Kövess minket!

Marketing

Véget ért a 2019-es K-show

Tematikája a körforgásos gazdaság volt, amelyre az Európai Unió, mint a versenyképesség kulcsára is tekint.

A közelmúltban ért véget a legnagyobb műanyag- és gumiipari seregszemle, a düsseldorfi K-show, melyen a gyártók egymásra licitáltak a természetkárosítás visszafogásában. Ugyanakkor hazánkban várhatóan lassabban gyűrűzik be a trend, hiszen mint az autópiacon, ide előbb jutnak el a lehasznált német gépek, mint a hasonló árú, de korszerűbb távol-keletiek – hívta fel a figyelmet a Thege Plastic Kft. ügyvezetője, Konkoly-Thege Máté.

A K-show tematikája a körforgásos gazdaság volt. Nem meglepő módon a legtöbb műanyagipari gyártó olyan gépeket mutatott be, melyek a szűken vett újrahasznosítás mellett a szén-dioxid-kibocsájtás és az energiatakarékosság területén mutat komoly előrelépést, valamint az anyagfelhasználás kapcsán.

Ezen törekvéseket kiválóan lehet illusztrálni néhány kiállító cég és termékeik bemutatásával, mint például az újrahasznosítási folyamatok első lépcsőfokának tekinthető műanyag darálókat gyártó svéd Rapiddal. A skandinávokról itt is ki lehet jelenteni, hogy a természetvédelmi szempontokat mindig is prioritásként kezelik, ennek ellenére nagy ugrásnak számít, hogy a Rapid OneCUT PRO a korábbi szériákhoz képest is akár 80 százalékkal kevesebb áramot fogyaszt az úgynevezett EnergySMART rendszerének köszönhetően.

A skandináv vállalat munkájának gyümölcse, a hulladékból nyert műanyag granulátum is központi szerepet kapott a kiállításon. Gyakorlatilag nem is volt olyan gyártó, amelyik nem emelte ki, hogy eszközei jobban kezelik az újrahasznosított anyagokat minőségromlás nélkül, így kevesebb új műanyagot kell előállítani. Az európai mértékkel szinte felfoghatatlan kapacitásokkal dolgozó kínai cégek, így az éves szinten 10 000-15 000 fröccsöntőgépet eladó hongkongi ChenHsong is domborított ebben a témában.

A cég bemutatta a kétkomponenses fröccsöntésre képes egységét, a IU200-MK6-ot, melynek folyamán darálékkal történik a magréteg feltöltése. A gyártó másik nagy vállalása a szén-dioxid-semlegesség volt, melyet JM328-MK6-os fröccsöntőgépükkel képviseltek, amire már fel is volt szerelve az úgynevezett szendvicstechnikára képes egység. A kínai gyártó bemutatta első teljesen elektromos SM100-SPARK-ot is, ami japán technológiával készült, hiszen a teljesen elektromos gépek piacának a szigetország a vitathatatlan úttörője.

A JSW (Japan Steel Works) évtizedek óta piacvezető az elektromos fröccsöntők piacán, nem mellesleg pedig a plexi újrahasznosíthatóságán dolgoznak, illetve a biológiailag lebomló műanyagok terén járnak élen – húzta alá Konkoly-Thege Máté. A Thege-Plastic ügyvezetője kiemelte, hogy a K-show-n is a „zöld műanyag” fröccsöntését mutatták be J350ADS-890H-EHD fantázianevű gépükkel. Az elektromos fröccsöntőknél nehéz nem az autóiparban végbemenő hasonlathoz nyúlni, azzal a különbséggel, hogy az előbbi iparág már jóval korábban belekezdett az átállásba, így az árkülönbség már nem akkora. Egyébként minden másban teljes a hasonlóság: megbízhatóbbak, előállításuk egyszerűbb, kevésbé anyag-energia igényes és jóval kisebb a károsanyag-kibocsájtásuk – zárta gondolatát.

Az autós analógiánál maradva, a magyar fröccsöntő szakma nagy részére igaz az, hogy inkább a használt német gépet választják a hasonló árú, új és garanciális távolkeleti fröccsöntőkkel szemben. A probléma ezzel, hogy a gyakran agyonhajszolt gépek sokkal környezetszennyezőbbek. Pedig 30-40 százalékos rezsimegtakarítás is elérhető egy új kínai fröccsöntővel egy 5-8 éves német géppel szemben, míg egy régebbi géppark cseréjénél a villanyszámla akár 80 százalékkal is csökkenhet, nem beszélve arról, hogy a megtérülési idő akár 4 évre is csökkenhet.

A fenti jelenségre részben magyarázat a pályázatok csökkenő intenzitása és nehézkes feltételei, pedig a támogatások kizárólag új gépekre érvényesíthetők. Ugyanakkor van több jó példa is, a közelmúltban a VA Elektronika Zrt. szerzett be új gépeket, de a Pemü Műanyagipari Zrt-nél. és az egészségmegőrzési gépeiről és kávéfőzőiről ismert Momert Zrt. is már környezetkímélő fröccsöntő gépek futnak – írják.

Marketing

Iszlámellenességgel vádolják a francia ásványvízgyártót

A haladók identitásvitát generáltak egy szimpla marketingfogásból.

Közzétéve:

Borítóképünk illusztráció, forrás: Pixabay

Balul sült el az egyik legismertebb francia ásványvízgyártó Twitter-bejegyzése, az Evian ugyanis egy ártatlannak tűnő bejegyzést posztolt közösségi oldalán, arra kérve követőit, hogy ossza meg az, aki aznap már megivott egy liter vizet – számolt be az esetről a V4NA hírügynökség.

A bejegyzéssel önmagában nem is lett volna gond, ha az nem a muszlim böjt első napjára esik, így viszont a muszlimok rettentően felháborodtak, és iszlamofóbiával, sőt rasszizmussal vádolták meg a céget, amely tucatjával kapta a gyűlölködő kommenteket. Volt, aki azt kifogásolta és illetlenségnek nevezte, hogy miért pont a ramadán első napját választotta a cég a tweet közlésére, de olyan kommentelő is akadt, aki szerint a vállalat még csak nem is rejti véka alá az iszlamofóbiáját.

Sokan azonban kiálltak az Evian mellet, mondván, azért mégiscsak Franciaországban vannak, ráadásul a rendszeres vízfogyasztás ajánlott az egészség megőrzése érdekében.

Mások szerint nem kell identitáskérdést csinálni és felesleges vitákat gerjeszteni egy olyan mindennapi tevékenységből, mint a vízivás. A cég végül bocsánatot kért a Twitteren, leírták, hogy nagyon sajnálják a balul elsült bejegyzést, majd leszögezték, hogy semmiféle provokáció nem állt szándékukban.

Tovább olvasom

Marketing

Kampány indult a rendszerváltoztatás cigány hőseiről

Portréfilmek és plakátok hívják fel a figyelmet a magyar romák helytállására.

Közzétéve:

Borítókép: a kampány egyik molinója a Terror Háza múzeum homlokzatán, fotó: Facebook / @30eveszabadon

A Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány a kormány megbízásából kampányt indított a “30 éve szabadon” emlékév részeként, hogy idén is bemutassa a magyar cigány közösség azon kiemelkedő tagjait, akik szakmai és közéleti tevékenységükkel már a diktatúra évei alatt is hozzájárultak egy “öntudatos és büszke” magyar cigány közösség felépítéséhez.

A közalapítvány azt közölte csütörtökön, a nemzetközi roma nap alkalmából az MTI-vel, hogy a cigányságnak a magyarsággal már hosszú évszázadok óta közös a sorsa. A közlemény szerint ez alatt az időszak alatt a magyar cigányságnak sokszor, a többségi társadalomnál nehezebb körülmények között is helyt kellett állnia.

“A magyar cigányság sokszor bizonyította már hazánk szabadsága és függetlensége iránti elkötelezettségét. Így volt ez 1956-ban és így a rendszerváltoztatás éveiben is. Harminc évvel a rendszerváltoztatás után végre kifejezzük tiszteletünket történelmi teljesítményük előtt”

– emelték ki.

A kampánnyal arra szeretnék felhívni a figyelmet, hogy a magyar cigányok a tevékenységükkel, az önszerveződéssel, a cigány ügyek felkarolásával, közösségeik felemelésével, tanulásuk és munkahelyhez jutásuk megszervezésével vagy akár azzal, hogy művészetükkel az életerejüket, az akaratukat, a különlegességüket felmutatták, mind-mind közösségüket és Magyarországot szolgálták.

A kampányban az emlékév honlapján, Facebook-oldalán és YouTube-csatornáján elérhető portréfilmek, valamint az online felületeken látható plakátok hívják fel a figyelmet a magyar romák helytállására.

A Debre Istvánné óvodapedagógusról készült portrét itt tudja megtekinteni:

További portrékat a “30 éve szabadon” emlékév YouTube-csatornáján talál

Az idei nemzetközi roma nap alkalmából hat magyar cigány élettörténete válhat széles körben ismertté: Lakatos Menyhért író, költőről, Kovács József Hontalan költő, újságíróról, Debre Istvánné pedagógus, óvodaalapítóról, Fátyol Tivadar zeneszerző kultúraszervezőről, Rostás László közösségi vezető, szociális munkásról és Szegedi Tibor közösségszervező, politikusról láthatók rövidfilmek – áll a közleményben.

A filmeket Bernáth Gábor és Joka Daróczi János készítették.

Tovább olvasom

Marketing

Magyarországról forgatott a National Geographic (videó)

Harminc országban vetítik le a Magyarország a magasból című alkotást.

Közzétéve:

Borítókép: a Mátyás-templom madártávlatból, fotó: National Geographic / Molnár-Bernáth László

A National Geographic Európa a magasból című sorozata kontinensük országait mutatja meg a levegőből. A hatrészes sorozatban Franciaország, Törökország, Finnország, Svédország, Görögország és Magyarország – világhírű, vagy épp alig ismert – természeti, kulturális és építészeti értékeit csodálhatjuk meg egyedi szemszögből közölt a National Geographic.

Az epizódok látványos légi utazások formájában tárják elénk a modern 21. századi Európa izgalmas portréját – de közben a múltba is visszatekintünk a korábbi évszázadok kulturális és építészeti értékeinek megcsodálásával, és számtalan olyan lenyűgöző természeti tájra is ellátogatunk, melyet máig érintetlenül, a maga eredeti szépségében hagyott meg az ember – ígérik az alkotók.

A legszebb helyek a NatGeo szerint Magyarországon

A Magyarországról szóló epizódba a National Geographic nemzetközi csapata olyan épületeket, tájakat választott be, amelyek hazánk büszkeségének számítanak, és felülről, a magasból fotózva különösen lenyűgöző látványt nyújtanak.

Az epizód bemutatja a Zsolnay-féle építészeti kerámiával fedett hatalmas épületeket. Ilyen kerámia borítja például a Mátyás-templom tetejét, a Szilágyi Dezső téri templomot, a Szent László-templomot vagy a Magyar Állami Földtani Intézetet is.

Szentkirályszabadját, az egykori szovjet laktanyát is filmre vette felülről a NatGeo, továbbá megismerhetjük a laktanya történetét is. A katonai épületegyüttes 1996 óta üresen áll, és mára teljesen visszahódította a növényzet az egykori panelházakat. Ez az ország “szellemvárosa”, nem csoda, hogy helyet kapott a magyarországi részben.

A film előzetese

De megjelenik a filmben a Hortobágy, a Bokodi-tó és a Balaton is. Légifelvételeken örökítették meg a hatalmas kiterjedésű hortobágyi pusztát és a szürkemarhacsorda legelészését. Hazánk egyik legszebb helye a Bokodi-tó, amelyet “lebegő falunak” is neveznek: a NatGeo riporterei a légifelvételek készítése mellett még a horgászókat is meginterjúvolták arról, milyen az élet a tavon.

Mindezeken kívül gyönyörű képeket láthatunk az ország termálfürdőiről, hatalmas kastélyairól, a Városligetről és a soproni tévétoronyról is. Egy különleges látványtervezési technológiának köszönhetően az epizódban 3D-ben lesz látható, milyen lehetett régen a szigligeti vár.

A magyarországi rész április 11-én este 9 órakor lesz látható a National Geographic csatornán. A sorozat többi epizódja minden vasárnap este kilenckor.

Tovább olvasom