Kövess minket!

Marketing

Veszprémbe költözik a Music Hungary Konferencia

A magyar zeneipar szinte összes szereplőjét soraiban tudó Music Hungary Szövetség a novemberi konferenciáját már Veszprémben tartja meg, ahol minden eddiginél fajsúlyosabb kérdésekre keresik a választ.

„Nagyon örülünk neki, hogy a Music Hungary Konferencia Veszprémbe költözik. Az UNESCO ’A Zene városa címünk’ elnyerése után nem is volt kérdés, hogy a magyar zeneiipar legjelentősebb találkozójának városunkban a helye. A zene az egyik legfajsúlyosabb eleme a 2023-as Európa Kulturális Fővárosa programunknak és komoly céljaink vannak vele. Valószínűleg az országosan is ismert fesztiváljainknak köszönhetően, lakosságarányosan Veszprémben szervezik a legtöbb élő koncertet. 2023-ra szeretnénk odáig eljutni, hogy egy nap se teljen el élőzenei megmozdulás nélkül a városunkban” – mondta Dr. Navracsics Tibor a Veszprém–Balaton 2023 Európa Kulturális Fővárosa program kormánybiztosa.

Weyer Balázs a Music Hungary elnöke szerint: “Az elmúlt években olyan dolgok felett keseregtünk a Music Hungary konferenciákon, amilyen problémáknak ma nagyon örülnénk. Ez a konferencia az az esemény, amelyből a Music Hungary Szövetség, a magyar könnyűzene reprezentatív iparági képviselet kinőtt, nem is olyan hosszú idővel ezelőtt. És nagyon jó, hogy így történt, mert ebben az évben akkora szükség van a közös gondolkodásra, amekkorára sosem gondoltunk, hogy lesz. A zeneipar szereplői így egymást segítve, közösen próbálnak túlélni és beleszólni a saját sorsukba. Az idei konferencia is óhatatlanul erről, a túlélésről és saját sorsunk alakításáról fog szólni.”

„Most a legégetőbb kérdés, hogy mi legyen, ha a koronavírus-járvány miatt a játszóhelyeket ismét be kell zárni. Már a szeptember eleji tapasztalatok is riasztóak, csökken a jegyeladás, az emberek okkal és joggal nem szívesen mennek zárt térbe tömegrendezvényre. Mi egy 1,4 milliárd forintos klubtámogatási pályázattal indulunk, ami az infrastruktúra túlélését biztosíthatja, hogy legyen majd hol újraindítani a zenei életet. A Nemzeti Művelődési Intézettel közösen összesen 450 millió forintra pályázatot hirdetünk a rendezvénytechnikusok számára. A Petőfi Irodalmi Múzeumban pedig a pandémiás helyzet miatt elmaradt pár fejlesztés maradványösszegéből elkezdjük a magyar popkultúra digitális értéktárának az építését. Elsősorban a zenekaroktól és kiadóktól vásárolunk audiovizuális anyagokat, majd tárgyi emlékeket (relikviákat), ezeket digitalizáljuk, és strukturált, kereshető formában közgyűjteményként mindenki számára ingyenes formában közzétesszük.

Ami viszont a novemberi MH-közgyűlésének központi kérdése lesz: „a hogyan tovább”. A koronavírus megváltoztatta a világot, a fogyasztási szokásainkat. A változás mértékéről még csak sejtéseink vannak. És ez a járvány még csak az első. Lesz még ilyen. Erre fel kell készülnie az egész zeneiparnak, de a tágabb értelemben vett kulturális intézményrendszernek is” – mondta Demeter Szilárd a magyar könnyűzene, valamint a kortárs magyar popkultúra megújításának és társadalmiasításának koordinálásért felelő miniszteri biztos.

Szilágyi Dávid a PwC Magyarországtól elmondta: „A Music Hungary Szövetség felkérte a PricewaterhouseCoopers Magyarország szakértő csapatát egy közös munkára, melynek célja a koncertek és zenei fesztiválok belépőjegyeit érintő 27 illetve 18%-os áfakulcsok egységesen 5%-ra csökkentésének vizsgálata. Szakértői körökben évek óta napirenden van ez a téma, amit most a Music Hungary-vel közösen bontottunk ki. Sajnos a továbbgondolásban a COVID-19 világjárványnak is szerepe volt, hiszen felerősítette és még jobban láthatóvá tette a koncert- és fesztiválszervezést sújtó nehézségeket.

A mostani munkánk során elsősorban azt vizsgáljuk, hogy milyen hatással lenne a koncert- és fesztiváljegyeket érintő áfakulcsok csökkentése egyrészt az iparág szereplőire, másrészt az állami adóbevételekre. Az iparági adatok gyűjtése és az áfahatás kalkulációja még folyamatban van: az eredményekről részletesen a veszprémi konferencián fogjuk tájékoztatni az iparág és a sajtó képviselőit. Előzetesen, még a konkrét áfahatás-kalkuláció elvégzése előtt érdemes hangsúlyozni, hogy az áfakulcs-csökkentéssel a szektor összes szereplője jól járhat: segítheti az érintett szereplők talpra állását a vírushelyzet utáni újrainduláskor, színesítheti a zenei fellépők palettáját és növelheti hazánk versenyképességét a nemzetközi fellépőknél. Összességében egy olyan indirekt, piaci alapú kedvezményt jelenthet a szektor szereplőinek, amely segítheti a hazai koncert- és fesztiválkultúra eddigi eredményeit megőrizni és továbbvinni.”

„Fontos beszélünk a zenészekről, a menedzsmentekről, a koncertekről, a fesztiválokról, a klubokról, a háttériparról és talán a legfontosabb nekünk, hogy a közönségről. Nem szeretnénk engedni abból, hogy olyan koncerteket adhassunk, amire valóban megéri a közönségnek eljönni. Nem szeretnénk olyan koncerteket adni, ahol a néző csak „fél-élményt” kap. Nagyon fontos, hogy megvalósuljon az a környezet, ahol a közönség és a zenész is elégedett tud lenni. Ehhez rentábilissá kell tennünk ezeket a bulikat a biztonságos bulizás feltételei mellett” – zárta a nyilatkozatok sorát Puskás Peti a ’The Biebers’ zenekar frontembere.

Marketing

Abbahagyják a vevők az online vásárlást, ha bonyolultnak tűnik

Az online vásárlók döntő többsége internetes keresők segítségével tájékozódik, a válaszadók fele a közösségi médiában és hírlevelekből is szerez információt, harmaduk a barátoktól, ismerősöktől kér segítséget, míg az influenszerek ajánlásai csak a megkérdezettek 2 százalékát befolyásolják – közölte a Bónusz Brigád a GKID-vel végzett közös felmérésére hivatkozva.

Közzétéve:

Az adatok alapján a fogyasztók 85 százaléka internetes keresőkben tájékozódik a kedvezményes ajánlatokról. A második legnépszerűbb tájékozódási hely a közösségi média, a válaszadók közel fele ebből szerzi ismereteit: a 18-29 évesek 66 százaléka tájékozódik innen, ha vásárolni akar valamit.

Az MTI-hez eljuttatott közlemény szerint a hírlevelek is fontos forrásai az ismereteknek, ezekből szintén a válaszadók közel fele szerez információt, de itt is kirajzolódik egy generációs különbség: míg a 18-29 éveseknek csupán harmadára, addig a 40 év feletti válaszadók felére jellemző ez. Barátoktól, ismerősöktől a kutatásban részt vevők harmada kér segítséget, támpontokat vásárlás előtt, ám a 18-24 évesekre ez még jellemzőbb: közülük minden második a kortársaihoz fordul információkért. Kuponos oldalakról minden harmadik ember tájékozódik, ez az arány a 30-39 évesek között a legmagasabb (41 százalék). Egy-egy szolgáltató nyomtatott újságjából mindössze 13 százalékuk kap hírt az akciókról, de a 25-39 évesek közül csak 6-7 százalék forgatja az akciós újságokat.

A felmérés kimutatta, hogy a legtöbben, a fogyasztók 84 százaléka a kuponokat, akciókat kínáló weboldalakon tervez online szolgáltatásokat, utazásokat, élményeket vásárolni. Közvetlenül a szolgáltatók weboldalán a válaszadók 47 százaléka, a szállásadásra specializálódott oldalakon 56 százalék vesz igénybe szolgáltatást, utazást.

A vevők számára a legfontosabb szempont továbbra is az adott termék vagy szolgáltatás ára (67 százalék), illetve ár-érték aránya, melyet a válaszadók közel háromnegyede jelölt meg a legfontosabb szempontként. A szolgálatóval kapcsolatos korábbi pozitív tapasztalat 45 százalék számára fontos, azonban minél idősebbeket kérdezett a kutatás, ez annál fontosabb szempont volt. A földrajzi közelség, elérhetőség minden negyedik válaszadó számára döntő tényező vásárláskor, ugyanakkor ennél jóval fontosabb a vásárlás, foglalás egyszerűsége, ez a válaszadók 37 százaléka számára lényeges.

A webáruház megbízhatósága minden második ember számára döntési faktor, ez a nők számára fontosabb, nekik mind az értékelések, mind a közvetítő oldal megbízhatósága többet nyom a latba, mint a férfiak számára.

A termék vagy szolgáltatás részletekbe menő, alapos leírása közel minden második válaszadó számára lényeges, és a vásárlók előnyben részesítik azokat a helyeket, ahol minden részletre vonatkozóan választ kapnak a kérdéseikre, nem kell e-mailben, chaten vagy telefonon keresniük a webáruházat.

A Bónusz Brigád és a GKID kutatása szerint az influenszerek ajánlásai csupán 2 százalékukat befolyásolják egy szolgáltatás melletti elköteleződésben, miközben a válaszadók 22 százaléka számára előtérbe került a visszaválthatóság, a határidő módosításának lehetősége, illetve minden ötödik válaszadó rövidebb időre tervez előre, és inkább az utolsó pillanatban foglal utazásokat, szolgáltatásokat.

Tovább olvasom

Marketing

A GVH eltávolíttatja egy gyógygombás cég online reklámjait

A hatóság a maximális, 117,8 millió forintos bírságot rótta ki a Max-Immun Kft.-re.

Közzétéve:

A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) eltávolíttatja a Facebookról, a YouTube-ról és a Vimeoról a gyógygomba-készítményeiről ismert Max-Immun Kft. hirdetéseit, miután a cég továbbra sem szüntette be a C-peptid termékek jogsértő reklámozását – közölte a GVH az MTI-vel csütörtökön.

A nemzeti versenyhatóság tavaly májusban megállapította:

a Max-Immun Kft. valótlanul tulajdonított gyógyhatást – többek között koronavírus elleni hatásosságot – a Vargapeptide családba tartozó úgynevezett proinzulin C-peptid kozmetikumoknak.

A GVH megtiltotta az érintett termékek további jogellenes reklámozását és a maximális, 117,8 millió forintos bírságot rótta ki a cégre. A vállalkozás bíróságon támadta meg a versenyhivatal döntését, de a Fővárosi Törvényszék tavaly év végén elutasította ezt, jogerősen is helyben hagyva a versenyhatósági határozatot.

A GVH a döntésében foglaltak ellenőrzésekor arra jutott, hogy a vállalkozás továbbra sem hagyott fel teljesen a jogsértő reklámgyakorlattal – annak ellenére, hogy a hatóság végrehajtási eljárást indított, ennek keretében pedig a cég ügyvezetőjének, Varga Gábornak tavaly december óta napi 50 ezer forintos bírságot kell fizetnie egészen a kötelezettségek teljesítésig.

A versenyhivatal ezért úgy döntött, hogy a hirdetéseket továbbra is közzétevő Facebook, YouTube és Vimeo platformok anyacégeit – a Metát, a Google-t és az IAC-t – kötelezi az érintett jogellenes reklámok elérhetetlenné tételére.

A cégeknek 30 napon belül kell igazolniuk a GVH felé a tartalmak eltávolítását.

A hatóság minden esetben biztosítja a fogyasztókat megtévesztő gyakorlat felszámolását olyan esetekben is, amikor a döntésének kötelezettje nem működik együtt a hatóságokkal. A magyar fogyasztók így a cég együttműködésének hiányától függetlenül is védettek a jogsértőnek minősülő kereskedelmi gyakorlatok folytatásától – írták.

Tovább olvasom

Marketing

Az ügyfelek értékelik a humoros hirdetéseket

Bár az emberek 91 százaléka szereti, ha a márkák viccesek, és 72 százalékuk választana egy humoros márkát a konkurenciával szemben, az üzleti vezetők 95 százaléka tart a humor használatától az ügyfélkapcsolatokban egy felmérés szerint.

Közzétéve:

A borítókép illusztráció, a forrása: Pixabay

Az Oracle Fusion Cloud Customer Experience (CX) és Gretchen Rubin, az ötszörös New York Times bestseller író és podcaster új kutatása szerint az emberek azt szeretnék, ha a márkák megmosolyogtatnák és megnevettetnék őket, az üzleti vezetők mégis félnek a humor alkalmazásától.

A Happiness Report 14 ország több mint 12 000 fogyasztójának és üzleti vezetőjének meglátásait tartalmazza, és megállapította, hogy az emberek olyan új élményeket keresnek, amelyek mosolyra és nevetésre késztetik őket. A humort alkalmazó márkákat a fogyasztók hűséggel, jó értékelésekkel és ismételt vásárlásokkal jutalmazzák, és elfordulnak azoktól, amelyek nem ilyenek.

A közlemény idézi Gretchen Rubint, aki elmondta, a célközönségük boldogságához hozzájárulni kívánó márkák számára a folyamat az adatokkal és az ügyfelek megismerésével kezdődik.

Csak ezután lehet a humor, a személyiség és a márkaélmény megfelelő keverékét hozni, amely a hűséget és a márka pártolását segíti elő.

Rob Tarkoff, az Oracle Advertising and Customer Experience (CX) ügyvezető alelnöke és vezérigazgatója hozzátette: az eredményekből kiderül, hogy a legtöbb vállalatvezető szeretné, ha a fogyasztók többet nevetnének, és megértik, hogy ez a valódi kapcsolat kialakításának kritikus része. A siker érdekében a márkáknak az adatokat kell az ügyfélélmény-stratégiájuk középpontjába helyezniük.

A felmérés kimutatta, hogy az emberek 88 százaléka olyan új élményeket keres, amelyek mosolyra és nevetésre késztetik őket. Az emberek szerint a boldogsághoz leginkább egészség (80 százalék), jó személyes kapcsolatok (79 százalék) és élmények (53 százalék) kellenek.

A megkérdezettek több mint fele (53 százalék) szeretné, ha pénzért lehetne boldogságot vásárolni, 78 százalékuk pedig hajlandó felárat fizetni az igazi boldogságért. Mindez megmutatkozik abban is, hogy az elmúlt években 89 százalékuk az online vásárlásban próbálta megtalálni a boldogságot: 47 százalékuk azt is mondta, hogy a csomagok kézhezvétele boldoggá teszi, ugyanakkor 12 százalékuk nehezen emlékezett vissza az online vásárolt termékekre.

Közölték, a válaszadók azt szeretnék, ha a márkák mosolyra és nevetésre késztetnék őket, de az üzleti vezetők elismerik, hogy ritkán használják a humort az ügyfelek bevonására. Az emberek 78 százaléka szerint a márkák többet tehetnének azért, hogy boldoggá tegyék ügyfeleiket, 91 százalékuk pedig azt mondta, hogy a márkák inkább viccesek legyenek.

Az adatok szerint a fogyasztók 90 százaléka nagyobb valószínűséggel emlékszik vissza a vicces hirdetésekre, ennek ellenére azonban az üzleti vezetők szerint márkáik offline hirdetéseinek csak 20 százaléka (tv, óriásplakát), az online hirdetéseknek pedig csak 18 százaléka használja aktívan a humort.

Közölték azt is, hogy ha egy márka humort használ, az emberek nagyobb valószínűséggel vásárolnak tőle újra (80 százalék), ajánlják a márkát családtagjaiknak és barátaiknak (80 százalék), választják a márkát a konkurenciával szemben (72 százalék), és többet költenek az adott márkára (63 százalék).

Az üzleti vezetők 95 százaléka tart a humor alkalmazásától az ügyfélkapcsolatokban, miközben 89 százaléka lát lehetőséget a humor felhasználására az ügyfélélmény javítása érdekében. Igaz, 85 százalékuk azt is állítja, hogy nem rendelkezik a humor sikeres megvalósításához szükséges adatfelismerésekkel vagy eszközökkel: az üzleti vezetők bátrabban használnának humort az ügyfelekkel való kapcsolattartás során, ha jobb rálátásuk lenne az ügyfelekre (55 százalék) és ha hozzáférnének az olyan fejlett technológiákhoz, mint a mesterséges intelligencia (32 százalék).

Tovább olvasom