Kövess minket!

Marketing

Z-generáció: a sneakerek, a babzsákok és a virtuális valóság a jövő?

A Z-generáció szerint a következő tíz évben a virtuális valóság forradalmasítja majd a munkaerőpiacot. Hamarosan a három legtöbbet tanulmányozott generáció, az X, az Y és a Z egyszerre lesz jelen a munkahelyeken, a Generation series nevű kutatás eredményei szerint pedig az ideális munkaerő megszerzése és megtartása múlhat azon, hogy a munkáltató felismeri-e a különféle korosztályok teljesen eltérő igényeit – többek között erről is szó esik majd a Budapesti Metropolitan Egyetem (METU) saját TEDx konferenciáján.

Három generáció (X – 1965-1983; Y – 1984-1996; Z – 1997-2002) 18 000 szakemberének és diákjának véleményét mérte fel az INSEAD Emerging Market Institute, az Universum, az MIT Leadership Center és a HEAD Foundation 19 országban lefolytatott nemzetközi kutatása. A felmérés azt vizsgálta, mit gondolnak globális szinten a különböző korosztályok képviselői az ideális munkáltatóról, munkakörülményekről és munkahelyről. Az eredmények szerint a három generációt teljesen más motivációk vezérlik.

Virtuális valóság és home office

A diákok és a már dolgozó szakemberek is egyetértettek abban, hogy a következő évtizedben leginkább a virtuális valóság (Virtual Reality, VR) fogja megváltoztatni a mindennapi munkavégzésüket. Négy megkérdezettből három továbbá úgy gondolja, hogy a kötetlen és nem helyhez kötött munkavégzésre való átállás nagy lehetőségeket kínál majd számára.

A fiatalok nemzetközi vállalatnál dolgoznának

A Generation series eredményei szerint négy Y- és Z-generációs diákból egy szívesen indítana saját vállalkozást, ez az arány azonban még magasabb a már aktívan dolgozó Y- és X-generációsok között: ebben a csoportban már a válaszadók egyharmada motivált a saját vállalkozás létrehozásában. Arra a kérdésre, hogy milyen cégnél dolgoznának szívesen pályafutásuk hátralévő részében, a Z-generációs diákok 35 százaléka és a még felsőoktatási tanulmányokat folytató Y-generációsok 39 százaléka a nemzetközi vállalatot vagy szervezetet jelölte meg válaszként, míg az Y generációs dolgozók 43 százaléka és az X-generációsok 41 százaléka saját vállalkozásban vagy startup-vállalatnál képzeli el a jövőjét.

Tréningek versus e-learning

A cégek nagy összegeket fordítanak a vállalati tréningprogramokra – ezt az összeget 2015-ben globálisan 356 milliárd dollárra becsülték. Egy 2010-es McKinsey kutatás válaszadóinak 25 százaléka azonban úgy gondolja, a tréningek nem javították a munkavállalók teljesítményét. Egy másik, 2011-es tanulmány szerint pedig a megszerzett készségek 90 százaléka egy éven belül elvész. A Generation series adatai azt mutatják, hogy mindhárom generáció a személyes tréninget preferálja az online képzési lehetőségekkel szemben. A digitális közegben nevelkedett, amerikai Z-generációs diákok 78 százaléka szintén a személyes tréningeket kedveli, de az X-generációs szakembereknek csupán 50 százaléka nyilatkozott hasonlóan.

Vezetői ambíciók

A Generation series kutatás azt is vizsgálta, mi motiválja, és mi korlátozza a különféle generációkat, ha egy vezetői pozíció elvállalásáról van szó. A globális átlag azt mutatja, hogy minden korosztály számára fontos, hogy kipróbálja magát valamilyen vezetői pozícióban. A Z- és Y-generációknál ez több mint 60 százalékos arányt jelent, míg az X-generáció 57 százalékának fontos a vezetővé válás. Minden vizsgált korosztály számára a stressz a vezetői szerepkör legkevésbé vonzó velejárója. A stressznek való kitettség a Z-generációt aggasztja a legjobban (58%), de még a legidősebb csoportban is a stressz a vezetővé válás legfőbb negatívuma (52%). Összességében az Egyesült Államok válaszadói aggódnak a leginkább a stressz miatt, de erősen kiugrik az átlagból a mexikói Z-generációsok (83%) véleménye is. A legfiatalabb korcsoport számára az elbukástól való félelem (34%) és a magabiztosság hiánya (33%) is korlátozó tényezőként jelenik meg a vezetővé válás témakörében. A Z-generáció számára a magasabb szintű felelősség volt a vezetői szerepkör legnagyobb pozitívuma.

„A munkaadókat nagyon érdekli ez a korosztály, hiszen mindenhonnan azt hallják, hogy nem vagyunk lojálisak, nehéz minket megtartani.

Sok nagyvállalat a jó munkahelyi légkör érdekében még babzsákokat is vásárol, de úgy érzem, itt egy kis félreértésről van szó. A babzsák inkább csak a jelképe korosztályunk formálhatóságának, sokszínűségének” – mondta el Trunk Tamás, a Sneakerek, Márkák, Z-Generáció című könyv szerzője, DABLTY néven ismert youtuber. „A közösségi média révén szuperhőssé válhatnak számunkra vállalatvezetők, neves vállalkozók is. Bár azt mondják, hogy az influencerek befolyásolnak minket, biztos vagyok benne, hogy nekünk inkább inspirátorokra van szükségünk.”

A Budapesti Metropolitan Egyetem saját konferenciáján is foglalkozik a generációk közötti különbségekkel: a Sok/k/színűség az egyéni-társadalmi sokféleséget, mint a változás és innováció mozgatóerejét járja körül. A METU már másodszorra szervez a világszerte ismert és számos globális kezdeményezést inspiráló TED eseménysorozathoz kapcsolódva saját TEDx rendezvényt. Az eseményt 2018. október 25-én, az Uránia Nemzeti Filmszínházban rendezik meg, ahol többek között Trunk Tamás előadását is meghallgathatják a résztvevők.

 

Marketing

Átadták Az utazó magazin turisztikai díjait

A legjobb szolgáltatók kapták az elismeréseket, köztük határon túli magyar vállalkozások is.

Közzétéve:

Borítókép: A díjazottak és az átadó Potápi Árpád János államtitkár a díjak átadóján a Continental Hotel Budapest szállodában, fotó: MTI/Balogh Zoltán

Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára a díjátadón kiemelte: fontos, hogy idén is díjazták a határon túli magyar turisztikai szolgáltatókat. Elismerését fejezte ki azoknak, akik a járvány ellenére fejlesztettek, és éltek a bértámogatással is. Közös erőfeszítések eredménye, hogy a járványt visszaszorították, és megtesznek mindent, hogy a következő hullám esetleges kitörésére is felkészüljenek – jelezte. Az oltás az egyetlen megoldás a sikeres védekezéshez, és mindenkit arra biztatott, hogy oltassa be magát, ha még nem tette meg.

Potápi Árpád János kitért arra, a közeljövőben a belföldi turizmusra lehet támaszkodni elsősorban. Reményét fejezte ki, hogy

az idei nyár a hazai turizmus megerősödését hozza majd. Budapestre pedig újra vissza kell csalogatni a vidéki turistákat

– tette hozzá.

Baldauf Csaba, a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének (MSZÉSZ) elnöke arról beszélt, hogy az ágazat még egy leállást nem tudna túlélni, így reménykeltő, hogy az ismereteik szerint nem várható ilyen. Évekbe fog telni a kilábalás, ami már elindult.

Érsek M. Zoltán, Az utazó magazin főszerkesztője elmondta, hogy idén már 19. alkalommal adták át a legjobb turisztikai szolgáltatóknak járó díjakat. Közölte:

30 kategóriában díjazták a szolgáltatókat az olvasók és turisztikai szakemberek szavazata alapján.

Az év családbarát szállodája az alsópáhoki Kolping Hotel Spa & Family Resort lett, az év wellnessszállodája a Hotel Silverine Lake Resort, a szállodaüzemeltetője a Hotel & More Hotel Management. Az év üzleti szállodája elismerést a Prestige Hotel Budapest kapta, az év konferenciaszállodája a Duna Relax Hotel. Az év turisztikai városa tavaly Székesfehérvár lett, az év gyógyfürdője pedig a Hévizgyógyfürdő és Szent András Reumakórház. Az év wellnessfürdője az Aquaticum Debrecen.

A határon túli szolgáltatók között erdélyi, felvidéki, kárpátaljai, vajdasági, muravidéki és horvátországi éttermek, szálláshelyek egyaránt kaptak elismeréseket.

Tovább olvasom

Marketing

Emojis kampányt indított a kormány

A köztéri plakátkampány az új nemzeti konzultációt kíséri.

Közzétéve:

Borítókép forrás: mandiner.hu

Vidám, dühös, szomorú és egyéb emojikkal kísért plakátkampányt indít a többek között az illegális bevándorlásra és az LMBTQ-témára rákérdező nemzeti konzultáció támogatására a kormány. A kampány már fut a köztereken – hívta fel rá a figyelmet a Mandiner.

Tovább olvasom

Marketing

200 millió fontos reklámbevétel-kiesést okozhat az új szabályozás

Betiltja az Egyesült Királyság az egészségtelen élelmiszerek reklámozását 2023-tól, ami évente több mint 200 millió font bevételkiesést okozhat a műsorszolgáltatóknak.

Közzétéve:

Flickr

Boris Johnson brit miniszterelnök szeretne leszámolni az Egyesült Királyságon elhatalmasodó elhízási válsággal, ezért új intézkedéseket vezet be a kormány. Egyebek mellett

2023-tól betiltják az egészségtelen élelmiszerek reklámozását online és a televíziókban este kilenc óra előtt

– számol be róla a V4NA Hírügynökség.

A szabályozásról, mint a világ legszigorúbb marketingkorlátozásáról ír a The Guardian. A lap felhívja rá a figyelmet, hogy a szabályozás jelentősen befolyásolja az egyes márkák online és tévés reklámköltéseit, melyek évente több mint 600 millió fontot tesznek ki.

A magas zsír-, só- és cukortartalmú ételek és italok (HFSS – high fat, salt, sugar) reklámjaiból este 9 óráig nagyjából 200 millió fontos bevétele van évente az olyan műsorszolgáltatóknak, mint az ITV, Channel 4, Channel 5 és a Sky.

Az online hirdetési tilalom digitális marketing minden formáját érintené, mint a Facebook- és Google-hirdetések, a fizetett keresési találatok, SMS-, Instagram- és Twitter-promóciók. Becslések szerint évente 400 millió fontot költenek élelmiszerek online reklámozására az Egyesült Királyságban.

A The Guardian azt írja, hogy a szigorú szabályozás mellett azután döntött Boris Johnson miniszterelnök, hogy tavaly koronavírussal kórházba került. A kormányfő állítólag saját egészségügyi problémáit is felismerte, és úgy gondolja, ezek is hozzájárultak ahhoz, hogy súlyos beteg legyen, hiszen a túlsúlyos embereket nagyobb mértékben fenyegetik a betegségek, és többen is haltak meg közülük a járvány idején.

Egy kutatás szerint Angliában minden harmadik általános iskolás gyerek túlsúlyos vagy elhízott, csakúgy mint a felnőttek kétharmada.

Borítókép: illusztráció

Tovább olvasom