Kövess minket!

Marketing

Zsebszörnyek akcióban

A Pokémon Go-őrület nemcsak kirángatta a fiatalokat a szabadba – hogy ott veszélyeknek tegye ki őket –, hanem komoly gazdasági vetülettel is bír. Ezt járjuk most körül.

Miben rejlik a játék sikere?

Az egyes jelenségek virális terjedésében mindig jelen van a véletlenfaktor, de az önmagában, profi háttér nélkül kevés a sikerhez. Márpedig a Pokémon Gót nem nyeretlen kétévesek alkották meg. John Hanke műholdképeket szolgáltató Keyhole nevű vállalkozását 2004-ben vásárolta fel a Google, és az ebben felhalmozott tudás lett az alapja a Google Earth szolgáltatásnak. Hanke tíz éven át részt vett a keresőcég összes térképes projektjében, majd – még a Google keretein belül – megalapította a Niantic Labs projektet. Már ekkor alkotott egy olyan játékot, az Ingresst, melyben a lakásból kimozdulva valós helyszíneket kellett felkeresni, ez azonban csak egy szubkultúrán belül tudott sikereket elérni. A cég közben ismét függetlenné vált, a nagy dobáshoz viszont szükség volt egy ismert, piacképes, vonzó márkanévre. A Pokémon eredetileg Hanke egyik kollégájának áprilisi tréfája kapcsán merült fel 2014-ben, a dolgok komolyra fordultával azonban a japán cég is meglátta az üzleti lehetőséget az együttműködésben.

A Pokémon története 1996-ra nyúlik vissza: a harcoló zsebszörnyek (pocket monsters) ekkor jelentek meg a Nintendo Game Boy videojátékában. (A médiafranchise-t birtokló The Pokémon Companynak a Nintendón kívül két további tulajdonosa is van, a Game Freak és a Creatures, de a márkavédjegy a Nintendoé.) A Pokémon hét generációja a Mario mögött minden idők második legnépszerűbb játéksorozata lett, emellett több rajzfilmsorozat, tizenkilenc film, játékkártya, képregény, de még Monopoly társasjáték is készült belőle, ezáltal nemzedékek meghatározó élményévé vált.

Az idén július 6-án megjelent Pokémon Go játékot már több mint százmillióan töltötték le. (Az applikáció hivatalosan nem volt mindenhol azonnal elérhető, hozzánk például július 16-án, Latin-Amerikába és Ázsia számos országába pedig csak augusztus elején érkezett meg, de a feketepiacon barkácsmegoldásokhoz korábban is hozzá lehetett férni.) A játék lényege nagy vonalakban az, hogy a való világban bolyongva kijelölt helyeken, pokéstopokon kell pokélabdákkal befogni a szörnyeket, majd harcértéküket cukorkával és csillagporral kell feljavítani, hogy végül pokémon-edzőtermekben küzdjenek meg egymással. A játék végcélja, hogy a játékos mind a 151-féle pokémont összegyűjtse. Ezt közvetíti a Pokémon Go mottója is: „Szerezd meg hát mind!

Divatos Pokémon

Az applikációhoz külön hardver is készült, a Pokémon Go Plus – természetesen iOS- és Android-változatban is. A körülbelül 15 ezer forintért kapható kütyü karkötőként is hordható, és arra szolgál, hogy villogással és rezgéssel jelezze a játékban bekövetkezett változásokat – elsősorban a zsebszörnyek és a pokéstopok közelségét – akkor is, ha a telefon épp nincs a felhasználó kezében. A pokéstopokon talált tárgyakat pedig az eszköz megérintésével egyszerűen össze tudjuk gyűjteni.

Honnan jön az alkotók bevétele?

A Pokémon Go klasszikus freemium termék: ingyen letölthető és használható, de a játékélményt pokécoinokért vásárolt segédeszközökkel javíthatjuk. A pokécoinok gyűjtögethetőek, de valódi pénzért is hozzájuk lehet jutni – Magyarországon például 360 és 36 000 forint közötti csomagokban. A játékosok költési hajlandóságáról ismert adatok szerint az iOS-felhasználók az első héten mintegy 1,6 millió dollárt fordítottak applikáción belüli vásárlásra, a brit játékosok körében pedig 16 százalék a vásárlók aránya. Utóbbiak közül 62 százaléknyian 80 penny és 14,99 font között költöttek, míg a 79 pennys minimumcsomagot 12 százaléknyian választották, 26 százaléknyian viszont 15 font felett áldoztak a játékra.

A bevételekből 30-30 százalék illeti az Apple-t (iOS-változat esetén), a Nianticot és a The Pokémon Companyt, míg a Nintendo 10 százalékot kap. Az a pontos számok ismerete nélkül is valószínűsíthető, hogy a 30 millió dolláros fejlesztési költség meg fog térülni az alkotók számára, miközben az Apple is igen jól jár majd. A játék gazdáinak azonban még van egy jelentős bevételi forrása.

A Pokémon Go és a (kis)vállalkozások

A játék körüli őrület arányaiban jelentős haszonélvezői lehetnek a kisvállalkozások: üzletek, kávézók, szórakozóhelyek. Ha valakinél pokéstop létesül, az játékosok tömegeit vonzhatja, akik talán költeni is hajlandóak a vadászat közben. Az eredeti pokéstopokat az Ingress adatbázisából emelte át a rendszer, de a játék indulása utáni első napokban a szemfülesek még egyszerűen igényelhettek pokéstopot a Niantic ügyfélszolgálatán. Ezt követően már csak hivatalos partnerszerződés megkötésével lehetett bekerülni a játék helyszínei közé, tízdolláros nagyságrendű befektetéssel viszont bárki vásárolhat „csalétkeket” (Lure Module), amikkel az üzlete területére vonzhatja a szörnyeket – és az őket követő vásárlókat.

A multinacionális cégek közül a McDonald’s vált a játék első partnerévé: japán éttermeik pokéstopként vagy edzőteremként funkcionálnak, illetve a Happy Meal mellé is pokémonfigurákat ajándékoznak. Az étteremlánc az első hónapban az akció hatására 27 százalékos bevételnövekedésről számolt be.

Vadászterület nélkül is lehetett azonban építeni az őrületre: a Lifehacker például a stílusmagazinok szettjei mintájára összeállította az ideális pokémonvadász kerékpárt: a megfelelő kétkerekűtől a komfortos nyergen, mobiltelefont tartó tokon, kábeleken, tartózsebeken át a biztonsági fényekig természetesen mindegyik cikkelemhez azonnali vásárlási linket is biztosítva.

Merre tart a folyamat?

Minden mánia véget ér egyszer, ahogy arról az Angry Birdsöt alkotó finn Rovio vagy a farmville-es Zynga sokat tudna mesélni. Valószínűleg nem fognak örökké képernyőre tapadt zombiként közlekedni tömegek a nagyvárosokban, és ezt megérezheti majd a Nintendo hirtelen megugrott részvényárfolyama és a Niantic bankszámlája is. Amiben viszont a Pokémon Go már most maradandót alkotott, az az, hogy homályos, sokszor megjövendölt trendből, néhány fejlesztő és megszállott játékszeréből tömegjelenséggé változtatta a kiterjesztett valóságot (AR, augmented reality). Az emberek már nemcsak olvasnak és beszélnek róla, de a mindennapjaik részévé vált.

Várhatóan újabb és újabb hasonló jellegű játékok, alkalmazások fognak megjelenni a piacon, illetve a cégek marketingesei is megpróbálnak majd ebbe az irányba elmozdulni. Egyes elemzők már most arra figyelmeztetnek, hogy az AR nem mindenki számára megoldás: ha nem illeszkedik a fogyasztók természetes viselkedéséhez és a márka kommunikációs stratégiájához, vagy nincs biztosítva, hogy valóban üzletileg értelmezhető megtérülést hozzon, akkor nem érdemes belevágni, hiába divatos és szexi.

(A cikk elsőként a Médiapiac 2016/7-8. számában jelent meg.)

Marketing

Átadták Az utazó magazin turisztikai díjait

A legjobb szolgáltatók kapták az elismeréseket, köztük határon túli magyar vállalkozások is.

Közzétéve:

Borítókép: A díjazottak és az átadó Potápi Árpád János államtitkár a díjak átadóján a Continental Hotel Budapest szállodában, fotó: MTI/Balogh Zoltán

Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára a díjátadón kiemelte: fontos, hogy idén is díjazták a határon túli magyar turisztikai szolgáltatókat. Elismerését fejezte ki azoknak, akik a járvány ellenére fejlesztettek, és éltek a bértámogatással is. Közös erőfeszítések eredménye, hogy a járványt visszaszorították, és megtesznek mindent, hogy a következő hullám esetleges kitörésére is felkészüljenek – jelezte. Az oltás az egyetlen megoldás a sikeres védekezéshez, és mindenkit arra biztatott, hogy oltassa be magát, ha még nem tette meg.

Potápi Árpád János kitért arra, a közeljövőben a belföldi turizmusra lehet támaszkodni elsősorban. Reményét fejezte ki, hogy

az idei nyár a hazai turizmus megerősödését hozza majd. Budapestre pedig újra vissza kell csalogatni a vidéki turistákat

– tette hozzá.

Baldauf Csaba, a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének (MSZÉSZ) elnöke arról beszélt, hogy az ágazat még egy leállást nem tudna túlélni, így reménykeltő, hogy az ismereteik szerint nem várható ilyen. Évekbe fog telni a kilábalás, ami már elindult.

Érsek M. Zoltán, Az utazó magazin főszerkesztője elmondta, hogy idén már 19. alkalommal adták át a legjobb turisztikai szolgáltatóknak járó díjakat. Közölte:

30 kategóriában díjazták a szolgáltatókat az olvasók és turisztikai szakemberek szavazata alapján.

Az év családbarát szállodája az alsópáhoki Kolping Hotel Spa & Family Resort lett, az év wellnessszállodája a Hotel Silverine Lake Resort, a szállodaüzemeltetője a Hotel & More Hotel Management. Az év üzleti szállodája elismerést a Prestige Hotel Budapest kapta, az év konferenciaszállodája a Duna Relax Hotel. Az év turisztikai városa tavaly Székesfehérvár lett, az év gyógyfürdője pedig a Hévizgyógyfürdő és Szent András Reumakórház. Az év wellnessfürdője az Aquaticum Debrecen.

A határon túli szolgáltatók között erdélyi, felvidéki, kárpátaljai, vajdasági, muravidéki és horvátországi éttermek, szálláshelyek egyaránt kaptak elismeréseket.

Tovább olvasom

Marketing

Emojis kampányt indított a kormány

A köztéri plakátkampány az új nemzeti konzultációt kíséri.

Közzétéve:

Borítókép forrás: mandiner.hu

Vidám, dühös, szomorú és egyéb emojikkal kísért plakátkampányt indít a többek között az illegális bevándorlásra és az LMBTQ-témára rákérdező nemzeti konzultáció támogatására a kormány. A kampány már fut a köztereken – hívta fel rá a figyelmet a Mandiner.

Tovább olvasom

Marketing

200 millió fontos reklámbevétel-kiesést okozhat az új szabályozás

Betiltja az Egyesült Királyság az egészségtelen élelmiszerek reklámozását 2023-tól, ami évente több mint 200 millió font bevételkiesést okozhat a műsorszolgáltatóknak.

Közzétéve:

Flickr

Boris Johnson brit miniszterelnök szeretne leszámolni az Egyesült Királyságon elhatalmasodó elhízási válsággal, ezért új intézkedéseket vezet be a kormány. Egyebek mellett

2023-tól betiltják az egészségtelen élelmiszerek reklámozását online és a televíziókban este kilenc óra előtt

– számol be róla a V4NA Hírügynökség.

A szabályozásról, mint a világ legszigorúbb marketingkorlátozásáról ír a The Guardian. A lap felhívja rá a figyelmet, hogy a szabályozás jelentősen befolyásolja az egyes márkák online és tévés reklámköltéseit, melyek évente több mint 600 millió fontot tesznek ki.

A magas zsír-, só- és cukortartalmú ételek és italok (HFSS – high fat, salt, sugar) reklámjaiból este 9 óráig nagyjából 200 millió fontos bevétele van évente az olyan műsorszolgáltatóknak, mint az ITV, Channel 4, Channel 5 és a Sky.

Az online hirdetési tilalom digitális marketing minden formáját érintené, mint a Facebook- és Google-hirdetések, a fizetett keresési találatok, SMS-, Instagram- és Twitter-promóciók. Becslések szerint évente 400 millió fontot költenek élelmiszerek online reklámozására az Egyesült Királyságban.

A The Guardian azt írja, hogy a szigorú szabályozás mellett azután döntött Boris Johnson miniszterelnök, hogy tavaly koronavírussal kórházba került. A kormányfő állítólag saját egészségügyi problémáit is felismerte, és úgy gondolja, ezek is hozzájárultak ahhoz, hogy súlyos beteg legyen, hiszen a túlsúlyos embereket nagyobb mértékben fenyegetik a betegségek, és többen is haltak meg közülük a járvány idején.

Egy kutatás szerint Angliában minden harmadik általános iskolás gyerek túlsúlyos vagy elhízott, csakúgy mint a felnőttek kétharmada.

Borítókép: illusztráció

Tovább olvasom