Kövess minket!

Marketing

Újabb hírességek csatlakoztak

Idén hetedik alkalommal kerül megrendezésre a Jótékonysági Maci Aukció, melyet 2012-ben indított el Magyarországon Törőcsik Mari, a Fogadj Örökbe Egy Macit Alapítvány alapítója és Kárász Róbert, az alapítvány vezetője.

Az elmúlt évek alatt 150 hazai híresség gyerekkori mackóját és személyes tárgyát árverezték el, annak érdekében, hogy a befolyt összegből létrehozzák az alapítvány saját, fogyatékosság-barát munkahelyét, amely tavaly márciusban nyílt meg Budapest belvárosában. A Premier Kultcaféban tíz fogyatékossággal élő dolgozik, vannak köztük Down-szindrómások, autisták, értelmi sérültek és hallássérültek is, de a civil szervezet újabb munkahelyeket szeretne létrehozni.

Jennifer Lawrence macija

Tavaly óriási szenzáció volt, hogy a Budapesten forgató Harrison Ford és Ryan Gosling is csatlakozott a kezdeményezéshez és támogatta a fogyatékossággal élők munkahelyteremtését. Felajánlásaik egyenként 4, illetve 1 millió forintért keltek el az árverésen. A szervezők Andy Vajna közbenjárásával újabb hollywoodi sztárokhoz juttatták el a Fogadj Örökbe Egy Macit Alapítvány hírét és felkérését. Ennek köszönhetően ebben az évben három világsztárt is megnyert magának az alapítvány, hiszen mackót ajánlott fel Jennifer Lawrence, Jamie Foxx és Ashton Kutcher is.

Jamie Foxx macija

A tavalyi árverés minden eddigi rekordot megdöntött, közel 20 millió forintos bevételével a Jótékonysági Maci Aukciók történetének legjobb eredményét érte el. A hazai mezőnyből a Wellhello zenekar medvéje és személyes tárgya bizonyult a legértékesebbnek, hiszen azok 1 millió 700 ezer forintért találtak új gazdára. Szintén sikeres volt Benedek Tibor és a vízilabda-válogatott, valamint Sterczer Hilda, Erőss Zsolt özvegyének macija, amelyet 1-1 millió forintért vásároltak meg. A korábbi években milliós nagyságrendben kelt el például Törőcsik Mari, Csukás István és Kertész Imre mackója és személyes tárgya is. A szervezők az újabb világsztárok csatlakozása miatt idén is rekordbevételre számítanak.

A 2017-es aukció felajánlói: Balázs Fecó (Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas énekes, zenész), Charlie (Liszt Ferenc-díjas énekes, zenész), Henrik Irén – Dargay Attila özvegye (operatőr, Dargay Attila Balázs Béla-díjas rajzfilmrendező és képregényrajzoló felesége és alkotótársa), Deák Bill Gyula (Fonogram életmű-díjas énekes, zenész), Deák Kristóf (az Oscar-díjas Mindenki című film rendezője, forgatókönyvírója), dr. Gyarmati Andrea (olimpiai ezüstérmes úszó, gyermekorvos), Esztergályos Cecília (Jászai Mari-díjas színésznő, érdemes és kiváló művész), Gálvölgyi János (Kossuth- és Jászai Mari-díjas színművész), Hegedűs D. Géza (Kossuth- és Jászai Mari-díjas színművész), Lovasi András (Kossuth-díjas énekes, zenész), Nyilasi Tibor (korábbi magyar válogatott labdarúgó), Mácsai Pál (Kossuth- és Jászai Mari-díjas színművész, rendező, az Örkény Színház igazgatója), Péterfy Bori (énekesnő, színésznő), valamint Jennifer Lawrence (Oscar-díjas színésznő), Jamie Foxx (Oscar-díjas színész), Ashton Kutcher.

Az aukció időpontja: 2017. november 30. 18:00, helyszíne a Premier Kultcafé.

Marketing

Elindult a sertéshúsfogyasztást ösztönző kampány

Idén tizedik alkalommal hirdette meg az Agrárminisztérium (AM), az Agrármarketing Centrum (AMC) és a Magyar Húsiparosok Szövetsége (Hússzövetség) a magyar sertéshúst népszerűsítő programot.

Közzétéve:

Borítókép: Szürke mangalicák az őshonos állatfajok bemutatására és tartására épült Farkas majorban, Karcag határában. MTI Fotó: Mészáros János

Feldman Zsolt, az AM mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkára a kampányt beharangozó sajtótájékoztatón kedden Budapesten elmondta, Magyarország 96 százalékban önellátó sertéshúsból. Az ellátásbiztonság fenntartása pedig akkor valósulhat meg, ha nemcsak a kormányzat, hanem a magyar fogyasztók is a magyar sertéshús mellett “teszik le a voksukat” – jelentette ki az államtitkár.

Feldman Zsolt azt mondta, háborús helyzet van, amely a mezőgazdasági termelőket, élelmiszeripari vállalkozásokat, kiskereskedelmet és a fogyasztókat is érinti, a háborús infláció ugyanis mindenkit sújt. Ebben a gazdasági helyzetben a hazai kiskereskedelemtől a tárca azt várja, hogy a lehető legnagyobb mértékben magyar termelésből származó sertéshúst kínáljon a fogyasztóknak – mondta az államtitkár.

Hozzátette,

a magyar fogyasztókat azzal tudják segíteni, hogy az áruházakban magyar zászlóval jelölik a magyar termelésből érkező húsokat,

és hangsúlyozta a magyar húsipari termékek kiváló minőségét és megfelelő mennyiségét.

Giczi Gergely, az AMC ügyvezető-helyettese elmondta, a július 5-től augusztus 31-ig tartó kampányidőszakban a sertéshúsból készült grillételekre helyezik a hangsúlyt.

Az elmúlt tíz évben évente 1-1 kilogrammal sikerült Magyarországon növelni a sertéshúsfogyasztást, a 2013-as 24 kilogrammról 33 kilogramm körüli mennyiségre. A magyar fogyasztás a hazai sertéstenyésztésnek és feldolgozásnak erős bázisa, amit meg kell őrizni, hogy a szektor minél jobb helyzetbe kerülhessen – mondta.

Éder Tamás, a Hússzövetség elnöke arról beszélt, hogy az év elejéhez képest 60-65 százalékkal nőtt az élő sertések ára, ám a takarmány, valamint az energiahordozók drágulása és a bérek emelkedése jelentősen emeli a termelés önköltségét is. Éder Tamás úgy vélte, ebben a helyzetben

“nem hitegethetjük a magyar fogyasztót azzal, hogy a sertéshús ára a következő időszakban szinten maradna, valószínű, hogy további, folyamatos és érdemi növekedéssel kell sajnos szembesülnünk”.

Egyúttal arra kérte a kis- és a nagykereskedőket, valamint a fogyasztókat, hogy a patrióta szolidaritás jegyében, tudatos vásárlóként, magyar sertéshúst és magyar sertéshús-készítményt vásároljanak az üzletekben.

Tovább olvasom

Marketing

Másodszor készült az ügyfélélmény-érettséget vizsgáló riport hazánkban

A Magyar Marketing Szövetség (MMSZ) és a CXPA Hungary által kezdeményezett CX&RESEARCH 2022 webináriumához csatlakozott nagyvállalatok és ügynökségek arra adtak választ, hogy hol is tartunk ma az ügyfélélmény-érettség területén, és milyen kihívásokkal, élményekkel és feladatokkal találkoznak a hazai szakemberek. Az idei riport eredményei és a nagy látogatottságú április végi webináriumon tartott előadások felvételei már elérhetők.

Közzétéve:

Borítóképünk illusztráció, fotó: Pixabay

A Humanize és a többi részvevő ügynökség az ügyfeleikkel közös április végi előadásokon keresztül mutatta meg, hogy hol is tart ma Magyarországon az ügyfélélmény: Burka Szilvia (Praktiker), Ferenczhalmy Bálint és Knausz Beáta (OTP), Jackson Szilvia (Telekom), Pálóczi Tamás (Deutsche Telekom), Pozvai Zsolt (Develor) és Sulyok László (Provident) gyakorlati példáikkal hasznos ügyféloldali tapasztalataikat is megosztották a webinárium több száz érdeklődőjével.

Jól megfigyelhető, hogy verseny ma már iparágakon is átnyúlik: ha valahol jót tapasztalnak az ügyfelek, azt egy másik márka esetében már alapelvárásnak tekintik.

Ezt figyelembe véve a megkülönböztetett ügyfélélmény elérése egyre nagyobb kihívás a cégek számára. Erre azok a vállalatok tudnak igazán jól reagálni, amelyek tudatosan állnak az ügyfélélmény menedzseléséhez, ismerik és figyelemmel kísérik az ügyfeleik életét és fejlesztéseik során kiemelten kezelik a folyamatosan változó igényeiket

– állapították meg a szakemberek.

Ami a B2B kutatást illeti, az elmúlt évi, sorrendben első ügyfélélmény-kutatáshoz képest a 250+ fős nagyvállalatok esetén idén megfigyelhető, hogy háromszorosára nőtt azoknak a száma, amelyeknek van ügyfélélmény-stratégiája, és másfélszeresére azoké, amelyek az ügyfélélményt a vállalati stratégiájukba építették. Ebben az évben közel kétszer annyi nagyvállalat állította azt, hogy az ügyfélélmény-mutatókat beépítették a vállalat mérési rendszerébe, és az ügyfélhangokat is egyre több cég veszi figyelembe a fejlesztéseik során (33% vs. 24%), mindeközben a munkatársak rendszeres ügyfélközpontúsági oktatása továbbra is alacsony szinten áll (12%), és ezzel párhuzamosan a munkavállalói élmény növelésére való törekvés is jelentősen csökkent, 32%-ról 23%-ra.

Ami a 250-főnél kevesebb munkavállalót foglalkoztató cégek és a nagyvállalatok összevetését érinti, ez a dimenzió azt mutatja, hogy a kisebb vállalatok között kétszer többen vannak az ügyfeleiket és igényeiket teljes mértékben ismerők, és 30%-kal többen figyelnek a munkavállalói élmény javítására is, miközben a felmérés alapján az látszik, hogy a kisebb vállalatok kevésbé végeznek rendszeres ügyfélélmény-méréseket (16% vs. 45%), az ügyfélút-térképezést pedig csupán a válaszadók 5%-a használja a fejlesztésekhez ebben a vállalati kategóriában, tehát negyedannyian, mint a 250 főnél több munkavállalót foglalkoztató vállalatok.

Az idei CX&Research ügyfélélmény-érettségi riport fő üzenete, hogy a teljes vezetőségnek a CX-fejlesztés mögött kell állnia, mert enélkül csak elszigetelt projekteken tudnak dolgozni a munkatársak, éppen ezért elengedhetetlenül fontos, hogy a CX-szakemberek ne csak a fogyasztókra, a munkatársakra, de a vezetőkre is figyeljenek, és találják meg azt a közös utat, ahol az érdekek és a célok találkoznak.

A folyamatos vezetői támogatás fenntartása ugyanakkor csak akkor lehetséges, ha a cég stratégiai céljaival összhangban fenntarthatóvá válik a cég növekedése, és az ügyfelek érzelmileg is kötődnek a vállalathoz. Minél következetesebbek vagyunk az ügyfeleinknek nyújtott élményeinket illetően, annál jobban fognak kötődni hozzánk és annál tovább maradnak velünk

– áll az idei CX&Research ügyfélélmény-érettség átfogó riportjában.

A 2022-es CX&Research ügyfélélmény-érettségi riportot itt érhetik el, míg az április végi webinárium előadásainak felvételeit ide kattintva tölthetik le az érdeklődők.

Tovább olvasom

Marketing

Abbahagyják a vevők az online vásárlást, ha bonyolultnak tűnik

Az online vásárlók döntő többsége internetes keresők segítségével tájékozódik, a válaszadók fele a közösségi médiában és hírlevelekből is szerez információt, harmaduk a barátoktól, ismerősöktől kér segítséget, míg az influenszerek ajánlásai csak a megkérdezettek 2 százalékát befolyásolják – közölte a Bónusz Brigád a GKID-vel végzett közös felmérésére hivatkozva.

Közzétéve:

Az adatok alapján a fogyasztók 85 százaléka internetes keresőkben tájékozódik a kedvezményes ajánlatokról. A második legnépszerűbb tájékozódási hely a közösségi média, a válaszadók közel fele ebből szerzi ismereteit: a 18-29 évesek 66 százaléka tájékozódik innen, ha vásárolni akar valamit.

Az MTI-hez eljuttatott közlemény szerint a hírlevelek is fontos forrásai az ismereteknek, ezekből szintén a válaszadók közel fele szerez információt, de itt is kirajzolódik egy generációs különbség: míg a 18-29 éveseknek csupán harmadára, addig a 40 év feletti válaszadók felére jellemző ez. Barátoktól, ismerősöktől a kutatásban részt vevők harmada kér segítséget, támpontokat vásárlás előtt, ám a 18-24 évesekre ez még jellemzőbb: közülük minden második a kortársaihoz fordul információkért. Kuponos oldalakról minden harmadik ember tájékozódik, ez az arány a 30-39 évesek között a legmagasabb (41 százalék). Egy-egy szolgáltató nyomtatott újságjából mindössze 13 százalékuk kap hírt az akciókról, de a 25-39 évesek közül csak 6-7 százalék forgatja az akciós újságokat.

A felmérés kimutatta, hogy a legtöbben, a fogyasztók 84 százaléka a kuponokat, akciókat kínáló weboldalakon tervez online szolgáltatásokat, utazásokat, élményeket vásárolni. Közvetlenül a szolgáltatók weboldalán a válaszadók 47 százaléka, a szállásadásra specializálódott oldalakon 56 százalék vesz igénybe szolgáltatást, utazást.

A vevők számára a legfontosabb szempont továbbra is az adott termék vagy szolgáltatás ára (67 százalék), illetve ár-érték aránya, melyet a válaszadók közel háromnegyede jelölt meg a legfontosabb szempontként. A szolgálatóval kapcsolatos korábbi pozitív tapasztalat 45 százalék számára fontos, azonban minél idősebbeket kérdezett a kutatás, ez annál fontosabb szempont volt. A földrajzi közelség, elérhetőség minden negyedik válaszadó számára döntő tényező vásárláskor, ugyanakkor ennél jóval fontosabb a vásárlás, foglalás egyszerűsége, ez a válaszadók 37 százaléka számára lényeges.

A webáruház megbízhatósága minden második ember számára döntési faktor, ez a nők számára fontosabb, nekik mind az értékelések, mind a közvetítő oldal megbízhatósága többet nyom a latba, mint a férfiak számára.

A termék vagy szolgáltatás részletekbe menő, alapos leírása közel minden második válaszadó számára lényeges, és a vásárlók előnyben részesítik azokat a helyeket, ahol minden részletre vonatkozóan választ kapnak a kérdéseikre, nem kell e-mailben, chaten vagy telefonon keresniük a webáruházat.

A Bónusz Brigád és a GKID kutatása szerint az influenszerek ajánlásai csupán 2 százalékukat befolyásolják egy szolgáltatás melletti elköteleződésben, miközben a válaszadók 22 százaléka számára előtérbe került a visszaválthatóság, a határidő módosításának lehetősége, illetve minden ötödik válaszadó rövidebb időre tervez előre, és inkább az utolsó pillanatban foglal utazásokat, szolgáltatásokat.

Tovább olvasom