Kövess minket!

Marketing

Új stratégia és digitalizáció a GfK-nál

Kozák Ákossal a gazdaság és a piackutatatás kihívásairól beszélgettünk a 90.9 Jazzy Rádióban.

Kozák Ákos

“Olyan érdekes időszakot élünk, hogy 2009-ben 2010-es fellendülésben bíztunk, 2010-ben pedig 2011-esben. Én már a baráti körömben is elhíreszteltem, hogy 2011 második felében itt a Kánaán, már a mélyponthoz képest. De 2011-ben semmi nem indult el. 2012-ben az első félév biztosan rossz lesz, már csak a rossz intenzitását kell árnyalnunk. A második félévben elképzelhető, hogy valami változik” – mondta el Kozák Ákos, a GfK Hungária ügyvezető igazgatója a Médiapiac rádióműsorában a 90.9 Jazzy Rádióban. Szerinte azonban már nem úgy merül fel a kérdés, hogy mikor lesz vége a válságnak, hanem hogy látjuk-e egyáltalán az elhúzódó válság végét, vagy ez csak néhány év távlatában képzelhető el. A szakember annyiban nem pesszimista, hogy a fellendülés adott esetben gyors tud lenni, amennyiben “a mozaikok összeállnak”.

A nehéz gazdasági helyzet leképeződik a piackutatói piacra is, így arra voltunk kíváncsiak, milyen évet zárt a GfK Hungária. “2011 forgalom szempontjából nem volt a legsikeresebb év. Egyébként 2008-ban volt a GfK akkor majd húszéves fennállásának a csúcséve. Ehhez képest folyamatos visszarendeződés látható, ezt soha nem is tagadtam. Az ügyfeleink ugyanabban a gazdasági környezetben élnek, mint mi is” – mondta Kozák Ákos, aki szerint abban viszont új a helyzet, hogy korábban a gazdasági megtorpanások ellenére nem csökkent a piackutatásra szánt összeg, 2008 óta viszont olyan mély a válság, hogy a vállalatok – mint jelezte, “egyébként elfogadható módon” – visszavágták ezeket a büdzséket is. Hozzátette: az ügyfeleket azzal igyekszik meggyőzni, hogy a kutatás nem annyira jelentős költségtétel, ugyanakkor fontos beruházás a jövőbe.

Az ügyvezető elmondta, a profit nem alakult rosszul, ez összefügg azzal is, hogy – a válságtól függetlenül – már évekkel ezelőtt elkezdődött egy átalakítási folyamat a piackutató vállalatnál. Ehhez hozzáadódik az új stratégia is, amelyet egyfelől nemzetközi szinten alakítottak ki, másfelől – részben e folyamatoktól függetlenül – a magyar leánynál is formálódott egy új irányvonal, külső szakértők bevonásával. “Ez az új stratégia – angolul: One GfK – átírja a GfK működését, azt jelenti, hogy a különböző kutatási területeket integráljuk, hiszen a fogyasztás teljes spektrumát lefedjük, a vásárlástól a reklámok észlelésén át a termékekről alkotott fogyasztói véleményekig”. Az új nemzetközi stratégiát globális menedzsment átalakítás is kísérte, melyre a szakember pozitív várakozásokkal tekint.

Ahogy a marketing egészében, úgy a kutatócégnél is jelentős téma a digitalizáció, ehhez kapcsolódóan a GfK a Digitális Fogyasztó kutatássorozattal jelentkezett még 2010-ben, egy konferencia keretében. A kutatássorozat azóta is folytatódik, széles körben vizsgálják a digitális fogyasztókat, a médiafogyasztástól, a kütyühasználaton át akár az e-health témáig. Miközben ez egy kiemelt kutatási terület, a digitalizáció egyben eszköz is a GfK-nak – emelte ki Kozák Ákos. “Körülbelül 15 éve elkezdődött a számítógéppel vezérelt kérdezési technikák használata, a digitalizáció tehát régóta kézenfekvő a piackutatók számára. 2-5 éven belül a mobiltelefonon keresztüli kutatás, válaszadás, mérés, önmérés is forró téma lesz” – tette hozzá.

A változások ugyanakkor nemcsak a digitális szcénában (túl) gyorsak. A kutatási szakember ugyanis arra is egyértelmű nemmel válaszolt, hogy tud-e jövőképet adni arról, hogy 5-10 év múlva hogyan néz majd ki a piackutatás. “Túl gyors a változás, így még a kereteket sem tudnám felvázolni, hogy 2020-ban hogy fog kinézni akár a magyar, akár a nemzetközi piackutatás. Bizonyos trendeket látunk, ezek mentén megyünk, és ezekben hiszünk – ez utóbbi a lényeg” – mondta el Kozák Ákos. A GfK szintjén a One GfK filozófiában, a fogyasztás 360 fokos vizsgálatában hisz, szerinte ebben látnak értéket az ügyfelek, és ezért jöhetnek jól ki a válságból.

 

A beszélgetés teljes hanganyaga a műsor környezetében elhangzott remek zenékkel együtt elérhető ezen a linken. Műsorunk, a Médiapiac minden hétfőn hallható a Jazzy Rádióban, 19 órai kezdettel.

Marketing

Iszlámellenességgel vádolják a francia ásványvízgyártót

A haladók identitásvitát generáltak egy szimpla marketingfogásból.

Közzétéve:

Borítóképünk illusztráció, forrás: Pixabay

Balul sült el az egyik legismertebb francia ásványvízgyártó Twitter-bejegyzése, az Evian ugyanis egy ártatlannak tűnő bejegyzést posztolt közösségi oldalán, arra kérve követőit, hogy ossza meg az, aki aznap már megivott egy liter vizet – számolt be az esetről a V4NA hírügynökség.

A bejegyzéssel önmagában nem is lett volna gond, ha az nem a muszlim böjt első napjára esik, így viszont a muszlimok rettentően felháborodtak, és iszlamofóbiával, sőt rasszizmussal vádolták meg a céget, amely tucatjával kapta a gyűlölködő kommenteket. Volt, aki azt kifogásolta és illetlenségnek nevezte, hogy miért pont a ramadán első napját választotta a cég a tweet közlésére, de olyan kommentelő is akadt, aki szerint a vállalat még csak nem is rejti véka alá az iszlamofóbiáját.

Sokan azonban kiálltak az Evian mellet, mondván, azért mégiscsak Franciaországban vannak, ráadásul a rendszeres vízfogyasztás ajánlott az egészség megőrzése érdekében.

Mások szerint nem kell identitáskérdést csinálni és felesleges vitákat gerjeszteni egy olyan mindennapi tevékenységből, mint a vízivás. A cég végül bocsánatot kért a Twitteren, leírták, hogy nagyon sajnálják a balul elsült bejegyzést, majd leszögezték, hogy semmiféle provokáció nem állt szándékukban.

Tovább olvasom

Marketing

Kampány indult a rendszerváltoztatás cigány hőseiről

Portréfilmek és plakátok hívják fel a figyelmet a magyar romák helytállására.

Közzétéve:

Borítókép: a kampány egyik molinója a Terror Háza múzeum homlokzatán, fotó: Facebook / @30eveszabadon

A Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány a kormány megbízásából kampányt indított a “30 éve szabadon” emlékév részeként, hogy idén is bemutassa a magyar cigány közösség azon kiemelkedő tagjait, akik szakmai és közéleti tevékenységükkel már a diktatúra évei alatt is hozzájárultak egy “öntudatos és büszke” magyar cigány közösség felépítéséhez.

A közalapítvány azt közölte csütörtökön, a nemzetközi roma nap alkalmából az MTI-vel, hogy a cigányságnak a magyarsággal már hosszú évszázadok óta közös a sorsa. A közlemény szerint ez alatt az időszak alatt a magyar cigányságnak sokszor, a többségi társadalomnál nehezebb körülmények között is helyt kellett állnia.

“A magyar cigányság sokszor bizonyította már hazánk szabadsága és függetlensége iránti elkötelezettségét. Így volt ez 1956-ban és így a rendszerváltoztatás éveiben is. Harminc évvel a rendszerváltoztatás után végre kifejezzük tiszteletünket történelmi teljesítményük előtt”

– emelték ki.

A kampánnyal arra szeretnék felhívni a figyelmet, hogy a magyar cigányok a tevékenységükkel, az önszerveződéssel, a cigány ügyek felkarolásával, közösségeik felemelésével, tanulásuk és munkahelyhez jutásuk megszervezésével vagy akár azzal, hogy művészetükkel az életerejüket, az akaratukat, a különlegességüket felmutatták, mind-mind közösségüket és Magyarországot szolgálták.

A kampányban az emlékév honlapján, Facebook-oldalán és YouTube-csatornáján elérhető portréfilmek, valamint az online felületeken látható plakátok hívják fel a figyelmet a magyar romák helytállására.

A Debre Istvánné óvodapedagógusról készült portrét itt tudja megtekinteni:

További portrékat a “30 éve szabadon” emlékév YouTube-csatornáján talál

Az idei nemzetközi roma nap alkalmából hat magyar cigány élettörténete válhat széles körben ismertté: Lakatos Menyhért író, költőről, Kovács József Hontalan költő, újságíróról, Debre Istvánné pedagógus, óvodaalapítóról, Fátyol Tivadar zeneszerző kultúraszervezőről, Rostás László közösségi vezető, szociális munkásról és Szegedi Tibor közösségszervező, politikusról láthatók rövidfilmek – áll a közleményben.

A filmeket Bernáth Gábor és Joka Daróczi János készítették.

Tovább olvasom

Marketing

Magyarországról forgatott a National Geographic (videó)

Harminc országban vetítik le a Magyarország a magasból című alkotást.

Közzétéve:

Borítókép: a Mátyás-templom madártávlatból, fotó: National Geographic / Molnár-Bernáth László

A National Geographic Európa a magasból című sorozata kontinensük országait mutatja meg a levegőből. A hatrészes sorozatban Franciaország, Törökország, Finnország, Svédország, Görögország és Magyarország – világhírű, vagy épp alig ismert – természeti, kulturális és építészeti értékeit csodálhatjuk meg egyedi szemszögből közölt a National Geographic.

Az epizódok látványos légi utazások formájában tárják elénk a modern 21. századi Európa izgalmas portréját – de közben a múltba is visszatekintünk a korábbi évszázadok kulturális és építészeti értékeinek megcsodálásával, és számtalan olyan lenyűgöző természeti tájra is ellátogatunk, melyet máig érintetlenül, a maga eredeti szépségében hagyott meg az ember – ígérik az alkotók.

A legszebb helyek a NatGeo szerint Magyarországon

A Magyarországról szóló epizódba a National Geographic nemzetközi csapata olyan épületeket, tájakat választott be, amelyek hazánk büszkeségének számítanak, és felülről, a magasból fotózva különösen lenyűgöző látványt nyújtanak.

Az epizód bemutatja a Zsolnay-féle építészeti kerámiával fedett hatalmas épületeket. Ilyen kerámia borítja például a Mátyás-templom tetejét, a Szilágyi Dezső téri templomot, a Szent László-templomot vagy a Magyar Állami Földtani Intézetet is.

Szentkirályszabadját, az egykori szovjet laktanyát is filmre vette felülről a NatGeo, továbbá megismerhetjük a laktanya történetét is. A katonai épületegyüttes 1996 óta üresen áll, és mára teljesen visszahódította a növényzet az egykori panelházakat. Ez az ország “szellemvárosa”, nem csoda, hogy helyet kapott a magyarországi részben.

A film előzetese

De megjelenik a filmben a Hortobágy, a Bokodi-tó és a Balaton is. Légifelvételeken örökítették meg a hatalmas kiterjedésű hortobágyi pusztát és a szürkemarhacsorda legelészését. Hazánk egyik legszebb helye a Bokodi-tó, amelyet “lebegő falunak” is neveznek: a NatGeo riporterei a légifelvételek készítése mellett még a horgászókat is meginterjúvolták arról, milyen az élet a tavon.

Mindezeken kívül gyönyörű képeket láthatunk az ország termálfürdőiről, hatalmas kastélyairól, a Városligetről és a soproni tévétoronyról is. Egy különleges látványtervezési technológiának köszönhetően az epizódban 3D-ben lesz látható, milyen lehetett régen a szigligeti vár.

A magyarországi rész április 11-én este 9 órakor lesz látható a National Geographic csatornán. A sorozat többi epizódja minden vasárnap este kilenckor.

Tovább olvasom