Kövess minket!

Marketing

Újabb korlátozásokat vezetnek be a közösségi médiumok a nemkívánatos tartalmakkal szemben

A Google még júliusban tette közzé állásfoglalását, miszerint többé nem tűri meg a hirdetései közt az olyan tartalmakat, amik ellent mondanak a „konszenzusnak” a koronavírussal kapcsolatban. A döntésben önmagában semmi különös nem lenne, az ügy háttere azonban sokkal bonyolultabb, mint az elsőre látszik.

Az Google döntésénének nem egyszerűen az a tény az alapja, hogy Amerikában még mindig sok áldozatot követel a koronavírus járvány, hanem az is, hogy a kormányellenes hangok felerősödésével a közösségi médián is ismét szárnyra kaptak a különböző megalapozatlan elméletek mind a belpolitikai eseményekkel, mind pedig a vírus elterjedésével kapcsolatban. A vállalat ezért megtiltotta a webhelyein és alkalmazásaiban az olyan szervezetektől érkező hirdetéseket, amelyek a tudományos konszenzussal ellentétes információt terjesztenek a koronavírus világjárvány idején.

Az eset újabb példát szolgáltat arra, hogy milyen eszközökkel léphet fel a közösségi média az álhírekkel szemben, és persze arra is, hogyan befolyásolhatja a politikai folyamatokat. Bár a Google a bejelentésben nem ezzel indokolta a szabályzat frissítését, egyértelműnek tűnik, hogy az egyre erősödő QAnon nevű hálózat ellen szól az intézkedés, akik különböző diskurzusokba becsatlakozva igyekeznek erősíteni Donald Trump hírnevét, miközben különféle, a miszticizmust és a féligazságokat ötvöző történeteket gyártva szereznek újabb és újabb követőket maguknak.

Az álhíreken alapuló hirdetéseken keresztül az összeesküvés-elméleteket terjedsztő szervezetek nagy bevételhez juthatnak. Ilyen hamis információ például, hogy az új koronavírust egy biofegyverként egy kínai laboratóriumban hozták létre, hogy a Microsoft alapítója, Bill Gates készítette, vagy egyszerűen hogy a vírus egy nagy csalás része.

A Facebook a Google-t követve augusztus 20-án jelentette be, hogy nem ajánlja többé a QAnon-t támogató csoportokat a felhasználók számára és kitiltja a felületről az összes olyan egyesült államokbeli militarista szervezetet és anarchista csoportot, melyek agresszióra ösztönzik követőiket és támogatják az erőszakot.

A Google már korábban kitiltotta a koronavírussal kapcsolatos káros hirdetéseket, például a „csodás” gyógymódokat vagy az oltásellenes mozgalom tartalmait, illetve áprilisban az 5G-vel kapcsolatos, alaptalan információkat tartalmazó hirdetéseket is tiltólistára helyezte. Az új irányelv mindezek mellett azt is megakadályozza, hogy a hirdetők saját hirdetéseket hozzanak létre, amelyek népszerűsítik a koronavírus összeesküvés elméleteit, azaz a Google innentől kezdve csak bizonyos intézmények számára engedélyezi a koronavírus-járványról szóló hirdetések megjelenítését, ideértve a kormányzati szervezeteket és az egészségügyi szolgáltatókat is.

Sokan túl kevésnek tartják a szigorításokat, Ethan Porter, a George Washington Egyetem média és közügyek professzora például az ABC News cikkében rávilágít, hogy a korlátozások túl későn jöttek és nem elég erősek. Ugyanebben a cikkben Cindy Otis, a CIA volt elemzője és az Alethea Group dezinformáció elleni társaság elemzési alelnöke is hasonlóan foglalt állást. Úgy fogalmaz: „A Facebook fellépése jelenlegi formájában nem elegendő, figyelembe véve a régóta beigazolódott tényt, hogy a csoport erőszakot ösztönöz, hamis információkat terjeszt amelyek valós károkat okoznak, és tudja, hogyan kell alkalmazkodni a Facebook platform kiaknázásához”.

A QAnon és a hozzá hasonló szervezetek nem most bukkantak fel először az amerikai közösségi média felületein. Az FBI már tavaly májusi közleményében is név szerint említette a QAnont, illetve felhívta a figyelmet rá, hogy az összeesküvéselméleteket terjesztő szervezetek egyre inkább a belterrorizmus részévé válnak az államokban.

Az ehhez hasonló esetek időről időre felvetik az internet-kormányzással kapcsolatos kérdéseket. A legfőbb problémát az jelenti, hogy ki irányítsa az eredetileg szabad médiumnak megálmodott platform tartalmait és hogy vajon a gyakran a szűz terep „gyarmatosítóiként” fellépő közösségi médiumoknak mekkora beleszólásuk lehet az irányításba?

Marketing

Eddig nem látott mennyiségű reklám került adásba a magyar nyelvű tévécsatornákon

A reklámfilmek száma idén már november 1-én elérte a 13 milliót, és még nincs vége az évnek. Az ünnepi hajrával év végéig ez a szám megközelítheti, sőt akár el is érheti a 15 milliót.

Közzétéve:

Pixabay

Bár a Covid továbbra is része a mindennapjainknak, a világ túljutott az első sokkhatásokon, és mint az élet sok más területe, a média és reklám világa is megtanult alkalmazkodni az új helyzet kihívásaihoz.

Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint az a tény, hogy az idei év újabb rekorddal zárul: eddig nem látott mennyiségű reklámfilm került adásba a magyar nyelvű tévécsatornákon

– derül ki a Nielsen Közönségmérés legújabb kutatásából.

2021 első 10 hónapjában az egy főre jutó napi tévénézési idő 4 és fél óra volt a 15 évnél idősebb, tévés háztartásban élő internethasználók körében. Naponta átlagosan a 70%-uk – közel 4,5 millió fő – ült le a képernyők elé legalább 1 perc erejéig, és átlagosan közel 6,5 órát el is töltöttek ott a nézők.

A műsorfogyasztási idő egyharmadát sorozatokkal és szórakoztató műsorokkal töltötték, további 10% hírműsorokkal, és 14% filmekkel telt, a reklámok pedig még ennél is többet, az idő 15%-át vitték el.

A tévéreklámok a 15+ éves internetezők átlagosan kétharmadát érték el nap mint nap: egy néző naponta 134 db reklámfilmmel találkozott, ami 33 percnyi reklámnézési időnek felelt meg.

De a reklámok világa nem csak a tévé képernyőjéből áll, hiszen a média palettája igen sokszínű. A Nielsen szeptemberben végzett, világszerte 56 országra kiterjedő „Trust in Advertising” nevű online kutatása sokféle szempontból körbejárta azt a kérdést, hogy a 15 évnél idősebb internetezők milyen típusú reklámokat kedvelnek, melyek vannak leginkább hatással rájuk, melyek késztetik őket leginkább vásárlásra, illetve mely típusok a legnépszerűbbek a különböző korosztályok és nemek tekintetében. A kutatási eredmények az 56 ország együttesére, Európára, a kelet- és közép-európai régióra, valamint Magyarországra szűkítve is elérhetőek.

Reklámbizalom szempontból a kutatás kiterjed a termék szektorok vizsgálatára is az egyes médiafelületeken: a világ különböző régióiban igen eltérő, hogy mely szektorok reklámjaiban bíznak a legnagyobb mértékben.

Tévéreklámok esetében globális szinten a szórakoztatóipari témájúak állnak az első helyen, de hasonló a helyzet Európában is, ahol az élelmiszer reklámokkal vannak holtversenyben.

A kutatásból többek között az is kiderül, hogy míg globális szinten a valós élethelyzeteket bemutató és egészség témájú reklámok, addig a magyar fogyasztók körében a humoros reklámok a legnépszerűbbek, mely egyébként megfelel a kelet- és közép-európai régióban mért átlagnak.

A kutatás rámutat arra is, hogy a régióban a magyarok bíznak leginkább a tévéreklámokban (a válaszadók 68%-a), de fontosnak tartják az ismerősök ajánlásait, márka weboldalak, illetve szponzorációk hirdetéseit és az online fogyasztói véleményeket is.

Borítókép: illusztráció

Tovább olvasom

Marketing

Figyelemfelkeltő kisfilmet készített a Pfizer (videó)

A tüdő egészségének fontosságára hívja fel a figyelmet a Pfizer legutóbbi kisfilmjében, amelyben Dsida Jenő: Édesanyám keze című gyönyörű versét szavalják el – egy levegővel.

Közzétéve:

Pixabay

Ez a mutatvány első olvasatra kivitelezhetetlennek tűnhet, mert a vers kifejezetten hosszú, de nem kell aggódni, a kisfilm szereplői felosztva, láncban mondták el a nekik szánt strófákat, és egymásnak adták a szót. Az egy levegővel való szavalás nem volt egyszerű, hiszen nemcsak arra kellett fókuszálni, hogy ne vegyenek levegőt a sorok között, de arra is, hogy a hangsúlyozás a lehető legkevésbé csorbuljon.

A kisfilm mondanivalója, hogy rávilágítson arra, mennyire fontos vigyáznunk a tüdő egészségére, hiszen az éltető levegőt adja nekünk.

Borítókép: illusztráció

Tovább olvasom

Marketing

Fél liter víz hétezerért? – így verik át a “csodaszereket” áruló honlapok az embereket

A magyar fogyasztóvédelem határozottan fellép a vásárlók tudatos félrevezetésével szemben. Az ITM most az átverés módszereire figyelmeztet.

Közzétéve:

Borítóképünk illusztráció, fotó: Pixabay

Az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) IT Laboratóriuma és a fogyasztóvédelmi hatóság folyamatosan végzi próbavásárlással egybekötött hatósági ellenőrzéseit az elektronikus kereskedelemben is – közölte az ITM pénteken, kiemelve: a csodaszerekkel házalók a digitális térben egyszerűbben találják meg a hiszékenyeket vagy elkeseredésükben a leghalványabb esélyt is megragadókat.

Tisztességtelen cégek internetes hirdetésekben kecsegtetnek jelentős egészségjavulással, hosszú élettel, szédítik az erre fogékonyakat a gyors fogyás vagy az erőfeszítést nem igénylő nyelvtanulás ígéretével.

A fogyasztóvédelem időnként egy-egy látványos lebukás bemutatásával int arra, hogy ne dőljünk be se az átlátszó, se a körmönfontabb hazugságoknak

– áll a közleményben.

A legutóbb vizsgálat alá vont forgalmazó a természetben nem létező hatóanyaggal dúsított, betegségek kezelésére és megelőzésére alkalmasként hirdetett folyadékot terít. Az akár a koronavírus elleni védekezésre vagy a fertőzés gyorsabb kiheverésének elősegítésére is ajánlott szert a labor lényegében sózott ioncserélt vízként azonosította be – közölte az ITM, hangsúlyozva, hogy így különösen borsos a fél deciliteres kiszerelés 7500 forintos ára. A fogyasztóvédelmi hatóság eljárást indított a honlapot üzemeltető vállalkozással szemben.

A csodát ígérő termékeket kínáló oldalakat jellemzően a szürkezónában mozgó, fiktív cégek működtetik.

Árucikkeiket csak utánvétellel vagy készpénzben lehet megvásárolni, kikerülve a visszafordítható banki tranzakciókat. A jogszabály alapján járó 14 napos elállási lehetőséget nem biztosítják, elérhetőséget egyértelmű kötelezettségük ellenére sem adnak meg az oldalon.

Így megy az átverés

  • Az ügyfeleket jellemzően felugró hirdetésekkel, spamekkel terelik tévútra.
  • Általában csak egyféle terméket árulnak.
  • Gyakran manipulált előtte-utána képekkel igyekeznek kedvet csinálni a vásárláshoz.
  • Sokszor hírességek netről illegálisan leszedett fotóival keltik fel a figyelmet.
  • A valódi interjúnak, komoly hírnek látszó szövegek a lap alján termékajánlóvá alakulnak.
  • A közvetlen megrendelési lehetőség felkínálásával egyidejűleg a rohamosan fogyó raktárkészletre vagy csak az adott napon, órában érvényes akcióra, kedvezményre hivatkozva adják meg az utolsó lökést.
  • Sokszor fiktív hozzászólók véleményével, kiötölt dicséreteivel próbálják hihetőbbé tenni aztán soha be nem váltott ígéreteiket.

Átgondoltság és tájékozódás

Keszthelyi Nikoletta fogyasztóvédelemért felelős helyettes államtitkár a közlemény szerint kiemelte, hogy az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) IT laboratóriuma eddig közel 200 próbavásárlással tett a csodát ígérő termékek kiszűréséért. Úgy vélte, az állandó jelenlét elengedhetetlen, mert a cégek folyton új és még újabb trükköket eszelnek ki.

“E küzdelemben leghasznosabb szövetségeseink a fogyasztók lehetnek, ha átgondoltan válogatnak az online kínálatból. Mielőtt egy fillért is kiadnának a kezükből, mindenképpen érdemes fellapozniuk a jogsértő webáruházak adatbázisát, amelyben külön is kereshetők a csodát ígérő oldalak és termékek”

– fogalmazott a helyettes államtitkár.

Tovább olvasom