biztonsága kerüljön veszélybe, éppen ezért csak sokszoros jogi ellenőrzés és morális megfontolás után közlünk kiszivárogtatásokat.

 

4. Mit gondolsz a Clinton és a Barroso levelek kiszivárgásáról? Külföldről, az irományok küldőinek környezetéből, Washingtonból, Brüsszelből szivárognak ki ezek, vagy Orbán háttérországa gyengült meg?

Nem hiszem, hogy Orbánék saját magukra szivárogtatnának. Akik ezeket a leveleket írták, azoknak az az érdeke, hogy a közvélemény is megismerhesse ezeket. Nekem egyébként nagyon tetszik a sok kiszivárogtatás. Lehet, hogy önfényezésnek tűnik, de úgy érzem, amióta az atlatszo.hu-n ezzel a módszerrel élünk, azóta a nagy szerkesztőségek is bátrabban nyúlnak ehhez az eszközhöz. Az Index kiszivárogtatta a BKV-s nyomozati anyagokat, az [origo] WikiLeaks anyagokat hozott le, és most jött a Barroso levél. Ezt jónak tartom, főleg egy olyan kormányzat alatt, amely simán letagad dolgokat. Amíg Mong Attila nem publikálta a levelet, addig azt mondták, hogy spekulál.

 

5. Kineveznél-e csúcsminisztérium élére diploma nélküli minisztert, ha te lennél a kormányfő? Számít-e a diploma?

Kínos ez a kinevezés, de nem is a diploma miatt, hiszen rengeteg ember diploma nélkül is nagyon jól végzi a munkáját. Inkább az a probléma, hogy abból a fideszes Simicska-féle gazdasági háttérbirodalomból érkezik Némethné, amelyik mostanában rátelepszik az állami kötődésű posztokra. Az Átlátszón is rengeteg adatigényléssel támasztottuk alá, hogy a pártok pénzeszsáknak, házipénztárként használják az MVM-et, a Szerencsejáték Zrt.-t, a Magyar Turizmus Zrt.-t, és súlyos százmilliókat vesznek ki ezeken keresztül hirdetési, marketing szerződésekbe burkolva. Valószínűleg egyébként nem leszek miniszterelnök.

 

6. Átváltottad-e már a forintodat devizára, vagy elkerülhető lesz a teljes magyar összeomlás?

Elég riasztó a helyzet, de szerencsére nincsen annyi pénzem, hogy ez komolyan foglalkoztatna. Bízom benne, hogy az a kevéske forintom jó lesz valamire 2012-ben is.

 

7. Kilátogattál-e a Kunigunda utcába, vittél-e teát az éhségsztrájkoló újságíró kollégáknak?

Az atlatszo.hu filozófiája, hogy – erőforrások hiányában, és mert nem szeretnénk hírversenyezni – olyan témákkal nem foglalkozik, amivel a többi hírportál már igen. Egy gyenge kísérletem volt egyébként az MTV-vel, amikor behívtak a Ma Reggelbe a rendőri túlkapások ügyében. Bár már 2006-tól sokat írtam ezekről, a választásokig egyáltalán nem hívtak, majd a választások után zsinórban többször is, pedig akkor ez már kevésbé volt aktuális. Aztán amikor legutóbb, a médiatörvény elfogadása után, Mong Attila csendje után bent voltam és megemlítettem, hogy szeretném megragadni az alkalmat, hogy tiltakozzak az antidemokratikus médiatörvény ellen, akkor nagyon zavarba jött mindenki, kérték, hogy ezt inkább hagyjuk. Azóta nem hívnak.

 

8. Mit gondolsz az Észak-Koreai eseményekről, a Kedves Vezető haláláról és arról, hogy az állampolgárok a diktátor halála után még azt a mozgólépcsőt is kultuszhelyként kezelték, amin korábban egyszer “utazott”?

Nagyon remélem, hogy Magyarország nem fog eljutni a kétségtelen trendek ellenére, hogy egy ilyen típusú autokráciába csússzon vissza. A koreai példának mindig intő jelként kell lebegnie azon politikusok eseményhorizontján, akik egy ilyen egyszemélyi, autokratikus vezetői irányba próbálják mozgatni az országot.

 

9. Tényfeltáró újságíróként gyakran kerülsz kellemetlen helyzetbe. Mi volt eddig a legkeményebb ügyed?

A Sávoly-pátyi ügy, amikor a Balatonring motorversenypálya hatástanulmányáért pereltem, illetve a kapcsolódó óriásberuházások hátterében lévő üzleti csoportokról írtam cikkeket. Olyan szinten eldurvult a történet, hogy nem csak engem, de a forrásaimat is megfenyegették, többek elérhetetlenné is váltak. Az is előfordult, hogy jöttek utánam az utcán. Azt már megszoktam, hogy jogilag támadnak, feljelentenek, beperelnek, de ez mind rendben van, mert ezek jogállami lépések. De amikor jogon kívüli eszközökkel próbálnak megfenyegetni, az már problémás. Ám megtanultam, hogy ezeket a fenyegetéseket a lehető legnagyobb nyilvánosság elé kell tárni, ami elriasztja a fenyegetőket.

 

10. Mi volt az a történés, ami az utóbbi hetekben leginkább jókedvre hangolt?

Nagyon tetszik például, ahogy a parlamenten belüli és kívüli ellenzék reagál a különféle autokratikus intézkedésekre. A Hírcsárda, a Kétfarkú Kutya Párt és a többi hasonló nyomulás ilyen. Ezenkívül az Alkotmánybíróság az újságírói forrásvédelmet pártoló döntése volt a legjobb fejlemény az elmúlt hónapokban.

Médiapiac

Cenzúrázták a lelkészt, mert szerinte csak két nem létezik

A YouTube gyűlöletbeszédre hivatkozva elkezdte cenzúrázni a protestáns lelkipásztor prédikációit, miután kijelentette, hogy csak két emberi nem létezik.

Közzétéve:

A borítókép illusztráció, a forrása: Pixabay

A cenzúrázott protestáns lelkész, John MacArtur a Los Angeles-i Grace Community templomból vasárnap tartott beszédében, a bibliai szexualitásról prédikált, a YouTube azonban gyűlöletbeszédnek minősítette a prédikáció videóját – írja a V4NA hírügynökség.

szószéken állva MacArthur azt mondta: „Te XX vagy XY vagy, mert Isten férfinak és nőnek teremtette az embert, ez genetikailag és fiziológiailag is meghatározott. A tudomány pedig a valóságot mutatja” – mondta, hozzátéve: az ezzel ellenkező álláspont hazugság és megtévesztés, amelynek „annyira káros, pusztító, megrontó és elszigetelő hatása van, hogy muszáj szembenéznünk vele, azonban a konfrontáció nem fogja megoldani a problémát”

A YouTube nem sokkal a feltöltés után eltávolította MacArtur prédikációját a platformjáról, mivel az szerintük sérti a gyűlöletbeszédre vonatkozó irányelveiket.

Jenna Ellis, a Thomas More Society különleges jogtanácsosa is felszólalt az ellen, hogy a YouTube elkezdte cenzúrázni MacArthur prédikációit. Úgy fogalmazott: „A technológiai oligarchák (…) őrült törvényeket akarnak végrehajtani az igazság és a Biblia tanításának cenzúrázásával. Ha az amerikaiak nem állítják meg őket, ez az új rezsim megkerüli az alkotmányt, nem garantálja a szólásszabadsághoz és a vallásgyakorláshoz fűződő alapvető jogainkat, aminek a hatása pusztító lesz.”

Tovább olvasom

Médiapiac

Beszállt a választási kampányba az USA-ból vezérelt „Szabad” Európa

A magát függetlennek, objektívnek és pártatlannak valló Szabad Európa is beszállt a választási kampányba – derült ki a Magyar Nemzet szerkesztőségének birtokába jutott levélből. A dokumentum tartalma szerint az Egyesült Államokból vezérelt médium kiemelten elemzi az Nemzeti Együttműködés Rendszerérének (NER) elmúlt tízéves működését, valamint a 2022-es választásokig vezető utat is végigköveti.

Közzétéve:

A borítókép illusztráció, a forrása: Pixabay

Politikai tartalmú podcastcsatornáit reklámozza a Szabad Európa, amely 27 év után 2020 szeptemberében multimédiás weboldal formájában tért vissza Magyarországra.

Bár a Szabad Európa azt hangoztatja, hogy célja független, objektív és pártatlan tájékoztatást nyújtani Magyarországról, a lap birtokába jutott dokumentum teljesen másról tanúskodik. 

A levélben ugyanis több olyan hetente vagy kéthetente jelentkező  sorozatról is szó esik, amely kifejezetten a Nemzeti Együttműködés Rendszerérének (NER) elmúlt tízéves működését, és azokat a folyamatokat vesézi ki, amelyek az elmúlt évtizedben a magyar társadalmat alakították.

A műsorban pedig szakértőket kérdeznek meg egyebek mellett a demográfiáról, a vezérelvű politikáról, az önkormányzatiságról, a külpolitikáról vagy a gazdaságról – írta a Magyar Nemzet.

A Szabad Európa emellett a közelgő választási kampánynak, valamint az áprilisi országgyűlési választásoknak is külön sorozatot szentel.

A kéthetente jelentkező Konstruktív bizalmatlanság című sorozatban a műsorvezető Vovesz Tibor Ruff Bálint ellenzéki kommunikációs szakemberrel a 2022-es választásokig vezető utat követi végig.

Érdemes megjegyezni azt is, hogy a Szabad Európa immár multimédiás honlapként történő megjelenésekor a PestiSrácok arról számolt be, hogy az egykor rádióként működő médium visszatérésre az amerikai támogatók 750 ezer dollárt szántak, hazánkban pedig egy irodát is nyitottak.

Tovább olvasom

Médiapiac

Újságíró szervezte az Antifa tüntetését

Az Antifa mozgalom radikális baloldali aktivistái miatt kényszerült Éric Zemmour lerövidíteni a Calais-ban tett szerdai látogatását. Ez az a város, ahol a legnagyobb gondot jelentik az illegális bevándorlók.

Közzétéve:

Borítókép: Éric Zemmour francia jobboldali publicista, a Visszahódítás párt elnökjelöltje (k, háttal) sajtótájékoztatót tart az észak-franciaországi Calais-ben 2022. január 19-én. Fotó: MTI/AP/Michel Spingler

A jobboldali elnökjelölt érkezése előtt ugyanis a radikális baloldali mozgalom, az Antifa tagjai jelentek meg a calais-i dzsungelként is ismert dűnés területen, Zemmour látogatásának első helyszínén. Majd hangos kiabálással zavarták meg az elnökjelölt beszédét és helyi támogatóival folytatott beszélgetését. 

A 2016-ban végleg felszámolt migránstáborban tett látogatása után Zemmour a helyi rendfenntartó erők képviselőivel folytatott volna megbeszélést. Zemmour szerint Calais-ban az illegális migránsok jelenlétét több rendőr jelenlétével kell felváltani.

A harmincfős agresszív Antifa-csoport miatt Zemmour azonban kénytelen volt a találkozó helyszínét egy szűk bisztróba áttenni. A baloldali aktivisták ennek ellenére nem mentek el, a zuhogó esőben is a bisztró előtt vártak arra, hogy a megbeszélés végén Zemmour-ra támadjanak. Zemmour végül kicselezve őket az étterem hátsó kijáratán távozott, és hagyta el a régiót is.

Zemmour kampányfőnöke az eset után bejelentette, hogy feljelentést tesznek az ellen az újságíró ellen, aki a radikális baloldali csoportot kifejezetten azzal a szándékkal szervezte Zemmour kampánykörútjának a helyszínére, hogy megakadályozza a népszerű jelölt nyilvános felszólalását – írja az Origo.hu.

Tovább olvasom