Kövess minket!

Marketing

Webfejlesztés marketingeseknek

Mind több marketinges életében érkezik el az a pillanat, amikor webfejlesztést kell levezényelnie. A folyamat tele van buktatókkal, pedig egyre nő a sikeres megvalósítás tétje. Éppen ezért a Neo Interactive szakmai partnersége mellett egy teljes szekcióban e kérdéssel foglalkozunk a Digitálián. Soós Gergelyt, az ügynökség alapítóját kérdeztük a kapcsolódó trendekről.

Kívülről, a szaksajtó képviselőjeként úgy érzékeljük, hogy a marketingen belül felértékelődnek a nem hagyományos kommunikációs elemek vagy éppen az olyan projektek, amelyeknek nincs semmilyen klasszikus kommunikációs kimenete. Te ügynökségi oldalról hogyan látod?

Digitális ügynökségi praxisunkban valóban egyre többször jelennek meg nem szokványos feladatok. Ezeket három csoportba sorolnám. Az egyik, ahol a marketingkommunikációból vissza kell egyet lépnünk a marketing irányába, és például termékfejlesztésben, üzletágfejlesztésben, sőt akár teljes céges irányváltást célzó business transformationben veszünk részt. Egy másik típus, amikor „oldalirányú” mozgást végzünk a megbízó szervezeténél, és nem a marketing, hanem más, például a HR-területnek dolgozunk, lásd például az employer brandinget. Vagy ide tartozik az üzletviteli eszközök fejlesztése is, ahol a megbízó az IT-osztálytól a salesen át a beszerzésig bárki lehet. A harmadik csoportba az „unortodox” kommunikációs projekteket sorolnám, ahol valamiféle szokatlan, eddig nem alkalmazott megoldással lehet versenyelőnyhöz jutni. Az összekötő elem azonban mindhárom típus esetében mégiscsak a kommunikáció, azaz hogy a munkákat kommunikációs (még ha nem is feltétlenül marketingkommunikációs) feladatként közelítjük meg.

Soós GergelyNézze meg Soós Gergely teljes profilját a Ki Kicsoda? oldalunkon.

Korábban többször is nyilatkoztad, hogy a Neo és a hasonló, márkakommunikációs oldalról érkező ügynökségek számára üzletileg felértékelődnek a fejlesztési projektek. A piac gyorsan változik, most is ebben látod a bevételfejlesztési lehetőséget?

Ebben is. De ez már nem egy jövőbeni lehetőség, hanem a jelen.

Jellemzően hogyan reagálnak a cégek, ha fejlesztési projektet kapnak a nyakukba? Milyen hangulat ér el hozzátok mint ügynökségi partnerekhez?

Nem biztos, hogy a „nyakukba kapják”, hanem ez sokszor egy kitörési pont vagy az előremenekülési stratégia része. Motivációs probléma tehát nem feltétlenül merül fel, bár tény, hogy a motiváció nem egyforma a szervezet minden szintjén. Gyakorlati gondok viszont sokszor előjönnek, mivel annyira eltér ez a fajta feladat az eddig bevett marketinges feladatoktól. Más skilleket, más projektmenedzsmentet igényel, és szegény marketingesnek sokszor talán az okozza a legnagyobb nehézséget, hogy házon belül – akár a vezetőkkel, akár a társterületekkel (jog, beszerzés, IT stb.) – „lefocizza” a dolgokat. Legtöbbször nem a marketinges vagy a marketingosztály, hanem maga a vállalat nincs felkészülve a nagyobb web- vagy szoftverfejlesztési projektek véghezvitelére. Ez persze frusztrációt okoz minden szereplőben. Ügynökségként az egyik fő feladatunknak emiatt a bizalomépítést látom. Ha elfogadják a szakértelmünket, és hagyják a marketingest és ezáltal bennünket megfelelő tervezéssel és szervezéssel dolgozni, akkor a problémák elkerülhetőek.

Az ügynökségek, illetve a megbízók oldalán mi jelent inkább kihívást: a szakmai tudás, a munkaszervezés vagy egyéb tényezők?

Sajnos a válság óta legyengült cégek megfogyatkozott, sokszor teljesen „juniorizálódott” szakembergárdája, a kiszámíthatatlanul elhúzódó döntési körök és a szinte mindig alultervezett határidők egyszerre jelentik a kihívást. Megspékelve azzal, hogy munkaerő-piaci tekintetben ez a terület hiányszakmákat is lefed.

Mi a webfejlesztési projektek üzleti tétje, avagy miért érdemes eljönni a szekciót meghallgatni?

Már az is segít akár a megbízói, akár az alvállalkozói oldalon, hogy ha látjuk, nem vagyunk egyedül ezekkel a problémákkal, nem egyedi esetről van szó. Ennél azonban kicsit nagyobb az ambíciónk: azt reméljük ettől a szekciótól, hogy elindít végre egyfajta szakmai diskurzust, rávilágít egy olyan területre, amely valami miatt teljesen el van bagatellizálva, vagy szőnyeg alá van söpörve, holott napi szinten komoly terhet jelent a vállalatoknak, ügynökségeknek. Nagyon megéri hát tanulni, tudást bővíteni, tapasztalatot cserélni, bőven megtérül ugyanis a befektetés már a következő webfejlesztési projektnél.

Under Construction-szekció a Digitálián

Webfejlesztési projektek kihívásai és sikerkritériumai marketingeseknek és szolgáltató partnereknek.

Részletek és regisztráció>>>

Marketing

2,875 milliárd forint a tét ezen a hétvégén a Hatoslottón

Újabb telitalálatmentes hét után immár 2,875 milliárd forint a várható főnyeremény a Hatoslottón. A rekordközeli jackpot néhány tízmillió forintra áll a játék történetének legmagasabb, 2,958 milliárd forintos álomösszegétől, így ha vasárnap nem lesz telitalálatos szelvény, akkor 13 éves csúcsot dönt a Hatoslottó főnyereménye.

Közzétéve:

MTI/Czeglédi Zsolt

Milliárdok várnak ezen a hétvégén is a szerencsésekre, hiszen az Ötöslottó főnyereménye meghaladja a 2,5 milliárd forintot, a Hatoslottó jackpotja pedig már csak hajszálnyira van attól, hogy történelmet írjon

– közölte a Szerencsejáték Zrt.

A rekord összeg lázba hozta a játékosokat is, hiszen nem csak az alapjátékok száma nőtt meg, hanem a feladott szelvények száma is, mind az Ötös-, mind pedig a Hatoslottót többen játszák az átlagos halmozódási időszakhoz viszonyítva. További érdekesség, hogy a Hatoslottó telitalálatmentes időszak alatt Fortuna nagy kedvence volt a 2-es szám, ez már tízszer szerepelt a nyerőszámok között, míg a 26-os szám egyszer sem került kihúzásra.

Az Ötöslottó sorsolási műsora, a SzerencseSzombat szombaton 18:45-től, míg a Hatoslottó élő sorsolása vasárnaponként 16:00-tól látható a Duna TV-n.

Borítókép: illusztráció

Tovább olvasom

Marketing

Eddig nem látott mennyiségű reklám került adásba a magyar nyelvű tévécsatornákon

A reklámfilmek száma idén már november 1-én elérte a 13 milliót, és még nincs vége az évnek. Az ünnepi hajrával év végéig ez a szám megközelítheti, sőt akár el is érheti a 15 milliót.

Közzétéve:

Pixabay

Bár a Covid továbbra is része a mindennapjainknak, a világ túljutott az első sokkhatásokon, és mint az élet sok más területe, a média és reklám világa is megtanult alkalmazkodni az új helyzet kihívásaihoz.

Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint az a tény, hogy az idei év újabb rekorddal zárul: eddig nem látott mennyiségű reklámfilm került adásba a magyar nyelvű tévécsatornákon

– derül ki a Nielsen Közönségmérés legújabb kutatásából.

2021 első 10 hónapjában az egy főre jutó napi tévénézési idő 4 és fél óra volt a 15 évnél idősebb, tévés háztartásban élő internethasználók körében. Naponta átlagosan a 70%-uk – közel 4,5 millió fő – ült le a képernyők elé legalább 1 perc erejéig, és átlagosan közel 6,5 órát el is töltöttek ott a nézők.

A műsorfogyasztási idő egyharmadát sorozatokkal és szórakoztató műsorokkal töltötték, további 10% hírműsorokkal, és 14% filmekkel telt, a reklámok pedig még ennél is többet, az idő 15%-át vitték el.

A tévéreklámok a 15+ éves internetezők átlagosan kétharmadát érték el nap mint nap: egy néző naponta 134 db reklámfilmmel találkozott, ami 33 percnyi reklámnézési időnek felelt meg.

De a reklámok világa nem csak a tévé képernyőjéből áll, hiszen a média palettája igen sokszínű. A Nielsen szeptemberben végzett, világszerte 56 országra kiterjedő „Trust in Advertising” nevű online kutatása sokféle szempontból körbejárta azt a kérdést, hogy a 15 évnél idősebb internetezők milyen típusú reklámokat kedvelnek, melyek vannak leginkább hatással rájuk, melyek késztetik őket leginkább vásárlásra, illetve mely típusok a legnépszerűbbek a különböző korosztályok és nemek tekintetében. A kutatási eredmények az 56 ország együttesére, Európára, a kelet- és közép-európai régióra, valamint Magyarországra szűkítve is elérhetőek.

Reklámbizalom szempontból a kutatás kiterjed a termék szektorok vizsgálatára is az egyes médiafelületeken: a világ különböző régióiban igen eltérő, hogy mely szektorok reklámjaiban bíznak a legnagyobb mértékben.

Tévéreklámok esetében globális szinten a szórakoztatóipari témájúak állnak az első helyen, de hasonló a helyzet Európában is, ahol az élelmiszer reklámokkal vannak holtversenyben.

A kutatásból többek között az is kiderül, hogy míg globális szinten a valós élethelyzeteket bemutató és egészség témájú reklámok, addig a magyar fogyasztók körében a humoros reklámok a legnépszerűbbek, mely egyébként megfelel a kelet- és közép-európai régióban mért átlagnak.

A kutatás rámutat arra is, hogy a régióban a magyarok bíznak leginkább a tévéreklámokban (a válaszadók 68%-a), de fontosnak tartják az ismerősök ajánlásait, márka weboldalak, illetve szponzorációk hirdetéseit és az online fogyasztói véleményeket is.

Borítókép: illusztráció

Tovább olvasom

Marketing

Figyelemfelkeltő kisfilmet készített a Pfizer (videó)

A tüdő egészségének fontosságára hívja fel a figyelmet a Pfizer legutóbbi kisfilmjében, amelyben Dsida Jenő: Édesanyám keze című gyönyörű versét szavalják el – egy levegővel.

Közzétéve:

Pixabay

Ez a mutatvány első olvasatra kivitelezhetetlennek tűnhet, mert a vers kifejezetten hosszú, de nem kell aggódni, a kisfilm szereplői felosztva, láncban mondták el a nekik szánt strófákat, és egymásnak adták a szót. Az egy levegővel való szavalás nem volt egyszerű, hiszen nemcsak arra kellett fókuszálni, hogy ne vegyenek levegőt a sorok között, de arra is, hogy a hangsúlyozás a lehető legkevésbé csorbuljon.

A kisfilm mondanivalója, hogy rávilágítson arra, mennyire fontos vigyáznunk a tüdő egészségére, hiszen az éltető levegőt adja nekünk.

Borítókép: illusztráció

Tovább olvasom