Kövess minket!

Marketing

Vadnyugati viszonyok? ″A kirajzolódó kép lesújtó″

Évekig volt tetszhalott állapotban a Magyar Marketing Szövetség (MMSZ) sportmarketing-tagozata, amelybe pár hónap alatt lehelt életet egy lelkes szakemberekből álló csapat. Céljaikról a tagozat elnökét, Nagy Lászlót kérdeztük.

Tavaly szeptemberben alakították újra a tagozatot. Milyen indíttatásból?

Amikor megalakult a Havas Sports & Entertainment, azt a feladatot kaptam, hogy nézzem meg, miképpen működik idehaza a sportmarketing. Találkoztam marketingesekkel, sportolókkal, szövetségekkel, klubokkal, az államigazgatás szakembereivel, és az volt a benyomásom, hogy vadnyugati viszonyok uralkodnak a szektorban.

Mindenki lövöldöz mindenre, nincs olyan rendezőelv, stratégia, amely köré szerveződhetne ez az iparág.

Ekkor megnéztem, hogy van-e olyan szervezet, amely segíthetne valamiféle rendet tenni, mire kiderült, hogy pro forma létezik, de évek óta nem működik.

Miért volt tetszhalott állapotban az MMSZ sporttagozata? Nem volt rá igény?

Hogy a 2014-ben életre hívott sporttagozat alapítói mit rontottak el, nem tudom, nem vizsgáltam. Egy biztos: a piaci igény megvan rá a hirdetők, a márkák és a sportolók részéről. A növekvő reklám zaj ban egyre nagyobb igény mutatkozik arra, hogy hiteles személyiségek szólítsák meg a fogyasztókat, és a sikeres sportolóknál – akik mögött komoly teljesítmény van – nehezen találni autentikusabb arcokat.

Tudjuk, hogy a fogyasztók többnyire emocionális alapon döntenek, és jelentőségteljes kapcsolatra vágynak a márkákkal, a szurkolás pedig ilyen elképesztően erős emóciókat képes kelteni. Észak-Amerikában és Nyugat-Európában a sportmarketingnek van kultúrája, sajnos idehaza ez egyelőre csak nyomokban lelhető fel.

Az MMSZ pár éve végzett egy kutatást arról, hogy a marketing mennyire része a sportklubok életének. A kirajzolódó kép lesújtó.

Mi szükség van egy külön tagozatra, miért nem bízzák a piacra?

Megtehetné a Havas Media Group, hogy felvesz néhány szakembert, és szépen, lassan formálja a piacot. Ám őszinte leszek: nehezen találni ma négy-öt olyan, hazai sporthoz értő marketingest, aki ezt nyugati színvonalon tudná csinálni.

A tao és Hosszú Katinka országában nincs meg a megfelelő know-how?

A taoféle támogatási rendszer miatt viszszaszorulóban van a klasszikus sportszpon zoráció. Egyrészt tegyünk különbséget a támogatás és a szponzoráció között: az utóbbi esetében a márkák és a sportolók kapcsolata kétoldalú folyamat, ahol a cégek joggal várnak ellenszolgáltatást.

Másrészt a látvány- és az olimpiai sportágak többsége jól finanszírozott rendszerben működik, ám mi lesz a többivel? Van ugyanakkor egy olyan nagyvállalati hirdetői réteg – például a MOL, a Telekom –, amely számára a sportolók használata nemcsak marketingkommunikációs kérdés, hanem nemzeti ügy is.

Nagy László

Az MMSZ-ben alapvetően a kkv-szektor tömörül. Őket hogyan lehet bevonni a sportmarketingbe?

Nincs szó arról, hogy a tagozat vagy csak erre, vagy csak arra a szektorra célozna. Nekünk az MMSZ egy ernyőszervezet: egy teljesen új szervezet létrehozása rengeteg energiát igényelne, nem beszélve az ezzel járó adminisztrációról. Ráadásul az MMSZ-ben jelen van az akadémiai marketingtudás is, olyan neves szakemberekkel, professzorokkal dolgoznak együtt, mint Piskóti István vagy Papp-Váry Árpád.

Edukációra szorul a piac?

Abszolút, ez a legfontosabb. Konferenciákra, workshopokra van szükség, együtt kell működni az érintett egyetemekkel.

Jó lenne, ha a sportolói és a marketingoldal félszavakból is megértené egymást.

Legyen világos, hogy mit várhatnak el a sportolók, mit kaphatnak cserében, és hogyan tudják a cégek a kampányaikba bevonni, image- és márkaépítésre használni őket. Több munkacsoport működik a tagozaton belül, az egyik pont az edukáció kérdésével foglalkozik. Májusban volt egy konferenciánk, emellett készítettünk egy social listening kutatást az e-sportról. A hosszú távú cél pedig a legjobb sportmarketingprojektek díjazása. Bízunk benne, hogy sikerül átmozgatni a piacot.

 

A cikk eredetileg a Médiapiac májusi-júniusi számában jelent meg a sportmarketing-melléklet részeként, amelynek további cikkeit itt találja.

Marketing

Abbahagyják a vevők az online vásárlást, ha bonyolultnak tűnik

Az online vásárlók döntő többsége internetes keresők segítségével tájékozódik, a válaszadók fele a közösségi médiában és hírlevelekből is szerez információt, harmaduk a barátoktól, ismerősöktől kér segítséget, míg az influenszerek ajánlásai csak a megkérdezettek 2 százalékát befolyásolják – közölte a Bónusz Brigád a GKID-vel végzett közös felmérésére hivatkozva.

Közzétéve:

Az adatok alapján a fogyasztók 85 százaléka internetes keresőkben tájékozódik a kedvezményes ajánlatokról. A második legnépszerűbb tájékozódási hely a közösségi média, a válaszadók közel fele ebből szerzi ismereteit: a 18-29 évesek 66 százaléka tájékozódik innen, ha vásárolni akar valamit.

Az MTI-hez eljuttatott közlemény szerint a hírlevelek is fontos forrásai az ismereteknek, ezekből szintén a válaszadók közel fele szerez információt, de itt is kirajzolódik egy generációs különbség: míg a 18-29 éveseknek csupán harmadára, addig a 40 év feletti válaszadók felére jellemző ez. Barátoktól, ismerősöktől a kutatásban részt vevők harmada kér segítséget, támpontokat vásárlás előtt, ám a 18-24 évesekre ez még jellemzőbb: közülük minden második a kortársaihoz fordul információkért. Kuponos oldalakról minden harmadik ember tájékozódik, ez az arány a 30-39 évesek között a legmagasabb (41 százalék). Egy-egy szolgáltató nyomtatott újságjából mindössze 13 százalékuk kap hírt az akciókról, de a 25-39 évesek közül csak 6-7 százalék forgatja az akciós újságokat.

A felmérés kimutatta, hogy a legtöbben, a fogyasztók 84 százaléka a kuponokat, akciókat kínáló weboldalakon tervez online szolgáltatásokat, utazásokat, élményeket vásárolni. Közvetlenül a szolgáltatók weboldalán a válaszadók 47 százaléka, a szállásadásra specializálódott oldalakon 56 százalék vesz igénybe szolgáltatást, utazást.

A vevők számára a legfontosabb szempont továbbra is az adott termék vagy szolgáltatás ára (67 százalék), illetve ár-érték aránya, melyet a válaszadók közel háromnegyede jelölt meg a legfontosabb szempontként. A szolgálatóval kapcsolatos korábbi pozitív tapasztalat 45 százalék számára fontos, azonban minél idősebbeket kérdezett a kutatás, ez annál fontosabb szempont volt. A földrajzi közelség, elérhetőség minden negyedik válaszadó számára döntő tényező vásárláskor, ugyanakkor ennél jóval fontosabb a vásárlás, foglalás egyszerűsége, ez a válaszadók 37 százaléka számára lényeges.

A webáruház megbízhatósága minden második ember számára döntési faktor, ez a nők számára fontosabb, nekik mind az értékelések, mind a közvetítő oldal megbízhatósága többet nyom a latba, mint a férfiak számára.

A termék vagy szolgáltatás részletekbe menő, alapos leírása közel minden második válaszadó számára lényeges, és a vásárlók előnyben részesítik azokat a helyeket, ahol minden részletre vonatkozóan választ kapnak a kérdéseikre, nem kell e-mailben, chaten vagy telefonon keresniük a webáruházat.

A Bónusz Brigád és a GKID kutatása szerint az influenszerek ajánlásai csupán 2 százalékukat befolyásolják egy szolgáltatás melletti elköteleződésben, miközben a válaszadók 22 százaléka számára előtérbe került a visszaválthatóság, a határidő módosításának lehetősége, illetve minden ötödik válaszadó rövidebb időre tervez előre, és inkább az utolsó pillanatban foglal utazásokat, szolgáltatásokat.

Tovább olvasom

Marketing

A GVH eltávolíttatja egy gyógygombás cég online reklámjait

A hatóság a maximális, 117,8 millió forintos bírságot rótta ki a Max-Immun Kft.-re.

Közzétéve:

A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) eltávolíttatja a Facebookról, a YouTube-ról és a Vimeoról a gyógygomba-készítményeiről ismert Max-Immun Kft. hirdetéseit, miután a cég továbbra sem szüntette be a C-peptid termékek jogsértő reklámozását – közölte a GVH az MTI-vel csütörtökön.

A nemzeti versenyhatóság tavaly májusban megállapította:

a Max-Immun Kft. valótlanul tulajdonított gyógyhatást – többek között koronavírus elleni hatásosságot – a Vargapeptide családba tartozó úgynevezett proinzulin C-peptid kozmetikumoknak.

A GVH megtiltotta az érintett termékek további jogellenes reklámozását és a maximális, 117,8 millió forintos bírságot rótta ki a cégre. A vállalkozás bíróságon támadta meg a versenyhivatal döntését, de a Fővárosi Törvényszék tavaly év végén elutasította ezt, jogerősen is helyben hagyva a versenyhatósági határozatot.

A GVH a döntésében foglaltak ellenőrzésekor arra jutott, hogy a vállalkozás továbbra sem hagyott fel teljesen a jogsértő reklámgyakorlattal – annak ellenére, hogy a hatóság végrehajtási eljárást indított, ennek keretében pedig a cég ügyvezetőjének, Varga Gábornak tavaly december óta napi 50 ezer forintos bírságot kell fizetnie egészen a kötelezettségek teljesítésig.

A versenyhivatal ezért úgy döntött, hogy a hirdetéseket továbbra is közzétevő Facebook, YouTube és Vimeo platformok anyacégeit – a Metát, a Google-t és az IAC-t – kötelezi az érintett jogellenes reklámok elérhetetlenné tételére.

A cégeknek 30 napon belül kell igazolniuk a GVH felé a tartalmak eltávolítását.

A hatóság minden esetben biztosítja a fogyasztókat megtévesztő gyakorlat felszámolását olyan esetekben is, amikor a döntésének kötelezettje nem működik együtt a hatóságokkal. A magyar fogyasztók így a cég együttműködésének hiányától függetlenül is védettek a jogsértőnek minősülő kereskedelmi gyakorlatok folytatásától – írták.

Tovább olvasom

Marketing

Az ügyfelek értékelik a humoros hirdetéseket

Bár az emberek 91 százaléka szereti, ha a márkák viccesek, és 72 százalékuk választana egy humoros márkát a konkurenciával szemben, az üzleti vezetők 95 százaléka tart a humor használatától az ügyfélkapcsolatokban egy felmérés szerint.

Közzétéve:

A borítókép illusztráció, a forrása: Pixabay

Az Oracle Fusion Cloud Customer Experience (CX) és Gretchen Rubin, az ötszörös New York Times bestseller író és podcaster új kutatása szerint az emberek azt szeretnék, ha a márkák megmosolyogtatnák és megnevettetnék őket, az üzleti vezetők mégis félnek a humor alkalmazásától.

A Happiness Report 14 ország több mint 12 000 fogyasztójának és üzleti vezetőjének meglátásait tartalmazza, és megállapította, hogy az emberek olyan új élményeket keresnek, amelyek mosolyra és nevetésre késztetik őket. A humort alkalmazó márkákat a fogyasztók hűséggel, jó értékelésekkel és ismételt vásárlásokkal jutalmazzák, és elfordulnak azoktól, amelyek nem ilyenek.

A közlemény idézi Gretchen Rubint, aki elmondta, a célközönségük boldogságához hozzájárulni kívánó márkák számára a folyamat az adatokkal és az ügyfelek megismerésével kezdődik.

Csak ezután lehet a humor, a személyiség és a márkaélmény megfelelő keverékét hozni, amely a hűséget és a márka pártolását segíti elő.

Rob Tarkoff, az Oracle Advertising and Customer Experience (CX) ügyvezető alelnöke és vezérigazgatója hozzátette: az eredményekből kiderül, hogy a legtöbb vállalatvezető szeretné, ha a fogyasztók többet nevetnének, és megértik, hogy ez a valódi kapcsolat kialakításának kritikus része. A siker érdekében a márkáknak az adatokat kell az ügyfélélmény-stratégiájuk középpontjába helyezniük.

A felmérés kimutatta, hogy az emberek 88 százaléka olyan új élményeket keres, amelyek mosolyra és nevetésre késztetik őket. Az emberek szerint a boldogsághoz leginkább egészség (80 százalék), jó személyes kapcsolatok (79 százalék) és élmények (53 százalék) kellenek.

A megkérdezettek több mint fele (53 százalék) szeretné, ha pénzért lehetne boldogságot vásárolni, 78 százalékuk pedig hajlandó felárat fizetni az igazi boldogságért. Mindez megmutatkozik abban is, hogy az elmúlt években 89 százalékuk az online vásárlásban próbálta megtalálni a boldogságot: 47 százalékuk azt is mondta, hogy a csomagok kézhezvétele boldoggá teszi, ugyanakkor 12 százalékuk nehezen emlékezett vissza az online vásárolt termékekre.

Közölték, a válaszadók azt szeretnék, ha a márkák mosolyra és nevetésre késztetnék őket, de az üzleti vezetők elismerik, hogy ritkán használják a humort az ügyfelek bevonására. Az emberek 78 százaléka szerint a márkák többet tehetnének azért, hogy boldoggá tegyék ügyfeleiket, 91 százalékuk pedig azt mondta, hogy a márkák inkább viccesek legyenek.

Az adatok szerint a fogyasztók 90 százaléka nagyobb valószínűséggel emlékszik vissza a vicces hirdetésekre, ennek ellenére azonban az üzleti vezetők szerint márkáik offline hirdetéseinek csak 20 százaléka (tv, óriásplakát), az online hirdetéseknek pedig csak 18 százaléka használja aktívan a humort.

Közölték azt is, hogy ha egy márka humort használ, az emberek nagyobb valószínűséggel vásárolnak tőle újra (80 százalék), ajánlják a márkát családtagjaiknak és barátaiknak (80 százalék), választják a márkát a konkurenciával szemben (72 százalék), és többet költenek az adott márkára (63 százalék).

Az üzleti vezetők 95 százaléka tart a humor alkalmazásától az ügyfélkapcsolatokban, miközben 89 százaléka lát lehetőséget a humor felhasználására az ügyfélélmény javítása érdekében. Igaz, 85 százalékuk azt is állítja, hogy nem rendelkezik a humor sikeres megvalósításához szükséges adatfelismerésekkel vagy eszközökkel: az üzleti vezetők bátrabban használnának humort az ügyfelekkel való kapcsolattartás során, ha jobb rálátásuk lenne az ügyfelekre (55 százalék) és ha hozzáférnének az olyan fejlett technológiákhoz, mint a mesterséges intelligencia (32 százalék).

Tovább olvasom