Marketing
Van-e élet a Malév után?
Persze, hogy van, mondja Habóczki Zsolt, a HurráNyaralunk.hu-t és a Repjegy.hu-t üzemeltető Weco Online ügyvezetője. Izgalmas egy-másfél év következik ugyanakkor a légitársaságok és az utazási irodák szempontjából is. Egyelőre hektikus a kép az árakat és az újonnan benyomult társaságokat tekintve is. A szakember szerint önámítás az a gondolat, hogy egy ekkora piac elbír egy saját nemzeti légitársaságot, a csehek is inkább csak haladékot kaptak, éppen a Malév-csőd miatt.
 |
| Habóczki Zsolt |
Mielőtt a Malév-csőd utáni és válsággal is sújtott utaztatási piac helyzetét boncolgatnánk, tekintsünk kicsit vissza egy korábbi krízisre: a HurráNyaralunk.hu alapítása ugyanis egybeesett a dotkom lufi kipukkanásával. Mennyire határozta ez meg a későbbi mozgástereteket?
A dotkom lufi elsősorban nem Magyarországot érintette, a mi szegmensünk még az út elején járt. Az iroda 2000-ben alakult, amikor az internet még nagyon új volt Magyarországon. Azon utazási irodáknak, akiknek volt egyáltalán weboldala, kimerült az internetes jelenléte egy online pdf katalógusban. Mi viszont kitaláltuk, hogy csinálunk egy online utazási irodát, ez lett a HurráNyaralunk.hu. A tevékenységünk néhány évvel később egészült ki a repülőjegy foglalással. 2007-ben aztán az akkori Chemol Travel megvásárolta a cég online üzletágát, és azóta egy dán hátterű csoport, a Weco-Travel CEE tulajdonában vagyunk. Mivel az új tulajdonosunk ebben erős, onnantól nagyobb hangsúlyt kapott a repülőjegy értékesítés, a repjegy.hu és 2fly.hu oldalakon keresztül. Azóta minden évben, a válság ellenére is 30-40 százalékos növekedést tudtunk elérni.
Akkor térjünk át a mostani helyzetre: van-e élet a Malév után?
Persze, van. A Malév egy szolgáltató volt a sok közül, nem rendelkezett egyedi termékkel. Akinek repülőjegyre van szüksége, az máshol is meg tudja venni. Nyilván vannak olyan célállomások, ahová nehezebb lesz eljutni, de látható, hogy máris hány légitársaság csapott le a mi kis piacunkra.
A Malév körül kialakult helyzet első napjaiban én is borúsan láttam a piaci helyzetet, hiszen teljes jogú online értékesítési partnerként a Malév volt messze a legnagyobb partnerünk, amely a forgalmunk kb. 20 százalékát adta. Ez a hagyományos repülőjegy irodákra jellemző 30-40 százalékhoz képest egyébként nem számít nagynak. Ennek oka, hogy az internetes értékesítés során kevésbé törekszünk arra, hogy valamerre tereljük a forgalmat. Ezzel együtt a Malév kiemelt partnerünk volt, akár az együttműködés kondícióit, akár sokrétűségét tekintve.
Aztán másnapra azt a véleményt alakítottam ki magamban, hogy ennél nagyobb lehetőséghez ritkán jut egy online értékesítéssel foglalkozó, meghatározó szereplőnek számító iroda. Hiszen eddig, ha valaki repülőjegyet keresett, elsőként a Malévnél nézte meg, és ha ott nem talált, akkor keresgélt máshol. Most onnét indulunk, hogy nincs Malév, azaz az emberek nagy részének keresnie kell. Új légitársaságok vannak, minden felborult, ebben a helyzetben logikusan az internet az egyik olyan forrás, amelyhez az utasok fordulnak.
Rövidtávon látható valamiféle felfutás? S ha van, lehet belőle a későbbiekre következtetni?
Rövidtávon hatalmas kiugrás látszik, de nehéz előre kalkulálni. Most azok, akiknek jegyük van, próbálnak tájékozódni, mivel annyira kuszák a légitársaságok közötti kapcsolatok, hogy sokan most jönnek rá: érintettek az ügyben, pedig erről fogalmuk sem volt. Például Malév jegyük van, holott egy másik légitársasággal szerződtek.
Azt mondod, a fogyasztóknak most tudatosabb keresésbe kell kezdeniük. Egyébként ez a fajta magatartás mennyire jellemző a magyarokra?
Alapvetően kétfajta utazó van. A pull metódus lényege, hogy el akarok menni valahová, mert ott konkrét célom van, tudom a pontos dátumokat, s ehhez keresem a megoldást. A push metódus pedig azt jelenti, hogy annyit tudok, hogy nyaralni szeretnék, de nem tudom, hogy hová mennék, rábízom magam az utazási szolgáltatókra. Nyilvánvalóan az utóbbi rétegnél látjuk azt, hogy sokkal határozatlanabbak, míg az első csoport kevésbé zökkenthető ki az eredetileg használt csatornákból.
Melyik csoportot érintette inkább a Malév-mizéria?
Mind a kettőt. Akinek üzleti utazása van, annak a program nem változott, viszont máshogyan kell megoldania a dolgot. Aki például nyaralni menne, és kiszámolta mennyi pénze van, amelyből egyébként a repülőjegy jelentős tételt jelenthet, az most azon gondolkodik, elvész-e a pénze. Keveset lehet tudni, és a teendők nagyban függnek attól, hogy hol és hogyan fizette be a nyaralását.
Sokan kritizálták a Malév kommunikációját a fogyasztók felé. A partnerek felé is sikerült káoszos-információhiányos helyzetet teremteniük?
Semmit nem tudtunk. Annyi szerencsénk van, hogy mivel más partnerekkel is dolgozunk, és nem kizárólag repülőjegyeket értékesítünk, számos információs csatornánk van. Így tudtuk összerakni, hogy szerintünk mi a legjobb megoldás ebben a helyzetben. Nagyon sok megkeresés érkezett az utasoktól is, mert a Malévot nehezen vagy sehogy nem lehetett elérni, s ebben a helyzetben az utazási irodák jó támpontot adtak.
Azt említetted, hogy üzleti értelemben először hidegzuhany volt a Malév-bejelentés. De hogyan élted meg a csődöt egyszerű magyar állampolgárként? Meglepődtél a szimpátia hullámon?
A történtek logikusak, hiszen jó néhány korosztálynak a Malév jelentette az első repülést. Mi magunk is sajnáljuk, hogy ez történt. Ugyanakkor évek óta látszott, hogy ez így nem mehet tovább.
Minden évben veszteség, tizenhat vezérigazgató… Ugyanakkor olvastam olyan cikket is, amelyben az szerepelt, hogy még egy ilyen kis piac kis légitársasága is lehetett volna nyereséges.
Minden kis piacon belerakja azt az évi néhány milliárdot a tulajdonos és az üzemeltető. A LOT-nak ugyanilyen problémái vannak, a CSA pedig csak azért menekül meg egy időre, mert az átszálló Malév-utasok egy része a cseh légitársaságot fogja választani azokon a helyeken, ahol korábban a Malév kicsit erősebb volt. De hosszabb távon további koncentráció várható, hiszen olyan üzletágról beszélünk, ahol óriási a hardverigény: repülőgépeket üzemeltetnek, és mellette hatalmas technikai kiszolgáló bázisra van szükség.
Ezek szerint az is csak álom, amiről sokat beszélnek, hogy talán új nemzeti légitársaság alakulhat?
Csodálkoznék azon, ha lenne, ha bárki a sajátjából hajlandó lenne sok milliárd forintot erre áldozni. Még egyszer jelzem: a példa azt mutatja, hogy kis légitársaságot nem lehet jól csinálni, az ilyen szereplők sorra tűnnek el a piacról. A hírek mégis arról szólnak, hogy dehát lehetne egy kicsit jobban üzemeltetni, amin én csodálkozom.
A nemzeti légitársaságot tekinthetjük akár – nagyon drága – marketing befektetésnek az országimázs formálására. Van ennek értelme? Megfordítva a kérdést: van a turizmusra és a kapcsolódó képre bármi hatása annak, hogy nincs már Malévünk?
Az az egyik állandó érv a nemzeti légitársaság feltámasztása mellett, hogy a turizmusnak milyen jót tesz. A turizmusnak nem a Malév tett jót, hanem az, hogy idehozta a turistákat. De őket idehozhatja a Ryanair, az Easyjet vagy a WizzAir meg a LOT is. Önámítás tehát ez az érvelés.
Mely társaságok lakják be a magyar piacot a Malév távozása után? A Ryanair például komoly bővítést és reklámkampányt jelentett be.
Ma még nagyon nehéz megjósolni, kik lesznek a nyerők. Az biztos, hogy abban a helyzetben, amikor új társaságok, új járatok és akár új desztinációk jelennek meg, megnő annak a szerepe, hogy minderről reális képet kapjon az utazó. Felértékelődnek azok a felületek, ahol a kínálat átfogóan szerepel. Ezért nagy lehetőség a helyzet az utazási irodáknak, s ezen belül különösen az online utazási irodáknak. Felértékelődnek a tanácsadási szolgáltatások. Csak egy példa: az üzleti utazóknak is fel kellett ülniük a Ryanair járatokra, mert hirtelen kiesett a Malév, de akkor jött a kérdés: hogyan tudnak megfelelő, a magyar törvények szerint elszámolható számlát szerezni a légitársaságtól. És egy csomó ilyen kérdés merül fel, amelyre választ kell adniuk a szegmens szereplőinek. Emiatt nagyon izgalmas lesz az elkövetkező egy-másfél év – ennyi kell szerintem az új struktúra kialakulásához.
Ennek nyomán mely légitársaságok súlya nőhet meg a portfoliótokban?
Azoknak a súlya nőhet meg, amelyek a magyar utazók számára megfelelő járathálózattal rendelkeznek. Nyugat felé ilyen a Lufthansa-csoport, a KLM-Air France-csoport, illetve kisebb mértékben a British Airlines-Iberia szövetség. Kelet felé viszont jóval szegmentáltabbá válik a piac.
Szóval akkor leegyszerűsítő az a kép, hogy a fapadosok benyomulnak, és ennyi.
Abszolút, főleg mert a fapadosokat nem véletlenül hívják fapadosoknak. Van egy olyan kör, akinek a szolgáltatási igényét ezek a társaságok nem tudják kiszolgálni. A fapadosok ráadásul nem szívesen működnek együtt az utazási irodákkal, sőt, például a Ryanair egyáltalán nem. Ugyanakkor az utazók jelentős része még mindig számítana az irodák tanácsaira. Az egy érdekes kérdés, hogy mely fapadosok váltanak üzleti modellt a jövőben, és hogyan.
Mit jelent a helyzet megváltozása a repülőjegy árak szempontjából?
A Malév kiesésével a légitársaságok nem a nemzeti légitársasággal, hanem egymással versenyeznek. Ez az árszínvonalban bizonyos desztinációk esetében áremelkedést hozhat. Azt gondolom, hogy sokkal nagyobb lesz az árkülönbség a fapadosok és a többiek között, tükrözve a szolgáltatásbeli különbségeket is. Ugyanakkor vannak olyan útvonalak, ahol már most komolyan versenyeznek a légitársaságok: Németország felé például négy szereplő üzemeltet járatot. Összességében csak nagyon moderált áremelkedés érvényesíthető, inkább az képzelhető el, hogy a kényelem többe fog kerülni.
Hogyan hat a Malév-ügy a Liszt Ferenc repülőtérre?
Nyilvánvalóan új helyzet, át kell gondolniuk a működést, vannak hírek arról, hogy elbocsátások várhatóak. Azt gondolom, kevés reptér került olyan helyzetbe, hogy ekkora szolgáltató essen ki, hiszen a Malévnak 30-40 százalékos forgalmi részesedése volt a Budapest Airportnál. Ennek egy részét pótolni fogják az új légitársaságok. A Balkánról érkező, nyugatra tartó átszálló utasok esetében viszont nagyon nehezen pótolható a kiesés.
A fejleményeket látva kalandos lesz 2012 ebben a szegmensben. Hogyan látod a tavalyi évet és az idei kilátásokat?
2011 összességében jó volt, mert a repjegy.hu esetében beért a sokéves munka, annak ellenére, hogy az utazási piac messze nem lábalt ki a válságból. Az látszik, hogy az idei év is nagyon kemény lesz, de nehéz prognosztizálni. Az iparágunkra nagy hatással lesz a végtörlesztés, mert azok végtörlesztettek, akiknek volt, akár a családi nyaralásra félretett pénzük. A nyaralási célú utazás sajnos megint luxussá vált, amit csak a felső-közép osztály engedhet meg magának, és a végtörlesztés olyan pénzeket vihetett el, amelyekre az üdülési iparág számított korábban. Ez látszik is az előfoglalásokon. Ugyanakkor ezeknek az embereknek megmaradt az utazás iránti igénye, ezért reményeim szerint nyárra helyre áll a rend.
Ami a céget illeti, dolgozunk azon, hogy a Malév-csőd nyomán minél jobb helyzetbe kerüljünk az újrafelosztás alatt álló piacon. Ugyan repülőkkel nem rendelkezünk, de rendelkezünk azzal a tudással, amivel támogatni tudjuk az utazók döntéseit. Összességében optimista vagyok, de látszik, hogy újra és újra meg kell dolgozni az ügyfelekért.
Marketing
Íme az idei Marketing Summit témái
Szakmai és üzleti témák széles tárháza és több ezer szakember várja az érdeklődőket szeptember 19-én a budapesti Művészetek Palotájában.
A márkamenedzsment, a marketingtaktika, a digitalizáció, valamint a mesterséges intelligencia alkalmazásának fő kérdései kerülnek napirendre az idei Marketing Summiton, amelyet szeptember 19-én tartanak meg Budapesten, a Művészetek Palotájában. A programot ezúttal nagyrészt az európai nemzeti marketingszövetségeket tömörítő European Marketing Confederation által összeállított European Marketing Agenda pilléreire építették fel – tájékoztatott az esemény szervezője, a Magyar Marketing Szövetség, hozzátéve, hogy az európai szintű felmérésen túl egy több mint harminc meghatározó hazai marketinges és kommunikációs szakemberből álló programalkotó grémium véleménye is hozzájárult ehhez.
A Marketing Summit idén összesen négy teremben dolgozza fel az aktuális szakmai, üzleti és technológiai kihívásokat és fogalmaz meg azokra válaszokat.
- A Marketing Agenda teremben a szakma trendszerű kihívásaival, a digitalizáció és az AI marketingre gyakorolt hatásaival, az adatok szakmánk mindennapjaiban betöltött szerepével, az üzlet fenntarthatósági kihívásokra adott érdemi válaszaival, a média új adottságaival és lehetőségeivel, valamint a marketing és a marketingesek jövőjével foglalkozunk. A színpad előadásainak és kerekasztal-beszélgetéseinek fókuszában a 2025-ös esztendő marketing, üzleti, illetve szakmai kihívásai állnak.
- Az esemény külön termet szentel az üzlet és a fenntartható üzletfejlesztés legjobb gyakorlatainak is. A Business Agenda teremben a körforgásos gazdasággal és a kiberbiztonsággal mint új üzleti lehetőségekkel foglalkozunk, és terítékre kerülnek a marketing és kommunikáció üzlettámogató funkciói, sikeres hazai márkák, vállalkozások inspiráló üzletfejlesztési megközelítései, sőt az üzlet innovatív finanszírozási kérdései is.
- A Professional Agenda terem workshop-jellegű, gyakorlatias előadások segítségével a marketingtevékenység mindennapos támogatását szolgálja majd. E teremben szó lesz az agilis projektmenedzsmentről, az ügyfélút és ügyfélélmény tervezésének konkrét lépéseiről, terítékre kerül az integrált kampánytervezés és az abban használható digitális és AI megoldások, valamint foglalkozunk egyedi közterületi megjelenést biztosító kampánytervezéssel, és mesterséges intelligenciával támogatott tartalommarketing, illetve SEO megoldásokkal is.
- A Summit negyedik termében, amely a Brands Agenda nevet viseli, ismert hazai márkákat képviselő brand-, trade-, és tartalommenedzserek gyakorlatfókuszú esettanulmányokat, sikeres márka-együttműködéseket, valamint hatékony promóciós és PR gyakorlatokat mutatnak be.
Az idei Marketing Summiton számos külföldi előadó és több mint száz hazai szakember áll majd színpadra. A folyamatosan bővülő előadói lista a marketingsummit.hu oldalon kísérhető figyelemmel.
Régi és új elismerések
Ugyanakkor nem csak a szakmai programok, hanem az esemény estéje is különleges meglepetéseket tartogat majd. Immár hagyományosan a Summit Díjátadó Est keretében ismerik el és mutatják be a legsikeresebb marketingvezetőket, a legkiválóbb PR szakembereket, a legtehetségesebb brandmenedzsereket, a Tonk Emil életműdíjjal pedig egy kiteljesedett, eredményes szakmai életutat koronáznak meg a szervezők. Az MMSZ által idén megalapított Hungarian Marketer of the Year díj elismeréseit is a Díjátadó Est keretén belül adják majd át, azzal, hogy a díj első helyezettje lesz Magyarország jelöltje a következő évi European Marketer of the Year kiírásban, amelyet az EMC hirdet meg.
A Marketing Summit Hungary főszervezője a Magyar Marketing Szövetség, társszervezői a Positive Adamsky reklámügynökségi csoport, valamint a Marketing & Media szaklap.
A Marketing Summit programjáról bővebben IDE KATTINTVA olvashat.
Marketing
Újra magyar kézbe kerül a Boci
Megvásárolja a Boci, a Melba és a Párizsi kocka védjegyeit a Cerbona a Nestlétől, amely a Szerencsi Édesipari Vállalattal együtt vette meg a márkákat a privatizáció során, 1991-ben.
A két vállalat keddi közleménye szerint az ellátás folytonosságának biztosítására egy átmeneti időszakban a Nestlé gyártja majd tovább a termékeket, ezzel is garantálva, hogy a fogyasztók folyamatosan megvásárolhassák a csokoládékat. A tranzakció 2024. május 22-én zárul.
Mészáros Tamás, a Cerbona vezérigazgatója jelezte:
a 100 százalékban magyar tulajdonú vállalat biztosítja a csaknem 100 éves múltra visszatekintő márkák további növekedését.
Noszek Péter, a Nestlé Hungária Kft. ügyvezetője kifejtette: a Boci értékesítése lehetővé teszi a Nestlé Hungária édesség üzletága számára, hogy olyan erősségeire összpontosítson, mint a KitKat és a Balaton.
A Nestlé több mint 30 éve van jelen Magyarországon, jelenleg a legnagyobb svájci befektető és munkáltató. Három gyárában, Szerencsen, Diósgyőrön és Bükön, illetve budapesti központjában több mint 2800 embert foglalkoztat. A cég a 2024. februárban bejelentett büki beruházásával együtt már 382 milliárd forintot meghaladó értékben fektetett be Magyarországon. A Nestlé Hungária beszállítóinak többsége magyar vállalkozás, amelyek évente összesen 54 milliárd forint értékben adnak el termékeket és szolgáltatásokat a Nestlé globális hálózatának.
A Cerbona több mint négy évtizedes tapasztalattal rendelkezik a magyar élelmiszeriparban. A kezdetben malomipari vállalat müzliszeletek és müzlik gyártására specializálódott, illetve egyéb gabona alapú élelmiszereket gyárt, gyárában több mint 150 munkavállaló dolgozik.
Marketing
Megújul a Magyar Marketing Szövetség képzési rendszere
Május elején indulnak az SMP Marketing Masters kurzusai.
Megújítja képzési rendszerét a Magyar Marketing Szövetség (MMSZ) – közölte szerdán a szakmai szervezet. Azt ígérve, hogy szakmai partnerével, az SMP Magyarországgal közösen elhozza a hazai szakemberek és marketingtevékenységet végzők számára a legszínvonalasabb stratégiai, kreatív, digitális, illetve technológiai tudásbővítő kurzusokat, amelyek sikeres elvégzése egyedülálló módon szakmai minősítést is jelent a 2024 őszén induló SMP licencprogram keretén belül. Az MMSZ megújuló edukációs kínálatának első elemei a május elején induló SMP Marketing Masters kurzusok, amelyeket a hazai marketinges és kommunikációs szakma elismert vállalati szakemberi tartanak.
„Az MMSZ első számú küldetése, hogy a szakmaiság erősítésével a marketing reputációját is egyre magasabb szintre helyezze, ennek érdekében kiemelten fontos a szakma identitásának erősítése is, hiszen erre alapozva lehet a marketinget a legmagasabb szinten képviselni, illetve művelni. Mindehhez korszerű marketinges és kommunikációs ismeretekre, valamint holisztikus üzleti és menedzsment tudásra egyaránt szükség van” – vallja Hinora Ferenc, az MMSZ elnöke, hozzátéve, hogy ebben a gyorsan változó világban a tudás folyamatos frissítésére, fejlesztésére van szükség, ezért az SMP Magyarország és az MMSZ, mint a European Marketing Confederation (EMC) tagszervezetei, elkötelezettek az európai Continuous Development Programban (CDP) való aktív részvétel iránt. E célkitűzés támogatása érdekében az MMSZ 2024-ben megújítja és bővíti képzési rendszerét: a cél az, hogy a kínált személyes és online kurzusain keresztül a szervezet hatékonyan támogassa a junior és senior szakemberek szakmai fejlődését, hogy készségeiket és tudásukat magas szinten fejleszthessék, valamint lépést tarthassanak a folyamatosan változó trendekkel. A CDP képzési program három elemből áll:
- SMP Masters – minden évben elérhető, magyar nyelvű, személyes jelenlétű kurzusok,
- SMP Mastersnet – 2024 őszétől induló, az ősztől nyárig tartó szemeszterben folyamatosan elérhető magyar nyelvű online kurzusok,
- SMP Mastermind – folyamatosan elérhető, perszonalizált magyar vagy angol nyelvű, gyakorlatorientált, európai szinten minősített szakemberek közreműködésével tartott worskshopok.
A program első elemei a május elején induló SMP Marketing Masters kurzusok. A magyar nyelvű, személyes képzések célja, hogy a marketing területén megkerülhetetlen, naprakész, stratégiai, kreatív, digitális, technológiai folyamatokat, lehetőségeket, trendeket, valamint megoldásokat egy átfogó képzéssorozat keretében ismerjék meg és sajátítsák el a résztvevők. Az SMP Marketing Masters komplex programsorozat összesen öt, egyenként kétnapos tematikus kurzusból áll, amelyeken külön-külön, de akár egyben is részt lehet venni. A képzési program a márkaépítés és menedzsment, a kreatív és technológiai marketing, a digitális stratégiák és marketingtaktikák, a social media és content marketing, valamint a kampánymenedzsment és értékesítés területét öleli fel, és azon többek között olyan elismert hazai és nemzetközi piacon is tapasztalattal bíró vállalati szakemberek oktatnak majd, mind például Balogh Tímea (Telekom), Kovács András Péter (Yettel), Mérő Ádám (The Coca-Cola Company), Metykó Tibor (Euronics), Mondovics Péter (Mastercard), Spiegel György (Borsodi) vagy például Tóth András (Microsoft). A teljes programban való részvétel esetén Senior Marketing Professional diploma szerezhető, sőt ezenfelül, a képzéshez kapcsolódva, az oktatókkal való személyes networkinglehetőség és akár mentoringprogram is elérhetővé válik.
A Magyar Marketing Szövetség és az SMP Magyarország által kínált, megújult képzési rendszer folyamatosan biztosítja a tanulás lehetőségét, segíti a sikeres karrierépítést és formálja a jövő szakembereinek alapvető stratégiai, kreatív, digitális, illetve technológiai készségeit. A képzések sikeres elvégzése egyedülálló módon szakmai minősítést is jelent a 2024 őszén induló SMP licencprogram keretén belül, amelyhez pályázat útján lehet majd csatlakozni 2024 októberétől. „Hisszük, hogy a felkészült szakemberek eredményes munkája értékteremtő módon járul hozzá a vállalatok, vállalkozások üzleti eredményességéhez, és ezáltal a marketingszakma még elismertebbé, megbecsültebbé válik!” – hangsúlyozza Hinora Ferenc, a megújult képzési programot nyújtó MMSZ elnöke.