Kövess minket!

Marketing

Véleménynyilvánítás 2.0: megbanksyzés

2018. október 5-én Banksy, a híres utcai alkotó arctalan zseniből arcátlan művésszé vált. A több mint egymillió fontért értékesített Lány léggömbbel című festményét annak eladását követően ledarálta az általa a képkeretbe épített iratmegsemmisítővel. Milyen művészeti, kommunikációs és jogi következményei lehetne a véleménynyilvánítás ilyen formájának?

Banksy a modern képzőművészet egyik legismertebb, mégis teljességgel ismeretlen, mondhatni arctalan alakja. Művészeti önkifejezésének legismertebb darabjai a világvárosok különböző – eldugott vagy épp forgalmas – pontjain észrevétlenül feltűnő, de annál nagyobb figyelmet érdemlő falfirkái. Legismertebb graffitijei mind igényes művészeti alkotások, amelyek minden esetben komoly társadalomkritikát fogalmaznak meg. Ilyen kép például a Molotov-koktél helyett virágcsokrot dobó utcai harcos; a napalmos bombázást túlélt vietnami kislány (jól ismert) képének újraértelmezése, ahol a lány az Egyesült Államok két szimbolikus ikonjával, Mickey egérrel és Ronald McDonalds bohóccal karöltve sétál; a halált megtestesítő „Kaszás” csuklyája alól előmosolygó emoji; vagy épp a jelen írás szempontjából is jelentőséggel bíró Lány léggömbbel. Alkotótevékenysége a fogyasztói társadalom kritikájaként (anti-consumerism) értékelhető, végső célja a folytonos vásárlásra és a tulajdonlás társadalmi, politikai, mentális vagy épp környezetvédelmi veszélyeire felhívni a figyelmet.

Banksy ugyanakkor nemcsak arctalan alkotó, de 2018 októbere óta hivatalosan arcátlannak is nevezhető. Történt ugyanis, hogy a Sotheby’s aukciósház 2018. október 5-én az alkotó Lány léggömbbel című ismert festményét árverésre bocsátotta, s azt egymillió font körüli összegért értékesítette is. A licit lezárását követően azonban a festmény vastag keretében elrejtett iratmegsemmisítő – melynek beépítéséről utóbb Banksy videófelvételt is közzétett – a festményt félig ledarálta. Az esemény folyományaként az alkotó a közösségi médiában nyilvánosságra hozott egy képet a „darálásról”, melyhez az alábbi véleményt csatolta: „going, going, gone” („megy, megy, elment”).

A legvalószínűbb, hogy akciójával Banksy az elengedésre utalt, ám az értelmezés több irányból is elképzelhető. A vevő szempontjából utalhat az elsőre talán fölöslegesen kiadott összegre, az alkotó szemszögéből nézve pedig a művészet illékonyságára. Bármelyik lehetőséget is tartjuk a helyes megoldásnak, egy harmadik – abszolút külső – értelmezés is jelentőséggel bír: Banksy legújabb húzása ugyanis a popkultúra egyik legkreatívabb példájaként vonul majd be a művészettörténet nagykönyvébe.

Az irányadó jogszabályok szerint – számos kivételtől eltekintve – a vagyontárgy tulajdonosának jogában áll megsemmisíteni az adott dolgot. Igaz ez a fogyasztási termékekre, kerti szerszámokra, könyvekre – és a művészeti alkotásokra is. Nehezen képzelhető el, de ha valaki megunná a lakása falára kifüggesztett, tulajdonában lévő Picasso-festményt, bátran széttéphetné, elégethetné, vízben feloldhatná. Hogy ez utóbbi mennyire nem reális, azt a művészeti alkotások gyakran hatalmas vagyonosodást eredményező értékesíthetősége garantálja. Ezzel azonban be is zárul a kör: bár a művészt sok esetben az alkotás vágya vezérli, a műpéldány vagyoni értékkel bír, s így a fogyasztói társadalom részeként termékké válik.

Banksy fenti akciója erre hívta fel a figyelmet, de oly módon tette ezt, hogy újraértelmezte magát a műalkotást és annak formátumát. Amit Banksy csinált, az nem a műve „megsemmisítése”, hanem teljes újraértelmezése. A tény, hogy az eredeti kép félig felaprítva hagyta el az aukcióstermet, azt eredményezte, hogy a vevő az eredetinél még egyedibb formában megjelenő és üzenetet hordozó alkotást vásárolt. Ennek is köszönhető, hogy az ügy úgy ült el, helyesen, ahogyan annak el kellett ülnie. Mint a Time magazin írta, a kép értéke vélhetően közel félmillió fonttal emelkedett az esemény hatására. És ez pont így jó a modern művészetben. A műalkotások ugyanis mindig annyit érnek, amennyit azokért egy új vevő hajlandó fizetni.

Banksy tette azonban nem csupán a fentiek miatt válhat majd művészettörténeti mérföldkővé. A másik ok „stílusteremtő” jellegéből adódik.

Mondhatnánk, hogy új jelenség született: a „megbanksyzés”, ahogy azt a Sotheby’s kortárs európai művészetek részlegét vezető Alex Branczik fogalmazta meg. Ez pedig rövid idő alatt nemcsak mémek hadát szülte, de már kereskedelmi cégek is alkalmazták a ledarálás koncepcióját reklámjaik, szóróanyagaik elkészítésekor. Végső soron Banksy a kereskedelmi, művészi (és politikai) kommunikáció új formáját alapozta meg. Az persze, hogy ez milyen hosszú életű jelenség lesz, más kérdés, ám – mint megtudtuk – a művészet illékony, így a művészeti trendek is gyorsan lecsenghetnek.

Természetesen a fenti olvasat csak egy a lehetséges nézőpontokhoz közül. Ha jogászi gondolkodásra váltunk, számos más érv is felmerülhet az esettel kapcsolatban. Ha a ledarált kép vevője nem úgy gondolkodna – és a művészeti alkotások piaca nem úgy működne –, ahogy, akkor értékelhetnénk a felaprítást károkozási cselekményként is. Attól függően, hogy az aukciósháznak milyen üzleti szabályzata van, és a kép értékesítése szempontjából a művet aukcióra kínáló személy (vélhetően maga Banksy) milyen megállapodást kötött a Sotheby’s-zel, szerződéses vagy szerződésen kívüli károkozás esetéről is beszélhetünk. Ilyen esetben az új tulajdonos kártérítési igénnyel is felléphetne a károkozóval szemben. Sőt elképzelhető, hogy a Sotheby’s is így járhatna el, hiszen ez a fajta „csíny” könnyen a cég jó hírnevének a csorbításával járhat (ami különösen az angolszász világban az egyik legsúlyosabb magánjogi jogsértés). Ugyancsak releváns kérdés, hogy az esetről tudomása volt-e bárkinek (bármilyen szinten) az aukciósháznál, mert ez esetben elvileg a Sotheby’s is felelősséggel tartozhatna a vevő irányába.

A helyzet pikantériája, hogy amíg azt sem tudjuk, kicsoda Banksy, és hogy ő megegyezik-e az interneten is elérhető videóban látható, a képkeretbe darálót beépítő csuklyás személlyel, illetve egyáltalán fellelhető-e, addig elég nehéz konkrét alperest találni a kereseti követeléshez.

Mindezeken felül lehet az ügynek egy szerzői jogi olvasata is: van-e joga az alkotónak a saját művét megsemmisíteni? A válasz erre a kérdésre alapesetben egyértelműen igen, hiszen ez a szerző személyhez fűződő jogaiból következhet. A helyzetet ugyanakkor bonyolítja, ha a műpéldány tulajdonjoga más személyre száll, ahogy az a jelen esetben is történt. Ekkor ugyanis a szerző személyhez fűződő joga és a tulajdonos tulajdonosi jogai ütköznek. Ilyen esetben ugyan az érdekek összemérése felhívható volna, ám a tulajdonjog szentsége alapot adhat arra, hogy a vevő érdekei megelőzzék a szerző jogait. Az ebből eredő konfliktus a fentebb bemutatott kártérítés intézményével szintén feloldható a gyakorlatban.

A szerző a Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának habilitált docense.

Marketing

Dr. Fazekas Ildikó kapta a Magyar Marketing Szövetség Életműdíját

Ebben az évben, a sorban hatodikként az Önszabályozó Reklám Testület (ÖRT) igazgatója vehette át a szakmai díjat.

Közzétéve:

Magyar Marketing Szövetség (MMSZ)

A Magyar Marketing Szövetség (MMSZ) orientációs értékteremtése keretében minden évben elismeri és bemutatja a legsikeresebb marketingvezetőket, az év legkiválóbb marketing és digitális megoldásait, illetve kampányait, valamint a legjobb városmarketing projekteket. Az MMSZ Tonk Emil Életműdíj ugyanakkor a szakmai szervezet egyik legfontosabb díja, hiszen azzal egy kiteljesedett, a marketingszakma egésze érdekében végzett, eredményes szakmai életutat ismerünk el – mondja Hinora Ferenc, az MMSZ elnöke. Az idei díjazott számára a szervezet elnöke és Dr. Papp-Váry Árpád alelnök nyújtotta át az elismerést múlt hét csütörtökön, a Várkert Bazár színpadján.

Alig akad olyan szakember hazánkban, aki ne ismerné Dr. Fazekas Ildikó nevét, hiszen elévülhetetlen érdemeket szerzett a marketing és reklámszakma hazai felsőoktatásában (Budapesti Gazdasági Egyetem Külkereskedelmi Kar, Budapesti Corvinus Egyetemen, Budapesti Metropolitan Egyetem), a szakma elismertségének és presztízsének növelésében, illetve az etikus reklámozási gyakorlat meghonosításában. A díjazott a marketingszakmából érkezett, ugyanis eredetileg piacszervező szakközgazdászként (akkor még így hívták a marketinget) végzett, majd mielőtt egyetemi oktató lett, olyan cégek marketingeseként dolgozott, mint a Fővárosi Bútor Hangszer Sportszer Kiskereskedelmi Vállalat, vagy a Caola-Schwarzkopf. Ezt követően Ildikó – a felsőoktatás világából némileg kilépve – a reklám önszabályozása felé fordult és több mint negyedszázada, egészen pontosan 26 éve az Önszabályozó Reklám Testület vezetője.

Nevéhez fűződik többek között a Reklámetikai Kódex folyamatos frissítése is.

Munkáját nemcsak Magyarországon, de külföldön is elismerik. Az Európai Önszabályozó Szervezet (EASA) korábbi elnökeként, jelenleg a szervezet elnökségi tagjaként is aktívan dolgozik. Sőt, kezdeményezésére az öreg kontinensen túlmutató, globális nyomtatékot is kapott a reklámok önszabályozásának megkerülhetetlen kérdése.

Dr. Fazekas Ildikó azt vallja, hogy a marketing művelőinek szeretniük kell a szakmát, és bármilyen pozícióban, szerepkörben is dolgoznak, túl kell lépniük a napi rutinokon, folyamatosan elemezve, vizsgálva az adott piac szempontjából releváns környezeti, társadalmi és fogyasztói közeget, dinamikát.

A szakember szerint a fő szabály mindig az lehet, hogy ne csapjuk be a fogyasztót, mert az már rövidtávon is árt a márkának és ráadásul a reklámba, illetve a szakmánkba vetett hitet is rombolja.

A szakma csodája pedig éppen az, hogy egy fizikai termékből értékkel felruházott, időtálló és életképes márkákat építhetünk. A marketing azért szép és különleges szakma, mert változatos, kreatív és stabil szakmai alapokon nyugvó, mégis rugalmas megoldások folyamatos alkalmazását igényli – vallja a szakember.

A marketingesek számára mára már káprázatosan széleskörű eszközrendszer áll rendelkezésre annak érdekében, hogy hatást érjenek el, mindez ugyanakkor hatalmas felelősséggel is társul

– figyelmeztet Dr. Fazekas Ildikó.

Borítókép: Dr. Fazekas Ildikó

Tovább olvasom

Marketing

Otthonról is élvezhető – Lounge Live a Marketing Summiton!

Greenmarketingről, márkaépítésről, fenntarthatóságról és hasonló forró témákról fognak beszélgetni a hazai top marketingesek az idei Marketing Summit Hungary online felületén, az eszmecserét pedig a Lounge Group látványstúdiójából streamelik élőben szeptember 15-én.

Közzétéve:

Fotó: Lounge Group

Nem kérdés, hogy a marketingszakma óráról órára, sőt, percről percre folyamatosan változik. Az új trendek felismeréséhez fontos részt venni a szakmai fórumokon, így az ember ezeket akár saját maga is tudja alakítani. Mindemellett elengedhetetlen az is, hogy a szakma párbeszédet folytasson, megvitassa azokat a kérdéseket, amelyek a piac és az iparág jövőjét befolyásolják.

Ennek a párbeszédnek teremt ebben az évben is kiváló platformot a Marketing Summit Hungary konferencia, ahol a hazai marketingszakma legbefolyásosabb és legmeghatározóbb emberei értekeznek a legizgalmasabb témákról.

Azonban, ha valaki személyesen nem tud jelen lenni a konferencián, a Lounge Group és az eseményt szervező Magyar Marketing Szövetség lehetőséget kínálnak arra, hogy online is be lehessen kapcsolódni a beszélgetésekbe, így egy érdeklődő sem marad le a legfrissebb marketingtrendekről.

„Az utóbbi években történt események következtében érezhetően átalakult az emberek élete, a digitális léthez való viszonya. Sokan vannak, akik már a munka területén is a mindennapjaikat online platformokon töltik, ezáltal csökkent a személyes jelenlét. Mindemellett erősödött az emberek multitasking képessége is, egyszerre szeretnek több dologgal foglalkozni.

Ebből kifolyólag és a Magyar Marketing Szövetséggel folytatott sikeres együttműködéseinknek köszönhetően szeretnénk tartalmat és tudást szolgáltatni azoknak, akik nem tudnak személyesen jelen lenni a szeptemberi konferencián.

Mindemellett azokat is szeretném megnyugtatni, akik ott lesznek a helyszínen, hiszen a Lounge Group látványstúdiójánál élőben is követhetőek lesznek a beszélgetések, valamint a későbbiekben online felületeinken is elérhetővé tesszük azokat” – mondta el Hidvégi Krisztina, a Lounge Group médiaigazgatója.

Szeptember 15-én 10 órától Juhász Bálint műsorvezető fog online beszélgetni többek között Bánhegyi Zsófiával, a Szerencsejáték Zrt. marketing- és kommunikációs igazgatójával, Szabó Bélával, a Telekom márka- és kommunikációs igazgatójával, de jelen lesz még Csikesz Erika is a TV2 Csoport részéről.

A részletes programot és a beszélgetéseket az alábbi linken lehet követni: www.marketingsummit.hu/live

Tovább olvasom

Marketing

Megjelent a “Mentés másként” kampány első filmje (videó)

Már látható a televíziós csatornákon az év egyik legnagyobb társadalmi célú kampánya, a “Mentés másként” első filmje, amely az elsősegélynyújtás és az önkéntes véradás fontosságára hívja fel a figyelmet – közölte a Médiaunió Alapítvány az MTI-vel.

Közzétéve:

Borítókép: Az Országos Mentőszolgálat és a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) közös újraélesztési bemutatója egy Combino villamoson a budapesti Széll Kálmán téren. MTI Fotó: Marjai János

Azt írták: az elkerülhető halálozások számát nemcsak az egészségügy csökkentheti, hanem “mi is”.

Vannak ugyanis olyan megelőzhető halálesetek, amelyek gyakran a hétköznapi embereken múlhatnak – nagyon sokan azonban félnek segítséget nyújtani.

“Pedig sokkal nagyobb bajt okozhatunk, ha nem csinálunk semmit” – tették hozzá, kiemelve: bizonyos helyzetekben – például szívinfarktus vagy stroke esetén – az időfaktor nagyon kritikus, ilyenkor a laikus segítség is életet menthet.

A kampány első kisfilmjében Szerdahelyi Roland történetét ismerhetik meg, aki lélekjelenlétével és határozott fellépésével megmentette egy ember életét. Évente csaknem 8000 hirtelen szívhalál történik az utcákon, ezen emberek kétharmada megmenthető lenne, ha időben megkezdenék az újraélesztést, úgy, ahogy Roland tette – írta közleményében az alapítvány.

“Nagyon pici dolgokkal is tudunk egymáson segíteni!”

– hangzik el a filmben, példaként említve a 112-es segélyszám felhívását.

A filmet itt is megnézheti:

A Médiaunió kampányának célja változtatni az emberek hozzáállásán, hogy felismerjék az életveszélyes helyzeteket, tudjanak és merjenek segíteni, elhiggyék, ők is képesek rá, valamint az, hogy az emberek ismét fontosnak tekintsék a véradást, és minél többen váljanak rendszeres véradókká – írták.

A Médiaunió Alapítvány 2008-ban azért jött létre, hogy minden évben nyilvánosságot biztosítson valamelyik fontos társadalmi ügynek. Az elmúlt években – többi között – a műanyag palackok szelektív gyűjtésének fontosságára, az élelmiszer-pazarlás csökkentésére hívták fel a figyelmet, tavaly pedig a koronavírus-járvány társadalmi tanulságaira koncentráltak.

Tovább olvasom