Kövess minket!

Marketing

Webfejlesztés marketingeseknek

Mind több marketinges életében érkezik el az a pillanat, amikor webfejlesztést kell levezényelnie. A folyamat tele van buktatókkal, pedig egyre nő a sikeres megvalósítás tétje. Éppen ezért a Neo Interactive szakmai partnersége mellett egy teljes szekcióban e kérdéssel foglalkozunk a Digitálián. Soós Gergelyt, az ügynökség alapítóját kérdeztük a kapcsolódó trendekről.

Kívülről, a szaksajtó képviselőjeként úgy érzékeljük, hogy a marketingen belül felértékelődnek a nem hagyományos kommunikációs elemek vagy éppen az olyan projektek, amelyeknek nincs semmilyen klasszikus kommunikációs kimenete. Te ügynökségi oldalról hogyan látod?

Digitális ügynökségi praxisunkban valóban egyre többször jelennek meg nem szokványos feladatok. Ezeket három csoportba sorolnám. Az egyik, ahol a marketingkommunikációból vissza kell egyet lépnünk a marketing irányába, és például termékfejlesztésben, üzletágfejlesztésben, sőt akár teljes céges irányváltást célzó business transformationben veszünk részt. Egy másik típus, amikor „oldalirányú” mozgást végzünk a megbízó szervezeténél, és nem a marketing, hanem más, például a HR-területnek dolgozunk, lásd például az employer brandinget. Vagy ide tartozik az üzletviteli eszközök fejlesztése is, ahol a megbízó az IT-osztálytól a salesen át a beszerzésig bárki lehet. A harmadik csoportba az „unortodox” kommunikációs projekteket sorolnám, ahol valamiféle szokatlan, eddig nem alkalmazott megoldással lehet versenyelőnyhöz jutni. Az összekötő elem azonban mindhárom típus esetében mégiscsak a kommunikáció, azaz hogy a munkákat kommunikációs (még ha nem is feltétlenül marketingkommunikációs) feladatként közelítjük meg.

Soós GergelyNézze meg Soós Gergely teljes profilját a Ki Kicsoda? oldalunkon.

Korábban többször is nyilatkoztad, hogy a Neo és a hasonló, márkakommunikációs oldalról érkező ügynökségek számára üzletileg felértékelődnek a fejlesztési projektek. A piac gyorsan változik, most is ebben látod a bevételfejlesztési lehetőséget?

Ebben is. De ez már nem egy jövőbeni lehetőség, hanem a jelen.

Jellemzően hogyan reagálnak a cégek, ha fejlesztési projektet kapnak a nyakukba? Milyen hangulat ér el hozzátok mint ügynökségi partnerekhez?

Nem biztos, hogy a „nyakukba kapják”, hanem ez sokszor egy kitörési pont vagy az előremenekülési stratégia része. Motivációs probléma tehát nem feltétlenül merül fel, bár tény, hogy a motiváció nem egyforma a szervezet minden szintjén. Gyakorlati gondok viszont sokszor előjönnek, mivel annyira eltér ez a fajta feladat az eddig bevett marketinges feladatoktól. Más skilleket, más projektmenedzsmentet igényel, és szegény marketingesnek sokszor talán az okozza a legnagyobb nehézséget, hogy házon belül – akár a vezetőkkel, akár a társterületekkel (jog, beszerzés, IT stb.) – „lefocizza” a dolgokat. Legtöbbször nem a marketinges vagy a marketingosztály, hanem maga a vállalat nincs felkészülve a nagyobb web- vagy szoftverfejlesztési projektek véghezvitelére. Ez persze frusztrációt okoz minden szereplőben. Ügynökségként az egyik fő feladatunknak emiatt a bizalomépítést látom. Ha elfogadják a szakértelmünket, és hagyják a marketingest és ezáltal bennünket megfelelő tervezéssel és szervezéssel dolgozni, akkor a problémák elkerülhetőek.

Az ügynökségek, illetve a megbízók oldalán mi jelent inkább kihívást: a szakmai tudás, a munkaszervezés vagy egyéb tényezők?

Sajnos a válság óta legyengült cégek megfogyatkozott, sokszor teljesen „juniorizálódott” szakembergárdája, a kiszámíthatatlanul elhúzódó döntési körök és a szinte mindig alultervezett határidők egyszerre jelentik a kihívást. Megspékelve azzal, hogy munkaerő-piaci tekintetben ez a terület hiányszakmákat is lefed.

Mi a webfejlesztési projektek üzleti tétje, avagy miért érdemes eljönni a szekciót meghallgatni?

Már az is segít akár a megbízói, akár az alvállalkozói oldalon, hogy ha látjuk, nem vagyunk egyedül ezekkel a problémákkal, nem egyedi esetről van szó. Ennél azonban kicsit nagyobb az ambíciónk: azt reméljük ettől a szekciótól, hogy elindít végre egyfajta szakmai diskurzust, rávilágít egy olyan területre, amely valami miatt teljesen el van bagatellizálva, vagy szőnyeg alá van söpörve, holott napi szinten komoly terhet jelent a vállalatoknak, ügynökségeknek. Nagyon megéri hát tanulni, tudást bővíteni, tapasztalatot cserélni, bőven megtérül ugyanis a befektetés már a következő webfejlesztési projektnél.

Under Construction-szekció a Digitálián

Webfejlesztési projektek kihívásai és sikerkritériumai marketingeseknek és szolgáltató partnereknek.

Részletek és regisztráció>>>

Marketing

Többmilliárdos bevételtől esik el a főváros a reklámtenderügy miatt

A fővárosi tömegközlekedés költségvetésében 2022 végéig közel 3,5 milliárd forint bevételkiesést okoz az úgynevezett reklámtenderügy a baloldali fővárosi vezetés miatt. Karácsony Gergely ugyanis három éve megakadályozta a BKV-reklámtender egyik jelentkezőjének győzelmét. A francia hátterű vállalat viszont a koronavírus-járvány idején már nem tartotta az eredeti ajánlatát, később pedig már hiába próbálta meg a városvezetés aláírni a szerződést, a JCDecaux kihátrált az üzletből.

Közzétéve:

Villamoson elhelyezett reklámok és egy villamosmegállóban közterületi plakátok, fotó: MTVA/MTI/Róka László

– Sajnos nem egyszer és nem kétszer hívtuk fel Karácsony Gergely figyelmét az elmúlt években arra, hogy a jogszerűtlenül elkaszált reklámtenderrel súlyos veszteségeket okozott a fővárosnak – hangsúlyozta a Magyar Nemzet megkeresésére Wintermantel Zsolt, a Fidesz–KDNP fővárosi frakcióvezetője.

A Világgazdaság által megismert adatokból ugyanis kiderült: 2022 végéig összesen közel 3,5 milliárd forint kiesést okoz a fővárosi tömegközlekedés költségvetésében az úgynevezett reklámtenderügy.

A főváros baloldali többsége 2019 végén akadályozta meg, hogy a JCDecaux nevű francia cég követelményeknek megfelelő ajánlata nyerjen a BKV hirdetési közbeszerzésén.

Karácsony Gergely kezdeményezésére ezzel elmeszelték a fővárosi közlekedési vállalat reklámfelületeinek négy évre szóló bérbeadását.

Az eset miatt a BKV még 120 millió forintos bírságot is kapott. A főváros ugyan egy év után vissza akart táncolni az üzletbe, vagyis mégis tető alá hozta volna a koncessziót. Az érvényes ajánlatot benyújtó cég a világjárvány okozta válságra hivatkozva azonban visszalépett. A Világgazdaság szerint ennek eredményeként összességében több milliárd forinttól esik el a budapesti tömegközlekedés.

A reklámtendert egyébként még a korábbi,  Tarlós István-féle városvezetés írta alá, az eredményhirdetés azonban az önkormányzati választások utánra csúszott át.

A JCDecaux azonban hiába indult kedvező ajánlattal a tenderen (havi 142 millió forintos bérleti díjat ígérve, ami éves szinten 1,7 milliárd forint), amelyet a BKV járműágazatához, illetve a tömegközlekedési infrastruktúrához tartozó reklámfelületek hasznosítási jogáért írtak ki.

Sajtóhírek akkoriban kiemelték azt is, hogy a francia cég ajánlata nemcsak érvényes volt, hanem a bírálat során kifejezetten magas pontszámot is kapott, de ez is kevésnek bizonyult. Karácsonyék az elutasító döntésükkel azt is megakadályozták, hogy a fővárosi cégek egy évnél hosszabb időre kössenek szerződést a reklámfelületeik hasznosítására.

A BKV ugyanis négy plusz négy évre kötött volna szerződést, de ezek után képtelen volt teljesíteni a koncessziós eljárást.

Wintermantel Zsolt most a Magyar Nemzetnek úgy fogalmazott: már nem tud másra gondolni, mint hogy a főpolgármester szándékosan okozott kárt a budapestieknek, hiszen évek teltek el, és nem írt ki újabb eljárást a BKV reklámfelületeinek értékesítésére.

A főpolgármester tehetetlensége mostanra 3,5 milliárd forint veszteséget okozott Budapestnek, ebből a pénzből pedig több mint harminc új, saját buszt is vásárolhatott volna a BKV, vagy négy új CAF-villamost, és nem kellene bezárnia a fogaskerekűt, vagy éppen kivilágíthatná az ünnepekre Budapestet

– emelte ki a frakcióvezető. Hozzátette: arról ne is beszéljünk, hogy esély sem lenne azokra a csődközeli állapotokra, amelyekkel Karácsony folyamatosan fenyegetőzik, hacsak nem éppen az a főpolgármester célja, hogy a jövőre kezdődő önkormányzati választási kampány idejére szándékosan csődbe vigye a fővárost.

Tovább olvasom

Marketing

A televíziós hirdetéseket elemezte az NMHH

Idén az első félévben 78 televízió műsorában 2823 új reklámszpotot regisztrált a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH); az érintett hirdetéseket összesen 4 millió alkalommal ismételték – közölte NMHH csütörtökön.

Közzétéve:

Borítóképünk illusztráció, fotó: Pixabay

Az MTI-hez eljuttatott közleményben kiemelték, hogy az év első hat hónapjában a legtöbb, 556 új reklámfilm márciusban került adásba, a “legfrekventáltabb” dátumnak pedig a február 1-je bizonyult 125 szpottal. A kisfilmek több mint 35 százaléka hétfőn jelent meg.

Az új reklámfilmek első adásba szerkesztésének időpontjául a hirdetők a hajnali órákat, ezeken belül is a 2-8 óra közötti periódust szemelték ki több mint 80 százalékban. A nézettség szempontjából kiemelt fontosságú, “főműsoridős”, 18-22 óra közötti intervallum mindössze szűk nyolc százaléknyi részesedést tudhatott magáénak – fejtették ki.

A legtöbb premierreklámfilm, 38 százalék a mintában szereplő 24 általános szórakoztató csatorna műsorán került adásba.

A legerősebbnek az országos kereskedelmi televíziók – a TV2 és az RTL bizonyultak 36,6 százalékkal, de kiemelkedett az ATV és a Hír TV 20,6 százalékkal is.

A hatóság összegzése szerint a hirdetések hosszát tekintve a 20 másodperces szpotok számítottak a legnépszerűbbnek, míg a fél év átlagos premierreklámjának hossza 21,5 másodperc volt. Az elemzésben ugyanakkor előfordult 720 másodperces klip is. Látványosan visszaszorultak az élőszereplős reklámfilmek: arányuk a 2016-os 39 százalékról 2022-ben 15 százalékra mérséklődött, miközben a számítógépes animációt, grafikát használó hirdetések meghaladták a 82 százalékot.

A reklámfilmek 60 százalékában szolgáltatásokat, mintegy 40  százalékában termékeket népszerűsítettek. Az új hirdetések legnagyobb halmazát a kereskedelmi szektor mellett a gyógyhatású készítmények fedték le.

A hirdetők ajánlataik többségével, csaknem 84 százalékával a lehető legszélesebb közönséget, a vegyes felnőtt kategóriát igyekeztek megszólítani, a kiskorúaknak szóló hirdetések mindössze a reklámfilmek 2,8 százalékát adták.

Az új reklámszpotokban leggyakrabban az évente többször is igénybe vehető szolgáltatások, valamint az ezer és tízezer forint közötti termékek hirdetései szerepeltek.

Az NMHH 2011 közepén hazánkban egyedülálló reklámadatbázist hozott létre; csaknem száz szempont alapján elemzi a legnézettebb televíziókban első alkalommal közreadott reklámokat.

Ennek célja elsősorban a törvénysértő hirdetések kiszűrése a média- és a reklámtörvény alapján, de kiemelt figyelmet fordítanak a szpotok legkülönfélébb tartalmi jellemzőinek vizsgálatára is, így például a kiskorúak védelmére – idézték fel a közleményben.

Tovább olvasom

Marketing

A 4iG Nyrt. lett a Crealive Reklámügynökség Kft. tulajdonosa

Egyben a cég leányvállalatainak 75 százalékos közvetett tulajdonát is megszerezte – közölte a 4iG Nyrt. a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) honlapján.

Közzétéve:

Kedden lezárult az október 5-én kötött adásvételi szerződés, amely alapján a 4iG megszerezte a CREALIVE Reklámügynökség Kft. és leányvállalatai, azaz a Honeycomb Hungary Kft. és Honeycomb Central Europe Kft. 75 százalékos üzletrészét.

A 4iG Nyrt. még októberben közölte az MTI-vel, hogy adásvételi megállapodást kötött a Honeycomb Hungary és Central Europe vállalatcsoport 75 százalékos tulajdonrészének megvásárlásáról, és az akvizíció versenyjogi eljárást követően zárul le.

A Honeycomb Hungary & Central Europe vállalatcsoport 2018 óta működik, fő tevékenysége a lineáris és non-lineáris televíziós partnerek részére végzett reklám minőség-ellenőrzés, transzkódolás (sugárzási formátumba átalakítás), archiválás és a televíziós kijátszási pontok felé továbbítás.

A 4iG a BÉT-en bejegyzett informatikai és szoftverszolgáltató, részvényeivel a Budapesti Értéktőzsdén a prémium kategóriában kereskednek. A társaság részvényei kedden délután 0,14 százalékkal 730 forintra erősödtek. A papír árfolyama az elmúlt egy évben 625 forint minimumot és 968 forint maximumot ért el.

Tovább olvasom