Kövess minket!

Marketing

Virtuálisan és személyesen is folytatódhat az oktatás szeptembertől a Vodafone Digitális Tantermeiben

A Vodafone Magyarország májusban mutatta be Digitális Tanterem szolgáltatását, melynek segítségével a tanórákat offline és online módon is le lehet bonyolítani.

Az elmúlt pár hónap jelentős mértékben felgyorsította a digitális oktatásra való átállást: a pedagógusoknak az online térben kellett átadniuk a tananyagokat, amiket a diákoknak otthon, laptopon és okoseszközökön keresztül kellett feldolgozniuk. Ez több mind 100 ezer pedagógus és közel 2 millió diák napi rutinját alakította át Magyarországon.

Többek között erre a helyzetre jelentett megoldást a Vodafone Magyarország, a SEOS és a Delta Csoport okostantermi megoldása, amely a virtuális és valós tantermi felhasználást egyaránt lehetővé teszi. A fizikai Digitális Tanterem egy interaktív táblából, a tanórán résztvevő diákok által használt eszközökből (jellemzően tabletek) és a tanári laptopból áll, ezek mindegyike saját alkalmazásfelülettel rendelkezik. A tanóra során az eszközök összekapcsolódnak és kommunikálnak egymással, ezáltal biztosítva a tanár számára, hogy irányítani tudja a diákok figyelmét. A tanár oktatási anyagokat és kérdéssorokat tud kiküldeni mind a táblára, mind a diákoknál lévő tabletekre. Azt, hogy a diákok eszközein és a táblán pontosan mi jelenjen meg, minden esetben a tanár tudja irányítani függetlenül attól, hogy a tényleges tanteremben tartózkodnak-e a diákok vagy fizikailag máshol vannak. Így a megoldásnak hála, a rendszert használó iskolák nagy részének egyáltalán nem okozott fennakadást a digitális oktatásra való átállás.

Amennyiben újra sor kerülne arra, hogy hosszabb ideig az online oktatás kerül előtérbe, a diákok a saját, családban levő eszközeiken becsatlakozhatnak a pedagógus által tartott digitális tanórába. A pedagógus itt is tudja a diákok figyelmét irányítani, miközben a feladatsorokkal folyamatosan ellenőrizheti a tanulók tudását.

A szolgáltatást eddig 20 intézményben építette ki a Vodafone Magyarország, így közel 20 ezer diák és pedagógus tapasztalta meg az online és offline oktatást egyaránt lehetővé tevő rendszer előnyeit.

„Mivel a diákjaim a „normál”, offline tanórákról már ismerték a rendszert, így folyamatos volt az átmenet a digitális átállás során. Ebben az elzárt időszakban nagyon fontos volt mindenki számára, hogy még ha csak az online térben is, de kapcsolatba kerülhessünk egymással. A rendszer használatakor Skype-kapcsolat segítségével hallhattuk, vagy akár láthattuk is egymást. A diákok ugyanúgy jelezhették óra közben, ha valami nem volt számukra világos, vagy ha kérdéseik merültek fel. Az óra menetébe gyakran építettem be rövid teszteket, melyek eredménye a rendszernek köszönhetően azonnal látható mindenki számára, így minden diák aktívan részt vett az órákon” – mesélt tapasztalatairól Hetzl Andrea, a Bethlen Gábor Általános Iskola és Gimnázium tanára.

„Számunkra a rendszer abban a tekintetben óriási segítség, hogy a pedagógusoknak csak egy felületen kell eligazodniuk. Emellett nagyon örültünk, amikor végre újra láthattuk, hallhattuk egymást. Jó lehetőség volt olyan kapcsolatok elmélyítésére is, ami lehet, hogy közvetlenül nem jött volna létre. Külön öröm volt számomra, hogy a tanórák után mindig tovább csevegtek a gyerekek. Élvezték a kötetlen „találkozásokat”, de ki is használták a rendszer adottságait, kérdeztek egymástól a tananyaggal kapcsolatban is” – tette hozzá Salamon Péterné Erzsébet, az Újbudai Petőfi Sándor Általános Iskola intézményvezető-helyettese.

A Vodafone Magyarország vállalati kínálatában elérhető rendszerrel egy osztályterem teljes kiépítése okostáblával, tabletekkel és tanári laptoppal az adott intézmény igényeitől és a lehetőségektől függően 5 és 12 millió forint között mozog. Ugyanakkor az intézményeknek lehetőségük van a korábban pályázati rendszerben vagy támogatások útján szerzett okostáblák, számítógépek használatára, illetve a diákok saját eszközeinek (pc, laptop, android és iOS rendszerű okostelefonok és tabletek) bevonására a SEOS-szal tartott órák során. Ebben az esetben csak a szoftver megvásárlására van szükség, ami jóval alacsonyabb, akár havi 600 Ft / diák költségszinten is elérhető az intézményeknek.

„A digitális oktatásra való átállás felgyorsulása, ha lehet így mondani a járvány pozitív hatásai közé sorolható, hiszen nagyon rövid idő alatt sikerült véghezvinni egy hosszú évek óta húzódó, ugyanakkor nagyon fontos folyamatot. Bízunk benne, hogy a digitális oktatás pozitív tapasztalatait az intézmények hasznosítani fogják és szeptembertől egymást kiegészítve alkalmazzák a régi és az új eszközöket ezzel segítve a tanárok munkáját és a diákok fejlődését” – mondta el Király István, a Vodafone Magyarország vállalati szolgáltatások üzletágának vezérigazgató-helyettese.

Marketing

Abbahagyják a vevők az online vásárlást, ha bonyolultnak tűnik

Az online vásárlók döntő többsége internetes keresők segítségével tájékozódik, a válaszadók fele a közösségi médiában és hírlevelekből is szerez információt, harmaduk a barátoktól, ismerősöktől kér segítséget, míg az influenszerek ajánlásai csak a megkérdezettek 2 százalékát befolyásolják – közölte a Bónusz Brigád a GKID-vel végzett közös felmérésére hivatkozva.

Közzétéve:

Az adatok alapján a fogyasztók 85 százaléka internetes keresőkben tájékozódik a kedvezményes ajánlatokról. A második legnépszerűbb tájékozódási hely a közösségi média, a válaszadók közel fele ebből szerzi ismereteit: a 18-29 évesek 66 százaléka tájékozódik innen, ha vásárolni akar valamit.

Az MTI-hez eljuttatott közlemény szerint a hírlevelek is fontos forrásai az ismereteknek, ezekből szintén a válaszadók közel fele szerez információt, de itt is kirajzolódik egy generációs különbség: míg a 18-29 éveseknek csupán harmadára, addig a 40 év feletti válaszadók felére jellemző ez. Barátoktól, ismerősöktől a kutatásban részt vevők harmada kér segítséget, támpontokat vásárlás előtt, ám a 18-24 évesekre ez még jellemzőbb: közülük minden második a kortársaihoz fordul információkért. Kuponos oldalakról minden harmadik ember tájékozódik, ez az arány a 30-39 évesek között a legmagasabb (41 százalék). Egy-egy szolgáltató nyomtatott újságjából mindössze 13 százalékuk kap hírt az akciókról, de a 25-39 évesek közül csak 6-7 százalék forgatja az akciós újságokat.

A felmérés kimutatta, hogy a legtöbben, a fogyasztók 84 százaléka a kuponokat, akciókat kínáló weboldalakon tervez online szolgáltatásokat, utazásokat, élményeket vásárolni. Közvetlenül a szolgáltatók weboldalán a válaszadók 47 százaléka, a szállásadásra specializálódott oldalakon 56 százalék vesz igénybe szolgáltatást, utazást.

A vevők számára a legfontosabb szempont továbbra is az adott termék vagy szolgáltatás ára (67 százalék), illetve ár-érték aránya, melyet a válaszadók közel háromnegyede jelölt meg a legfontosabb szempontként. A szolgálatóval kapcsolatos korábbi pozitív tapasztalat 45 százalék számára fontos, azonban minél idősebbeket kérdezett a kutatás, ez annál fontosabb szempont volt. A földrajzi közelség, elérhetőség minden negyedik válaszadó számára döntő tényező vásárláskor, ugyanakkor ennél jóval fontosabb a vásárlás, foglalás egyszerűsége, ez a válaszadók 37 százaléka számára lényeges.

A webáruház megbízhatósága minden második ember számára döntési faktor, ez a nők számára fontosabb, nekik mind az értékelések, mind a közvetítő oldal megbízhatósága többet nyom a latba, mint a férfiak számára.

A termék vagy szolgáltatás részletekbe menő, alapos leírása közel minden második válaszadó számára lényeges, és a vásárlók előnyben részesítik azokat a helyeket, ahol minden részletre vonatkozóan választ kapnak a kérdéseikre, nem kell e-mailben, chaten vagy telefonon keresniük a webáruházat.

A Bónusz Brigád és a GKID kutatása szerint az influenszerek ajánlásai csupán 2 százalékukat befolyásolják egy szolgáltatás melletti elköteleződésben, miközben a válaszadók 22 százaléka számára előtérbe került a visszaválthatóság, a határidő módosításának lehetősége, illetve minden ötödik válaszadó rövidebb időre tervez előre, és inkább az utolsó pillanatban foglal utazásokat, szolgáltatásokat.

Tovább olvasom

Marketing

A GVH eltávolíttatja egy gyógygombás cég online reklámjait

A hatóság a maximális, 117,8 millió forintos bírságot rótta ki a Max-Immun Kft.-re.

Közzétéve:

A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) eltávolíttatja a Facebookról, a YouTube-ról és a Vimeoról a gyógygomba-készítményeiről ismert Max-Immun Kft. hirdetéseit, miután a cég továbbra sem szüntette be a C-peptid termékek jogsértő reklámozását – közölte a GVH az MTI-vel csütörtökön.

A nemzeti versenyhatóság tavaly májusban megállapította:

a Max-Immun Kft. valótlanul tulajdonított gyógyhatást – többek között koronavírus elleni hatásosságot – a Vargapeptide családba tartozó úgynevezett proinzulin C-peptid kozmetikumoknak.

A GVH megtiltotta az érintett termékek további jogellenes reklámozását és a maximális, 117,8 millió forintos bírságot rótta ki a cégre. A vállalkozás bíróságon támadta meg a versenyhivatal döntését, de a Fővárosi Törvényszék tavaly év végén elutasította ezt, jogerősen is helyben hagyva a versenyhatósági határozatot.

A GVH a döntésében foglaltak ellenőrzésekor arra jutott, hogy a vállalkozás továbbra sem hagyott fel teljesen a jogsértő reklámgyakorlattal – annak ellenére, hogy a hatóság végrehajtási eljárást indított, ennek keretében pedig a cég ügyvezetőjének, Varga Gábornak tavaly december óta napi 50 ezer forintos bírságot kell fizetnie egészen a kötelezettségek teljesítésig.

A versenyhivatal ezért úgy döntött, hogy a hirdetéseket továbbra is közzétevő Facebook, YouTube és Vimeo platformok anyacégeit – a Metát, a Google-t és az IAC-t – kötelezi az érintett jogellenes reklámok elérhetetlenné tételére.

A cégeknek 30 napon belül kell igazolniuk a GVH felé a tartalmak eltávolítását.

A hatóság minden esetben biztosítja a fogyasztókat megtévesztő gyakorlat felszámolását olyan esetekben is, amikor a döntésének kötelezettje nem működik együtt a hatóságokkal. A magyar fogyasztók így a cég együttműködésének hiányától függetlenül is védettek a jogsértőnek minősülő kereskedelmi gyakorlatok folytatásától – írták.

Tovább olvasom

Marketing

Az ügyfelek értékelik a humoros hirdetéseket

Bár az emberek 91 százaléka szereti, ha a márkák viccesek, és 72 százalékuk választana egy humoros márkát a konkurenciával szemben, az üzleti vezetők 95 százaléka tart a humor használatától az ügyfélkapcsolatokban egy felmérés szerint.

Közzétéve:

A borítókép illusztráció, a forrása: Pixabay

Az Oracle Fusion Cloud Customer Experience (CX) és Gretchen Rubin, az ötszörös New York Times bestseller író és podcaster új kutatása szerint az emberek azt szeretnék, ha a márkák megmosolyogtatnák és megnevettetnék őket, az üzleti vezetők mégis félnek a humor alkalmazásától.

A Happiness Report 14 ország több mint 12 000 fogyasztójának és üzleti vezetőjének meglátásait tartalmazza, és megállapította, hogy az emberek olyan új élményeket keresnek, amelyek mosolyra és nevetésre késztetik őket. A humort alkalmazó márkákat a fogyasztók hűséggel, jó értékelésekkel és ismételt vásárlásokkal jutalmazzák, és elfordulnak azoktól, amelyek nem ilyenek.

A közlemény idézi Gretchen Rubint, aki elmondta, a célközönségük boldogságához hozzájárulni kívánó márkák számára a folyamat az adatokkal és az ügyfelek megismerésével kezdődik.

Csak ezután lehet a humor, a személyiség és a márkaélmény megfelelő keverékét hozni, amely a hűséget és a márka pártolását segíti elő.

Rob Tarkoff, az Oracle Advertising and Customer Experience (CX) ügyvezető alelnöke és vezérigazgatója hozzátette: az eredményekből kiderül, hogy a legtöbb vállalatvezető szeretné, ha a fogyasztók többet nevetnének, és megértik, hogy ez a valódi kapcsolat kialakításának kritikus része. A siker érdekében a márkáknak az adatokat kell az ügyfélélmény-stratégiájuk középpontjába helyezniük.

A felmérés kimutatta, hogy az emberek 88 százaléka olyan új élményeket keres, amelyek mosolyra és nevetésre késztetik őket. Az emberek szerint a boldogsághoz leginkább egészség (80 százalék), jó személyes kapcsolatok (79 százalék) és élmények (53 százalék) kellenek.

A megkérdezettek több mint fele (53 százalék) szeretné, ha pénzért lehetne boldogságot vásárolni, 78 százalékuk pedig hajlandó felárat fizetni az igazi boldogságért. Mindez megmutatkozik abban is, hogy az elmúlt években 89 százalékuk az online vásárlásban próbálta megtalálni a boldogságot: 47 százalékuk azt is mondta, hogy a csomagok kézhezvétele boldoggá teszi, ugyanakkor 12 százalékuk nehezen emlékezett vissza az online vásárolt termékekre.

Közölték, a válaszadók azt szeretnék, ha a márkák mosolyra és nevetésre késztetnék őket, de az üzleti vezetők elismerik, hogy ritkán használják a humort az ügyfelek bevonására. Az emberek 78 százaléka szerint a márkák többet tehetnének azért, hogy boldoggá tegyék ügyfeleiket, 91 százalékuk pedig azt mondta, hogy a márkák inkább viccesek legyenek.

Az adatok szerint a fogyasztók 90 százaléka nagyobb valószínűséggel emlékszik vissza a vicces hirdetésekre, ennek ellenére azonban az üzleti vezetők szerint márkáik offline hirdetéseinek csak 20 százaléka (tv, óriásplakát), az online hirdetéseknek pedig csak 18 százaléka használja aktívan a humort.

Közölték azt is, hogy ha egy márka humort használ, az emberek nagyobb valószínűséggel vásárolnak tőle újra (80 százalék), ajánlják a márkát családtagjaiknak és barátaiknak (80 százalék), választják a márkát a konkurenciával szemben (72 százalék), és többet költenek az adott márkára (63 százalék).

Az üzleti vezetők 95 százaléka tart a humor alkalmazásától az ügyfélkapcsolatokban, miközben 89 százaléka lát lehetőséget a humor felhasználására az ügyfélélmény javítása érdekében. Igaz, 85 százalékuk azt is állítja, hogy nem rendelkezik a humor sikeres megvalósításához szükséges adatfelismerésekkel vagy eszközökkel: az üzleti vezetők bátrabban használnának humort az ügyfelekkel való kapcsolattartás során, ha jobb rálátásuk lenne az ügyfelekre (55 százalék) és ha hozzáférnének az olyan fejlett technológiákhoz, mint a mesterséges intelligencia (32 százalék).

Tovább olvasom