Médiapiac
Mobilos generációváltást kutatott az eNET
Újabb generációváltás zajlik a mobiltelefóniában, a 4G, vagy más néven LTE mobil szélessávú hálózatok fokozatosan terjednek el világszerte, így Magyarországon is. De vajon mit érzékelnek ebből a felhasználók? Mennyire nyitottak az új eszközökre, amelyekkel kihasználhatók az új hálózat képességei? Az eNET – Telekom „Jelentés az internetgazdaságról” kutatássorozatának legfrissebb anyaga a 4G mobilinternet-hálózat és a jövő eszközeinek fogyasztói vetületeit járta körbe.
Ismét fókuszban a lefedettség
Idehaza a megfelelő hálózatfejlesztések és a körültekintő felhasználói tesztelések után 2012 elején indult el az első 4G/LTE mobilinternet kereskedelmi szolgáltatás-, azaz több mint másfél éve elő lehet fizetni az új szolgáltatásra. Az új generációs hálózat indulása sokban hasonlított a 20 évvel ezelőtti hőskorszakra, amikor a 2G-s mobiltelefon szolgáltatás méterről-méterre hódította meg az országot. Újra fókuszba került ugyanis a lefedettség, vagyis, hogy az emberek hány százaléka és hol használhatja az új hálózatot – írja a kutatási összefoglaló.
Gyors internet mobilon is
A 4G hálózat – sokszor a vezetékes szolgáltatást is túlszárnyalva – gyors internetezést tesz lehetővé. Fontos különbség a két évtizeddel ezelőtti hálózatépítéshez képest, hogy az induláskor ezúttal az adatszolgáltatások kerültek a középpontba. A 4G egyik legfontosabb előnye a gyors internetezés, bárhol, bármikor.
Azzal, hogy a 4G a telefonok felé is nyitott, várható, hogy a 4G/LTE hálózat terjedése idehaza újabb lendületet vesz majd az olcsóbb, megfizethető árú 4G-s telefonok érkezésével. Fontos azonban, hogy ehhez az embereknek először meg kell ismerniük az új hálózatot, hallaniuk kell a 4G-ről és mérlegelniük kell, hogy az miben nyújt kedvezőbb lehetőséget, mint a sokuk által ismert és szeretett 3G-s szolgáltatások.
Hallott-e már Ön a 4G mobilinternet-szolgáltatásról?
 |
Az eNET, 18 évesnél idősebb, rendszeres internetezők körében végzett friss felmérése szerint a válaszadók közel négyötöde (79,3%-a) hallott már a 4G mobilinternet-szolgáltatásról. Némileg árnyalja a képet, hogy mindössze minden harmadik ember (34,6%) állította magáról, hogy pontosan tudja is, mi az.
Európa: kezdődik!
Persze az LTE képes készülékek eladása még nem feltétlenül vezet a 4G szolgáltatás gyorsabb terjedéséhez, bár fontos előfeltétel. Például a nálunk fejlettebb Nyugat-Európában annak ellenére, hogy sok LTE-s készüléket adnak el, még viszonylag kevés a tényleges 4G előfizető. Miközben Európa fejlettebbik felén az újonnan eladott mobiltelefonok közül már minden harmadik támogatja az LTE-t, a technológia a felhasználók körében csak most kezd elterjedni. A teljes képhez az is hozzátartozik, hogy a 4G nem minden szolgáltatónál érhető még el, illetve ahol elérhető, ott sem nyújt teljes földrajzi lefedettséget, leginkább a nagyvárosiak élvezhetik annak előnyeit Nyugat-Európában is.
A napjainkban zajló áttörés után a szakértők a szolgáltatás gyorsuló terjedését vetítik előre. Az Ericsson alelnöke, Douglas Gilstrap szerint 2018-ra a világ népességének hattizede fér majd hozzá LTE-s szolgáltatásokhoz, az előfizetések száma pedig több lesz egymilliárdnál.
Mobilnet: legyen olcsó, megbízható és mindenhol elérhető
A mobilinternettel kapcsolatban világos elvárásaik vannak azoknak, akik már használják ezeket a szolgáltatásokat (a kutatásban részt vettek 43,4%-a). A legtöbben a telefonjuk képernyőjén használják a mobilnetet (29,7%), ennél kevesebben, (12,9%) használják azt számítógépen (adatkártyával, mobil stickkel) és mindössze 7,1% mobilinternetezik a telefonját modemként használva.
Használ-e mobilinternetet? (egyik lehetőség nem zárta ki a másikat)
 |
Érdekes és fontos tény, hogy a mobilnet használóknál is többen vannak azok (51,9%), akik WiFi-n keresztül szoktak internetezni a mobiltelefonjuk képernyőjén. Mindez azt mutatja, hogy van lehetőség tovább bővíteni a mobilinternet-használók körét azok közül, akik nem szeretik, hogy a WiFi révén helyhez vannak kötve.
Az eNET kutatása kitért arra is, hogy milyen elvárásaik vannak a mobilinternettel kapcsolatban azoknak, akik már most is használnak mobilinternetet.
 |
Ezek alapján úgy tűnik, hogy a mobilinternet vonatkozásában elsősorban a jó ár-érték arány, a megbízhatóság és a széleskörű használhatóság (lefedettség) a legfontosabb szempontok.
„Kisokosok”: az okostelefontól a többi kütyüig
A mobilinternet terjedése mára elérte a mindennapi használati tárgyainkat is, a mobiltelefon után hamarosan beköltözhet a kameránkba és az óránkba is. Ezért az eNET kutatásának második részében azt vizsgálta, hogy hogyan viszonyulnak a ma fogyasztói a jövő termékeihez. Ezek egy része már ma is hozzáférhető és egyre elterjedtebb (leginkább az okostelefon, a smartTV vagy a táblagép), más részük létezik, de kevéssé elterjedt (például az okosóra, az okoskamera vagy az intelligens porszívó) egy harmadik részük pedig létezik már ugyan, de az egyszerű fogyasztók egyelőre nem juthatnak hozzá (ilyen az internetezésre képes szemüveg, az internetre kötött hűtő vagy a tárgyak nyomtatására alkalmas 3D printer).
A kutatásban azt járták körbe, hogy vajon használják-e már a válaszadók az adott eszközt, szívesen kipróbálnák, illetve megvásárolnák-e? A vizsgált 12 eszköz közül az internetre kötött hűtő, az okosóra és az intelligens, internetezésre képes szemüveg (mint amilyen a Google Glass) osztotta meg leginkább a közönséget. Míg az okostévé (smartv), a tablet, illetve az autóba szerelhető mobilos GPS nyomkövető megítélése a leginkább egyöntetű.
A válaszadókat egyébként három jellegzetes csoportba lehetett osztani a szerint, hogy hogyan viszonyultak ezekhez az eszközökhöz. Az „elutasítók” (22,9%) rendszerint sem nem használják az adott eszközt, de nem is vágynak arra, hogy kipróbálják. Az „instant get” („azonnal akarom”) csoport tagjai (37,8%) leginkább azzal tűnnek ki, hogy köztük találhatók legnagyobb számban azok, akik leginkább nyitottak a vásárlásra – kivéve az okostelefont, amivel közel kétharmaduk eleve rendelkezik és az internetre kötött hűtőt, amitől még ők is idegenkednek. Végül a „kütyümániások” (39,3%) szinte mindenre azt mondják, hogy kipróbálnák (kivéve, amivel már rendelkeznek), viszont a vásárlást még átgondolnák.
Az okostelefon érdekes törésvonalat képez a kutatás résztvevői között: akinek nincs, nagy valószínűséggel tartozik a többi eszköznél is az elutasítók közé, miközben a mobilinternetet is jóval kisebb valószínűséggel használja. A többiek esetében úgy tűnik az okostelefon (és a mobilinternet) egyfajta trójai falóként működhet, ami sokaknál megnyitja az utat a többi kütyü felé.
Médiapiac
Az EU eljárást indított a TikTok ellen a TikTok Lite elindítása miatt
Az Európai Bizottság eljárást indított a TikTok ellen a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály (DSA) alapján, mert előzetes megállapítások szerint a TikTok Lite franciaországi és spanyolországi elindítását megelőzően az üzemeltető nem hozott kockázatcsökkentő intézkedéseket a gyermekek védelmére – tájékoztatott a brüsszeli testület.
Az uniós bizottság közleménye szerint
az eljárás célja annak megállapítása, hogy a kínai ByteDance tulajdonában álló TikTok megsértette-e a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabályt, amikor elindította a TikTok Lite-ot Franciaországban és Spanyolországban anélkül, hogy az online óriásplatformok esetében kötelező értékelési jelentést nyújtott volna a lehetséges kockázatok mérséklésére.
Az Európai Bizottság aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy a TikTok Lite Task and Reward nevű programot, amely lehetővé teszi a felhasználók számára, hogy az alkalmazáson belül bizonyos feladatok, így például videók megtekintése, tartalom kedvelése, barátok meghívása során pontokat szerezzenek, az üzemeltető anélkül indította el, hogy előzetesen értékelte volna az azzal járó kockázatokat, különösen a platform függőséget okozó hatásával kapcsolatosan.
Különös aggodalomra ad okot, hogy az üzemeltető nem hozott kockázatcsökkentő intézkedéseket a gyermekek védelmére, ugyanis a TikTokon nem állnak rendelkezésre hatékony életkor-ellenőrző mechanizmusok.
Amennyiben a felsorolt aggodalmak bizonyítást nyernek, a mulasztások a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály vonatkozó cikkeinek megsértését jelentenék – hívták fel a figyelmet.
A TikToknak április 23-ig kell benyújtania a kockázatértékelési jelentését az Európai Bizottság részére, és május 3-ig az összes kért információt a brüsszeli testület rendelkezésére kell bocsátania.
Abban az esetben, ha a TikTok a megadott határidőn belül nem válaszol, az uniós bizottság a szolgáltató teljes éves jövedelmének vagy világméretű forgalmának 1 százalékáig terjedő pénzbírságot, valamint a szolgáltató átlagos napi jövedelmének vagy világszintű éves árbevételének legfeljebb 5 százalékát kitevő kényszerítő bírságot szabhat ki – közölték.
Mivel a brüsszeli testület szerint “fennáll a felhasználók mentális egészsége súlyos károsodásának kockázata”, arról tájékoztatta a TikTokot, hogy ideiglenes intézkedéseket kíván bevezetni a TikTok Lite érintett programjának felfüggesztésére az egész EU-ban a program biztonságosságának értékeléséig.
Az Európai Bizottság emlékeztetett, hogy ez a második eljárás a TikTokkal szemben a hatékony életkor-ellenőrzési mechanizmusok hiánya és a platform feltételezett függőséget okozó kialakítása miatt. A február 19-én kezdődött eljárást a brüsszeli testület azért indította, mert előzetes vizsgálatai alapján a TikTok “feltételezhetően nem tesz eleget a kiskorúakat érő negatív hatások kezelésére”.
Borítókép: illusztráció
Médiapiac
Politikusok, sportolók és hírességek szerepeltek a leggyakrabban tavaly az online médiában
Politikusok, sportolók, hazai és külföldi hírességek szerepelnek a leggyakrabban említett nevek között, amelyek megjelentek az online médiatérben 2023-ban. A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) 93 népszerű médiafelület – televíziós csatornák, újságok, rádiók honlapjai, valamint hírportálok, közösségimédia-felületek, fórumok és blogok – elemzésével azt vizsgálta, kik álltak a hírek és a közbeszéd fókuszában, valamint azt is, hogy Magyarország és a nagyvilág helyszínei közül melyek szerepeltek a legtöbbet.
Az NMHH kommunikációs igazgatósága kedden azt közölte az MTI-vel, hogy
az ezer legtöbbször említett ismert ember nevével összesen egymillió alkalommal lehetett találkozni a neten, köztük domináltak a hazai szereplők, illetve a férfiak.
A leggyakoribb száz név esetében az említések több mint felét politikából ismert emberek tették ki, csaknem harmaduk médiaszereplőhöz vagy hírességhez volt köthető, 14 százalékban pedig sportolókról lehetett olvasni az online felületeken.
Kiemelték, hogy
2023-ban a legtöbbször említett név az online médiatérben Orbán Viktor miniszterelnöké volt, 92 ezer alkalommal.
A kormányfő leginkább a Kossuth rádióban adott interjúi és bejelentései miatt került fókuszba. Neve egy átlagosnak nevezhető napon 250 alkalommal jelent meg, legtöbbet december 15-én és 21-én említették.
Magyarország miniszterelnökét a külügyminiszter, Szijjártó Péter követte, 27 ezres értékkel, harmadik helyen pedig Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter szerepelt, nevével 14 ezer alkalommal lehetett találkozni
– írták.
Az év során többször kiemelkedett egy-egy közszereplő a mindennapi közbeszédből: két kiváló magyar kutató is jelentős említést ért el, október 2-án Karikó Katalint (682 említés) tüntették ki orvostudományi Nobel-díjjal, másnap pedig Krausz Ferencet (330) díjazták a fizikában elért kiemelkedő munkásságáért.
Úgy folytatták, hogy akadtak lesújtó, tragikus események is, mint például Vágó István (312) volt televíziós műsorvezető, vagy épp a Mount Everest megmászására induló, majd eltűnő Suhajda Szilárd halálhíre (338), a hegymászó hollétéről utoljára május 25-én hallhatott a világ.
Tavaly a külföldiek toplistáján legtöbbet Vlagyimir Putyin (49 ezer) orosz, Volodimir Zelenszkij (25 ezer) ukrán elnök és Joe Biden (15 ezer) az Egyesült Államok vezetője szerepelt.
Európán kívüliként az első tíz ember között feltűnt még Donald Trump volt amerikai elnök, illetve Benjámín Netanjáhu jelenlegi izraeli miniszterelnök is.
A nemzetközi hírességek között olyan embereket gyászolt a média, mint a Jóbarátok sorozat szereplője, Matthew Perry (446), Tina Turner (228) énekesnő vagy Elvis lánya, Marie Presley (188)
– tették hozzá.
Az online médiatérben megjelent földrajzi helynevek esetében tízből négy magyar vonatkozású volt. Négy esetben az említés európai országgal vagy várossal, míg a fennmaradó részben a világ többi tájával volt kapcsolatos.
A kutatás szerint az év során Magyarországot 191 ezer alkalommal említették meg a vizsgált médiatermékek, Budapestet pedig 151 ezerszer. Magyarországot és fővárosát a sportrendezvények idején kifejezetten gyakran, legalább ezerszer emlegették.
A kulturális események is nagy visszhangot váltottak ki: kiemelkedett Ferenc pápa áprilisi látogatása, a magyar fővárost ekkor csaknem négyezerszer említették. A további magyar helyszíneket illetően háromezernél is több említést főleg a vármegyeszékhelyek, a nagyobb városok és a Balaton értek el – fűzték hozzá.
A külföldi földrajzi neveket elemezve kitűnik a kiemelt jelentőségű háborúk hírértéke (Ukrajna, Oroszország, Izrael), az Európai Unióhoz (Brüsszel, tagországok és azok fővárosai), illetve a fontosabb külpolitikai partnerekhez (Kína, USA, Törökország) fűződő történések bemutatása.
Egyes napok statisztikáit elemezve kiemelkedik többi között Liverpool (460) Szoboszlai Dominik, a magyar válogatott csapatkapitányának szerződésével kapcsolatban, továbbá néhány szomorú esemény helyszíne is, mint például Törökország (725), a februári tragikus földrengés idején vagy Prága (424) a Károly Egyetemnél meggyilkolt és megsebesített emberek miatt – áll a közleményben.
Borítókép: Orbán Viktor miniszterelnök, a Fidesz elnöke beszédet mond a Fidesz-KDNP európai választási kampányindító rendezvényén a Millenárison 2024. április 19-én
Médiapiac
Csak egy kereskedelmi médiaszolgáltató tenne közzé politikai reklámokat
Csak egy kereskedelmi médiaszolgáltató jelentkezett a Nemzeti Választási Bizottságnál (NVB), hogy a szombaton indult választási kampányban politikai reklámot kíván közzétenni – közölte a Nemzeti Választási Iroda (NVI) az MTI-vel.
A választási kampányban a jelöltek, jelölőszervezetek népszerűsítését célzó politikai reklám televízióban, rádióban jelenik meg.
A törvény szerint a nem közszolgálati médiaszolgáltatók (rádiók, televíziók) nem kötelesek ilyen jellegű politikai reklámot sugározni, de vállalhatják azt.
A jogszabály szerint amennyiben a közszolgálatinak nem minősülő, országosan elérhető lineáris médiaszolgáltatást nyújtó szolgáltatók biztosítani kívánják politikai reklám közzétételének lehetőségét, ezt kötelesek közölni a NVB-vel. A politikai reklám közzétételére vonatkozó jognyilatkozatokat külön kell megtenniük az európai parlamenti választásra, az önkormányzati, valamint a nemzetiségi választásra.
A nem közszolgálati médiaszolgáltatóknak szombat 16 óráig volt lehetőségük ilyen bejelentést tenni.
Az NVI tájékoztatása szerint határidőig mindössze egy kereskedelmi médiaszolgáltató jelentkezett be: a Magyar RTL Televízió Zrt., amely a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásán, valamint az Európai Parlament tagjainak választásán is 150-150 percben jelölte meg a közzététel összes időtartamát.
A választási eljárásról szóló törvény szerint a nem közszolgálati médiaszolgáltató egyenlő feltételek mellett teheti közzé a jelöltet, illetve listát állító jelölőszervezetek és a független jelöltek politikai reklámjait, közös jelölt, illetve közös lista esetén a jelölőszervezetek együttesen jogosultak a politikai reklám megrendelésére.
A politikai reklámhoz véleményt, értékelő magyarázatot fűzni tilos, közzétételéért a médiaszolgáltató ellenszolgáltatást nem kérhet, nem fogadhat el.
Borítókép: illusztráció