Kövess minket!

Marketing

Vegyes kép a Springernél

A Nagy Átalakulások Évét zárta szilveszterkor a német médiaház. Mostanra azt is közzétették, hogyan mutatkozik meg mindez a számaikban.

A számokban tehát nem szerepelnek a Funke-ügyletben érintett és a csehországi nagy eladás során tulajdonost váltott eszközök vagy a most beszerzett N24 hírcsatorna. A részvényesek számára valószínűleg az az egyik legfontosabb információ, hogy a menedzsment papíronként 1,8 eurónyi osztalékfizetést javasol a közgyűlésnek.

A többiek számára is hírértékkel bír viszont, hogy a konszern forgalma ezen keretek között 2013-ban 2,3 százalékkal bővült, s elérte a 2,8 milliárd eurót – valamint a menedzsment várakozásait. (A bővülés motorja a hirdetési divízió volt, amelynek 22 százalékkal sikerült felülmúlnia 2012-es teljesítményét.)

A konszolidációs és árfolyamhatásoktól megtisztított árbevétel emelkedése viszont alig két tizedszázalékos volt. A prognózisoknak megfelelően csökkent ugyanakkor az EBITDA; a 454,3 milliós adat 8,9 százalékos csökkenést jelez. Ennek kapcsán a társaság közleménye emlékeztet arra, hogy a Springer 2013-ban jelentős összegeket fordított nyomtatott portfoliójának átalakítására, illetve a digitalizáció folyamatának végig vitelére.

Utóbbi eredményeként a digitális pénzek 6,7 százalékot bővültek, s a konszernbevétel minden száz eurójából már 47,9-et hoznak. Egy évvel korábban ez még “csak” 44,6 volt. Ugyanakkor a platform EBITDA-hozzájárulása ennél jóval markánsabb; a 2012-es 49,4-ről a tavalyi évre már 61,8 százalékra ugrott.

Ennek magyarázta, hogy a 7,1 százalékkal, 1,64 milliárd euróra emelkedő hirdetési bevételek héttizede már digitális tevékenységből származik. Emelkedett a külföldön termelt bevételek aránya is, mégpedig 38,8-ról 41,6 százalékra. Ennek alapja is “a digitális üzletág fokozódó nemzetköziesedése” volt.

Az EBITDA-arány valamelyest romlott; a kiadó a 2012-es 18,2 után tavaly 16,2 százalékos rátát produkált. Itt is a hirdetési tagozat volt a bezzeg-gyerek, a maga 40 százalék körüli mutatójával. A tájékoztató szerint a kiadó az idei évre az egyszámjegyű tartomány közepéhez közelítő növekedést vár a bevételek terén, azzal kalkulálva, hogy a hirdetési pénzek nagyobb arányban bővülnek,mint ahogy az értékesítési bevételek csökkennek.

Marketing

Átadták Az utazó magazin turisztikai díjait

A legjobb szolgáltatók kapták az elismeréseket, köztük határon túli magyar vállalkozások is.

Közzétéve:

Borítókép: A díjazottak és az átadó Potápi Árpád János államtitkár a díjak átadóján a Continental Hotel Budapest szállodában, fotó: MTI/Balogh Zoltán

Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára a díjátadón kiemelte: fontos, hogy idén is díjazták a határon túli magyar turisztikai szolgáltatókat. Elismerését fejezte ki azoknak, akik a járvány ellenére fejlesztettek, és éltek a bértámogatással is. Közös erőfeszítések eredménye, hogy a járványt visszaszorították, és megtesznek mindent, hogy a következő hullám esetleges kitörésére is felkészüljenek – jelezte. Az oltás az egyetlen megoldás a sikeres védekezéshez, és mindenkit arra biztatott, hogy oltassa be magát, ha még nem tette meg.

Potápi Árpád János kitért arra, a közeljövőben a belföldi turizmusra lehet támaszkodni elsősorban. Reményét fejezte ki, hogy

az idei nyár a hazai turizmus megerősödését hozza majd. Budapestre pedig újra vissza kell csalogatni a vidéki turistákat

– tette hozzá.

Baldauf Csaba, a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének (MSZÉSZ) elnöke arról beszélt, hogy az ágazat még egy leállást nem tudna túlélni, így reménykeltő, hogy az ismereteik szerint nem várható ilyen. Évekbe fog telni a kilábalás, ami már elindult.

Érsek M. Zoltán, Az utazó magazin főszerkesztője elmondta, hogy idén már 19. alkalommal adták át a legjobb turisztikai szolgáltatóknak járó díjakat. Közölte:

30 kategóriában díjazták a szolgáltatókat az olvasók és turisztikai szakemberek szavazata alapján.

Az év családbarát szállodája az alsópáhoki Kolping Hotel Spa & Family Resort lett, az év wellnessszállodája a Hotel Silverine Lake Resort, a szállodaüzemeltetője a Hotel & More Hotel Management. Az év üzleti szállodája elismerést a Prestige Hotel Budapest kapta, az év konferenciaszállodája a Duna Relax Hotel. Az év turisztikai városa tavaly Székesfehérvár lett, az év gyógyfürdője pedig a Hévizgyógyfürdő és Szent András Reumakórház. Az év wellnessfürdője az Aquaticum Debrecen.

A határon túli szolgáltatók között erdélyi, felvidéki, kárpátaljai, vajdasági, muravidéki és horvátországi éttermek, szálláshelyek egyaránt kaptak elismeréseket.

Tovább olvasom

Marketing

Emojis kampányt indított a kormány

A köztéri plakátkampány az új nemzeti konzultációt kíséri.

Közzétéve:

Borítókép forrás: mandiner.hu

Vidám, dühös, szomorú és egyéb emojikkal kísért plakátkampányt indít a többek között az illegális bevándorlásra és az LMBTQ-témára rákérdező nemzeti konzultáció támogatására a kormány. A kampány már fut a köztereken – hívta fel rá a figyelmet a Mandiner.

Tovább olvasom

Marketing

200 millió fontos reklámbevétel-kiesést okozhat az új szabályozás

Betiltja az Egyesült Királyság az egészségtelen élelmiszerek reklámozását 2023-tól, ami évente több mint 200 millió font bevételkiesést okozhat a műsorszolgáltatóknak.

Közzétéve:

Flickr

Boris Johnson brit miniszterelnök szeretne leszámolni az Egyesült Királyságon elhatalmasodó elhízási válsággal, ezért új intézkedéseket vezet be a kormány. Egyebek mellett

2023-tól betiltják az egészségtelen élelmiszerek reklámozását online és a televíziókban este kilenc óra előtt

– számol be róla a V4NA Hírügynökség.

A szabályozásról, mint a világ legszigorúbb marketingkorlátozásáról ír a The Guardian. A lap felhívja rá a figyelmet, hogy a szabályozás jelentősen befolyásolja az egyes márkák online és tévés reklámköltéseit, melyek évente több mint 600 millió fontot tesznek ki.

A magas zsír-, só- és cukortartalmú ételek és italok (HFSS – high fat, salt, sugar) reklámjaiból este 9 óráig nagyjából 200 millió fontos bevétele van évente az olyan műsorszolgáltatóknak, mint az ITV, Channel 4, Channel 5 és a Sky.

Az online hirdetési tilalom digitális marketing minden formáját érintené, mint a Facebook- és Google-hirdetések, a fizetett keresési találatok, SMS-, Instagram- és Twitter-promóciók. Becslések szerint évente 400 millió fontot költenek élelmiszerek online reklámozására az Egyesült Királyságban.

A The Guardian azt írja, hogy a szigorú szabályozás mellett azután döntött Boris Johnson miniszterelnök, hogy tavaly koronavírussal kórházba került. A kormányfő állítólag saját egészségügyi problémáit is felismerte, és úgy gondolja, ezek is hozzájárultak ahhoz, hogy súlyos beteg legyen, hiszen a túlsúlyos embereket nagyobb mértékben fenyegetik a betegségek, és többen is haltak meg közülük a járvány idején.

Egy kutatás szerint Angliában minden harmadik általános iskolás gyerek túlsúlyos vagy elhízott, csakúgy mint a felnőttek kétharmada.

Borítókép: illusztráció

Tovább olvasom