Kövess minket!

Marketing

Zsebszörnyek akcióban

A Pokémon Go-őrület nemcsak kirángatta a fiatalokat a szabadba – hogy ott veszélyeknek tegye ki őket –, hanem komoly gazdasági vetülettel is bír. Ezt járjuk most körül.

Miben rejlik a játék sikere?

Az egyes jelenségek virális terjedésében mindig jelen van a véletlenfaktor, de az önmagában, profi háttér nélkül kevés a sikerhez. Márpedig a Pokémon Gót nem nyeretlen kétévesek alkották meg. John Hanke műholdképeket szolgáltató Keyhole nevű vállalkozását 2004-ben vásárolta fel a Google, és az ebben felhalmozott tudás lett az alapja a Google Earth szolgáltatásnak. Hanke tíz éven át részt vett a keresőcég összes térképes projektjében, majd – még a Google keretein belül – megalapította a Niantic Labs projektet. Már ekkor alkotott egy olyan játékot, az Ingresst, melyben a lakásból kimozdulva valós helyszíneket kellett felkeresni, ez azonban csak egy szubkultúrán belül tudott sikereket elérni. A cég közben ismét függetlenné vált, a nagy dobáshoz viszont szükség volt egy ismert, piacképes, vonzó márkanévre. A Pokémon eredetileg Hanke egyik kollégájának áprilisi tréfája kapcsán merült fel 2014-ben, a dolgok komolyra fordultával azonban a japán cég is meglátta az üzleti lehetőséget az együttműködésben.

A Pokémon története 1996-ra nyúlik vissza: a harcoló zsebszörnyek (pocket monsters) ekkor jelentek meg a Nintendo Game Boy videojátékában. (A médiafranchise-t birtokló The Pokémon Companynak a Nintendón kívül két további tulajdonosa is van, a Game Freak és a Creatures, de a márkavédjegy a Nintendoé.) A Pokémon hét generációja a Mario mögött minden idők második legnépszerűbb játéksorozata lett, emellett több rajzfilmsorozat, tizenkilenc film, játékkártya, képregény, de még Monopoly társasjáték is készült belőle, ezáltal nemzedékek meghatározó élményévé vált.

Az idén július 6-án megjelent Pokémon Go játékot már több mint százmillióan töltötték le. (Az applikáció hivatalosan nem volt mindenhol azonnal elérhető, hozzánk például július 16-án, Latin-Amerikába és Ázsia számos országába pedig csak augusztus elején érkezett meg, de a feketepiacon barkácsmegoldásokhoz korábban is hozzá lehetett férni.) A játék lényege nagy vonalakban az, hogy a való világban bolyongva kijelölt helyeken, pokéstopokon kell pokélabdákkal befogni a szörnyeket, majd harcértéküket cukorkával és csillagporral kell feljavítani, hogy végül pokémon-edzőtermekben küzdjenek meg egymással. A játék végcélja, hogy a játékos mind a 151-féle pokémont összegyűjtse. Ezt közvetíti a Pokémon Go mottója is: „Szerezd meg hát mind!

Divatos Pokémon

Az applikációhoz külön hardver is készült, a Pokémon Go Plus – természetesen iOS- és Android-változatban is. A körülbelül 15 ezer forintért kapható kütyü karkötőként is hordható, és arra szolgál, hogy villogással és rezgéssel jelezze a játékban bekövetkezett változásokat – elsősorban a zsebszörnyek és a pokéstopok közelségét – akkor is, ha a telefon épp nincs a felhasználó kezében. A pokéstopokon talált tárgyakat pedig az eszköz megérintésével egyszerűen össze tudjuk gyűjteni.

Honnan jön az alkotók bevétele?

A Pokémon Go klasszikus freemium termék: ingyen letölthető és használható, de a játékélményt pokécoinokért vásárolt segédeszközökkel javíthatjuk. A pokécoinok gyűjtögethetőek, de valódi pénzért is hozzájuk lehet jutni – Magyarországon például 360 és 36 000 forint közötti csomagokban. A játékosok költési hajlandóságáról ismert adatok szerint az iOS-felhasználók az első héten mintegy 1,6 millió dollárt fordítottak applikáción belüli vásárlásra, a brit játékosok körében pedig 16 százalék a vásárlók aránya. Utóbbiak közül 62 százaléknyian 80 penny és 14,99 font között költöttek, míg a 79 pennys minimumcsomagot 12 százaléknyian választották, 26 százaléknyian viszont 15 font felett áldoztak a játékra.

A bevételekből 30-30 százalék illeti az Apple-t (iOS-változat esetén), a Nianticot és a The Pokémon Companyt, míg a Nintendo 10 százalékot kap. Az a pontos számok ismerete nélkül is valószínűsíthető, hogy a 30 millió dolláros fejlesztési költség meg fog térülni az alkotók számára, miközben az Apple is igen jól jár majd. A játék gazdáinak azonban még van egy jelentős bevételi forrása.

A Pokémon Go és a (kis)vállalkozások

A játék körüli őrület arányaiban jelentős haszonélvezői lehetnek a kisvállalkozások: üzletek, kávézók, szórakozóhelyek. Ha valakinél pokéstop létesül, az játékosok tömegeit vonzhatja, akik talán költeni is hajlandóak a vadászat közben. Az eredeti pokéstopokat az Ingress adatbázisából emelte át a rendszer, de a játék indulása utáni első napokban a szemfülesek még egyszerűen igényelhettek pokéstopot a Niantic ügyfélszolgálatán. Ezt követően már csak hivatalos partnerszerződés megkötésével lehetett bekerülni a játék helyszínei közé, tízdolláros nagyságrendű befektetéssel viszont bárki vásárolhat „csalétkeket” (Lure Module), amikkel az üzlete területére vonzhatja a szörnyeket – és az őket követő vásárlókat.

A multinacionális cégek közül a McDonald’s vált a játék első partnerévé: japán éttermeik pokéstopként vagy edzőteremként funkcionálnak, illetve a Happy Meal mellé is pokémonfigurákat ajándékoznak. Az étteremlánc az első hónapban az akció hatására 27 százalékos bevételnövekedésről számolt be.

Vadászterület nélkül is lehetett azonban építeni az őrületre: a Lifehacker például a stílusmagazinok szettjei mintájára összeállította az ideális pokémonvadász kerékpárt: a megfelelő kétkerekűtől a komfortos nyergen, mobiltelefont tartó tokon, kábeleken, tartózsebeken át a biztonsági fényekig természetesen mindegyik cikkelemhez azonnali vásárlási linket is biztosítva.

Merre tart a folyamat?

Minden mánia véget ér egyszer, ahogy arról az Angry Birdsöt alkotó finn Rovio vagy a farmville-es Zynga sokat tudna mesélni. Valószínűleg nem fognak örökké képernyőre tapadt zombiként közlekedni tömegek a nagyvárosokban, és ezt megérezheti majd a Nintendo hirtelen megugrott részvényárfolyama és a Niantic bankszámlája is. Amiben viszont a Pokémon Go már most maradandót alkotott, az az, hogy homályos, sokszor megjövendölt trendből, néhány fejlesztő és megszállott játékszeréből tömegjelenséggé változtatta a kiterjesztett valóságot (AR, augmented reality). Az emberek már nemcsak olvasnak és beszélnek róla, de a mindennapjaik részévé vált.

Várhatóan újabb és újabb hasonló jellegű játékok, alkalmazások fognak megjelenni a piacon, illetve a cégek marketingesei is megpróbálnak majd ebbe az irányba elmozdulni. Egyes elemzők már most arra figyelmeztetnek, hogy az AR nem mindenki számára megoldás: ha nem illeszkedik a fogyasztók természetes viselkedéséhez és a márka kommunikációs stratégiájához, vagy nincs biztosítva, hogy valóban üzletileg értelmezhető megtérülést hozzon, akkor nem érdemes belevágni, hiába divatos és szexi.

(A cikk elsőként a Médiapiac 2016/7-8. számában jelent meg.)

Marketing

Többmilliárdos bevételtől esik el a főváros a reklámtenderügy miatt

A fővárosi tömegközlekedés költségvetésében 2022 végéig közel 3,5 milliárd forint bevételkiesést okoz az úgynevezett reklámtenderügy a baloldali fővárosi vezetés miatt. Karácsony Gergely ugyanis három éve megakadályozta a BKV-reklámtender egyik jelentkezőjének győzelmét. A francia hátterű vállalat viszont a koronavírus-járvány idején már nem tartotta az eredeti ajánlatát, később pedig már hiába próbálta meg a városvezetés aláírni a szerződést, a JCDecaux kihátrált az üzletből.

Közzétéve:

Villamoson elhelyezett reklámok és egy villamosmegállóban közterületi plakátok, fotó: MTVA/MTI/Róka László

– Sajnos nem egyszer és nem kétszer hívtuk fel Karácsony Gergely figyelmét az elmúlt években arra, hogy a jogszerűtlenül elkaszált reklámtenderrel súlyos veszteségeket okozott a fővárosnak – hangsúlyozta a Magyar Nemzet megkeresésére Wintermantel Zsolt, a Fidesz–KDNP fővárosi frakcióvezetője.

A Világgazdaság által megismert adatokból ugyanis kiderült: 2022 végéig összesen közel 3,5 milliárd forint kiesést okoz a fővárosi tömegközlekedés költségvetésében az úgynevezett reklámtenderügy.

A főváros baloldali többsége 2019 végén akadályozta meg, hogy a JCDecaux nevű francia cég követelményeknek megfelelő ajánlata nyerjen a BKV hirdetési közbeszerzésén.

Karácsony Gergely kezdeményezésére ezzel elmeszelték a fővárosi közlekedési vállalat reklámfelületeinek négy évre szóló bérbeadását.

Az eset miatt a BKV még 120 millió forintos bírságot is kapott. A főváros ugyan egy év után vissza akart táncolni az üzletbe, vagyis mégis tető alá hozta volna a koncessziót. Az érvényes ajánlatot benyújtó cég a világjárvány okozta válságra hivatkozva azonban visszalépett. A Világgazdaság szerint ennek eredményeként összességében több milliárd forinttól esik el a budapesti tömegközlekedés.

A reklámtendert egyébként még a korábbi,  Tarlós István-féle városvezetés írta alá, az eredményhirdetés azonban az önkormányzati választások utánra csúszott át.

A JCDecaux azonban hiába indult kedvező ajánlattal a tenderen (havi 142 millió forintos bérleti díjat ígérve, ami éves szinten 1,7 milliárd forint), amelyet a BKV járműágazatához, illetve a tömegközlekedési infrastruktúrához tartozó reklámfelületek hasznosítási jogáért írtak ki.

Sajtóhírek akkoriban kiemelték azt is, hogy a francia cég ajánlata nemcsak érvényes volt, hanem a bírálat során kifejezetten magas pontszámot is kapott, de ez is kevésnek bizonyult. Karácsonyék az elutasító döntésükkel azt is megakadályozták, hogy a fővárosi cégek egy évnél hosszabb időre kössenek szerződést a reklámfelületeik hasznosítására.

A BKV ugyanis négy plusz négy évre kötött volna szerződést, de ezek után képtelen volt teljesíteni a koncessziós eljárást.

Wintermantel Zsolt most a Magyar Nemzetnek úgy fogalmazott: már nem tud másra gondolni, mint hogy a főpolgármester szándékosan okozott kárt a budapestieknek, hiszen évek teltek el, és nem írt ki újabb eljárást a BKV reklámfelületeinek értékesítésére.

A főpolgármester tehetetlensége mostanra 3,5 milliárd forint veszteséget okozott Budapestnek, ebből a pénzből pedig több mint harminc új, saját buszt is vásárolhatott volna a BKV, vagy négy új CAF-villamost, és nem kellene bezárnia a fogaskerekűt, vagy éppen kivilágíthatná az ünnepekre Budapestet

– emelte ki a frakcióvezető. Hozzátette: arról ne is beszéljünk, hogy esély sem lenne azokra a csődközeli állapotokra, amelyekkel Karácsony folyamatosan fenyegetőzik, hacsak nem éppen az a főpolgármester célja, hogy a jövőre kezdődő önkormányzati választási kampány idejére szándékosan csődbe vigye a fővárost.

Tovább olvasom

Marketing

A televíziós hirdetéseket elemezte az NMHH

Idén az első félévben 78 televízió műsorában 2823 új reklámszpotot regisztrált a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH); az érintett hirdetéseket összesen 4 millió alkalommal ismételték – közölte NMHH csütörtökön.

Közzétéve:

Borítóképünk illusztráció, fotó: Pixabay

Az MTI-hez eljuttatott közleményben kiemelték, hogy az év első hat hónapjában a legtöbb, 556 új reklámfilm márciusban került adásba, a “legfrekventáltabb” dátumnak pedig a február 1-je bizonyult 125 szpottal. A kisfilmek több mint 35 százaléka hétfőn jelent meg.

Az új reklámfilmek első adásba szerkesztésének időpontjául a hirdetők a hajnali órákat, ezeken belül is a 2-8 óra közötti periódust szemelték ki több mint 80 százalékban. A nézettség szempontjából kiemelt fontosságú, “főműsoridős”, 18-22 óra közötti intervallum mindössze szűk nyolc százaléknyi részesedést tudhatott magáénak – fejtették ki.

A legtöbb premierreklámfilm, 38 százalék a mintában szereplő 24 általános szórakoztató csatorna műsorán került adásba.

A legerősebbnek az országos kereskedelmi televíziók – a TV2 és az RTL bizonyultak 36,6 százalékkal, de kiemelkedett az ATV és a Hír TV 20,6 százalékkal is.

A hatóság összegzése szerint a hirdetések hosszát tekintve a 20 másodperces szpotok számítottak a legnépszerűbbnek, míg a fél év átlagos premierreklámjának hossza 21,5 másodperc volt. Az elemzésben ugyanakkor előfordult 720 másodperces klip is. Látványosan visszaszorultak az élőszereplős reklámfilmek: arányuk a 2016-os 39 százalékról 2022-ben 15 százalékra mérséklődött, miközben a számítógépes animációt, grafikát használó hirdetések meghaladták a 82 százalékot.

A reklámfilmek 60 százalékában szolgáltatásokat, mintegy 40  százalékában termékeket népszerűsítettek. Az új hirdetések legnagyobb halmazát a kereskedelmi szektor mellett a gyógyhatású készítmények fedték le.

A hirdetők ajánlataik többségével, csaknem 84 százalékával a lehető legszélesebb közönséget, a vegyes felnőtt kategóriát igyekeztek megszólítani, a kiskorúaknak szóló hirdetések mindössze a reklámfilmek 2,8 százalékát adták.

Az új reklámszpotokban leggyakrabban az évente többször is igénybe vehető szolgáltatások, valamint az ezer és tízezer forint közötti termékek hirdetései szerepeltek.

Az NMHH 2011 közepén hazánkban egyedülálló reklámadatbázist hozott létre; csaknem száz szempont alapján elemzi a legnézettebb televíziókban első alkalommal közreadott reklámokat.

Ennek célja elsősorban a törvénysértő hirdetések kiszűrése a média- és a reklámtörvény alapján, de kiemelt figyelmet fordítanak a szpotok legkülönfélébb tartalmi jellemzőinek vizsgálatára is, így például a kiskorúak védelmére – idézték fel a közleményben.

Tovább olvasom

Marketing

A 4iG Nyrt. lett a Crealive Reklámügynökség Kft. tulajdonosa

Egyben a cég leányvállalatainak 75 százalékos közvetett tulajdonát is megszerezte – közölte a 4iG Nyrt. a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) honlapján.

Közzétéve:

Kedden lezárult az október 5-én kötött adásvételi szerződés, amely alapján a 4iG megszerezte a CREALIVE Reklámügynökség Kft. és leányvállalatai, azaz a Honeycomb Hungary Kft. és Honeycomb Central Europe Kft. 75 százalékos üzletrészét.

A 4iG Nyrt. még októberben közölte az MTI-vel, hogy adásvételi megállapodást kötött a Honeycomb Hungary és Central Europe vállalatcsoport 75 százalékos tulajdonrészének megvásárlásáról, és az akvizíció versenyjogi eljárást követően zárul le.

A Honeycomb Hungary & Central Europe vállalatcsoport 2018 óta működik, fő tevékenysége a lineáris és non-lineáris televíziós partnerek részére végzett reklám minőség-ellenőrzés, transzkódolás (sugárzási formátumba átalakítás), archiválás és a televíziós kijátszási pontok felé továbbítás.

A 4iG a BÉT-en bejegyzett informatikai és szoftverszolgáltató, részvényeivel a Budapesti Értéktőzsdén a prémium kategóriában kereskednek. A társaság részvényei kedden délután 0,14 százalékkal 730 forintra erősödtek. A papír árfolyama az elmúlt egy évben 625 forint minimumot és 968 forint maximumot ért el.

Tovább olvasom